Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

­özlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról "Giymfíiá ma 2. öltoatadl­?­ 1* i szívélyesség és a kölcsönös megértés őrében lezajlott tárgyalásokon a felek elégedéssel állapították meg, hogy magas­­vonalúak a két országnak a politikai, gaz­­ági és kulturális élet minden területére ijedő testvéri kapcsolatai. A gyümölcsöző, valy szovjet együttműködés a szocialista­­ nacionalizmusra, valamint a barátsági, ottműködési és kölcsönös segítségnyújtási szedésben lefektetett elvekre épül. A tál­­alások valamennyi megvitatott kérdésben­­erősítették a két párt és ország nézetei­­t és álláspontjának teljes egységét. A szovjet küldöttség tájékoztatást adott a­­­ népnek a kommunista társadalom épí­­­té­st elért sikereiről, az SZKP XXIV­ .esszusa határozatainak megvalósításáról, a Vvjetunió gazdasági erejének növekedé­­sl, a szovjet társadalom szociálpolitikai és n­emi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a vietunióban a kommunista építés jelenle­­g szakaszát a szovjet nép magas fokú munka­­aktivitása, a szocialista munkaverseny újabb fellendülése jellemzi, amely biztosítja a ter­melési tervek sikeres teljesítését. A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységéről, az SZKP XXIV. kongresszu­sán meghirdetett program megvalósításában elért sikerekről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kommunizmus építésében, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításá­ban, a Szovjetunió gazdasági erejének növe­lésében, a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bizottság kiemelkedő szere­pét, jelentőségét e sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy értékelik, hogy" az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott béke­áram valóra váltása kedvezően befolyásol­­nemzetközi helyzetet. A Magyar Szoci­­ali­sa Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békeszerető lenini kül­politikáját, hozzájárulását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldásá­hoz, az enyhülési folyamat elmélyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió, és hasonlóképpen az összes test­véri szocialista ország szerepe abban a világot átfogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjének, szabadságának, független­ségének biztosításáért és az imperialista re­akciónak a haladás, a béke és a népek biz­tonsága ellen irányuló támadásai visszaveré­séért folyik. A magyar párt- és kormányküldöttség tá­jékoztatást adott a magyar népnek­ a szoci­alista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok eredmé­nyes megvalósításáról. A Magyar Népköztár­saság fejlődését az jellemzi, hogy erősödik a társadalom erkölcsi-politikai egysége, tovább növekszik a párt és a munkásosztály vezető szerepe. Tökéletesedik a tervezés és gazda­ságirányítás rendszere, fokozódik a pártnak az ideológia, a kultúra és az oktatás terüle­tén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő XI. kongres­­­szusának jelentőségét, amely meghatározza a szocialista építés további feladatait, és elfo­gadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész magyar dolgozó nép lelkes hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongres­­­szusra, és a fasiszta elnyomás alóli felszaba­dulásának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azo­kat az eredményeket, amelyeket a testvéri magyar nép a szocialista társadalom építésé­ben, az ország termelőerőinek további növe­lésében, a társadalmi termelés hatékonysá­gának fokozásában, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált él­csapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága hatékony és alkotó vezetésének köszönhetők. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentős mértékben hozzájá­rul a szocialista államok egyeztetett külpoli­tikai irányvonalának eredményeihez. A Ma­gyar Népköztársaság eredményesen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollek­tív szervezeteiben — a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szoci­alista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, következete­sen harcol a nemzetközi kommunista mozga­lom erősítéséért, és korunk összes antiimpe­­rialista erőinek gyarapításáért. A felek véleménycserét folytattak a ma­gyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről. A L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára által vezetett szovjet párt- és kor­mányküldöttség 1972. évi magyarországi hi­vatalos, baráti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösztönzést adott a magyar—szovjet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország kormányzati és tör­vényhozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyabbá vál­tak a két ország helyi párt- és társadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főha­tóságainak, megyéinek és városainak kap­csolatai. A felek megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működés jelenlegi helyzetéről, és