Népújság, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 153. szám ARA: 80 FILLÉR 1077. július 1., péntek Beszámoló a vízgazdálkodásról•Interpellációk Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását, amelyen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke is részt vett. Az OVH elnökének beszámolója Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb 1 millió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, mely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. A vita: Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmácsolva egyebek között a villamosenergia-ipar hűtővizének felhasználásáról szólt. Van Tisztelt országgyűlés! Heves megye 368 ezer hektár kiterjedésű területe igen változatos, déli határán folyik a Tisza, amely a Zagyva, a Tárna, az Eger—Laskó és a Hanyi vizét fogadja. Ebben a vízrendszerben a hegy-, a domb- és a síkvidéki szakaszok, illetve vízgyűjtő területek egyaránt megtalálhatók. Ebből fakad, hogy ezeken a részeken a vízjárás rendrd-már rá példa — mondotta, hogy a meleg vizet különböző formákban igyekeznek hasznosítani. A százhalombattai hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban haltenyésztésre, az inotai hőerőműét egy zöldséghajtóval szeszélyes. Ez a tény pedig alapvetően meghatározza az árvíz elleni védekezés, illetve az árvízvédelmi szakaszok kiépítésének a módját — kezdte a dr. Gergely István államtitkár expozéjához kapcsolódó hozzászólását Vadkerti Miklósné képviselőnk, majd így folytatta: “ A megye területén 225 kilométer hosszú árvízvédelmi fővonal húzódik, 47 kilométeres szakasz a Tisza jobb partján. Az árvízvédelmi töltések 45 ezer hektár termőterületet védenek. Ezeknek, valamint a kiskörei vízlépcső szabályzórendszerének köszönhető, hogy az elmúlt években a tiszai árhullámokat jelentősebb kár nélkül sikerült levezetni. Meg kell azonban vizsgálni azt, hogy a töltések mögött megépített szivárgóárkok megoldják-e az állandó duzzasztás hatására megemelkedő talajvízgondokat. Mert egy-egy árvizes időszakban, mint például 1977 tavasza volt, mintegy kétezer hektárnyi területet nem lehet idejében megművelni, s ez jelentős terméskieséssel jár. A képviselőnő ezután arról szólt, hogy Heves megyében a legtöbb probléma a Tárnával, illetve a vízgyűjtő területéhez tartozó mellékfolyókkal van. Az érintett szakaszokon mintegy 120 kilométer hosszú árvízvédelmi töltést emeltek, többször meg is erősítették már a gátakat, ennek ellenére az utóbbi években nem sikerült a rendkívül magas árhullámokat biztonsággal levezetni. Szükségessé vált — hangsúlyozta Vadkerti Miklósné —, hogy a vízügyi szervek tanulmánytervet készítsenek a védőrendszer továbbfejlesztésére. Az elképzelések megvalósítása megkezdődött: a Tárna torkolati szakaszánál jelenleg is folyik az építőmunka. Az árvízveszéllyel azonban még sokáig számolnunk kell — hívta fel az illetékesek figyemét a képviselőnő —, mert például a folyó recski mederszakasza rendezetlen, nem fejezték még be a szabályozáskor elkezdett töltésrendezési munkálatokat sem, nem megfelelő a Tárnán átívelő hidak mérete, s szükség lenne a felső szakasz teljes medertisztítására is. Ez jóval kevesebbe kerülne, mint amekkorára egy-egy árvíz esetén az anyagi kár összege rúg. A másik gond, amelyről Vadkerti Miklósné a felszólalásában beszélt, a mezőgazdasági üzemek belső vízrendezési tevékenységével kapcsolatos. A termelőszövetkezetek egyesülésével ugyanis arra törekedtek a szakemberek, hogy minél összefüggőbb művelési területrendszert alakítsanak ki. Ennek követte telepen hasznosítják, s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni, keztében viszont megszüntettek sok vízlevezető csatornát, árokrendszert. A hiba ebben az, mondta, hogy a táblásítással egyidőben nem gondoskodtak a megfelelő vízrendezési tervek elkészítéséről és megvalósításáról. A vízlevezető árkok, csatornák hiánya pedig újabb gond szülője lett, mert nincs biztosítva a belvízmentesítés. — örömmel értesültünk arról — folytatta Vadkerti Miklósné —, hogy a legszükségesebb mederrendezési tervek már elkészültek, a kivitelezési munkálatokat is elkezdték. Jó lenne