Népújság, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

Lesz-e Hatvan—Kanos együttműködés? Avagy: fejezetek egy MSZBT-tagcsoport életéből Az alapító oklevelet 1974. áprilisában írta alá Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, s azóta fejt ki egyre gyümöl­csözőbb munkát a két nép közötti kapcsolat elmélyítése érdekében a hatvani MÁV- csomópont tagcsoportja. A vasutasok érdeklődését, haté­kony közreműködését tény­ként említették a városi párt­­bizottságon, számtalan érde­kes akciót, megmozdulást felsorolva, így elsőként jog­gal kérdezhetjük Barta Béla ügyvezető elnököt: miben látja a siker nyitját? — Elsősorban a sokoldalú támogatásnak köszönhetjük elért eredményeinket. Párt, szakszervezet­­ szakmai veze­tés minden tőle telhetőt meg­tesz egy-egy vállalkozás ér­dekében. De én legalább ennyire döntőnek vélem, hogy mozgékony emberek álltak a tagcsoport élére, s a hét külön­böző főnökség olyan képvise­lőket delegált a vezetőségbe, akiknek szívügyük ez a mun­ka ... Hogy kik állnak Barta Bé­la mellett az ügy iránti őszinte elkötelezettséggel? Az állomást Kiss Pál, a szertár­­főnökséget Lévai Ferenc, a pályafenntartást Fülesd Jó­zsef, a vontatást Vass György, a távközlést Domokos László képviseli, de mind­máig ide sorolhatjuk a gyer­mekgondozási segélyen levő Basa Zoltánnét is, mert sza­bad idejét szívesen áldozza a mozgalom céljáért. S aztán a „sima” csoporttagok, mint például Balázs József szak­intéző! Nincs olyan brigád­­vetélkedő, amelynek szerve­zésében, vezetésében ne ven­ne részt. — S vasutasaink becsületé­re legyen mondva, nemhiá­ba bonyolítjuk le a különbö­ző szintű és témakörű verse­nyeket — teszi hozzá rögtön a fiatalember. — Kiváltkép­pen a Hámán Kató szocia­lista brigád tüntette ki ma­gát az utóbbi két hónapban. Áprilisban a csomóponthoz tartozó szolgálati ágak, fő­nökségek tizennégy csapatát előzték meg, májusban pe­dig a térség vetélkedőjén vit­te győzelemre brigádtagtársait Barnák Károlyné. Pedig szé­les körű ismeretanyag kellett a jó szerepléshez, hiszen a szovjet és magyar kapcsola­tok tekintetében nemcsak a vasúti, vízi közlekedésre, ha­nem az űrutazással kapcsola­tos kérdésekre is sikeres vá­laszt kellett adnia a csoport­nak. Kiss Pál a­ tagcsoport tit­kára, s mint ilyen, a szovjet és magyar emberek szemé­lyes kapcsolatainak előkészí­tője, fő szervezője. — Legszorosabb baráti kapcsolatunk az ideiglenesen hazánkban tartózkodó déli hadseregcsoport egyik alaku­latával van. Minden eszten­dőben ellátogatunk hozzá­juk, máskor pedig ők jönnek Hatvanba, hogy különböző sportágakban megmérkőzze­nek vasutasainkkal. Röplab­da, futball, kispuska, sport­pisztoly szerepel a műsoron, majd természetesen terített asztal, amelynél a feleségek is helyet foglalnak. Az ered­ményt sejtheti! Lövészetben tarolnak, de a labdajátékok­ban megtépázzuk babérjai­kat. Emellett gyakorta elő­adásokat hallgatunk, filmve­títéseket nézünk meg, amiben a Szovjet Kultúra Házának munkatársai segítenek. S ne feledjem az utazásokat, a Szovjetunió tájaival való is­merkedést, amiben évente öt-hat vasutasunkat részeltet jutalomként a budapesti igaz­gatóság. Ha ez utóbbi kap­csán kicsit keserűvé válik a szánk, annak az oka egysze­rű. A főnökség a részvételi jegyek kiosztása előtt nem kér tőlünk véleményt, aján­lást. Pedig igazán tekintettel lehetnének azokra, akik a két nép barátsága érdekében annyit fáradoznak. Bátran­­ kijelentem, tagcsoportunk létezése óta egyetlen jól dolgozó aktívánk sem része­sült szovjet jutalomutazás­ban. A MÁV-csomópont MSLű­ f­­tagcsoportjának vezetői ki­csit röstellkedve említik, hogy szovjet vendég érke­zésekor, vagy