Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .JVPflujsm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 85. szám ÁRa: 1,20 FORINT 1980. április 12., szombat Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. április 11-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1980. április 11-én Kádár János elvtárs elnök­letével ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek:a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Közpon­ti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbi­zottság titkárai, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak titk­­árai, a Miniszterta­nács tagjai, valamint a köz­ponti sajtó vezetői. A Köz­ponti Bizottság megtárgyal­ta és elfogadta­ Korom Mi­hály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának előterjesztésében az 1980. évi országgyűlési és tanácsi választások politikai és szer­vezeti előkészítéséről szóló jelentést; jóváhagyta a párt választási politikai munká­jának irányelveit. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy az 1980. június 8-ra kitűzött ország­­gyűlési képviselő- és tanács­tagválasztások előkészítése tervszerűen folyik. A Ma­gyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa ele­mezte a párt, az ország helyzetét, társadalmi viszo­nyainkat, és meghatározta a szocializmus építésének so­ron levő feladatait. Szilárd alapokra, népünk nagy tör­ténelmi vívmányaira, pár­tunk és a tömegek összefo­gására, az erősödő szocialis­ta nemzeti egységre támasz­kodva haladunk előre. Va­lóra váltjuk a XII. kong­resszusnak a népünk és szocialista hazánk gyarapo­dását szolgáló határozatait. A választásokra hazánk felszabadulásának 35. évé­ben kerül sor. • Az ország­­gyűlési és tanácsi választás hazánk belpolitikai életének fontos eseménye, amelyben kifejeződik rendszerünk de­mokratizmusa, és az, hogy a szocializmus építése nem­csak a kommunisták ügye, hanem a Hazafias Népfront­ba tömörült minden alkotó erő, valamennyi, az ország sorsáért felelősséget érző ál­lampolgár nemzeti program­ja. Mindazok, akik a Haza­fias Népfront programját képviselő jelöltekre szavaz­nak, az ország javát, az egyén boldogulását előmoz­dító közös törekvéseink folytatása mellett foglalnak állást. 2. A választásokon való aktív és felelős részvétel az állampolgároknak lehetősé­get ad, hogy véleményt nyilvánítsanak az országos és a helyi kérdésekről, az országgyűlés és a képvise­lők, a tanácsok és a tanács­tagok tevékenységéről. Ész­revételeikkel, javaslataikkal segítsék e testületek munká­ját. Olyan személyeket tisz­teljenek meg bizalmukkal, akik méltóan képviselik a választópolgárok érdekeit, a nép ügyét. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a Ha­zafias Népfront — politikai és közjogi szerepének meg­felelően — biztosítja a vá­lasztások jó előkészítését és lebonyolítását. Mindez hoz­zájárul a szocialista nemzeti egység további szilárdításá­hoz, a szocialista demokrá­cia elmélyítéséhez. 3. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a párt tagjait, hogy támo­gassák a Hazafias Népfront választási programjával in­duló jelölteket. A XII. párt­­kongresszus alapvető állás­­foglalásainak széles körű megismertetésével erősítsék a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalmat, a tettek­ben is kifejeződő egyetér­tést a párt politikájával. