Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
Az ügyészi feladatokról Beszélgetés dr. Mórász Miklóssal Heves megye főügyészével Az ügyészi munka tapasztalatainak értékelése szerepelt napirenden a megye ügyészeinek nemrégiben lezajlott munkaértekezletén, ahol meghatározták a további feladatokat is. E kérdésekkel kerestük fel dr. Mórász Miklóst, Heves megye főügyészét. — Bevezetésként: melyek a bűnözés főbb jellemzői a megyében? — A számokat tekintve megállapítható, hogy 1972— 74 között az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma csökkent, tavaly azonban — ha nem is nagymértékben — már emelkedett. Elsősorban a közbiztonság, a társadalmi és a személyi tulajdon ellen elkövetett bűnesetek okoznak gondot. Az igazságszolgáltatás, a népgazdaság, a család és a nemi erkölcs elleni cselekmények száma viszont csökkent. Az ismertté vált bűncselekmények 53 százalékát a vagyon elleni, 19 százalékát a közlekedéssel kapcsolatos, 11 százalékát pedig az élet és testi épség elleni bűncselekmények adják. Meg kell említenem, hogy az erőszakos, garázda jellegű bűnözés 1974-hez képest emelkedett, hozzáteszem azt is, hogy az elkövetett bűncselekmények túlnyomórészt alkalomszerűek; Heves megyében szervezett bűnözés nincs. — Az utóbbi időben elég gyakran hallunk a tulajdon elleni bűncselekményekről. — Említettem, hogy elsők között szerepelnek számszerűségükben a társadalmi és a személyi tulajdon ellen elkövetett bűnesetek. Ezek nyomozása a rendőrség és az ügyészség számára a legnehezebb feladat. Legtöbbször bonyolult, szerteágazó ügyek, amelyekben közgazdasági, pénzügyi szakismereteket is kívánó bizonyítási anyag összegyűjtésére van szükség. A szakismeret tehát nagyon fontos a bűnüldöző szerveknél; a bevont szakértők tevékenysége ugyanis gyakran az eljárások elhúzódását okozza. — Szó esett az ismertté vált bűncselekményekről, illetve elkövetőkről. A kérdés önkéntelenül is kívánkozik ide: sok az ismeretlen elkövető? — Sajnos, igen. Például 1975-ben a felderítetlenül maradt elkövetők száma megközelítette a negyven százalékot. Az eredménytelenség sérti azt a jogpolitikai elvet, mely szerint minden bűncselekményt fel kell deríteni és a tetteseket felelősségre vonni. Büntető eljárásunkban viszonylag új az úgynevezett előállítás intézménye. Eredményesnek tarthatjuk? — A bíróság elé állítás (a köznyelvben gyorsított eljárásként is ismerik) korszerű módszer, kár, hogy a benne levő lehetőségeket sem a rendőri, sem az ügyészi szervek nem használják ki kellően. A bíróság elé állított személyek száma évről évre csökken. 1973-ban például 79-et, tavaly pedig már csak 17 személyt állítottunk bíróság elé, annak ellenére, hogy az új büntető eljárás az előállításra engedélyezett három napot hat napra emelte fel. Szerintem ez a helyzet tarthatatlan, mert az előállítás jogintézménye igen hatásos eszköz a bűnüldözésben, főleg a közrend és a közbiztonság megsértőivel szemben. A vétségi eljárás bevezetése már sikeresebb volt, hiszen egyszerűsítette a nyomozást, gyorsította az eljárást. A rendőrség évről évre jobban kihasználja ezt a lehetőséget: 1975-ben például a több mint kétezer befejezett nyomozás 58 százalékában már a vétségi eljárás szabályai szerint dolgoztak. — A fiatalkorúak sok gondot okoztak? — Két éve 178, tavaly pedig 190 ügy érkezett,a fiatalkorúak ügyészéhez: az emelkedés kilencszázalékos, de hozzáteszem, hogy az emelkedés az úgynevezett vegyes bűnügyek számával áll összefüggésben. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények jelentős hányada vagyon ellen irányult. Bár az okozott kár nem jelentős, az a tény, hogy a lopások túlnyomó részét betöréssel követik el, fokozott veszélyességre utal. A fiatalkorúak ügyeire jellemző a csoportos elkövetés. Fertőzöttség tekintetében első helyen továbbra is a hevesi járás, illetve Gyöngyös és Eger áll. — Befejezésül kérünk néhány szót az ügyészi feladatokról. — Kiemelt feladat, mely a XI. kongresszus határozataiból is adódik, a társadalmi viszonyok fejlődésének útjában álló káros jelenségek felszámolása. Következetesen fel kell lépnünk a társadalmi tulajdon védelmét, a népgazdaság rendjét sértő, a spekulációs és hasonló bűncselekmények ellen. Szükséges a társadalmi tulajdont károsító bűnesetek és azok elkövetőinek gyors felderítése, a felelősségre vonása. A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló elnöki tanácsi határozat rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítása érdekében határozottabban fel kell lépnünk azokkal szemben, akik személyek elleni, társadalmi tulajdont károsító, vagy a gazdálkodás rendjét sértő, illetve erőszakos, garázda bűncselekményeket követnek el. A nyomozás feletti felügyelet szempontjából említem, hogy például a kiemelt súlyú, a közvéleményt, a hírközlő szerveket és a közéleti fórumokat is foglalkoztató ügyekben az ügyészeknek az esemény megtörténte , Után nyomban intézkedniük kell. Összefoglalva: az ügyészi munka sokrétűségével, a lehetőségek még jobb kihasználásával igyekszünk a jövőben ellátni azt a feladatot, amelyet a társadalom ránk bízott. Kátai Gábor Megyénk terme Aszövetkezete meJn 1975. évi mérlege Lezárult a legsikeresebb silus tanácskozást az ESZOV küldöttközgyűlése Szerdán délelőtt Egerben, az SZMT-székház tanácstermében tartotta küldöttközgyűlését a Heves megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A küldötteket és a meghívottakat Tóth Mihály, a szövetség elnöke köszöntötte, majd az írásban kiküldött előterjesztések közül a megye termelőszövetkezeteinek 1975. évi gazdálkodásáról, valamint az ez évi feladatokról készült jelentéshez Farkasdi Gyula, a szövetség titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Mind az előterjesztésből, mind a szóbeli kiegészítésből kitűnt, hogy megyénk mezőgazdasága a múlt évben is jelentősen továbbfejlődött. Lezárult egy ötéves tervciklus, amely a legsikeresebb periódusa volt a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Ugyanakkor természetszerűen az erőteljes fejlődés felszínre hozott jó néhány gondot, problémát is. A múlt évi gazdálkodás egyik fő jellemzője, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben 9,5 százalékkal növekedett a termelési érték, s így a közös gazdaságaink által létrehozott teljes termelési érték meghaladta a hárommilliárd forintot. Mérsékelt — 3,6 százalékkal — nőtt az árbevétel is, valamint igen pozitív jelenség, hogy az alaptevékenység termelése növekedett nagyobb arányban Egyidejűleg viszont 4,1 százalékkal csökkent a szövetkezeti bruttó jövedelem, amely a mérleg szerinti nyereségnek, mint a gazdálkodás legáltalánosabb mutatójának 27,8 százalékos csökkenéséből, valamint a költségként elszámolt munkadíjnak a 14 százalékos növekedéséből adódott. A napirend fölött élénk vita keletkezett. A hozzászólók főként az ez évi feladatokról, az új, illetve módosított közgazdasági szabályozók alkalmazása során máris felmerülő gondokról szóltak leginkább. Felmerült például, hogy a jövőben a termelőszövetkezetek nem, vagy igen korlátozott mértékben tudnak anyagi segítséget, ingyenes fuvarokat biztosítani a helyi társadalmi, sport- és kulturális szerveknek, mivel az új rendelkezések szerint az ilyen segítség után is adót kell fizetni. A felszólalók másik része arról beszélt, hogy még mindig aggasztó az alkatrészhiány, Mezőtárkányban például előfordult, hogy egy erőgép két és fél éves „életkorából” több mint 10 hónapot állt az alkatrészhiány miatt. A hozzászólásokra válaszolva Farkasdi Gyula elmondotta, hogy a felvetett problémákat továbbítják az illetékes párt- és állami szervekhez, s egyben kérte is a küldötteket, hogy azokat, amelyek a fejlődést, az előbbre lépést gátolják, a jövőben is hasonló aktivitással és bátran juttassák el a területi szövetséghez. Végezetül