Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
I VItAG RRÖI.ET ARJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. évfolyam, 103. szám ARA: 1.— FORINT 1976. május 1., szombat Május ünnepén írtai Dorkó József, a SZMT vezető titkára Párizsban, a francia forradalom századik évfordulóján. 1889. július 14-én ült össze az a marxista munkáskongresszus, a II. Internacionálé alapító kongresszusa, amely elhatározta május 1. harcos nemzetközi proletárünneppé nyilvánítását. A kongresszus azért döntött így, hogy emléket állítson azoknak a hős chicagói munkásoknak, akiket az Egyesült Államok tőkéseinek parancsára 1886. május elsején a 8 órás munkanap követeléséért tartott általános sztrájk idején rendőrsortűzzel megöltek. Az európai proletáriátus első ízben 1890- ben rendezett kongresszusi határozat szellemében május elsején tüntetéseket. Azóta minden évben világszerte ünnepüik a munkások május elsejét és ünnepük azok is, akik szolidaritást vállalnak a munkásosztály ügyével, történelmi küldetésével. Az ünneplés módja és tartalma szinte országonként eltérő. A szocialista országokban békés szocialista építőmunkával, más országokban sztrájkokkal, tüntetésekkel, és vannak olyan országok, ahol fegyveres harccal. Akik ünnepelnek, azoknak is különböző a bőrük színe, más és más nyelven beszélnek, a világ dolgairól és több fontos kérdésben megegyezik, míg más kérdésekben eltérő a véleményük. Mégis egyre jobban összefognak, összefogja őket május 1. eszméje, a proletariátus szolidaritása és internacionalizmusa. A munkásmozgalom, az osztályharc eddigi története, sikerei és kudarcai egyaránt arra tanítanak, hogy a tőke nemzetközi erejével szemben a munkásosztály csak akkor küzdhet eredményesen, ha erőit a munka nemzetközisége megsokszorozta, ha a nemzeti elszigeteltséget az osztályszolidaritás áttöri, ha a részküzdelmeket az egész átlátása, a proletár internacionalizmus eszméje világítja meg. Korunkban az internacionalizmus szerepe nem csökken — mint egyesek állítják —, hanem tovább növekszik. „A világ a szó szoros értelmében a szemünk láttára változik, mégpedig jó irányban... A gyökeres társadalmi változások korában élünk” — mondotta Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán. Kifejezésre jutnak ezek a változások mindenekelőtt abban, hogy a Szovjetunió, a többi szocialista ország politikai, gazdasági, katonai ereje, nemzetközi tekintélye jelentősen növekedett. Az utóbbi öt esztendő a szocialista országok töretlen, mindenirányú fejlődésének időszaka volt. Ez alatt az idő alatt minden egyes szocialista országban a nemzetközi gazdasági nehézségek és kedvezőtlen hatásaik ellenére is gyors ütemben fejlődött a társadalmi termelés jelentősen emelkedett a dolgozók anyagi, kulturális és életszínvonala. A szocialista nemzetek virágzásával és szuverenitásuk erősödésével együtt, szorosabbá váltak kapcsolataik magasabb szintre emelkedett politikai, gazdasági, katonai és ideológiai együttműködésük. Egyre több a közös elem politikájukban gazdaságukban, társadalmi életükben és fokozatosan megszűnnek a fejlettségbeli különbségek. Ennek következménye — ahogyan azt Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán mondotta —, hogy „az emberiség társadalmi haladásának fő irányát a szocializmus országainak fejlődése, erejük növekedése nemzetközi politikájuk jótékony hatásának erősödése határozza meg.” Ezekben az években az emberiség nagy sorsdöntő kérdései dőlnek el. Ezért a békéért, a szabadságért, a függetlenségért, a szocializmusért folyó harc fokozottabban megköveteli, hogy a marxizmus,lenínizmus, a proletár internacionalizmus alapján tovább erősödjék a szocialista országok egysége, növekedjék cselekvő hozzájárulásuk a béke megszilárdításához. El kell érni a most még növekvő fegyverkezési hajsza megszüntetését, a fegyverkészletek csökkentését, a leszerelést, a még meglevő háborús tűzfészkek felszámolását, a feszültség enyhülésének további elmélyülését, az államok közötti együttműködés fejlesztését. További erőfeszítéseket kell tenni az ázsiai biztonság megteremtésére, az erőszak alkalmazásának eltiltására, a gyarmati elnyomás mindenféle maradványának felszámolására, a kereskedelemben meglevő megkülönböztetések teljes megszüntetésére. A forradalmi világfolyamat továbbfejlődésének megakadályozása érdekében a béke és a társadalmi haladás ellenfelei, az imperialista reakciótól a maoistákig, a kommunisták, a munkás és antiimperialista mozgalom megosztására törekszenek. Szítják az antikommunizmust, a szovjetellenességet. Nem véletlen, hogy az SZKP XXV. kongresszusa, az ott jelenlevő testvérpártok küldöttségeinek vezetői, közöttük Kádár János elvtárs is azt hangsúlyozták felszólalásaikban, hogy az antikommunizmus és a szovjetellenesség elleni harc ma is és a jövőben is a proletár internacionalizmus egyik fő kritériuma, a békéért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért folyó küzdelem sikerének döntő feltétele. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok ereje az internacionalista testvéri összefogás révén meghatványozódnak. „A nemzetközi kommunista mozgalom a proletár internacionalizmus eszméjével született, s annak erejével nőtt naggyá... Pártunk meggyőződése — mondotta Kádár elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott felszólalásában —, hogy korunkban növekszik a proletár internacionalizmus jelentősége, ezért fontos a kommunista és munkáspártok kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi kommunista mozgalom marxista-leninista egységének erősítése.” Mi, magyarok, egri és Heves megyei munkások, termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségi dolgozók, nők és fiatalok már harmincegyedik alkalommal ünnepeljük szabadon május elsejét. Pártunk a marxizmus—leninizmus eszméitől vezérelve, figyelembe véve az ország adottságait és a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, eredményesen vezeti a fejlett szocialista társadalom építését A múlt évben megtartott XI. kongresszus értékelte a negyedik ötéves terv megvalósításával kapcsolatos tapasztalatokat, kidolgozta a fejlett szocialista társadalom építésének ötödik ötéves tervét és a 15—20 évre szóló programot. A negyedik ötéves tervet mind országosan, mind megyénkben teljesítettük. Mi ötéves tervünk, amelynek megvalósítása az 1976-os terv végrehajtásával ígéretesen elkezdődött, biztosítja a szocializmus építésének további töretlen folytatását. Az előttünk álló feladatok nagyok. Ezek közül is most az a legfontosabb, hogy helyreállítsuk népgazdaságunk egyensúlyát. Ennek legfontosabb útjai a társadalmi termelés hatékonyságának, a munka termelékenységének fokozása, a termelés szerkezetének korszerűsítése, a minden piacon értékesíthető termékek gazdaságos gyártásának növelése, a minőség és a fegyelem lényeges javítása, a jelentős szellemi és anyagi tartalékaink feltárása és hasznosítása. Minden munkahelyen jobb munkára, a tennivalók egységes értelmezésére, egységes cselekvésre van szükség. Minél inkább érvényesül ez a törekvés, annál nagyobb mértékben járulunk hozzá az ország politikai, gazdasági erejének fokozásához, a szocialista közösség egységének és befolyásának növeléséhez, a jövő május elsejék még gazdagabb megünnepléséhez. ------------------------------------------------------- Kádár János és Lázár György fogadta Hans-Dietrich Genschert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárját és külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke — ugyancsak pénteken — szintén fogadta Hans-Dietrich Genschert, az Országházban. A találkozón jelen volt Pója Frigyes külügyminiszter, Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, illetve Herman Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere, aki Pója Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, pénteken délután elutazott Budapestről. ! A munka kitüntetettjei Másodszor is elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaja az Egri Dohánygyár A negyedik ötéves tervben elért kimagasló munkasikereivel másodszor is elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját az Egri Dohánygyár kollektívája. A kitüntetés ünnepélyes átadására tegnap került sor a gyárban. Az ünnepség résztvevőit, a meghívott vendégeket — közöttük dr. Dabrónaki Gyula államtitkárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, Vaskó Mihályt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját- a megyei pártbizottság első titkárát, Molnár Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát, Dorkó Józsefet, az SZMP vezető titkárát, dr. Pápay Gyulát a megyei tanács vb-titkárát, Schmidt Rezsőt, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkárát, Kiss Sándort, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárát, Bokros Máriát, a KISZ KB tagját, dr. Sebestény Lászlót, Eger Város Tanácsa általános elnökhelyettesét, Vass Józsefet, a városi KISZ-bizottság titkárát- Bakolyi Józsefet, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkárát — Kocsis József, a gyár pártvezetőségének titkára köszöntötte, majd dr. Domán László igazgató értékelte a gyár ötéves munkáját. Ezt követően dr. Dabrónaki Gyula méltatta az Egri Dohánygyár eredményeit, majd átadta a magas kitüntetést Ezután a Petőfi komplex szocialista brigád tagjai vették át a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja kitüntetést. Ezután került sor a minisztériumi és a vállalati kitüntetések, jutalmak átadására. Hatvannégyen részesültek a vállalat kiváló dolgozója kitüntetésben, Keregyen pedig — Antal Kálmánné, Bárdos Józsefnél (Folytatás a 2. oldalon) éljen május elseje; a munkásosztály nemzetközi seregszemléje! Dr. Domán László (ha írói) átveszi a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját dr. Dabrónaki Gyulától. (Fotó: Perl Márton) onnm jlntaju május i *