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az or­szággyűlési képviselő és tanácstagi jelölőgyűlések, a választási gyűlések, a réteg­találkozók és a lakóterülete­ken folyó politikai munka keretében országunk lakos­ságával folytatódjék a párt­­kongresszus előtt elkezdett széles körű eszmecsere szo­cialista építőmunkánkról, közös gondjainkról és ten­nivalóinkról. A választási kampány segítse elő az idő­szerű feladatok megoldását, különösen az 1980. évi nép­­gazdasági terv sikeres telje­sítését, következő ötéves tervünk jó előkészítését. A Központi Bizottság bí­zik abban, hogy népünk a júniusi választásokon sza­vazataival is kifejezésre jut­tatja egyetértését a Magyar Szocialista Munkáspárt ki­próbált és a XII. kongres­­­szuson megerősített politiká­jával, országépítő céljaink­kal. Hidas Antal kitüntetése Hidas Antal írónak 80. születésnapja alkalmából, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei testvéri barátságának, együttműkö­désének fejlesztése érdeké­ben kifejtett aktív társadal­mi és irodalmi tevékenysége elismeréséül a Népek Barát­sága Érdemrendet adomá­nyozta a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége. A kitüntetést pénte­ken Hidas Antal özvegyének nyújtotta át Vlagyimir Ja­­kovlevics Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Az ünnepélyes átadáson a nagykövetségen jelen volt Rátkai Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Marczali László kulturá­lis miniszterhelyettes. (MTI) A kambodzsai küldöttség pénteki programja A Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizott­ságának Yos Por főtitkár ve­zetésével hazánkban tartóz­kodó küldöttsége pénteken Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A delegáció nőtagjai ellá­togattak a Magyar Nők Or­szágos Tanácsába, ahol a magyar nőmozgalom képvi­selőivel találkoztak. _­­/MTI) ORSZÁGGYŰLÉSÜNK A TÉNYLEGES NÉPHATALMAT TESTESÍTI MEG Jobban kell élni a parlament ellenőrzési jogával Apró Antal nyilatkozata Az 1975-ben megválasz­tott országgyűlés, s a taná­csok megbízatása hamaro­san lejár; az Elnöki Tanács határozata alapján június 8-án általános választásokat tartanak hazánkban. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa értékelte társadalmunk helyzetét, az állami szervek munkáját, az országgyűlés tevékenységét, meghatározva a soron követ­kező feladatokat is. Ennek kapcsán Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyilatko­zatot adott Mélykúti Attilá­nak, a Magyar Távirati Iro­da munkatársának: — A demokrácia a szo­cialista társadalomban, így nálunk is, nem pusztán a közélet, az államirányítás eszköze, hanem annál jóval több, államrendünk és egész társadalmunk felépítésének lényegi vonása — mondotta. — Hogy pártunk program­­nyilatkozata is leszögezi: szocialista társadalmunk fej­lesztésének elsőrendű köve­telménye a szocialista de­mokrácia mind teljesebb ki­bontakoztatása.. A­­ dolgozók közvetve a választott testü­letek, a tömegszervezetek útján, s közvetlenül állam­polgárokként is egyre na­gyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányításában, a közügyek vitelében. Ez az alkotmányban is megfogalmazott követel­mény országgyűlésünk tevé­kenységében az elmúlt fél évtizedben még teljesebben érvényesült. A szocialista demokrácia már meghatáro­zó a képviselők jelölésénél, választásánál, s tükröződik az országgyűlés összetételé­ben is. Joggal és büszkén mondhatjuk, hogy legszéle­sebb körű választójogunk nem­ ismer faji, nemzetiségi, nem, vagyon és iskolai vég­zettség szerinti megkülön­böztetést. Ezt azért is alá kell húznunk, mert a felsza­badulás előtti Magyarorszá­gon — s ma számos, az em­beri jogok védelmezőiként fellépő kapitalista országban — százezreket, milliókat zár­tak, zárnak ki a jelölésből, a választásból. — A felszabadulás előtt, 1935-ben például 9 millió la­kos közül 3 milliónak, vagy­is az állampolgárok mind­össze egyharmadának volt szavazati joga. És milyen volt a „népképviselet” 1935- ben Magyarországon? Az ak­kori felsőház tagjainak több mint a fele földbirtokos és főpap volt. A többiek ban­kárként, nagyiparosként, ál­lami főtisztviselőként „sza­vaztak”, s