Népújság, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
Csodagép, csoda nélkül Ne vitassuk el a hozzáértők jogát a nemes izgalomra, az olthatatlan kíváncsiságra, amit a technika friss eredményeit megtestesítő tárgyi alkotások iránt tanúsítanak. Egy-egy gép, berendezés ma valóban teljesíthet annyit, mint korábban üzemépületet megtöltő ember és eszköz, elektronikus vezérlése segítségével olyan műveleti utasításokat hajthat végre automatikusan, amilyeneket régebben fél óráig magyarázott a képzett szakmunkásnak is a művezető vagy a technológus. Szokás a technika csodáiról beszélni, ám a szakemberek számára nem lehetnek csodák. Mégis, némely esetben azt tapasztalhatjuk, egy-egy tetszetős holmi szinte megbűvöli jövendő tulajdonosait, s már csak odahaza, az üzemben derül ki, a csodamasina nem képes csodákra. A nemzetközi munkamegosztás fokozódásával folyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika aránya a népgazdaságban. Gondoljunk csak a gabonabetakarító és más kombájnokra, a tehergépkocsikra, szerszámgépekre, vegyipari berendezésekre, hiszen egy-egy nagyberuházáson sok esetben tíz-tizenöt ország képviselteti különböző cégekkel magát. A hetvenes évek első felében az összesen beruházott gépek, berendezések kereken ötven százaléka külföldön készült. (Ennek 56 százaléka szocialista, 44 százaléka fejlett tőkés országokból származott.) A második ötéves terv idején, 1960 és 1965 között a külföldi eszközök aránya még alig haladta meg a negyven százalékot, tavaly viszont már 55 százalékot ért el. A számok összevetése nem hagy kétséget afelől, hogy tartós folyamatról van szó, a nemzetközi munkamegosztás érvényesüléséről. Tavaly minden beruházási száz forintból harminckilencet az ipar költött el, azaz a 150 milliárdból 58,5-et. Jelzi ez a részesedés, miért van meghatározó ereje, mi és hogyan történik az ipari beruházásoknál. Az arányok egyébként is sokat mondóak. A szocialista szektor tavalyi, összesen 150 milliárd forint értékű beruházásaiból 66 milliárdot az építés, 73 milliárdot viszont a gép-, berendezésvásárlás követelt, azaz 1976-ban is, meg 1975- ben is, megfordult a korábbi arány, az építéssel szemben a gépbeszerzés rukkolt az első helyre. Ez egészséges, kívánatos, sokáig szorgalmazott folyamat, nem mértéke csökkentéséről, hanem összetétele ésszerűbb alakításáról van szó. Sajnálatosan gazdag példa, tárunkba belemarkolva, vajon ésszerűnek nevezhető-e olyasfajta építőanyagipari csodagépek beszerzése, amik ugyan nagyon szépek, de még egyetlen műszakban sem érték el — két év alatt! — a várt, az ígért teljesítményt? Ne röstelljük leírni, bár szégyellni valóan konyhai bölcsesség: a gépvásárlás szakma! Érteni kell hozzá, tudni minden csínját-bínját, még azt is — igen, azt is —, milyen anyagokkal, miféle technológiai környezetben, mennyire képzett kezelőkkel kívánják működtetni a gépet. Ismerni szükséges a választékot — s nem egyetlen céget, hanem cégek sorát éppúgy, mint a már működő, ún. referenciaberendezések jellemzőit. Szó sincs arról, hogy hiányoznának idehaza a kellő felkészültségű szakemberek. Csak olykor nem ők bonyolítják le az üzletkötéseket, vagy nem kérik közreműködésüket, máskor meg úgy, hogy nem figyelnek a vevő kikötéseire, avagy a vásárló nem ad pontos információt, mire van szüksége. Sokféle, aprónak tűnő mulasztás következményeként elillan a csoda, marad a kiábrándulás. Egyvalamire azért jó. Végre tanulni, okulni belőle. S a levont következtetésekhez igazítani — személyeknél is, szervezeteknél is, tárgyi feltételeknél úgyszintén — a cselekedeteket. „e.. .Veress Tamás ___________________________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 180. szám ARA*: 80 FILLÉR 1977. augusztus 2., kedd A KGST és a mezőgazdaság A KGST mezőgazdasági állandó bizottsága 46. ülését 1977. július 26—28. között tartotta Moszkvában. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége. Az ülésen részt vettek Jugoszlávia, megfigyelőként pedig a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselői. A bizottság meghallgatta „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a KGST-tagállamok baráti együttműködése a mezőgazdaság fejlődésében” című beszámolót. A beszámolóban és a delegációvezetők felszólalásaiban aláhúzták a Nagy Október el nem múló jelentőségét, amely új korszakot nyitott az emberiség történetében, a világ szociális átalakulásának korszakában. A nyolcadik hét a belgrádi tanácskozáson Fel kell adni az előzetes feltételekhez való ragaszkodást Az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek belgrádi találkozóját előkészítő tanácskozás hétfőn 8. hetébe lépett. Harminchárom európai és két észak-amerikai ország diplomatái plenáris ülésen és munkacsoportokban tekintik át az őszre tervezett konferenciával kapcsolatos még megoldatlan kérdéseket. Mint a konferenciaközpontban közölték, a szocialista országok képviselői felszólalásaikban hangsúlyozták: az előkészület folyamán valamennyi résztvevőnek fel kell adnia előzetes feltételekhez való ragaszkodását, hogy a biztonság és a kölcsönös előnyöket nyújtó együttműködés érdekében végre megoldást találjanak minden kérdésre. Jurij Voroncov, a Szovjetunió képviselője megemlékezett az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezésének második évfordulójáról. A jelenleg Belgrádban folyó eszmecseréről szólva a szovjet delegátus hangoztatta, hogy az összeurópai tanácskozás összehívásának célja: újabb ösztönzést adni a kedvező irányzatoknak, hogy folytatódjék és fejlődjék Helsinki szelleme, elmélyüljön az enyhülés folyamata. (ADN, TASZSZ) Hallgatók, tizenegy országból Megnyitották a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetemet A vendégek már hétfőn délelőtt megérkeztek. Az újságíró ismerősökkel találkozott, az egri egészségügyi szakközépiskolában. Többek között olyanokkal, akik már hetedik alkalommal érkeztek a barokk városba, hogy meghallgassák a műemlékvédelmi tagozatú nyári egyetemen elhangzott előadásokat és megismerjék a messze földről — tizenegy országból — érkezett kollégákat, valamint a történelmi nevezetességekben bővelkedő megyeszékhely látnivalóit. Dr. Levárdy Ferenc művészettörténész szintén itt volt az emlékezetes rajznál. A hajdani emlékeket így idézi az Országos Műemléki Felügyelőség nyugalmazott munkatársa: — Annak idején kevesen hittünk abban, hogy hagyomány születik. A visszatérő érdeklődők — nekem valamennyien barátaim — azonban éppen ma bizonygatták, hogy a török elleni harcok egykori színhelyének bűvöletétől aligha lehet szabadulni. Furcsa, de mégis igaz: akik régóta itt élnek, nem is sejtik, hogy milyen értékek veszik körül őket. Túlzás nélkül mondhatom: Eger varázsa egyedülálló. A kötődést azonban egyéb mozzanatok is erősítik: — Mindig érdekes volt a program, s azokat is maradandó élményekkel gazdagította, akik újra meg újra ideutaztak. Ráadásul tartós baráti kapcsolatok formálódtak. Mindez nem udvariassági szólam. Hadd említsek erre egy jellemző példát. Az OMF tavaly Grazban — a magyar ünnepi hetek keretében — rendezett egy olyan kiállítást, amely műemlékvédelmünk eredményeiből adott ízelítőt. Nos, a hivatalos propaganda elmaradt. A helyi lap azonban mégis többször megemlékezett ICB&LJ&.feeeményről. Érthető is, hiszen az a professzor népszerűsített bennünket, akivel itt, Egerben találkoztunk. A valóság a hazai szakembert igazolta, ugyanis a megnyitás előtti perceket — a Technika Házában — a meghitt légkör jellemezte. Valamennyien a megszokott arcokat kutatták, s igen sokan