amikor ők lá­togatnak el ide-oda, mindig tolmácsért kell szaladgálni­uk, mert egyetlen oroszul be­szélő sem­­ akad közöttük. Sze­­­­rencse, hogy a Bajza József Gimnázium­­ igazgatósága­' megértő'­módon kisegíti őket, s orosz nyelvtudásban jeles­­­­kedő diákokat küld tolmá­csolni. Most szeretnének valamit változtatni ezen a helyzeten, s egyáltalán a jobb megér­tés, a könnyebb barátkozás érdekében nyelvoktatást szer­veznek. Ezt az akciót anyagi­lag támogatja a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, to­vábbi gond csupán a megfe­lelő érdeklődés felkeltése, a nyelvtanfolyam megszervezé­se. Ilyen szempontból nehéz­ség, hogy a vasutasok álta­lában forduló szolgálatot teljesítenek, felváltva dol­goznak éjjel-nappal. Mégis bíznak az induláshoz szüksé­ges létszámban, mert akadt partner a közelmúltban. A hatvani cukorgyár tagcso­portja jelentkezett, hogy együtt indítsanak orosz nyelvoktatást. Közeleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének hatvanadik évfor­dulója, ami egyben a tagcso­port mozgalmi életének erő­próbája is lesz, hiszen több­féle eseményt terveznek. — Faliújságaink aktuális anyagának szerkesztése már most megkezdődött — kezdi a sort Bartók Béla. — Az év­fordulóra főnökségenként, de az utazóközönségnek is kiál­lítást rendezünk gazdag­ do­kumentációs anyaggal, amely a Szovjetunió fejlődését, il­letve népeink együttmunkál­­kodásának eredményeit tük­rözi. Szeretnénk, ha vasutas művelődési házunk zenekara alkalomhoz illő programmal készülne a novemberi ese­ményekre, s ugyanott a szov­jet kultúra más területeit népszerűsítené az otthon igazgatósága. Erre minden adottságunk megvan, mint ahogyan ágazatonként szerve­zünk október végére, novem­ber első felére szovjet doku­mentumfilm-bemu­tatókat. Reméljük, az évfordulóhoz kapcsolódó vetélkedő további állomásain szintén sikeresen szerepel a Hámán Kató szo­cialista brigád. Legnagyobb örömünk pedig az lenne, ha­­­ őszig valóssá válna tervünk. S baráti szerződést­­ köthet­­­nénk egy csuvas " városka, Kanas vasúti csomópontjá­val. Ebből sok jó származnék, sokban könnyítené tagcso­portunk munkáját, a kapcso­latok kölcsönös elmélyülését... A terveket nem illik kriti­zálni. Különösen akkor, ha megvalósulásuknak erkölcsi fedezete van, mint jelen eset­ben. Ezért csak további si­kert kívánunk a hatvani vas­utasok MSZBT-tagcsoportjá­­nak! Moldvay Győző fmz teher­hez, ^ Tisztelt Szerkesztőség! "Ezennel megküldöm a Népúj­ságban (V. 6.) közölt „Két or­szág — négy kép”, avagy hol a kép, hol az írás című titkos képrejtvényük megfejtését. A feladat, amely az olvasókra hárult, hármas volt: 1. Me­lyik két országról van szó? 2. Melyik aláírás melyik kép­hez tartozik? 3. Egy országon belül, vagy két ország között történik-e a keverés? Az elsír­ó feladat, megfejtése könnyű volt. Kétségtelen, hogy a két ország az NDK és Csehszlovákia, mert Berlin és Jéna az NDK városai, Brno és Chvaletice Csehszlovákiá­ban található. A második fel­adat sokkal nehezebb, mert igaz ugyan, hogy az első ké­pen az új köztársasági palota impozáns épülete Berlinben felismerhető, de mit kezdjen a kedves olvasó a többi há­rom képpel? Honnan tudható meg pl., hogy melyik a jénai világhírű Zeiss Optikai Mű­vek Topocart nevű térképé­szeti berendezése, ha a képen Marta Grigorova szövetkul­­ty­ákat készít?... Honnan tudható meg­ hogy a brnói állatorvosi egyetemen külön­leges szérumot állítanak elő a KGST rákkutatási programja keret­ben, ha a kép egy erő­mű 200 megawattos egységé­nek szerelését mutatja?... És ki ismerheti fel a chvale­­thcei erőművet­, ha a kép a Zeiss M fi­vek szerelő csarno­kában készült?... Ez a