hasonlóképpen festett a képviselőház is. A legutóbbi 1975-ös választá­son hazánk 10 540 000 lako­sából 7 870 000 állampolgár élhetett az általános, egyen­lő és közvetlen választójog­gal, titkosan szavazva a je­löltekre. És a szocialista Ma­gyarország jelenlegi parla­mentjébe, az országgyűlés 352 tagú testületébe népünk — eredeti foglalkozás szerint — 157 munkást, 48 parasz­tot, 146 értelmiségit és egy egyéb foglalkozásút válasz­tott meg. 101 nő és 37 har­mincévesnél fiatalabb képvi­selő vesz részt a parlament munkájában. Országgyűlé­sünkben jelen vannak a fon­tosabb társadalmi szerveze­tek és mozgalmak képviselői, valamint egyházi személyisé­gek is. Mindezek alapján el­mondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság országgyű­lése összetételében is a tény­leges néphatalom megteste­sítője, valóságos népképvise­leti szerv, amely hű tükre szocialista nemzeti egysé­günknek. — Hogyan érvényesül a szocialista demokrácia az országgyűlés gyakorlati te­vékenységében? — Parlamentünk fontos helyet foglal el és jelentős szerepet tölt be államszer­vezetünkben. Országgyűlé­sFolytatás a 3.­ oldalonl 1 Hét év munkájáról tárgyalt a megyei tanács Heves megye Tanácsa ülést tartott pénteken dél­előtt Egerben. Ez alkalommal Fekete Gyár Endre, a megyei ta­nács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd javas­latára­­ a résztvevők egyper­ces néma tiszteletadással adóztak időközben elhunyt társuk, Páll Jenő emléké­nek, majd a jegyzőkönyv­­vezető írásban is megörökí­tette a testület egykori tag­jának érdemeit. A kegyeletes aktus után a tanács tudomásul vette a vb jelentését a lejárt határ­idejű határozatok végrehaj­tásáról, majd az elnök rövid kiegészítést fűzött a végre­hajtó bizottság írásos beszá­molójához, amely egy hosszú ciklus, hét esztendő tevé­kenységével foglalkozott. Mint — egyebek mellett — kitűnik: az 1973. május 13-án megválasztott végre­hajtó bizottság az eltelt idő­szakban gondoskodott a köz­ponti irányítás érvényesíté­séről, a népgazdasági célok megvalósításáról, az ágazati feladatok elvégzéséről, az országos és helyi érdekek összehangolásáról. Előkészí­tette a tanács döntéseit és szervezte azok végrehajtását, irányította szakigazgatási szerveit, a tanácsi appará­tust, rendszeresen beszámol­tatta munkájukról a helyi tanácsok vb-it. A munka során tartalma­sabbá, hatékonyabbá vált a tanácsi bizottságoknak illet­ve a megyei tanácstagok te­rületi csoportjainak tevé­kenysége, fejlődtek, erősöd­tek a vb valamint a nem tanácsi szervek közötti kap­csolatok, tovább javult az együttműködés a miniszté­riumokkal. Folytatódott megyénkben is a tanácshá­lózat korszerűsítése. Szűke hazánk 118 településéből 10 élvez már nagyközségi ran­got, 48 kisebbnek összesen 19 községi közös tanács a gazdája. Heves, a vb által indított „mintanagyközség­’ mozgalomba történt bekap­csolódásával elindult a vá­rossá válás útjára,­­ hogy mind jobban felzárkózzék (Folytatás a 3. oldalon) A tanácstagok és a vendégek egy csoportja Fekete Győr Endre beszámolóját tartja József Attilára emlékeztek Emléktáblát avattak Hatvanban József Attila születésének 75. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­séget rendeztek a IX. kerü­let Gát utca 3. szám alatti József Attila-emlékszobánál, a költő születése helyén. Az évforduló alkalmából pénteken koszorúzási ün­nepséget tartottak a Mező Imre úti temetőben. A köl­tő sírjánál a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottság nevében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője; (Folytatás a 2. oldalon) Hatvanban Marosán György nyugalmazott államminiszter méltatta József Attila, a nagy proletárköltő életét és mun­kásságát, majd leleplezték a költő emléktábláját ,

Next