Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

A szocialista tudatosság erejével írta: Győrs Imret, az MSZMP KB titkára MÉRLEGKÉSZÍTÉS, az eredmények, a tapasztalatok összegzése folyik ezekben a napokban, hetekben minde­nütt. A szocializmus építésé­nek minden területén szor­galmas munka folyt. El­mondhatjuk, eredményes évet zártunk. A jól végzett munka eredményeire építve figyelmünket a jövőre irá­nyítjuk. Jövőnk programja adott: a fejlett szocialista társadalom építése. Ez ös­­­szehangolt politikai, gazda­sági kulturális és ideológiai munkát igényel. Fejlődé­sünk jelenlegi időszakában gazdasági feladataink megol­dása ,társadalmi viszonyaink fejlesztése a meghatározó. Pártunk ezért is fordít meg­különböztetett figyelmet a gazdasági építőmunkára. De társadalmi előrehaladásunk­kal, sokrétű, összetett felada­taink elvégzésével együtt növekszik a tudati-ideológiai tényezők jelentősége. Köztu­dott, hogy a szocialista tu­dat nem alakul ki önmagá­tól, automatikusan a gazda­sági eredmények, a javuló életkörülmények hatására. Ezért az eszmei nevelés szer­­epe is mind nagyobb lesz ö­n fejlett szocialista társadalom építésében. Az anyagi létfel­tételek és a tudati tényezők kö­z­önösen hatnak egymás­ra feltételezik az összehan­golt fejlesztést Pártunk XI. kongresszusa a társadalom eszmei, világ­nézeti állapotával is számol­va határozta meg a politika fő vonalát, a fejlett szocia­lista társadalom felépítésé­nek programját. A Központi Bizottság ebből kiindulva tűzte 1976. október 26-i ülé­sének napirendjére a párt­tagság eszmei-politikai hely­zetének vizsgálatát, a párt­propaganda megjavításának feladatait. Az elfogadott ha­tározat hosszú távra szól, meg­állapításai szélesebbek, mint a szervezett pártokta­tás keretei. Egész népünk ér­dekeit, a fejlett szocialista társadalom építését szolgál­ják. A PROPAGANDA szerves része a párt egész tevékeny­ségének; segíti eszméink el­fogadását, politikánk megér­tését, feladataink megvalósí­tását. Célunk, hogy a XI. kongresszuson megszabott követelmények színvonalára emel­jük a párttagság ideoló­­giai felkészültségét, erősítve a p­litikai, szervezeti és a cselekvési egységhez nélkü­lözhetetlen eszmei egységet. A párt egysége, eszmei-po­litikai kisugárzása döntő hatást gyakorol a tömegek gondolkodására, magatartá­sára, világnézetére. Kommu­nisták és pártonkívüliek, marxisták és nem marxis­ták, hívők és ateisták együtt vesznek részt aktívan a szo­cializmus építésében. A párt­­egység erősíti a társadalom politikai egységét. A társa­dalom politikai egységére építve pedig erősíthetjük a tömegek szocialista tudatos­­áá ?át A Központi Bizotság 1976. októberi határozata értelem­szerűen vonatkozik az álla­mi, az egyetemi és tömeg­szervezeti marxista—leninis­ta oktatásra; közvetlenül csaknem kétmillió pártonkí­­vülire. Társadalmi szükség­letté vált nálunk az önál­ló <e"~azodási készség kifej­­­lesztése, korunk tudományos világnézetének a marxizmus —leninizmusnak az elsajátí­tása. Mind általánosabb az a felismerés, hogy politikai­­ideológiai felkészültség nél­kül nincs korszerű művelt­ség. A tudományos és tech­nikai forradalom lélegzet el­állító felfedezéseit is csak jó világnézeti iránytű segítsé­gével helyezhetjük el „ha­gyományos” világképünk. Len­ne a felgyorsult társa­­dalmi mozgások még inkább igénylik ezt az eligazodási készséget A fejlett szocia­lista társadalom építése so­rán felvetődő új kérdések he Íves megválaszolása, a szo­cialista demokrácia kitel­jesedése összefű eséseket értő­­ és önállóan cselekedni képes embereket kíván. A fellen­dülő nemzetközi kommunis­­­­ta mozgalom jelentős előre­törése révén szintén új mó­don vetődnek fel, illetve más megvilágításba kerülnek fontos elméleti és politikai kérdések. Ezek óhatatlanul