Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! N pilitisw AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXX. évfolyam, 26. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. február 1., csütörtök • Teremtsük meg az igényesebb, a hatékonyabb termelés feltételeit Ülést tartott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa Tegnap, január 31-én ülést tartott Egerben, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. A tanács tagjait, valamint a meghívott vendégeket — közöttük Vaskó Mihályt,, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának első titkárát, dr. Kanyó Gyulát, a Szakszervezetek Országos Tanácsának osztályvezető-helyettesét — Gubán Dezső, az SZMT elnöke köszöntötte. Ezt követően a szakszervezetek ez éves termelést segítő tevékenységéről készült írásos jelentéshez — az SZMT elnökségének január 24-én tartott ülése alapján lapunkban már részletesen beszámoltunk a legfontosabb szakszervezeti tennivalókról — dr. Jenei Pál, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Részletesen szólt a megváltozott gazdasági körülményekről, a népgazdaság igényeiről, a szocialista brigádok legfontosabb tennivalóiról, a belső taklékok feltárásának szükségességéről és hasznosításának lehetőségéről, majd a differenciált anyagi, erkölcsi ösztönzési rendszerek fontosságát hangsúlyozta. A szakszervezeti szervek a dolgozókért és a dolgozókkal együtt keressék annak lehetőségeit — mondotta —, hogy megyénk üzemei, vállalatai, gyárai, termelő egységei is minél eredményesebben tudjanak eleget tenni 1979 éves feladataiknak. Végezetül hangsúlyozta, hogy a maguk eszközeivel a szakszervezeti szervek is igyekezzenek megteremteni az igényesebb, a hatékonyabb termelés feltételeit. A napirend feletti vitában részt vett Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is. Beszédében szólt a legfontosabb gazdasági, gazdaságpolitikai feladatokról, tennivalókról, elemezte az ország, a megye gazdaságának helyzetét, majd a hatékonyabb, a gazdaságosabb termelés lehetőségeiről, követelményeiről és igényeiről beszélt. Az írásban és szóban beterjesztett napirend megtárgyalása és elfogadása után Maróti Sándor, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese adott számot a megye ötéves tervének időarányos eredményeiről, majd az SZMT 1979. évi munkaprogramjára és a szakszervezetek megyei tanácsának működési szabályzata módosítására Dorkó József, az SZMT vezető titkára tett javaslatot. A javaslatokat és az SZMT két ülése között végzett elnökség munkájáról készült jelentést a tanács egyhangúlag elfogadta. Az SZMT ülése Gubán Dezső zárszavával ért véget. Dr. Jenei Pál szóbeli kiegészítését tartja Felszólaló: Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára is. (Fotó: Szántó György) * Meghatározó tényező Magyar—szovjet kormányközi bizottság moszkvai ülésszaka MOSZKVA Szerdán Moszkvában, a KGST székházában megkezdődött a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság XXII. ülésszaka. Konsztantyin Katusin üdvözlő beszédében hangsúlyozta: A két ország népe az SZKP és az MSZMP vezetésével valósítja meg a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fejlesztési terveket. Ebben jelentős szerepe van országaink gazdasági és ma(Folytatás a 2. oldalon) Küldöttség utazott a BVT berlini ülésére A magyar békemozgalom képviseletében Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének, a Béke-világtanács elnöksége tagjának vezetésével öttagú küldöttség utazott szerdán Berlinbe a Béke-világtanács február 1—5. között tartandó ülésére. A tanácskozás napirendjén olyan fontos kérdések megvitatása szerepel, mint a leszerelés, az enyhülés, a nemzetközi szolidaritás erősítése Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeivel, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal a társadalmi haladásért küzdő erőkkel. * Lassú apadás a Tárnán és a Laskán Erősítik a gátakat • Belvíz 900 hektár vetésen Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint a mai nap folyamán — hála a derült, csapadékmentes időjárásnak — lassú apadás kezdődött meg a Tárnán és a Laskón. Ennek ellenére szükség volt a Tárna mentén a szükségtározók megnyitására, s ugyanakkor mintegy három kilométer hosszban Tarnaörs és Jászdózsa között a töltések megerősítésére. Ez utóbbi területen a Tárna meghaladta az eddigi maximumot 577 cm-es tetőzéssel. A védekezésben a Tárna és a Laskó mentén csaknem hétszázan dolgoztak és dolgoznak, megakadályozva az esetleges szivárgásokat, és tovább erősítve a