fel­adat. csal, szorgalmas szak­mai kutatással, az elektro­mosság, az optika és a térké­pészet tanulmányozásával oldható meg. Erre a kedves olvasókat aligha lehet köte­lezni. .. A harmadik feladat­ra azt felelhetjük,­ hogy or­szágai­ közt is, és országon belül is folyik a cserebere, mert a jénai felirat fölött a brnói kép­ a brnói fölött a chvaleticei, a chvaleticei szö­veg fölött a jénai kép talál­ható. Összefoglalásul: a meg­fejtés szerintem: a 2. kép alatt a 4., a 3. alatt a 2., és a 4. kép alatt a 3. kép aláírása olvasható. A többi stimmel... Izgatottan várom, hogy mi­kor jelenik meg a mostani­nál még komplikáltabb, Há­rom ország hat kép című, kö­vetkező képrejtvényük. (Dr. Szemes) "')77. június 6 %£ msü Augusztusban már fogad Hajdúszoboszlón új, 13 szintes üdülő épül, mintegy 100 mil­lió forint költséggel. A szobák nagy részét úgy alakították ki, hogy két szoba egybenyit­ásával a nagycsaládosok is kényelmesen elférnek. Augusztusban már vendégeket fogad a híres gyógyfürdőhely új üdülője. (MTI fotó : Balogh P. László felv. — KS) Iglói zeneiskolások Egerben Két éve indult, s ma már egyre jobban kiteljesedő tar­talmas és hasznos együttmű­ködéssé fejlődött az egri és a csehszlovákiai Spisska No­va (Igló) zenei iskola és nö­vendékei között kialakult ba­ráti kapcsolat. Találkozásaik alkalmával, kölcsönösen ta­nulmányozzák egymás mód­szereit, kicserélték zeneme­todikai tapasztalataikat, me­lyeket hasznosíthattak okta­tó munkájuk során. E való­ban gyümölcsöző kapcsolat újabb állomása, hogy az eg­ri zeneiskola februári látoga­­­­tását viszonozva, Rudolf Tir­pák igazgató vezetésével né­hány napra tanárokból és növendékekből álló küldött­ség érkezett Egerbe és pén­teken este a Bartók-terem­­ben közös hangverseny ke­retében mutatkoztak be a­­ m­­egyeszékhely közönségének. A műsor első részében a Vendéglátó zeneiskola növen­dékei szerepeltek színvona­las, jól megválasztott műsor­számaikkal. A kitűnő előadá­sok közül is kiemelkedett Király Tibor trombita, Sze­pesi Andrea, Loviczár Ágnes zongora, Dobó Katalin ének­szóló száma. Igen tehetsége­sen és ízlésesen muzsikáltak a kamarazenei csoportok. Ezután következetek a ven­dég zeneiskola növendékei. Többek közt ügyes zongoris­tákat hallhattunk. A Zimmer és a Beethoven négykezest előadó Katarina Matejovic és Jana Kovalcikova muzi­kális, jól összehangolt játék­kal aratott sikert. Érdekes és szép műsorát magabiztosan tolmácsolta Biniana Domini­kova és a már előadóművé­szi erényeket megcsillantó kitűnő felépítésben előadó Dagmar Vaneckova. A szlo­vák zenei hagyományoknak megfelelően kitűnőek voltak a trombitások, közülük is ki­emelkedett Rastislav Badiar, aki Haydn Esz-dúr koncert­jének I. tételét játszotta meglepően érett, szép tónus­ban. Érdekes színfoltként ha­tott és megérdemelt nagy si­kert aratott,, a hazai zeneis­kolákban nem oktatott hangszer, a harmonika, szó­listája, Martin Konecnik, szlovák népdal variáció elő­adásával. A fafúvósok közül a klarinétos Stanislav Klein kulturált, szép hangzású já­tékával tűnt ki. Általában elmondható, hogy a koncerten igen jól felkészített, m­­uzikális zenész növedékeket ismerhettünk meg. Produkcióik hangszer­technikai és zenei kidolgo­zás szempontjából is kitűnő­­­ek voltak. Mindez dicséri a tanulók tehetségét, s egyben tükrözi a zeneiskola tanárai­nak kiváló zenei nevelő munkáját. Nagy Miklós ^ THy Zsuzsa . Teri elolvassa, föláll, az ajtó felé indul. — Nincs is nővére — gon­dolja, de hangosan nem meri mondani. Délben megérkezik Laura. Magas, barna lány, haja fé­nyes, úszik utána a levegő­ben. Laura nagyon szép lány, ezt mindenkinek el kell is­mernie. Annak