eszmecserék, v­iák és — e mélyült­­anu­mányozás, türelmes kezel­és esetén — ketsőto­ entil az erőgyűjtés, s elvi alapokon nyugvó nem­zetközi akcióegység forrásai. Pártunk propagandája, egész politikája és gyakor­lati tevékenysége ugyanarra az alapra épül: a marxizmus —leninizmusra, építőmun­kánk elméleti értékű követ­keztetései, és pártunk, va­lamint a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom minden osztagának — külö­nösen a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának — történelmi ta­pasztalataira. Pártunk poli­tikáját is csak úgy érthetjük meg és támogathatjuk iga­zán, ha ismerjük azt a gaz­dag elméleti, történelmi hát­teret, amelyre alapozódik. A társadalmi osztályok és ré­tegek közérzetére, tudati ál­lapotára döntően hat pár­tunk gyakorlatban bevált, a dolgozó nép érdekeit kifejező politikája, forradalmi elmé­letünk alkotó alkalmazása Hazánk konkrét viszonyaira. A magas fokú társadalmi tu­datosság azonban feltételezi a marxista-leninista isme­retek megszerzését, gyarapí­tását, elmélyítését. Ehhez azonban már kevés a tapasz­talás, a társadalmi aktivitás — szükséges a rendszeres és céltudatos tanulás. A TANULÁSBAN —ahogy erre a pamatorozat felhívja a figyelmet — vissza kell nyúlnunk a klaoszikusok műveihez. A klasszikus mű­vekből alkotó módon elsajá­títhatjuk a társadalmi fejlő­dés — a kapitalizmus, a szo­cializmus, a kommunizmus — általános elméletét, a dia­lektikus módszert. Marx, En­gels, Lenin művei felvértez­nek a hamisítókkal szemben. Hiszen azokat elmélyülten ta-ui’rpA ■—rék a kispolgári és burzsoá ideológusok is, és némelykor érvben a klasszi­kus tanítások sajátos értel­mezésével ignorálják a reá­lisan létező szocializmust, máskor a reálisan létező szo­cializmus problémáit, az ob­jektíve létező, szükségsze­rűen jelentkező és leküzdhe­tő ellentmondásait abszolu­tizálva, dramatizálva vetik el a marxizmus—leniniz­­must. A klasszikusoktól felmér­hetetlen segítséget kapunk a valóság elemzéséhez, a gya­korlati feladatok meghatá­rozásához és végrehajtásá­hoz. Megóvnak saját hi­báinktól: a betűvágástól, a dogmatizmustól, a mecha­nikus gyakorlattól. De nem várhatunk tőlük „utasításo­kat” a konkrét napi tenniva­lókhoz. A párt politikája eleven, alkotói idegen tőle a dogmatizmus. A klasszikusok műveiből tehát ne tételeket idézgessünk hanem ismer­jük meg azok lényegét, módszerét, a szellemét, az alapos és következetes gon­dolkodást sajátítsuk el. Az oktatás, a propaganda számára fontos kérdés: ho­gyan érvényesült a marxi elmélet és módszer a forra­dalmi munkásmozgalom év­százados gyakorlatában és különösen pártunk immár csaknem hat évtizedes törté­netében. A magyar munkás­ság küzdelme, a kommunis­ták harca szerves része né­pünk történelmének, és így méltó helyére kell hogy ke­rüljön nemzeti önismere­­tetünkben, a hazafias neve­lésben. De a magyar kom­munisták harcának, sokolda­lú tapasztalatainak reális bemutatása hasznos tanulsá­gokkal is szolgál a jelenre és a jövőre, erősítheti az esz­meiséget, gyarapíthatja a politikai ismereteket, meg­óvhat bennünket a hibáktól. Az ideológiai munka­alko­tó folyamat, a valóság szün­telen tanulmányozása, a szocialista fejlődés törvény­­szerűségeinek feltárása, új kérdések megválaszolása. Így az ideológiai képzésben kiemelkedő szerepet szánuuk a társadalomtudományi ku­tatások eredményeinek, szo­cialista épü­lánunkánk el­méletileg általánosított ta­pasztalatainak. Ebből a szempontból is nagy hord­erejű pártunk XI. kongres­­­szusa és a Központi Bizott­ság állásfoglalásainak ta­nulmányozása. Csupán egyetlen megálla­pítás a Központi Bizottság október 26-i határozatából: „A fejlett szocialista társa­dalom megteremtésének fel­tétele és egyben eredménye a szocialista életmód általá­nossá válása. A szocialista életmód a mindennapos te­vékenységben tör utat, s nem pusztán nevelési kérdés, a termelési viszonyok és az anyagi feltételek alakulásá­val köl­csönhatásban fejlő­dik. A szocialista életmód új értékrendet teremt, amely a példamutatóan vég­zett munkában, az elkötele­zett politikai magatartásban, a kollektívákban, a mun­kahelyeken, a brigádokban, a családban töltődik meg tartalommal. A propaganda fontos feladata a kibontako­zó szocialista életmód ele­meinek feltárása és támoga­tása.