azonban, ha a sokféleképpen hasznosítható tározók is mielőbb elkészülnének ezen a területen. A Tárna felső völgyében, Sírok és Terpes közelében is, terveznek ilyen tározókat Ezek, amellett, hogy megszüntetnék a térségben levő öntözővízhiányt, jelentős segítséget nyújtanának az árvíz elleni védekezéshez. Az árvízvédelmi biztonságot növelné a Zagyva—Tárna távjelzőrendszer továbbfejlesztése is, ezzel ugyanis figyelemmel lehet kísérni a területen levonuló legkisebb árhullám mozgását, veszélyességét egyaránt. A képviselőnő a hozzászólása további részében az öntözés helyi lehetőségeiről, az öntözhető területek növelésének fontosságáról beszélt. Köztudott — emelte ki —, hogy a megye öntözési hagyományai jelentősek, s az is, hogy az öntözéses zöldségtermelés a mezőgazdasági termelés jelentős része. Ma a megyében 13 ezer hektárt lehet öntözni. A kiskörei vízlépcső megteremtette az öntözésfejlesztés további lehetőségét, a hevesi homokháton ugyanis víztározók kialakítását kezdhetik meg a jövőben. Ennek kapcsán várható, hogy mintegy 3 ezer hektárral növekedjék az öntözhető terület: 1981-ig ezer hektárral, 1983- ig pedig további kétezerrel. Tisztelt Országgyűlés! Még egy olyan problémáról szólok, amely nagy gondot jelent a megye több településének vízellátásában. A visontai külfejtéssel kapcsolatos vízügyi panaszok szaporodnak, ezért szükséges lenne a részletes vízkutatásokra, illetve az érintett községek támogatására a kútfelújítási és -fúrási költségeket illetően. Ez közös érdekünk, közösen kell hát gondoskodnunk a lakosság vízellátásáról — fejezte be a hozzászólását Vadkerti Miklósné. (Folytatás a 3. oldalon) Vadkerti Miklósné felszólalása Tanácskozik az országgyűlés. Példás együttműködés • Jobb szén, több villamos energia Túlteljesítette féléves tervét Visonta két ipari óriása Kimagasló termelési eredményekkel zárta a félévet csütörtökön Visonta két ipari óriása. A Thorez Bányaüzem dolgozói hat hónap alatt összesen 3 millió 380 ezer tonna szenet hoztak felszínre, miszerint 180 000 tonnával túlteljesítették az első félévre előírt széntermelési tervüket. Ez a teljesítmény országosan kiemelkedő széntermelési rekordnak számít, mivel ekkora mennyiségű szenet fél év alatt hazánkban még egyetlen bányában sem termeltek.A Thorez-bánya dolgozói év elején vállalták, hogy a szomszédos Gagarin Hőerőmű által igényelt fűtőanyagot rendszeresen és a tervezettnél jobb minőségben, folyamatosan biztosítják. Az első félév eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a visontai bányászok várakozáson felül eleget tettek ígéretüknek, miszerint a szénmezőn dolgozó nagy értékű és hatalmas méretű termelő berendezések pontos kihasználásával túlteljesítették tervüket. A sikerekhez tartozik, hogy a jobb munkaszervezés eredményeként a tervezettnél átlagosan 20 kalóriával magasabb értékű szenet adtak át rendszeresen a Gagarin Hőerőmű részére, ezzel minőségben is túlteljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyben vállalt kötelezettségüket.A Thorez-bányaüzem és a szomszédos Gagarin Hőerőmű szoros együttműködése tette lehetővé, hogy a bányából felszínre hozott fűtőanyagot az erőmű rendszeresen fogadni tudja, ugyanakkor kölcsönösen alkalmazkodtak egymás igényeihez. Példás együttműködés eredményeként csütörtökön már a Gagarin Hőerőmű dolgozói is a második félév feladatainak teljesítésén dolgoztak. A csütörtökön délben elkészült gyorsmérleg szerint ugyanis a Gagarin Hőerőmű az év első felében 1944 millió kilowattóra villamos energiát termelt, 20 millióval többet az előírtnál. A visontai energetikusok kimagasló eredményeihez tartozik, hogy az első félévben négy üzemi blokk nagyjavítását végezték el kifogástalanul és az előírt határidőn belül. A szervezettebb fűtőanyagellátás tette lehetővé, hogy a Gagarin Hőerőmű az első félévben a tervezettnél tízezer tonnával kevesebb tüzelőolajat használt fel, amely mintegy 600 ezer dollár értékű importmegtakarítást jelent. Mindezek az eredmények fémjelzik, hogy Visonta két ipari óriása komolyan vette a munkaversenyben tett vállalásokat és példásan helytálltak annak teljesítésében. Kovács András *