távlatairól, a M­agyar Népköztár­saság és a Szovjetunió közötti áruforgalom dinamikus növekedésé­ről. Kedvezően értékelték a magyar és a mink­et, következő, ötenes tervei­n­ek összehangolásaa terén végzett munkát kiemelték a két ország fűtőanyag- és ener­giahordozó tartalékainak további kiaknázá­sára, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére ho­zott közös intézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az jtó­­éves tervek további összehangolásakor meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a szo­cialista gazdasági integráció komplex prog­ramjában előirányzott új, korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési for­mák szélesebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői kiemelték, hogy a Magyar—szovjet Műszaki-tudományos Megállapodás — amelynek az idén­ ünnepel­ték 25. évfordulóját —, mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai ha­ladás meggyorsítását. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kutatásban és a tervező munkában megvaló­suló együttműködés további bővítésére, a koordináció további tökéletesítésére, mind­ezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gaz­dasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, • amelyet a testvéri szo­cialista országok folytatnak a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának megvalósítására. Megállapodtak: megbízzák illetékes szerveiket, hogy fokozzák az in­tegráció konkrét megvalósításával kapcsola­tos munkát.. így jobban kihasználják az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsék a ter­melési és műszaki-tudományos együttműkö­dést a hatékonyság fokozására, és országaik népgazdasági fejlődésének meggyorsítására, TL% A­­ magyar és a szovjet "kutt­uétól-f­ msegf" elégedéssel állapította meg, hogy a két or­szág kapcsolatai jelentősen bővültek a­ te­ológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kultúra­­ területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elősegítsék e kapcsolatok továbbfejlesztését, a két ország tudományos és művészeti szervezetei, intézetei és intéz­ményei között szoros együttműködés , töké­letesítését. Aláhúzták a marxista—tennista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideo­lógia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemelték: eredményesen lepő­dik a magyar—szovjet együttműködés a kül­politika és a nemzetközi kapcsolatok terü­letén. Nagyra értékelték az e területen ös­szegyűlt tapasztalatokat, és állást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága és az SZKP Központi Bizottsága, vala­mint a két ország külügyminisztériuma szé­lesítse még tovább a külpolitikai kmsználé­­ciókat és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egy­ségének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosságnak és testvéri együttműkö­désnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind teljesebb mér­tékben felhasználják a szocializmus és a kommunizmus építése során szerzett tapasz­talatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szov­jet barátságot. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatatlanul törekszik a szo­cialista országok egységének erősítésére, sok­oldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehangolására. Ez a nemzetközi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat megszilárdításának egyik legfontosabb­­ té­nyezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezeténél?, a baráti or­szágok politik­ai együttműködése kollektív szervénél?, jelentős, hatékony szerepét a bé­ke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájékoztatták egy­mást az MSZMP-nek és az SZKP-nak más testvérpártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az impe­­rialzmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanács­kozásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az impe­rializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — meg­erősödött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségéből kiin­dulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommu­nista és munkáspártok egységének és össze­­forrottságának további erősítését, a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határozottan síkraszáll az antikommu­­nizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali"­ opportunizmus min­den megnyilvánulása elleni megalkuvás nél­küli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett kö­zös munkájának. A két pá­rt megerősíti kész­ségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakor­lati lépések megvalósítását. 3. Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott nemzetközi eszmecsere során egyet­értettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mélyreható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában el­fogadottá válik a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szo­vjet—amerikai kapcsolatok jelentős norm­alizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbe­széd kibontakozásában, valamint több más fontos eseményben és jelentőségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista orszá­gok egyeztetett,­­ aktív külpolitikai tevékeny­sége döntően­­ elősegíti — a békés egymás mellett élés elveinek alapján —, az európai enyhülési folyamat elmélyülését, a külön­böző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét — és követ­kezetes végrehajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét lehetővé tevő jelentős fordulatot. A felek kijelentették, lehetséges és szük­séges, hogy az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet jelentős történelmi mér­földkő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés kontinensévé válik. Fon­tos szakaszt jelenthet ez a világméretű eny­hülési folyamat megszilárdításában és vis­­­szafordíthatatlanná tételében is. Kiemelték­ annak jelentőségét, hogy az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben meg­egyezés született. Úgy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsö­nösen elfogadható megállapodásra valamen­­­nyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A fe­lek úgy vélik, a tartós európai béke és biz­tonság megteremtése azt kívánja, hogy az összeurópai értekezlet A legközeleb­bi időben fejeződjék be, és tervszakaszácay^-legmaga­­sabb - sztal0a$seQüljöni sort 4L­ ­M­­agyar -és a Sa»**#­osSb arra törekszik, hogy az európai poli­­tik­ai, enyhülést egészítsék ki a katonai eny*­­hülést­ célzó intézkedések. E tekintetben meg­­erősítették a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete 1974. áprilisában Varsó­ban megtartott ülésén kifejtett álláspontju­kat. Annak az elvnek az elismerése, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsá­ga sem károsodhat­ — figyelembe véve az összes európai állam biztonságát —, te­ljes mértékben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentéséről konstruktív megállapodás szü­lessék. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tár­gyalások sikere lényeges eleme lenne a ka­tonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene­ ahhoz, hogy a jövőben ugyanilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más kör­zeteiről. A vérerr­énycsere során meggyő­ződ­esüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszünte­tésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósítására, ami — megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett —, felölelné mind a nuk­leáris, mind pedig a hagyományos fegyver­fajtákat. Érmek elérésére időszerűnek és hasz­nosnak látszik, hogy gyakorlati lépéseket te­gyenek az összes nukleáris hatalom részvé­telével megtartandó leszerelési világértekez­­let összehívására A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakán beterjesz­tett „Egyezmény a természeti környezetre és az éghajlatra ható, a nemzetközi biztonságot, az emberek jólétét és egészségét károsító ka­tonai és más célú intézkedések eltiltásáról” című szovjet javaslatnak. Úgy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás megköté­se a világ minden országának és népének érdekét szolgálná. 5. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió síkraszáll a nemzetközi enyhülés öve­zeteinél­ további kiszélesítése mellett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érdekeinek és törekvéseinek. Ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozták, hogy az ázsiai biztonsági és együttműködési rendszer létrehozásának eszméje konstruktív jellegű. E rendszert va­lamennyi ázsiai állam kollektív erőfeszítései­vel lehetne kialakítani, az erőszak alkalmazá­sáról való lemondás, a szuverenitás és a ha­tárok sérthetetlenségének kölcsönös tisztelet­ben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ez jelentős mér­tékben kiszélesítené a gazdasági és kulturális együttműködés lehetőségeit. A tárgyalás résztvevői megvitatták a kö­zel-keleti helyzetet, és megállapították, hogy a Sínai-félszigeten és a Golan-fennsíkon vég­rehajtott csapatszétválasztást csupán első lépésnek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét meg­erősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy tar­tós és igazságos béke ebben a térségben kizá­rólag az izraeli csapatoknak az 1967-ben el­foglalt összes arab területekről való kivonása, és a Palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A felek síkra­­szállnak a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának mielőbbi felújítása mellett, a Palesztinai arab nép képviselőinek­­ teljes jogú részvételével. E konferencia keretében kell megvizsgálni és megoldani a közel-keleti ren­dezés valamennyi kérdését A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió újból megerősítik, változatlanul támo­gatják a vietnami nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nya és a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya erőfeszítéseit az 1973. január 27-i párizsi egyezmény előírásainak következetes és­ maradéktalan teljesítésére. Határozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatásával az egye­­­mény szabotálására irányuló politikáját, és kijelentik, hogy csakis a Párizsban elért meg­állapodások pontos és maradéktalan teljesí­tése biztosíthatja a szilárd és igazságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért hala­dással, és készek arra, hogy elősegítsék a füg­getlen és semleges laoszi állam fejlődését. Síkraszállnak a kambodzsai kérdésnek a kambodzsai nép nem­zeti érdekeivel össz­hangban történő mielőbbi megoldása mellett A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió továbbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság konstruktív javas­latait Korea békés, demokratikus egyesítésére, valamint azt a követelését, hogy Dél-Koreá­­ból vonják ki a külföldi csapatokat. A tárgyaló felek­­ kifejezték szolidaritásu­kat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az imperializmus, a gyar­matosítás és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulásukért, a politikai füg­getlenség megszilárdításáért, a gazdasági ön­állóság kivívásáért, a társadalmi haladásért. Kifejezik a nemzeti felszabadítási mozgalom sikerei fölötti mélységes megelégedésüket, és üdv­özlik Bissau-Guinea és Mozambik függet­lenségének megszilárdulását. A Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió következetesen fellép az Apartheid politikája, a faji megkülön­böztetés JTMwdee formája ellen, s azért, hogy hazacfekintem­­ váltsák valóra a gyarmati «­szagait és népek függetlenségének megadá­­sától­.A aöió ENSZ-nyilatkozatott 6­ A felek pozitívan értékelik az el nem­ k­ö­telezett országok politikájának antiimperi­­alista irányzatát, és hozzájárulásukat a nem­zetközi enyhüléshez, a háború és az agresszió ellen vívott küzdelemhez, a népek békéjéért és a nemzeti függetlenségért folyó harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió határozottan elítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nemzeti hazafias erők elleni terrort és megtorlást. Teljes támoga­tásukról biztosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai junta ellen. Követelik, hogy vessenek véget az emberi jogok durva meg­sértésének, a chilei hazafiaik üldözésének, s Chile hazafias erőinek támogatására hívnak fel minden államot és a világ közvéleményét. A felek üdvözlik a fasiszta diktatúra meg­döntését és a demokratikus átalakulás meg­kezdődött folyamatai Portugáliában. Sikere­ket kívánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszítéseiket egyesítve, közös frontba tömörülve harcoljanak a reak­ció mesterkedései ellen, a demokratikus rend­szer megteremtéséért és fejlesztéséért az or­szágban. A felek megelégedéssel szólnak a Görög­országban végbement demokratikus változá­sokról, a politikai pártok, köztük a kommu­nista párt tevékenységének legalizálásáról. Raj­onszenvüket, fejezik ki a görög haladó erők tevékenysége iránt, amely az ország füg­getlenségének és szuverenitásának megerősí­tésére és mélyreható megújhodására irányul. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió határozottan és következetesen síkra­­száll a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi épsége megvédésé­ért. Véleményük szerint haladéktalanul olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek m­­egvédenék a Ciprusi Köztársaságot a külső beavatkozástól és biztosítanák az összes kül­földi csapatok kivonását Ciprus területéről. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ENSZ keretében Ciprusról tartandó tekinté­lyes nemzetközi konferencia mielőbbi össze­hívásának fontosságát. A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a nemzetközi fejlődés jelenlegi szaka­szát egyrészt­­ a szocialista közösség orszá­gai az összes haladó erők következetes, cél­ratörő tevékenységének eredményeképpen — az enyhülés folyamata jellemzi. Másrészről, tovább tevékenykednek a reakciós erők, amelyek a hidegháborús időket akarják vis­­­szahozni. Az enyhülés ellenfelei megkísérlik megzavarni a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyának normalizálását, szítják az antikommunizmust, ideológiai aknamun­kát folytatnak a szocialista országok ellen. Mindez megköveteli, hogy a szocialista álla­mok különleges figyelmet fordítsanak a nem­zetközi helyzet problémáira, arra a határozott küzdelemre, amely a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért folyik a reakciós erőkkel szemben, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikájában a jövőben is következetesen ezt az irányvonalat követi. A magyar és szovjet fél teljes megelége­dését fejezte ki a tárgyalások menetével­­ és eredményeivel kapcsolatban. Meggyőződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatá­sa újabb jelentős hozzájárulás a Xv­agyar Szo­cialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú testvéri együttműködés további fejlesztéséhez. A magyar küldöttség szovjet párt- és kor­mányküldöttséget hívott meg magyarországi látogatásra. Szovjet részről a meghívást kő» naoijetijel <ai­esaáíák»

Next