is, aki nem szereti­Belép az ajtón, és moso­lyog. Sugárzik a szeme, az arca, mintha örömöt okozna nekik, hogy itt lehet. Hogy egyáltalán bejöhet ezen az ajtón. — Mi újság, Valika? — Semmi. Csak rettenete­sen fáj a fejem. A fáradtság­tól• Laura. Azt hiszem, iszo­nyúan kimerült vagyok. Laura mosolya súrolja Vali haját. — Nem kell elkeseredni. Majd elmész szabadságra, és kipihenheted magad. Vali az asztalra könyököl, homlokára szorítja a kezét. Átfut a fején, hogy ma már úgysem dolgozik, jó volna hazamenni. Otthon kimosna, négykor elsétálna az óvodába. Ráérősen menne. Megnézné a kirakatokat, leülne a szökő­kút mellé- elszívna egy ciga­rettát. De éppen csak eszébe jut, mindjárt el is felejti. Mérhetetlen szomorúság ereszkedik rá. Igaza van Laurának, a jö­vő hónapban elmegy szabad­ságra. Az óvoda úgyis bezár, a gyereket el kell vinni va­lahova.­­Hová is? Majd le­megy falura, az anyósához. Reggel kimennek a szőlőbe, visznek magukkal ebédet, es­tig haza se jönnek. Vali előtt szőlőtőkék vég­telen sora úszik el. Permet­­pöttyös levelek, forró homok­seregélyek, mögöttük rézgá­­lic színű ég. De mit csinálnak ott estig? Egy hétig sem bírják ki, öt­hat napig. Vagy egyáltalán el se mennek. Vali tükröt vesz elő, ruhá­ja ujjával kifényesíti. A tü­körből szürkésfehér arc néz rá, foltos, egészségtelenül sápadt. És a szeme alatt az a két sötét árok! Nem tud ülve maradni, át­megy a másik irodába, és az íróasztalok között, mint ut­cák közt jár föl-alá. Csak ne­hogy sírni kezdjen. Nem! Sírni nem szabad. Sírni soha. Inkább beszélni kellene vala­kivel. Egyszer, egyetlenegyszer mióta itt dolgozik, fölhívta a férje. Nem szoktak telefonál­gatni egymásnak, de akkor fölhívta. Pedig nem is akart semmi különöset. De a hang­ja! Olyan volt, mint mikor megismerkedtek, és hetente egyszer találkoztak. Vali a telefonhoz megy. Mit mondjon neki? Majd azt mondja, hogy menjenek el délután valahová. Sétálni, együtt. Ne legyenek mindig a lakásban. Vagy kérdezze meg inkább, mit ebédelt? Mondja el, hogy vett egy pár cipőt a gyereknek? Fölemeli a kagylót, tár­csáz. A szám foglalt, Vali vár. — Mi az ott? Ott, a hűtő­­szekrény tetején? Két pisz­kos pohár. Két mosatlan, te­jes pohár. — Vali kezéből visszacsúszik a kagyló, föl­pattan a székről. — Megint nem mosták el a tejes poha­raikat. Itt hagyták piszkosan. Hányszor megmondta már nekik, hogy nem mosogat utánuk! A rongyos kétezer­ fo­rintért nem hajlandó a cse­lédjük lenni. A szekrényhez megy­­öt vadonatúj poharat vesz elő. Mindegyikre címkét ragaszt, a címkére neveket ír. — így! Ezután mossák ma­­guk. A saját poharával min­denki azt csinál, amit akar. Minden asztalra egy-egy poharat tesz, és mikor szét­néz a szobában, végre, elő­ször a mai napon, megkön­­­nyebbülést érez. Mit is akart az előbb? Mi az ördögöt is... Persze, ebé­delni. Fél kettő, ha nem si­et, maradékot­ kap. Hideg le­vest, ehetetlen húst. A legal­ját mindennek. (VÉGE) % Ismeretterjesztő túrák három útvonalon Bemutatják a Bükki Nemzeti Parkot Festőien szép útvonalat és figyelemreméltó ismeretter­jesztő programot ígér a TIT, az Eger Tourist, a­­ Termé­szetbarát Szövetség és a Bük­ki Nemzeti Park igazgatósá­ga. A Bükki Nemzeti Park te­rületének bemutatására, be­járására hívják az érdeklő­dőket. Június 12-én a Nagy­­fennsíkra indul az autóbusz, s a túra résztvevői megte­kintik Jávorkutat, a Nagy-, mezőt, a Szalajka-völgyet, a bélapátfalvi műemlék­­temp­lomot, és a szarvaskői várhe­gyet. Július 3-án a Kis-fennsíkra indul túra, majd augusztus 7-én a Déli-Bükk nevezetes­ségeivel, többek között Kacs­­fürdővel, Mezőkövesddel és Szomolyával ismerkedhetnek a résztvevők.

Next