a küldöttközgyűlés jóváhagyta a területi szövetség, valamint a revizori iroda ez évi munkaprogramját és működési költségvetését. (faludi) Öt év alatt 50 százalékkal növekszik a növényvédő szerek felhasználása A tavaszi idő beálltával országszerte megkezdődtek a növényvédelmi munkák. A termelők idén a tavalyinál hat százalékkal több, összesen 6,2 milliárd forint értékű növényvédő szert használhatnak fel. Az ötödik ötéves terv következő éveiben még gyorsabb lesz a fejlődés, a mezőgazdasági termelésben tovább nő a növényvédelem szerepe. Nemcsak azért, mert lényegesen kiterjed a megóvott terület nagysága, hanem azért is, mert a kémiai védekezés a különféle mezőgazdasági technológiák egyenrangú társává válik, minden eddiginél szorosabban hozzátartozik majd a növénytermesztés alapvető műveleteihez. A tervidőszakban mintegy 50 százalékkal fokozódik a növényvédőszer-felhasználás. 1980-ban a mezőgazdasági terület 80 százalékán már összetett, komplex védekezésre kerül sor, s az 1975. évi 9—10 millió hektárról 13—14 millió hektárra növekszik a kémiailag kezelt terület. A növényvédőszer-felhasználást elsősorban a hazai ipar termelésére alapozhatja a mezőgazdaság. A belföldi felhasználásra gyártott vegyszermennyiséget az ipar az elkövetkező öt évben hozzávetőleg megkétszerezi. Külföldről a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb kemikáliát hoznak be, az import azonban még így is számottevő lesz. 1976. január 1-től a növényvédő szerek ára átlagosan 10 százalékkal, a gyomirtóké pedig 15 százalékkal növekedett. Az átlagon belül azonban eléggé nagyok a különbségek — egyes készítmények ára csak mérsékelten emelkedett — s ez szükségessé teszi, hogy a gazdaságok a jövőben úgy válasszák meg a növényvédő technológiát, hogy az a lehető leggazdaságosabb legyen. A növényvédő szerek takarékos, hatékony felhasználása érdekében 1976-ban a növényvédelmi előrejelző szolgálat működését kiterjesztették. Az így kapott adatokat a termelők jól hasznosíthatják a napi munkában, nem lesz szükség arra, hogy a termelés biztonsága érdekében esetleg a kívánatosnál több vegyi anyagot alkalmazzanak, vagy hogy a szükségesnél többször permetezzenek. (MTI) ki eze» méhész és a szelídített méhek Pálé, Kishomok, Koözáspart. Tanyai iskolák gyermekzsivajjal és méhzümmögéssel. Mindig csodáltam tanító nagybátyámat, aki nemcsak névkülönlegességeket ragasztott a família újonnan érkező tagjaira, hanem ismerte a hazánkban föllelhető lepkéket, rovarokat, lepréselte virágainkat, s különleges tennivalói közé tartozott a méhészkedés. Máig megborzongok, ha magam elé idézem, midőn egy szál fekete gatyában, papuccsal a lábán, ott téblábolt a kasok között, s a méhecskék felhőként körülrajzották. De arra nem emlékszem, hogy valaha is megcsípték. — Úgy, úgy! — bólogat Málnás Pista bácsi, a legidősebb hatvani méhészek egyike. — Aki nem csapkod, nem ugrál, azt sose támadja meg a bogár. Egyébként én ugyanúgy tartottam annak idején tőlük. Baranyi Jóskának, gyerekkori cimborám édesapjának volt méhese. S hogy rákaptam, bolondja lettem, talán neki köszönhető. Mert néhány heti ismeretség után már kísértem az öreget vándorlásaira. Kókára, Lakitelekre, amelyek akácosaiba mai napig »Hérunk! Első díj Málnás István cso ki, tíz esztendeje nyugdíjban null a vasúttól. De ahogy, szorgalmi idejében kedveli a méheket, ez a ragaszkodás azóta növekedett. S nemcsak a szenvedély, hanem a méhcsaládok száma is. Tabán utcai házuk lugasában ma már hatvan kaptár sorakozik. S várják a bennük szunnyadó bogarak, bábok a melegedő tavaszt, az első vándorutakat. Március végén a Csány környéki füzesek juttatják nektárhoz a fejletlen családokat. Április derekán a Hatvannal szomszédos Túra repcetábláin szedik meg jobban magukat. S mire a bányató melletti akácos szélére ér velük a gazda, megejtheti az első pergetést. Ekkor már júniust írunk, s egy-egy kaptárból 