Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
I SttlÄö PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 179. szám ARA: 80 FILLÉR 1975. augusztus 1., péntek Leonyid Brezsnyev és Kádár János felszólalása Csütörtökön folytatódott az európai biztonsági konferencia záróülése Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az európai biztonsági konferencia csütörtök délelőtti ülésének első szónoka, Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: „Ez az első alkalom a történelemben, amikor Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a biztonság és a békés együttélés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállnak, politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió beöltött, nagyra értékeljük, a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, valamint a nyugat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéltek a hatalommal, erőszakoskodtak és népeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, a Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak, mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferenciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogalmazza és megerősíti azokat az alapelveket, amelyek szabályozzák az európai országok közötti kapcsolatokat, a területi integritás és a politikai realitások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jóváhagyta, kontinensünk, népeink nagy sikerének tekintjük.. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. A többi között a következőket mondotta: A béke rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködés) értekezlet sikerei, mnivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a részt vevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszeri országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. * Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok és államok területi épsége sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a részt vevő államok egyszer és mindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését — a kereskedelem szabad fejlődését, az ipari és tudományosműszaki együttműködést. A tanácskozásnak, a kulturális cserére és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindenek előtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk. A délelőtti ülés következő szónoka Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyugat-Berlinre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is távol marad a NATO integrált katonai szervezetétől. A francia államfő mindenekelőtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél: Európa biztonsága. Ez azt jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európával kell foglalkozni. Ezután feltette a kérdést: vajon realisták és őszinték vagyunk-e, amikor Európáról és az enyhülésről beszélünk? Válaszolva a saját maga által feltett kérdésekre, hangsúlyozta. A konferencia legnyilvánvalóbb jelentősége az, hogy a Finlandia-pakita nagytermeben harminchárom részt vevő ország legfelsőbb szintű politikai vezetői vannak jelen. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia elnök, majd így folytatta: Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szellemében fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az enyhülésnek bizonyos szabályait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában, még nem biztosítéka a békének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmánynak nincs nemzetközi szerződés jellege, és Franciaország úgy vélekedik: a záróokmányból nem következik olyan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem ismernénk el. A továbbiakban a francia államfő hangsúlyozta: új, eddig példa nélkül álló, nagyon jelentős tény, hogy az európai országok legfőbb vezetői összegyűltek Helsinkiben, megismerkedtek egymással, szívélyesen elbeszélgetnek és eszmecserét folytatnak problémáikról. Befejezésül Giscard d’Esnaing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. A francia köztársasági elnök után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön az európai biztonsági konferencián a következő beszédet mondta: Mint az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának összes résztvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai horderejét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson részt vevő országokban, sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen, tudatában vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek az érdeklődésnek, amely a teremben jelenlevő magas rangú politikusok és államférfiak Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Finnlandia palotában találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. Az összejövetelen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű beszélgetésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések álltak a figyelem középpontjában. A véleménycsere során mindkét fél elégedetten nyilatkozott a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri kapcsolat fejlődéséről.★ Csütörtökön Helsinkiben Kádár János, az MSZMP KB első titkára találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnökével. A meleg, elvtársi légkörű találkozón, megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány időszerű helyzetét, valamint a testvéri magyar—bolgár kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Akkord amerikai elnök és ’ Demirel ’török miniszterelnök ‘ csütörtökön ,munkareggeli követében folytatott eszmecserét a két ország között támadt súlyos ellentétekről. Demirel a megbeszélés után újságírók előtt kijelentette, hogy „egyelőre” nem működtetik az Egyesült Államok Törökországban levő amerikai lehallgató és felderítő berendezéseit. Közölte, hogy Ford elnökkel áttekintette a török—amerikai kapcsolatokat, és hogy Törökország ezeket „igen nagyra értékeli”, és „minden tőle telhetőt meg fog tenni, nehogy tovább romoljanak”.A Munkareggelin találkozott csütörtökön Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök is. ★ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr. Gustáv Husik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke megbeszélést tartott Helsinkiben. A meleg elvtársi légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos teendőket, és véleményt cseréltek a két szomszédos szocialista ország és a két párt kapcsolatai fejlesztéséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helsinkiben megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescu-val, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével is, tanácskozása iránt megnyilvánul? A válasz nyilvánvalóan az, hogy a tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetségesi döntéseit követő időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemzedék, amely átélte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései annak az európai nemzedéknek a szívéhez is szólnak, amely már a béke körülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Európa földjét a két világháború alatt. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amely mindörökre megszabadul a háborútól, a megrázkódtatásoktól. A békére való jogot biztosítani kell Európa valamennyi népe számára. Természetesen amellett vagyunk, hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk földünk valamennyi népe számára. Európa, amely számos nagyszerű nemzeti kultúra hazája, a világcivilizáció egyik kiemelkedő hegycsú(Folytatm a Z, oMaboesb Kétoldalú konzultációk Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezetője látogatást tett Urho Kekkonennél, a Finn Köztársaság elnökinél. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A békére való jogot biztosítani kell Európa valamennyi népe számára Gustáv Husák Edward Gierek pusztán az a tény és az a mód, ahogyan ezt az értekezletet, megszervezték, bizonyítja az enyhülés szellemét, amely mindnyájunkat előbbre visz. Leonyid Brezsnyev Az ülésterem panorámája CNeguj&ag teremo — AP—