Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

VJIÁG PROIET*»’*« IPTHfi AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 78. sajám ÄRa: 80 PILLÉR 1976. április 1., csütörtök A bolgár pártkongresszus harmadik munkanapja Kádár János hazaérkezett Szófiából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt ha­zaérkezett Szófiából, ahol a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­tol­dására a magyar pártkül­döttség élén részt vett a BKP XI- kongresszusán. A küldött­ség vezetését Szófiában Nemes Dezső a Politikai Bizottság tagja vette át. Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren Liszku Béla, Óvári M­ilós, a Központi Bizott­ság titkárai, az MSZMP Po­liti­kai Bizottságának tagjai, Gyen­es András, Győri Imre, Bullai Árpád, a Központi B­izottság titkárai. Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bizot zsés elnöke. Paja Fri­­grt’oe külügyminiszter, Benkei András be’üsryminiszter, a Fe-menti Bizottság tagjai, R’Idényi Károly közlekedés­i* o««tan*v­ miniszter és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogad­ta. Jelen volt Hriszto Markov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke, a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán részt vett csehszlovák delegáció vezetője is hazautazott Szó­fiából. Szerdán utazott haza Edward Gie­ek, a LEMP KB első titkára, a kongresszuson részt vett lengyel küldöttség vezetője. Ugyancsak szerdán utazott el a bolgár főváros­ból Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a mongol küldöttség vezetője. Nagy Károly és Temesi János, az MTI tudósítói jelentik: Szófiában szerdán reggel harmadik munkanapját kezd­te meg a Bolgár Kommunis­ta Párt XI. kongresszusa. A délelőtti ülésen Cola Dragojcseva, a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagja elnökölt. A kongresszusi kül­döttek folytatták a központi bizottság beszámolójának vi­táját, amelyben felszólalt Todor Sztojcsev, a BKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a BKP Várna megyei Bizottságának első titkára, valamint Georgi Pankov vegyipari miniszter. A külföldi vendégek kö­zül elsőként Ambrosio Lu­koki, az Angolai Népi Fel­szabadítási Mozgalom (MPLA) Központi Bizottsá­gának tagja szólalt fel. Be­szédében az MPLA nevében őszinte háláját fejezte ki azért a támogatásért, ame­lyet a BKP és Bulgária nyúj­tott az angolai nép felszaba­dító harcához. Lukoki mél­tatta a Szovjetunió, Kuba és a többi szocialista ország se­gítségét. Kádár János, Gustáv Husák és Erich Honecker az pártkongresszus szünetében A jelenlegi vezetőség politikája ellentmond az egyiptomi nép valódi érdekeinek Szovjet kormánynyilatkozat Szadat egyiptomi elnök a közelmúltban, mint ismere­tes, egyoldalúan érvényte­lennek nyilvánította az 1971- es szovjet—egyiptomi barát­sági és együttműködési szer­ződést. Ezzel egyidejűleg Egyiptomban zajos szovjet­­ellenes kampány indult meg, amelynek során kísérletek történtek a Szovjetunió Egyiptommal kapcsolatos ál­­láspontjának elferdítésére, valamint arra, hogy az egyip­tomi politika legutóbbi ku­darcaiért a Szovjetuniót hi­báztassák. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió kairói nagykö­vetsége március 11-én nyi­latkozatot adott át az egyip­tomi félnek A nyilatkozat határozottan visszautasítja a hivatalos egyiptomi körök és a sajtó képviselőinek rágalmazó ál­lításait, s tényeket sorakoz­tat fel, amelyek arról ta­núskodnak, hogy a Szovjet­unió Egyiptom és az egyip­tomi nép irányában követ­kezetes és elvi baráti politi­kát folytat. Nasszar elnök a szovjet vezetőkkel tartott megbeszé­lései során nemegyszer fe­jezte ki a szovjet—egyipto­mi szerződés megkötésére irányuló óhaját Szadat el­nök 1971-ben az egyiptomi nemzetgyűlés előtt ,szintén kijelentette: „Jövőnk és utó­daink jövője érdekében tö­rekedtem a Szovjetunióval való szerződés aláírására.” A szerződés arra hivatott, hogy magas szinten rögzítse a Szovjetunió és az imperia­lista függőség alól felszaba­(Folytatóa a 7­ o­ldaUm) Szakmunkásképzés Egerben Az egri Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézetben 36 szakmát oktatnak. Az 1700 fiatal tanítása kü­lönös gon­dot jelent a sokféle és szerteágazó szakmák miatt, az oktatás mégis magas színvonalú. Képünkön: villamos­­mérés-gyakorlat Bence Benjámin tanár irányításával. (MTI fotó : Érczi K. Gyula) a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása Szerdán a szaktanács szék­házában Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke és Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetésével meg­beszélést folytattak a kor­mány és a SZOT vezetői. Tárgyaltak az 1976. évi népgazdasági terv eredményes megvalósításának feltételei­ről, a termelési célok eléré­sének feladatairól. Napirend­re kerültek a munkaverseny­­mozgalommal, a takarékos­sággal, a vállalati tervekkel, a munkafegyelem erősítésé­vel, a most készülő kollek­tív szerződésekkel kapcsola­tos időszerű tennivalók. Fog­lalkoztak a munkaerő-gaz­dálkodás helyzetével. A kormány és a SZOT ve­zetői elemezték az életszín­­vonal alakulását meghatáro­zó tényezőket, az eddig meg­tett bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását és hatását. Szó esett egyes ellátási kérdésekről, és az előkészületben levő intézke­désekről, amely a dolgozók üdültetésének javítását szol­gálja. Kibővített gazdaságpolitikai o­ztályértekezlet az üzemi pártbizottságok gazdaság­szervező munkájáról Szerdán a visontai Gaga­rin Hőerőműben Somodi La­jos osztályvezető elnökletével kibővített osztályértekezletet tartott a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lya. A tanácskozáson, ahol a járási, városi pártbizottságok gazdaságpolitikai osztályve­zetői, valamint a megyei vál­lalatok üzemi pártbizottsá­gainak titkárai vettek részt, megjelent Berta Alajos, a megyei pártbizottság titkára Boden Gyula, az MSZMP KB munkatársa és Pethes István, a gyöngyösi járási pártbizott­ság első titkára is. A napirend első témája az üzemi pártbizottságok gazda­ságszervező munkájának elemzése volt. Három válla­lat pártbizottságának titkára számolt be a résztvevők előtt arról, hogyan szervezik, se­gítik és ellenőrzik a gazdasá­gi munkát az üzemekben a pártszervezetek. A vitában részt vevők szóltak azokról a módszerekről, amelyek se­gítették a gazdasági munkát, tapasztalatot cseréltek cse­lekvési programjaikban meg­jelölt feladataikról. Az a né­zet kezd kialakulni — hang­zott el a tanácskozáson —, hogy a különböző társadalmi munkák, a politikai tevé­kenység sok időveszteséggel jár a munkában. Ésszerűsíte­ni kell a politikai rendezvé­nyek szervezését, amit lehet, munkaidő után kell megren­dezni, de nem ezekből adód­nak elsősorban a vesztesé­gek, sokkal inkább a szerve­zetlenségből, fegyelmezetlen­ségből. A gazdasági vezetők­nek ezek leküzdésére kell a legtöbb energiát fordítaniuk. A következő napizöz pont a kongresszusi és fel­szabadulási munkaverseny második szakasza tapasztala­tainak ismertetése volt. Üze­mi értékelések után dr. Je­nei Pál, az SZMT titkára összegezte a verseny megyei tapasztalatait. A résztvevők ezt követően tájékoztatást hallgattak meg a megye me­zőgazdaságának helyzetéről s az eredmények javítására ed­dig hozott intézkedésekről. 