töltéseket. A Tárnán továbbra is megmarad a harmadfokú, a Laskó-patakon pedig az első fokú árvízvédelmi készültség. Meg kell jegyeznünk az apadással kapcsolatban, hogy a Tárna szintje a négy napi nap folyamán Tárnamérán húsz centiméterrel csökkent. A Laskó-patak mentén elsősorban a töltés szivárgása okoz gondot. Az előrejelzés szerint további apadás várható mindkét patakon. A víz átemelésén két szivattyútelep és egy nagy teljesítményű szivattyú dolgozik. Teljesítményük összesen csaknem háromszáz köbméter másodpercenként. A megyében a Tisza és a Laskó menti területeken csaknem öt és fél ezer hektáros területet borított el a belvíz. A füzesabonyi járásban ebből 590, a hevesi járásban pedig hozzávetőlegesen háromszáz hektárnyi vetésterületen áll a víz. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának illetékes szakemberei elmondották, hogy csaknem 60 órája folyamatosan szivattyúzzák a vizet az elöntött területekről. Mezőgazdasági tudományos napok Gödöllőn „Tudományos életünk tevékenysége csak akkor jelenthet számunkra igazi értéket, ha az a mindennapok gyakorlatát szolgálja.” Talán mottója is lehetne ez a mondat annak a háromnapos tudományos ülésszaknak, ami tegnap kezdődött Gödöllőn az Agrártudományi Egyetemen. Első ízben rendezte meg az egyetem — több kutatóintézettel közösen — a mezőgazdasági tudományos napokat, melyre a Mezőgazdasági Műszaki Kutatások Tanácsa kérte fel az intézményt. A részt vevő több száz hazai mezőgazdasági kutatásokkal foglalkozó tudós az elkövetkezendő napokban a takarmányozás és takarmánygazdálkodás időszerű kérdéseit és a mezőgazdaság gépesítésének legfontosabb problémáit vitatja majd meg a plenáris és szekcióüléseken, a különböző konzultációkon, vitákon. Óhatatlanul szó esik majd a későbbiekben is azokról az alapvető kérdésekről ugyancsak, amelyekről már dr. Dénes Lajos, MÉM-miniszterhelyettes is szólt tegnapi bevezető előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy kiváló képességű, tapasztalt tudósaink némelyie csak „magáért a kutatásért” folytat tudományos munkát anélkül, hogy annak bármi kapcsolata lenne a gyakorlattal. — „Szelektálnunk kell épp ezért nemcsak a kutatási témák között, hanem kutatóink között is, s aszerint kell mérnünk a jövőben az elismerést is, hogy mindennek milyen hasznát veszi a gyakorlat” — mondta a miniszterhelyettes. Hangsúlyozta, hogy a kutatóintézetek részeredményei ma még nem alkotnak szerves egységet, ami a tudományos intézményeink közötti kapcsolatok hiányosságaira is utal. Felszólalt az ülésszakon dr. Bánházi Gyula, a MÉM Műszaki Intézetének igazgatója is, aki a műszaki kutatások tanácsának tevékenységét ismertette. A felszólalók közt kapott szót dr. Szalai György és dr. Barta Ferenc is, akik a kompolti kutatóintézet lucernatermesztési vizsgálatairól számoltak be, s elemezték e fontos takarmánynövény gazdaságos termelésének feltételeit, körülményeit. Még fagyott az altalaj Szerencsés napok ezek az újságíró számára. A termelőszövetkezetek vezetői — akiket év közben csak a földeken lehet valahol megtalálni — most az irodáikban végzik az utolsó simításokat a zárszámadási beszámolókon. Készülnek a különböző megbeszélésekre, a beszámoló taggyűlésekre, küldöttközgyűlésekre, ahol elemzik az elmúlt év eredményeit, s beszámolnak az idei terveikről, tennivalókról, melyekről zárszámadáskor szavaz majd a tagság. ZAGYVASZÁNTÓN elégedettek a termelőszövetkezet vezetői az elmúlt év eredményeivel, bár az ő földjeiket sem kímélte a szeszélyes időjárás. Ennek ellenére tavaly az őszi búza átlagtermése meghaladta a 48 és fél mázsát hektáronként, s elégedettek a tavaszi árpa, a fajtaborsó termésével is. A cukorrépa ugyan elmaradt a várakozástól, de a répa cukorfoka minden eddiginél magasabb volt, sa kisebb termés ellenére is beváltotta a hozzá fűzött pénzügyi reményeket. Annál több gondot jelentett 78 tavaszán az egyébként évek óta sikerrel termelt zöldborsó. A tervezett 90 vagonos terméssel szemben a bűvös, esős idő miatt csak hét és fél ezer mázsát tudtak betakarítani, de mindezekkel együtt a növénytermelés még így is túlteljesítette három százalékkal az idei tervét. Sikeresen dolgoztak az állattenyésztés szakemberei is Zagyvaszántón. Mintegy 74 vagon baromfit, csaknem 600 mázsa összsúlyban hízómarhát adtak át a feldolgozó üzemeknek. Növekedett a tejtermelés is, ami meghaladta az idén a 2200 liter tejet tehenenként. A szövetkezet nyeresége nem kevesebb, mint 8,7 millió forint, ami csaknem kétmillióval haladja meg az előirányzottat. A