“ Nem azért szükséges idézni a fentieket, mintha ezzel a szocialista életmód­dal kapcsolatos kutatásokat lezártnak, befejezettnek te­kinthetnénk. Szó sincs róla. Csupán azért, mert érzékle­tesen bizonyította a problé­ma felvetésének, kezelésé­nek helyes módját, az ok és okozati összefüggések, a köl­csönhatások, a tudati té­nyezők, a nevelés szerepét. A határozat, amelyet teljes terjedelemben közölt a de­cemberi Társadalmi Szemle és Pártélet, kitér a fejlett szocialista társadalom építé­sének­­ lényeges kérdései­re távlataira és korunk legidő­szerűbb problémáira. MINDEN OKTATÁSI in­tézmény számára alape­v, hogy az életre tanít, nevel. A­­ marxista propagandamunká­ról szólva talán felesleges is ezt hangsúlyozni. Célunk az elmélet és a gyakorlat mi­nél teljesebb egysége, esz­méink valóra váltása. Az elméleti tudás, a marxista felkészültség mércéjének te­kintjük, hogy milyen mér­tékben párosul az aktív tár­sadalmi cselekvéssel, jó munkával, a szocializmus iránti elkötelezettséggel, pél­damutató magatartással. Csupán azt a tudást értékel­jük, ami a társadalmi hala­dás szolgálatára, helytállá­sára, kiállására, a jó munká­ra ösztönöz, amely elmélyíti az ügyünkbe vetett hitet, a meggyőződést és magas szintre emeli a szocialista tudatosságot A ma alkotó-dolgozó ge­nerációk közül az ifjabb csak elbeszélésekből, olvas­mányokból ismeri a korábbi évtizedek hősi időszakát. A fejlett szocialista társadalom korszakos feladatainak meg­oldásához is lelkesedésre van szükség. Alapos ismeretekre, következetességre, kitartásra, magas fokú tudatosságra. Szükség van szívre, meggyő­ződésre, érzelmi kötődésre is. Céljaink, igaz ügyünk szol­gálata ma is lelkesítő. Fel­adataink azonban sok szem­pontból nehezebbek, mint a korábbi évtizedekben. Hogy megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége, hogy teljesebb életet éljen az ember, az értelmen át job­ban, hatásosabban kell az érzelmekig eljutnunk. Külö­nösen a fiatal generáció so­raiban. AZ ÚJ ESZTENDŐ dolgos hétköznapjain társadalmunk szocialista jegyeinek erősíté­sével, a nem szocialista je­lenségek visszaszorításával, kiküszöbölésével segíthetjük az emberek, a közösségek, az ország további boldogulását. A hatásos propagandával is szolgálhatjuk a határozot­tabb, a magabiztosabb hala­dást, az 1977. évi népgazda­sági feladatok és XI. kong­resszuson hozott határozatok végrehajtását, _______ ] A tervezetnek megfelelő ütemben épül Tatándörög­ lőn .Az Űrtávközlés? Földi Állomás: Április elején már megkezdhetik a Szovjetuniób­­ érkez­ő híradástechnikai berendezé­é­sek szerelését. Az állomás műhold közbeiktatásával teremt tv,­ rádió-, illetve telefon­összeköttetést a szocialista országokkal. (MTI fotó : Bajkor József) Gazdálkodó tanácsok írta: dr. Papp lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Belpolitikai életünk két fontos eseménye zajlott le a közelmúltban. Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága és az országgyűlés. Mindkét ülés napirendjén népgazda­sági helyzetünk értékelése, jövő évi feladataink megha­tározása volt. Úgy az érté­kelés, mint a kitűzött cé­lok, széleskörűen érintik a tanácsok munkáját, hiszen a tanácsi gazdaság szerves ré­sze a népgazdaságnak. A tanácsok 1976. évi gazdálkodása alapjá­ban eredményes volt. A ta­nácsi beruházásban megépü­lő mintegy 25—26 ezer ál­lami lakás, a gyógyító szol­gálatba belépő 3300 új kór­házi ágy, a gyermekek fej­lődését szolgáló újabb 4 ezer bölcsődei, 20 ezer óvodai fé­rőhely, a több mint 620 ál­talános iskolai tanterem, az ellátást javító kereskedelmi, szolgáltató és szociális léte­sítmények, számottevően hozzájárulnak a lakosság életkörülményeinek javításá­hoz. Kedvezőnek ítélhetjük, hogy többségében — első­sorban a lakásépítésnél —a tervezettnek megfelelően ala­kultak a beruházási ráfordí­tások, ily módon sikerült megállítani vagy mérsékelni az építési költségek emelke­dését. Sajnos, a tervezett beru­házások nem mindenütt va­lósultak meg. Ennek oka, hogy a tanácsok egy része olyan célokat tűzött maga elé, amelyek teljesítéséhez nem voltak meg a feltéte­lek. Helyenként még mindig él az a helytelen szemlélet és gyakorlat, hogy elsősor­ban a pénzszerzésre és nem a meglevő lehetőségek terv­szerű megvalósítására for­dítják a nagyobb gondot. A tanácsi intézményekben a nehezebb gazdálkodási kö­rülmények ellenére sem romlott az ellátás színvo­nala. Kedvező az is, hogy hosszabb idő óta először si­került elérni, hogy a tanácsi kezelésben levő lakóházak, utak, hidak felújítása meg­közelítette a tervezett szin­tet. Viszont nem volt kielé­gítő a tanácsi intézmények rekonstrukciójának üteme, bár a lehetőségek ehhez is megvoltak. A Központi Bizottság ha­tározata, az országgyűlés ál­­­­tal jóváhagyott 1977. évi költségvetési törvény is a népgazdaság fejlődési üte­mének meggyorsítását, a gazdasági egyensúly helyre­­állítását, s ennek érdekében a központi és helyi erőfor­rások, lehetőségek jobb ki­használását, a hatékonyabb gazdálkodást jelölte ki célul. ■ Ennek megfelelően kell a tanácsoknak is gazdasági munkájukat végezniök. A ta­nács össztevékenységén be­lül növekvő szerepe van a gazdaságszervező munkának. A tanácsok gazdálkodási ten­nivalói a termelés elősegíté­sén túl, elsősorban a társa­dalmi fogyasztással kapcso­latosak. Ezért gazdasági fel­adatuk a terület, a település összehangolt fejlesztése, a lakosság ellátásáról való gondoskodás, működési terü­letükön a gazdaságboli­tikai feladatok eredményes koor­dinálása. A helyi tanácsok január— február hónapban­­ tárgyal­ják meg az 1977. évi tervü­ket, költségvetésüket. Az or­szággyűlés a tanácsok ré­szére jövő évre 31 milliárd forintot fejlesztésre és 42 milliárd forintot fenntartási, ellátási célokra hagyott jó­vá. Most az a teendő, hogy az 1977. évi tervüket reáli­san, az összes lehetőségeik figyelembevételével készít­sék elő és terjesszék a ta­nácsülés elé. Megalapozott­ságának fontos követelmé­nye a lakosság és a nem tanácsi szervezetek széles körű bevonása a tervkészí­tésbe. A rendelkezésre álló pénzeszközöket a legszüksé­gesebb — a népgazdasági és a helyi érdekeket egyaránt szolgáló — célokra kell for­dítani. Ha a lehetőségek szű­kösebbek, mindig nagy je­lentősége és szerepe van a rangsorolásnak. Fontos az is, hogy a feladatokat min­denki, akit érint, világosan ismerje meg, értse meg a teendőket és munkálkodjék annak következetes végre­hajtásán. Ezért van nagy szerepe annak az eddig is jól bevált módszernek, hogy a helyi tanácsi tervekről a lakosság kapjon tájékozta­tást, vitalehetőséget a Haza­fias Népfront helyi szervei által szervezett falugyűlése­ken, tanácstagi beszámoló­kon és más közéleti fórumo­kon. A reáljövedelem és - ke­­resetek növekedésé­nek mérsékeltebb üteme fo­kozza a tanácsok felelőssé­gét a lakosság életkörülmé­nyeit érintő célkitűzések kö­vetkezetes megvalósításában. Éppen ezért — figyelembe véve a központi célkitűzé­seket — úgy a tervezésben, mint a megvalósításban na­gyobb gondot, szervezettsé­get, figyelmet kell fordíta­ni a tervnek megfelelő