felfedeztek olyan partnereket, akikkel már valamikor szót váltottak. Az egyetem intézőbizottsága nevében dr. Bakó Ferenc kandidátus, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatója üdvözölte a megjelenteket — többek között :— Polgár Miklóst, a megyei pártizottság osztályvezetőjét, Szalay Istvánt, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, dr. Tilinger Istvánt, az OMF igazgatóját, dr. Jeney Jenőt, a TIT főtitkárhelyettesét, Töltési Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársát, valamint dr. Nagy József kandidátust, az egri főiskola főigazgató-helyettesét. Dr. Tilinger István megnyitó beszédében méltatta az elmúlt évek eredményeit, szólt arról, hogy Eger sokat tett azért, hogy kialakuljon az intézményes magyar műemlékvédelem. Ezután az 1980-ig terjedő időszak főbb elképzeléseit vázolta. Jelezte: foglalkoznak majd a népi építészettel, a műemlék és környezetének kapcsolatával, a hazai tevékenység sajátosságaival. Dér Béláné, Eger Város Tanácsának elnökhelyettese a megyeszékhelyt mutatta be, kifejező diafelvételekkel színesítve előadását. Végül két olyan alkotást vetítettek, amelyek bepillantást nyújtottak a múlt értékeit mentő szakemberek tevékenységébe. ★ Ma délelőtt dr. Tilinger István mutatja be a magyar műemléki állományt, majd Mendele Ferenc, az OMF igazgatóhelyettese számol be a középtávú tervekről. Dr. Barcza Géza, az OMF osztályvezetője műemlékeink hatósági felügyeletének részkérdéseit taglalja. A résztvevők a dr. Tilinger István megnyitóbeszédet hallgatják (Fotó: Perl Márton) Bolgár szakszervezeti delegáció megyénkben Két esztendővel ezelőtti, hasonló látogatás viszonzásaként, hétfőn bolgár szakszervezeti delegáció érkezett az SZAJT-hez. A kedves vendégeket, Deju Kole Sztojanovot, a Targoviste megyei bizottság titkárát és Gencso Dimitrov Gadzsovszkit, a testület társadalmi titkárát, a Ferihegyi repülőtéren Farkas Sándor, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának titkára fogadta, majd a küldöttséget Egerbe kalauzolta. A megyeszékhelyen a szakszervezeti székházban Dorkó József, az SZMT vezető titkára köszöntötte a baráti megye képviselőit, akik ezután a szakszervezetek más vezető munkatársaival, a megyei bizottságok titkáraival is találkoztak. Dorkó József ez utóbbi alkalmával rövid tájékoztatást adott Heves megyéről, részletesebben is szólva a mozgalomról. Többi között elmondotta, hogy „szűkebb hazánkban” 17 szakma, 120 ezer szervezett dolgozót tömörít a 267 alapszervezetben. A szakszervezetek szervezik — egyebek mellett — a munkaversenyt, amely most megyénkben is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulóját köszönti, s remélhetőleg újabb sikerekhez vezet. A továbbiakban kötetlen baráti beszélgetésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a résztvevők szakmai kérdésekről, mindennapi munkájukról szólt Dejukole Sztojanov is. A bolgár delegáció vezetője egyidejűleg elmondotta azt is, hogy Magyarországon, Heves megyében már az első benyomásaik kellemesek, s remélhetőleg hasznos lesz egész itt-tartózkodásuk. Az eszmecsere végén kedves ajándékozásra került sor. A bulgáriai testvérmegye szakszervezeti delegációja — amely öt napot tölt Hevesben — ezután városnézésen ismerkedett meg Egerrel. Ma, kedden — a program szerint — megyénk más részeivel ismerkednek a vendégek: ellátogatnak a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat központjába, felkeresik a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságot sétát tesznek a Mátra „fővárosában”. Baráti találkozó a Szakszervezeti Székházban. Dorkó József, a SZMT vezető titkára tájékoztatóját, tartja. (Perl Márton felv.) Kádár János megkezdte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megkezdte rendes évi szabadságát,