közgyűlés előtt számot adnak majd a gazdaság vezetői az idei év terveiről is. Eszerint a meglevő mellé ebben az évben egy újabb Colman típusú gabonaszárítót építenek, s átadják az 510 férőhelyes szakosított szarvasmarha-telep három istállóját és a hozzá kapcsolódó új szociális épületet is. Az elképzelések szerint az idén 350 mázsa cukorrépát szeretnének hektáronként betakarítani, s búzából is legalább 42 mázsás hozamokra számítanak. Növeli a reményeket, hogy a mintegy 80—100 hektáros belvíz ellenére is szépek a vetések, pedig Zagyvaszántó környékére alig jutott a zsenge növényeket fagytól védő hóból. Szeretnék növelni mintegy 400 literrel az egy tehénre jutó tejhozamot is, hogy jövő ilyenkor már mintegy 6,8 milliós nyereségről számolhassanak be. támosgyörkön_________ az Egyesült Barátság Termelőszövetkezetben meghatározta a terméseredményeket a tavaszi belvíz. Különben nem panaszkodnának a gazdaság vezetői, hisz a 2400 hektáros termőterület azon részein, melyeket elkerülte a víz, 50 mázsán felüli hozamokat arattak. Ugyancsak ez határozta meg a napraforgó fejlődését is, s így, ha a vetésterületet tekintjük, itt sem túl magas a 16 és fél mázsás átlagtermés. Megszabta a szövetkezet gazdasági eredményeit az is, hogy az elmúlt évben a költségek is nyolcmillió forinttal nőttek, de még így is a közgyűlésen 7,1 millió forintos nyereséget könyvelhetnek el, s a tagoknak ezért legalább három-négy heti részesedést fizethetnek majd ki. Valójában a költségek növekedése határozza meg az ez évi feladatokat is. Nem véletlenül tűzte ki célul a gazdaság vezetése, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítanak a takarékosságra. a különböző anyagok, vegyszerek alkatrészek ésszerű felhasználására. Átdolgozták Vámosgyörkön az eddig használatos premizálási rendszert is, amely mind a dolgozókat, mind pedig’ a különböző’ szintű vezetőket arra ösztönzi, hogy gondosabban kezeljék a közös vagyonát és még az eddigieknél is jobban használják ki a gépeket, s a munkaidőt. Erre alapozza azokat a terveket is, amelyek szerint a múlt évi 3200-zal szemben az idén már mintegy 4300 sertést szállítanak a vágóhidakra, 80 végére pedig ez a mennyiség már meghaladja majd a hatezret. Ugyancsak ekkorra szeretnék — a keresztezések révén — az egy tehénre jutó tejhozamot legalább háromezer literre növelni a mostani 2100-hoz képest. Ezeket a célokat szolgálják az idei beruházások is. Július 1-ére várhatóan elkészül majd az a csaknem 1300 férőhelyes süldőnevelő is, amely a herceghalmi HUNGAHIB termelési rendszer egyik törzstenyészete lesz majd. Már 1979. eredményeit határozza majd meg, hogy most már jó néhány száz hektárra tehető az a terület, melyen áll a belvíz. Némileg megnyugtatja viszont a szövetkezetét, hogy az altalaj legtöbb helyen még fagyott, így a megolvadt hó, s az utóbbi napok esőse nem tudott elszivárogni a talajba. Egyébként a vetések 80 százaléka szép, húsz százalékán viszont csak részben kelt ki, így ,a biztonság kedvéért mintegy 6—8 vagon tavaszi árpa vetőmagot készítettek el, hogy az esetleges kipusztulások helyére azonnal el tudják azt vetni. HORTON ugyancsak sok a belvíz, de itt is számítanak az enyhe időre, mely felolvasztja majd az alsóbb rétegeket is, s a föld befogadja a most még hatalmas tócsákban álló vizet. A szövetkezetben már lassan kész Rozsda András elnök asztalán a zárszámadási beszámoló, amely szerint a búza tavaly hektáronként csaknem 50 mázsás termést adott, s meghaladta a kukorica is a legtöbb táblájukon az 54 mázsát. A kertészet viszont a tervezettnek alig több mint felét teljesítette, hisz májusban a mínusz négy fokos fagy 300 hektáron pusztította ki a frissen ültetett paradicsom- és dinnyepalántákat. A veszteség itt 12 millió forint volt, amelynek csak egészen kis részét tudta megtéríteni a biztosító. Amúgy is késett legalább négy hetet a zöldségek érése, így nem csoda, hogy paradicsomból a várt termésnek csak egy töredékét tudták betakarítani a kombájnok, illetve a részesművelők. Ennek ellenére jelentős nyereségről számolhatnak majd be a gazdaság vezetői a tagságnak, mivel jelenleg normális időjárás esetén nincs olyan ágazata a termelőszövetkezetnek, mely ráfizetéses lenne. A hatékony termelést szolgálják az új beruházások is. Mintegy tízezer négyzetméteresre bővítik a fóliatelepet, a többi fejlesztésre jutó pénzt pedig gépek, munkaeszközök vásárlására fordítják. Befejeződik az idén a sertéstelep rekonstrukciója is, ami harminc százalékkal növeli az ágazat teljesítményét. (cziráki)' t