Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
PRAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 181. szám ARA: 1 FORINT 1976. augusztus 1„ vasárnap "" ------------------------- .... ................. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának nyilatkozata Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága szombaton a következő nyilatkozatot tette közzé: — Egy éve annak, hogy 35 állam legfelsőbb szintű vezetői kormányaik nevében Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködési értekezlet záróokmányát. E történelmi jelentőségű dokumentumban Európa államai először ismerték el, hogy a három évtized alatt végbement változások megmásíthatatlanok. A záróokmányban foglaltak következetes végrehajtása lehetővé teszi, hogy az európai béke és biztonság valóban tartós alapokra, a népek közötti barátságra, együttműködésre épüljön. E nemes célok elérése minden tisztességes, a földrész sorsáért felelősséget érző ember akcióprogramjává vált. — Közvéleményünk üdvözli a záróokmány aláírása óta Európában végbement nagyfontosságú változásokat. A szocialista országok és a nyugat-európai országok józan gondolkodású vezetői, haladó erőinek erőfeszítése eredményeként kontinensünkön mindinkább tért hódít az enyhülés: sokoldalúan fejlődnek a különböző társadalmi berendezkedésű országok és népeik kapcsolatai. A hidegháborús reakciós erők azonban nem nézik 3-5 szemmel és tétlenül a pozitív változásokat. Fellépnek az enyhülés, a társadalmi haladás erőivel szemben, támadják a szocialista országokat, önkényesen egyoldalúan értelmezik a megállapodást. Aknamunkájuk a záróokmány jelentőségét, kedvező hatását egészében véve a helsinki konferencia eredményeit vette célba, mert bizonyos imperialista körök kezdettől fogva ellenezték az európai béke megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének kibontakozását. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy a béke, a biztonság és az együttműködés ügyét támogató társadalmi erőknek továbbra is őrizniük kell Helsinki szellemét, kitartó türelemmel azon kell fáradozniok, hogy a konferencia záróokmányában foglalt megállapodások mielőbb valóra váljanak. E küzdelemhez fontos támogatást és útmutatást nyújtott az európai kommunista és munkáspártok nemrég befejeződött berlini tanácskozása is. — A magyar közvélemény kész cselekvően hozzájárulni ahhoz, hogy Európa a jövőben is a béke és biztonság, a népek közötti barátság és együttműködés színtere legyen ■— hangzik a nyilatkozat. MOSZKVA: A Za Rubezsom című szovjet hetilap szerkesztősége kérdéseket intézett számos európai ország állam- és kormányfőjéhez, akik egy évvel ezelőtt részt vettek a helsinki biztonsági és együttműködési konferencián. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök nyilatkozatában hangoztatta: " A hetvenes évek eleje & különösen az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívása „frontáttörést” jelentett az enyhülési folyamat további erősítése útján. A finn fővárosban eredményesen zárult az európai biztonsági konferencia. Helsinki szelleme új reményeket és várakozásokat ébreszt, különösen a leszerelés területén megteendő továbblépés tekintetében. A magam részéről optimizmussal várom a jövő évi belgrádi találkozót, valamint az európai biztonsági konferencia folytatását jelentő más intézkedéseket. Finnország érintkezésben áll az európai biztonsági konferencián részt vett számos ország kormányával. A többi között közös tanácskozásokat tartottunk Ausztria, Svédország és Svájc képviselőivel. Finnország kész részt venni más olyan több oldalú akciókban is, amelyek a záróokmányban foglalt célok elérését szorgalmazzák. Éppen ezért támogattuk a szovjet kormány javaslatát, hogy a közlekedési-szállítási, az energetikai és a környezetvédelmi együttműködés problémáinak a megvitatására tartsanak európai kongresszusokat. Jacques Chirac francia miniszterelnök rámutatott: —■ Az európai biztonsági és együttműködési konferencia bebizonyította, hogy e fórumon részt vett harmincöt állam a párbeszédre törekszik. A konferencia önmagában ugyan nem oldotta meg az európai problémákat, hiszen Európa különböző társadalmi rendszerű, kultúrájú, hagyományú és különböző gazdasági fejlettségű országokból áll. Lehetővé tette azonban az államok számára annak a felismerését, hogy ezek a különbségek nem indokolhatják a konfrontáció politikáját. Nézetem szerint nagy reményekkel biztat az az egyöntetűség, amellyel az európai biztonsági konferencián részt vett országokban hitet tesznek a Helsinkiben meghirdetett elvek mellett, és kifejezésre juttatják készségüket. Anker Jorgensen dán miniszterelnök megállapította: — Véleményem szerint az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmánya fontos akcióprogram az európai együttműködés és kölcsönös bizalom további fejlesztéséhez. Különösen jelentősnek és építőnek tartom a záróokmánynak az egyes állampolgárokat érintő fejezeteit, valamint azokat, amelyek Európa keleti és nyugati részei között még szabadabb és még őszintébb párbeszédet szorgalmaznak. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár ezeket mondotta: — A magam részéről kezdettől fogva támogattam az európai biztonsági konferencia összehívását, mivel az enyhülés folyamata — és ez az osztrák államszerződés megkötésének pillanatában kezdődött — állandóan újabb impulzusokat és további kiszélesítést igényel. — Ausztria rendkívül érdekelt abban, hogy a konferencián részt vett államok 1977. évi belgrádi találkozóján már lehetőség nyíljon arra, hogy megvonják a konferencián elfogadott határozatok végrehajtásának pozitív mérlegét. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök aláhúzta: — A helsinki záróokmány valamennyi fejezete azt mutatja, hogy a részt vevő országok felismerték, hogy az európai helyzet javulhat és javulnia kell. A záróokmány tételeinek gyakorlati alkalmazása kétségtelenül megkezdődött. Ez reménykeltő dolog, hisz a tárgyalások idején voltak pillanatok, amikor olyan benyomás alakulhatott ki, hogy a kitűzött célok megvalósíthatatlanok, elérhetetlenek. Ma már meggyőződhettünk arról is, hogy a kormányok jószándéka esetén tovább haladhatunk a kijelölt úton. (TASZSZ) Harmincéves a forint Harminc évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-én vezették be hazánk új valutáját, a forintot, amely eredményeinknek és további gazdasági fejlődésünknek egyaránt fontos tényezője. A három évtizeddel ezelőtti valutareform a történelem legnagyobb inflációját zárja le, és stabilizálta a gazdasági életet, Montreálból jelentjük Az ötszázas számok után 21 pont Jól eső érzéssel, örömmel írjuk, hogy a szombat délutáni 1060 méteres középfutamokban valamennyi magyar kajak-kenu egység döntőbe jutott. Először a K—1- ben Csapó Géza, majd a C— 1-ben Wichmann Tamás futamgyőztesként jutott tovább. Ezután következett K —2-ben Bakó és Szabó, ők elég erős futamba kerültek, de így sem hajtották ki magukat, s teljesítményük a bolgár hajó mögött elég volt a döntőbe kerüléshez. C—2- ben a Budai—Frey kettős a románok hajója mögött szintén másodikként vívta ki a döntős szereplés jogát. Végül a K—4-esek között Deme, Ginczi, Rátkai és Romhányi másodikként jutott tovább. 1000 méteren a kajak-kenu döntőkre csak este, lapzárta után került sor. Balla József Balla József Szegeden, 1955. december 27-én született. Nőtlen: Az FTC versenyzője, 1975-ben Európabajnoki , második, világbajnoki negyedik, 1976-ban Európa-bajnoki ötödik helyezett, 1975-ben junior világbajnok. A magyar szabadfogású birkózók nagy sikert mond ezüstérmes hatnak magukénak. Közülük is Balla József, az FTC fiatal, nagyon tehetséges sportolója volt az, aki a legszebb helyen fejezte be a küzdelmet. A döntő előtt sok esélye volt arra, hogy ezüstérmes legyen, de lehetett volna 4. is. A nehézsúlyúak között először Angyiev (szovjet) mérkőzött az NDK-beli Gehrke-val, s mivel pontozással nyert, ő lett az olimpiai bajnok. Ezután következett a Bállás Simon találkozó. A túl szigorú bírák az első menetben megintették, a mérkőzést 7:4 arányban mégis ő nyerte, ezüstérmes lett, s ez nemcsak a szabadfogásúak,de a kötöttfogásúak mezőnyében is a legértékesebb érmünk. (Olimpiai beszámolónkat tanunk 10. oldalán olvashatják.) Rajnai Klárát egyéni bronzérmének megszerzése után már bemutattuk olvasóinknak, a kettesben Pfeffer Anna volt a társa a második hely kivívásában. Pfeffer Anna Kaposvárott, 1945. augusztus 1-én született. Férjezett. A Ganz-MÁVAG versenyzője. Az 1966-os világbajnokságon bronz-, az 1971-es világbajnokságon arany-, az 1973-as világbajnokságon bronz- és ezüstérmet szerzett. Az 1969-es Európa-bajnokságon egy ezüst- és egy bronzérmet nyert. A mexikói olimpiáról ezüstéremmel tért haza, Motrealban a K—2 500 m-en ezüstérmes lett. Jót tett az eső a kapásoknak és a zöldségféléknek Tizenöt százalékkal több gabonát aratnak megyénkben, mint tavaly Jó