vá­ros- és községfejlesztésre, a lakóházak, intézmények fel­újítására, karbantartására, a szolgáltatások színvonalának növelésére, a sokoldalú helyi ellátás javítására, a fogyasz­tói árak fokozottabb ellenőr­zésére, a szociális gondosko­dásra. A tanácsi gazdálkodásban társadalompolitikai szem­pontból is kiemelkedő az 1977. évre tervezett 88 ezer új lakás és ezen belül a 31 ezer állami lakás megépíté­se és a kapcsolódó közmű, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási s egyéb, a lakosság szolgálatát hivatott létesít­ménynek a lakással egyide­jű beléptetése. Az Országgyűlés üléssza­kán is megfogalmazódott az a követelmény, hogy na­gyobb erőfeszítések szüksé­gesek a területi építőipari teljesítőképesség növeléséhez. Az építőipari kapacitás hiá­nya számos megyében, te­lepülésen gond. Éppen ezért nélkülözhetetlen, hogy a ta­nács a reális beruházási igény és a meglevő építő­ipari kapacitás összevetésé­vel vizsgálja meg az építő­ipar teljesítőképességének fo­kozása érdekében szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik a tanácsi építőipa­ri vállalatok, illetve szükség esetén a minisztériumi és a szövetkezeti építőipar taná­csi támogatása. A beruházá­sok jó előkészítése, az épí­tőipari­­ kapacitással össz­hangba hozása fontos bizto­­­sítéka annak, hogy a beru­házási költségek ne növe­kedjenek, s a beruházások terv szerint megvalósulja­nak. A jövő évi tanácsi gaz­dálkodás eredményei nagy­ban függnek a takarékossá­gi intézkedések következetes végrehajtásától. A korábbi takarékossági terveket ki kell egészíteni azokkal az 1977. éves tervek megvalósulását elősegítő intézkedésekkel, amelyek egyben a folyama­tos takarékosságra ösztönöz­nek. Nagy jelentősége van ebben annak, hogy minden tanács képezzen megfelelő tartalékot az előre nem lát­ható feladatok teljesítésére, a váratlan kiesések ellen­­súlyozására. A tanácsi költségvetés 1977. évi lehetőségei mérsé­keltebbek. Ez a helyzet még inkább indokolttá teszi, hogy a területen jelentkező, kö­zös érdekű feladatok megol­dására a tanácsok szélesebb körben szervezzék az együtt­működést, a közös fejleszté­sek mellett keressék az együttes fenntartásnak, a közös hasznosításnak a le­hetőségét. A tanácsok egy­más közti együttműködéssel is segítsék elő a helyi fel­adatok jobb megoldását olyan közös költségvetési üzemek, iskolai kollégiu­mok, szociális otthonok és más intézmények létesítésé­vel, amelyeket külön-külön, egy-egy tanács nem tudna megvalósítani, de gazdaságo­san kihasználni sem. A jól szervezett területi koordiná­ció növeli a gazdasági haté­konyságot. Ezzel ugyanis el­kerülhető a párhuzamosság a beruházásokban, intézmé­nyek fenntartásában, gazda­ságosabban lehet szer­vezni a lakosság ellátását szolgáló tevékenységet. Ahhoz, hogy a tanácsi szervek eredményesen lát­hassák el megnöveli?­tett gazdasági feladataikat, terv­szerűbben, szervezetibben, fegyelmezettebben kell dol­gozni minden területen. A tanácsi testületek tevékeny­ségében, a feladatok megha­tározása mellett erősíteni kell a testületek beszámol­tatási szerepét, saját határo­zataik végrehajtásának jobb szervezését és ellenőrzését. A­z eredményes gazdál­­kodási tevékenység fontos feltétele, hogy a ter­vek kialakításában és azok végrehajtásában a vezetés következetességének erősíté­se mellett — a társadalmi szervek, üzemek, vállalatok, a lakosság bevonása révén — tovább szélesedjék a szo­cialista demokratizmus. _ A tervek ismertetése, m­i­nt több embernek végrehajtá­sukba, ellenőrzésükbe való bevonása amellett, hogy tár­sadalmi kontrollt is nyújt, elősegíti a tanácsok „nyíl­tabb” és egyben hatéko­nyabb gazdálkodási tevé­kenységét, ami társa­dal­mi népgazdasági célok t­eljesíté­­sének fontos záloga. Mmm ® 1977. január L, szombat ||

Next