Népújság, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! , Nen újság AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 11­­ .............. I XXX. évfolyam, 101. szám óRA: 1,20 FORINT 1979 május 3., csütörtök A munka ünnepén A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében ünnepelt népünk Tudósítások, beszámolók a május 1-i országos és megyei eseményekről Kilencven esztendeje, hogy május elseje a munkásosz­tály, a dolgozók nemzetközi ünnepe. Kilenc évtizede, hogy a nagy eszmék, az újabb és újabb feladatok je­gyében vonulnak fel az ezer­nyi színes lobogó, a közös vágyakat és célokat hirdető transzparensek alatt az ün­neplők a világ valamennyi haladó országában. Elődeink munkát és kenyeret köve­teltek, mi — a mostani má­jusi seregszemlén — a be­csületesen és szocialista mó­don végzett munkát éltetve ünnepeltünk. Május elseje előestéjén, a nemzetközi munkásmozgalom , nagy ünnepe tiszteletére a­­ Parlament előtti Kossuth té­­ren katonai tiszteletadás kö­zepette felvonták az Állami Zászlót. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták föl a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját a gellérthegyi Felsza­badulási emlékműnél. Ugyancsak hétfőn hangzott el a Kossuth rádióban és a televízióban Vas Jánosnak, a SZOT titkárának ünnepi kö­szöntője. A SZOT titkára ebben egyebek között ki­emelte: a májusi seregszem­le újra és újra erőt ad, bi­zakodást áraszt, hogy szem­benézzünk a valósággal, hogy kötelezettségeink teljesítésé­hez serkentést és derűlátást kapjunk. Hiszen május else­je hangulata elsősorban a dolgozók együttes erejébe vetett töretlen bizalom — hangsúlyozta Vas János, majd a következőkkel zárta beszédét: az összefogás, a proletár internacionalizmus gondolata kötelezzen min­denkit szocialista eszméink gyakorlati valóra váltására, a szocializmus építésében va­ló helytállásra. A proletár nemzetköziség, az internacionalista szolidari­tás jegyében ünnepelt május elsején népünk. Budapesten, a Városligetet környező ut­cákban az ünnep reggelén a szemerkélő eső ellenére tíz­­ezrével gyülekeztek­­ a fővá­ros üzemeit, intézményeit képviselő dolgozók, a diá­kok, az ifjúkommunisták. Ünnepi köntöst öltött ez al­kalommal a Felvonulási tér, vörös és nemzetiszínű zász­lókat lobogtatott a szél. A népköztársaság címerével ékesített márványburkolatú díszemelvényen néhány perc­cel 10 óra előtt foglalták el helyüket a párt és a kor­mány vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnölki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tagjai. Ott voltak a főváros párt- és ta­nácsi vezetői, a társadalmi és a tömegszervezetek képvise­lői, a munkásmozgalom ve­terán harcosai. Az úttörők vörös szegfűcsokros köszön­tője után haladt el a dísz­­emelvény előtt a nemzet­köziség gondolatát jelképező zászlósor, s nagy méretű öt­ágú vörös csillag, amelynek sugarait a különböző nem­zetek zászlói alkották. Ezt követően kezdődött meg a budapestieket képviselő mintegy 250 ezer dolgozó felvonulása. A Budapesten rendezett május elsejei ünnepséggel egyidőben az ország vala­mennyi városában és sok más helységében is felvonu­lással, nagygyűléssel, majá­lisokkal emlékeztek meg a dolgozók nemzetközi ünne­péről. Szegeden, Salgótar­jánban, Szolnokon, Sopron­ban, Veszprémben, Békés­csabán, Zalaegerszegen és Kecskeméten kiemelt vidéki ünnepi eseménysorozatra ke­rült sor. A fővárosi május elsejei ünnepséget követően Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára nyilat­kozatot adott a sajtó, a rá­dió és a televízió vezető munkatársainak. dülettel fogtak hozzá a fel­adatok eredményes megoldá­sához. S ehhez csak annyit, hogy mi, akik a Központi Bizottságban dolgozunk, ép­pen ezért optimisták, biza­kodóak vagyunk. Meggyőző­désünk, hogy ha törekvése­inkben állhatatosak vagyunk és a továbbiakban is egysé­gesen haladunk előre, jó eredménnyel tudjuk megol­dani idei tennivalóinkat, az ötéves tervben megfogalma­zott feladatokat. — Tapasztalataink szerint munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, az értelmisé­giek, az alkalmazottak óriá­si többsége becsülettel és eredményesen végzi munká­ját. Az is nagyon fontos, hogy kivétel nélkül minden­ki megértse: a szocializmus a munka társadalma, s min­dig a munkával tudtuk kö­zelebb hozni céljainkhoz, a szebb és boldogabb élethez. (Folytatás a 3. oldalon.) ünneplők az egri Dobó téren Kifejezésre jut népünk egysége Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a fővárosi dolgozók