ütemben halad a másodvetés Heves megye mezőgazdasági üzemei jól felkészültek erre az évre. Ősszel megalapozták az idei termést, a jó talajmunkával és az időben végzett vetéssel. Az időjárás azonban mégis közbeszólt. A szeszélyes tavaszt, rendkívül aszályos nyár követte, ami komoly károkat okozott a terméseredményekben. Ennek ellenére a birtokukban levő korszerű gépekkel, kémiai anyagokkal és jó munkaszervezéssel igyekeznek úrrá lenni a nehéz helyzeten. A szerzett tapasztalatokról Koós Viktor, főtanácsos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője a következőket mondta: — A hat hétig tartott aszály, és a füllesztő kánikula jelentősen rontotta a terméseredményeket. Különösen megyénk déli—alföldi részén, a zöldségfélék és a kapások — a kukorica, a dohány és a cukorrépa — valamint a takarmánynövények sínylették meg. A rendkívüli szárazság viszont kedvezett a gabonafélék érésének és gyorsította a betakarítást. Közös gazdaságaink a várakozáson felül 15 százalékkal több gabonát hordtak be a földekről, mint tavaly ilyenkor. Ez is bizonyítja, hogy nagyüzemeink tavaly ősszel jól megalapozták a termést. Sikeresen befejeződött az őszi árpa aratása és közvetlenül befejezés előtt áll a tavaszi árpa vágása is. Várhatóan egy hét múlva gazdaságaink végeznek a kenyérgabona aratásával is. A megye északi részén, a hegyvidéki gazdaságokba az alföldi szövetkezetek 150 kombájnt küldtek, ezzel is gyorsítva a nagy nyári munka mielőbbi befejezését. — Mit „hozott” a várvavárt eső? — A korábbinál bizakodóbb hangulatot. A megyében Eger—Visznek—Nagyfüged térségének kivételével az elmúlt napokban átlagosan 60—70 milliméter eső esett. Az esőt követő határszemlék tapasztalatai máris kedvezőek. Kukoricából például a vetésterület 85 százalékán, az aszálykár ellenére is közepes termésre számítanak gazdaságaink. A terület többi részéről azonban mihamarabb be kell takarítani és silózni a termést, amely takarmányt pótol. Az eső hatására különösen a középkorai és a későn érő fajták fejlődnek jól, különösen azok, melyeket iparszerűen termelnek. A csaladék kedvezett a zöldség, a szőlő és a gyümölcsök érésének is. Ez a javuló piaci ellátásban is megmutatkozik. Megyeszerte több az áru a standokon és az árak is örvendetesen csökkennek. — Mit tesznek a gazdaságok a kiesések pótlására? — Az esőzés után a nagyüzemekben és a kiskertekben is nagy lendülettel halad a tarló-, illetve a másodvetés. Eddig több mint 1500 hektáron vetettek növényeket, főleg zöldségféléket. Példaként említem a hatvani ÁFÉSZ-t, amely eddig a kiskerttulajdonosoknak 15 ezer tasak zöldség vetőmagot adott el az utóbbi egy hónapban: főleg uborka, zöldbab, káposzta és cékla vetőmagot. A fogyasztási szövetkezetek máris megkezdték a másodvetésű zöldségfélék felvásárlására a szerződéskötéseket a kisgazdaságokkal. Emellett természetesen a nagyüzemek is nagy gondot fordítanak a másodvetésekre, melyhez elegendő magot biztosít a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központja. — Csökkennek-e a takarmánygondok? — A másodvetésekkel feltétlenül. Ezenkívül, a melléktermékeket — főleg a szalmát — használják fel üzemeink takarmányozásra. Ugyanis nemcsak az állatállomány téli átteleltetéséről van szó, hanem a tenyésztés fokozásáról is, tehát a több tejről és a húsról. A szalmabetakarítás egyébként jól halad, csaknem hatvan százaléka már raktárakba került a földekről. — A következő hetekben milyen fontos teendők várnak gazdaságainkra? — Az aratás befejezése után a fő figyelmet a jövő évi termés megalapozására kell fordítani. Elsősorban az időben történő talajmunkára, és az őszi vetés előkészítésére, hogy mindenütt biológiailag érett ágyba kerüljenek a magvak. A megnövekedett költségek és a terméskiesés ellenére sem lenne azonban indokolt, hogy kevesebb műtrágyát használjanak üzemeink. Államunk ugyanis a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a műtrágyabeszerzéshez is kedvező hitelfeltételeket biztosít. Éljenek tehát gazdaságaink a lehetőséggel. A Heves megyei Tanács nevében ezúttal is köszönetünket fejezzük ki a közös gazdaságok vezetőinek, tagságának az eddigi helytállásért, hogy a nehéz körülmények között tervszerű, és szervezett munkával segítették a termés megmentését. Az eddigi szervezettség a biztosíték, hogy a veszteségek tovább mérséklődjenek az őszi betakarítással és a jövő évi jó előkészületekkel — fejezte be tájékoztatóját Koós Viktor. ...i.___ (mentusz)