2011. REVÍZIÓ REVÍZIÓ 1997. Újra a határba­ n­­ ne kiabáljuk, de úgy tűnik, hogy itt tart már az igaz: tavasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszakban a főszerepet ismét átveszik az agronómu­­sok, a traktorosok, a ker­tészet gondjait vállaló as­­­szonyok. Jó dolog ez. A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondattal soha nem jelle­mezhető. Az összkép mindig előnyök és hátrányok egybe­vetéséből alakulhat ki csu­pán Hogyan állunk most? Előny, hogy végre kitava­szodott, de hátrány, hogy csak ily későn. Jó dolog, hogy a mélyszántásokat ős­­­szel­ télér, el tudták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hó­takaró hiánya miatt fagyká­rokkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösök­ben és az őszi gabonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegendő műtrágya; ag­gasztó, hogy legalábbis az első félévben még továbbra is „szoros” lesz a géphely­zet, nagyon be kell osztani a lóerőket. Biztató, hogy nincs belvíz, nem is fenye­get, tehát gyakorlatilag min­den földön dolgozni lehet. Nem megnyugtató, hogy ala­posan összetorlódtak a mun­kák. Örülünk, hogy a me­zőgazdasági üzemek minden jel szerint alaposan felké­szültek az idei tavaszra, de nem örülhetünk annak, hogy az idén is nehezen halad a dohány és a különböző zöld­ségfélék termelési szerződé­seinek megkötése. Összképet alkotva: a hely­zet nem rossz, de arra sincs lehetőség, hogy kényelmesen, lazán induljunk neki a ta­vasznak. Jó munkaszervezés és jó emlékezet. Sajnos, nem is­meretlen az a gyakorlat, hogy „télen fogadkozunk, tavasszal pedig kapko­dunk”. Ezen a télen sok jó elhatározás született a taka­rékosságra, a hatékonyság növelésére, a hozamok foko­zására. Nem szabad most egyetlen ilyen határozatot sem félretolni azzal az in­doklással, hogy „sürget a munka”. A kapkodás nem­csak a takarékossági elkép­zeléseket hiúsíthatja meg, de az ésszerű gépkihasználást is és nem csupán a jövő évi mérleg egyensúlyát veszé­lyeztetheti, hanem a hoza­mok fokozását, azaz a leg­szorosabban vett népgazda­sági érdeket is. Az egyik a hústermelés. A tél később ért véget, a friss zöldtakarmány még várat magára. Akkor már kön­­­nyebb lesz, de addig is min­dennapos feladat a hús- és a tejtermelés fokozása. Ser­téshizlalásban sajnos, alapo­san visszaestünk, de a tej­termelés is csak alig-alig fedezi a mindennapi szük­ségletet. A fellendülést első­sorban a nagyüzemektől vár­juk. A másik nagy jelentőségű tényező: a nagyüzem ma már nem­ maradhat meg a száz vagy több száz hektá­ros táblák mezsgyéin belül, hanem egyre inkább magára kell vennie az egész falu minden agrárproblémáját. A termelés fokozásában, a ne­héz gondok enyhítésében a párt, az állam, a terv, az ösztönzőrendszer fokozódó mértékben számít a kister­melők közreműködésére. Ser­téshizlalási, tejtermelés, és zöldségellátási gondjaink enyhítésében nagyon sokat segíthet a milliónyi kister­melő. A traktorosoké, az agro­­nómusoké, a kerté­szetben dolgozó asszonyoké most a főszerep. Ezt az ál­lítást nem vonjuk vissza. De feltétlenül hozzátesszük, hogy ezzel nem csökken a veze­tők, a közgazdák, a szerve­zők felelőssége, és nem lett mellékes kérdés az állatte­nyésztők munkája. Ebben a tudatban induljunk a meg­jött tavasznak! Földeáki Béla 1

Next