25—30 kilogramm méz kerülkezik. Lehetne több is, de hagyni kell a keretekben, hogy a fiasítás zavartalanul folyhasson. — Na, ezzel nincs még vége a vándorlásnak! Következik Salgótarján, Mátraszele, Egyházasgergely, később pedig Somoskőújfalu, ahol legutoljára virágzik el az akác — jegyzi meg Pista bácsi. — Ekkorára kaptáranként 100—110 kilogramm méznek kell kitelnie. S nem akármilyennek! Nekem ez legalább olyan fontos, mint a mennyiség, így aztán tavaly ősszel, az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, sikerült elcsípnem az első díjat... Hasznos melléktermékek A Hungarorektor Kereskedelmi Vállalat tavaly még 21 forintért vette át a méz kilogrammját, 25 forintot fietett fuvartérítésként Az sén már 26 forint az elvámolási ár, s jól kezelt, zietes, illatos mézet minden mennyiségben megvásárol a cég. Hogy hová kerül a központi telepen összegyűjtött, nagyon egészséges, tápláló édesség? Egy része a hazai forgalomba, a többi pedig dollárrá, valutává változik. A Szovjetunió maga is nagy méztermelő ország! Van piaca, viszont a magyar terméknek a Német Szövetségi Köztársaságban, Angliában, Franciaországban és újabban Japánban. Ez a szigetország szinte minden mézet átvenne tőlünk. Népgazdasági érdek tehát, hogy méhészutánpótlást neveljünk iskoláinkban, s teljességgel hasznosítsuk mintegy 270 ezer hektárnyi akácosunkat. Jelenleg ennek csupán egytizedére terjed ki a méhészek vándordíja, a méhcsaládok szorgos gyűjtögető munkája. — Aztán arról se feledkezzünk meg, hogy a méhek nem csupán mézzel fizetnek a gondosságért — mondja hévvel, átéléssel Pista bácsi. — Ha pálcául a nagybocorádi kantárak rcpnyílásához leszedő rácsot szerelünk, az lehúzza a méhek lábára tapadt virágport, aminek kilójáért 70 forintot fizetnek, s gyógyszeralapanyagként hasznosítják. Ott van továbbá a méhszurok, amit a kis gyűjtögetők magukból termelnek, s ragasztásra használnak. A keretekről, kijáró nyílásokról ezt is érdemes rendszeresen lekaparni, mert 300 forintért veszik meg kilogrammonként. Aki pedig átállítja családjait anyabölcső-termesztésre, jól fizető pempőhöz jut! Moszkva és egy újítás Hatvanban és környékén mintegy kétszázra tehető a szakcsoportba tömörült, nagyobb méztermeléssel foglalkozó méhészek száma. Közülük Málnás István már csak azért is kitűnik, mert nyugdíjas kora ellenére nem szűnik szakmai tudását gyarapítani. Pár esztendeje végezte el például Zalaapátiban a méhészszakiskolát, nem sokkal később pedig hazánk képviselői között találtuk a moszkvai világkongresszuson. — Hát az szenzációs volt — emlékezik az útra. — Különösen amit Poityev akadémikus folytat. Kivittek bennünket a kísérleti telepére, ahol olyan méhcsaládok tenyésztésével foglalkozik, amelyeknek a bogarai nem csípnek. A méh ingerlékeny, kihívásra támad. Poityev most azt a módszert alkalmazza, hogy a családokból kiszűri a csendesebb természetű egyedeket, s rendre azokat szaporítja. Bizonyos szempontból viszont javunkra van a méhek mérge, a méhszúrás. A reumatikus betegségben szenvedőknél gyógyító injekcióval ér fel... A kantárak, pergetők, oklevelek, kitüntetések szemrevételezése után egy percre kikötünk még Pista bácsi műhelyében. S nem ok nélkül. Itt látható újítása, a méhrakodó daru, amely teherkocsira szerelve megkönnyíti a vándorutak legnehezebb munkarészletét, a mézzel súlyos kaptárak emelgetését. Hogy lesz-e tömegkivitelező? Szeretné. Elsősorban a méhészkedés terjedése, népszerűsödése miatt. De azért sem bosszankodik, ha nem „harapnak” rá szakmai körökben. ő megtette a magáét. Itt éppen úgy, mint az államvasutaknál, ahonnan főellenőrként nyugdíjazták, s becsüléssel emlegetik nevét mindmáig. Modvgy Győző Fejőgép a háztájiban Újhartyánban Assenbrenner Sebestyén tsz tag háztáji tehenészetéhez a nehéz fejési munka megkönnyíti fejőgépet vásárolt. (MTI fotó: Fehérváry F. felvétete — KS) lÉlílf © 1976. április L> csütörtök,