május elsejei felvonulásán nyilatkozatot adott: — Hűvös, borult, esős az idő — ennek ellenére nagy­szerű, felemelő érzés, hogy részese lehet az ember en­nek a május elsejei felvonu­lásnak. Politikus, öntudatos, lelkes ez a május 1-i ünnep, amely — biztos vagyok ben­­­­ne — hasonlóan jó hangulatú hazánk más­ városaiban és helységeiben is. E május 1-i felvonuláson kifejezésre jut népünk politikai egysége, az, hogy társadalmunk egyetért szocialista törekvéseink alap­kérdéseiben. Kifejezésre­­ it a szocialista hazafiság és a nemzetköziség érzése, és az is, hogy dolgozóink büszkék a becsületes munka eredmé­nyeire. Élve az alkalommal, a Központi Bizottság és a magam részéről szívből kö­­­szöntöm május 1-ét ünneplő­­ népünket. — A feladatokról, a mun­káról ezúttal nem szólok részletesen, hiszen a mun­kás hétköznapokon ez szinte állandó témánk. Annyit azonban megemlítek, hogy közvéleményünk egyetértés­sel fogadta az idei esztendő feladatairól szóló programot, s a dolgozóink legszélesebb körei a korábbinál is ko­molyabban, egységesebben, nagyobb öntudattal is ien- Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes beszámolt a Nigé­­­riai Szövetségi Köztársaságban folytatott tárgyalásairól, vala­mint a Magyar—Iraki Gazdasági Együttműködési Állandó Vegyesbizottság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag­ tu­domásul vette a jelentéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a közleke­dés- és postaügyi miniszter előterjesztését a közlekedés­­politikai koncepció továbbfejlesztéséről, valamint a megvaló­sítása érdekében szükséges főbb állami intézkedéseket tar­talmazó munkaprogramról. Úgy határozott, hogy az abban foglaltakat a népgazdasági tervekben kell érvényesíteni. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Gárdonyi Géza diáknapok Viszlát két év múlva Egerben — Igen, jövünk Egerbe újra, már a nyáron is, és máskor is ..! Legutoljára az egri vasútállomásra in­duló buszon hangzott el e mondat két nevetős pesti kislány szájából. De akkor már roppant ismerős volt, hiszen hallottam az úttörő­­házis discón, a főiskola pin­­ceklubja előtt a pol-beat dal­­tanulás után, a Népkertben, amikor a srácok lefutották a diáknapi kört, és persze a Dobó téri búcsúbálon is... Mert véget ért hát a há­romnapos diáktalálkozó Egerben. Befejeződött a tün­dérszép ostrom, amikor szí­nes sálakat lobogtatva min­denfelé az utcákon, és nevet­gélve, énekelgetve, harsány jókedvvel, a fiatalság hódí­totta meg a „vén” megye­­székhelyet. S persze a fön­­tebbiek szerint a város is meghódította a Szolnok, Pest, Heves megyei, illetve a budapesti fiúkat, lányokat gazdag programkínálatával, amelyből kiemelni igazán csak véletlenül lehet. A gyors közvéleménykuta­tás szerint ugyanis a legjobb volt a vasárnapi táncház, illetve a beszélgetés az él­sportolókkal, és legjobb volt a hétfő délelőtti színes mű­vészeti bemutató versekkel, muzsikával, énekkel és népi tánccal, de talán még jobb volt a gálaműsor a Gárdo­nyi Színházban, amely előtt a gyerekek, mind az ötszá­zan kaptak egy-egy mese­könyvet, na és persze a május elsejei gyönyörű ün­nepség és persze a rengeteg disco, ahol annyi új barátra lehetett szert tenni. Panasz­ként pedig csak annyit, de kár, hogy a középiskolás eg­riek közül nem vehetett részt ezen a „remek bulin” mindenki! Ebben azonban tény, hogy ludas volt az időjárás is, amely kis híján elsiratta nemcsak a szabadtéri majá­list, hanem a búcsút is a Dobó téren. Mert a hangu­lathoz illően csöjpörgött, ami­­­kor kedden délután hat óra­kor csaknem kétezer diák vonult föl Zalavári Katalin diákelnök és dr. Varga Já­nos, a városi tanács elnöké­nek zárszavait meghallgatni. A kulcsátadás szomorkás aktusa mellett azonban a fesztiváldíjak^ • átadásának kellemes eseménye is szere­pelt. Álljon itt a Gárdonyi Géza diáknapokon legügye­sebb szereplők neve. A ju­talmakat a budapesti Ber­zsenyi Dániel Gimnázium, az 53. számú Pamutipari Szakmunkásképző Intézet, a gödöllői Török Ignác Gim­názium és Óvónőképző Szak­­középiskola és az egri Dobó István Gimnázium és Erdé­szeti Szakközépiskola egy­­egy képviselője vehette át. De jutalmat kaptak e há­rom nappal a többiek is, akiknek búcsúzásul csak ennyit: há­t persze, látogas­satok vissza, a nyáron is, és máskor is. De ha előbb nem, két év múlva a Gárdonyi Géza diáknapokon találko­zunk újra Egerben! (németi) A permetező esőben virágként forognak a lányok Eger kulcsának átadását figyeli a kétezres sereg íróia. ozamo urquig

Next