Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
¥LA<3 PROLETÁRJAI, EGYESULJEIMI ,VPfliiiitus AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 282. szám ARA: 1.20 FORINT 1980. december 2., kedd Előrelép a szakszervezeti mozgalom Eredményekben, változásokban gazdag, és nagy horderejű elhatározások időszakában került sor az ágazati-iparági szakszervezetek kongresszusaira. Felfokozta a közfigyelmet az a várakozás, hogy a szakszervezetek az ország gazdasági fejlődésének gondjai, gazdasági munkánk gyengeségei, a nemzetközi élet alakulásának hatásai ismeretében miként foglaltak állást az elmúlt öt év politikájáról, gazdaságpolitikájáról, és a gazdasági-társadalmi tevékenység teljesítményeiről. S hogyan látják a következő éveket, mit kívánnak tenni a szocialista társadalom fejlesztése, a gazdasági feladatok teljesítése érdekében. A nyilvánvaló eredmények mellett a kongresszusi fölszólalók konstruktív kritikával elsősorban a gondokról, a megoldandó feladatokról szóltak. Ez természetes. Hiszen a kongresszusokra olyan időszakban került sor, amikor a magyar gazdaság válaszút elé került: hogyan reagál a világgazdaság változásaiból adódó kihívásra, hogyan lát hozzá a sokoldalú modernizáláshoz, amelynek kemény és szigorú feltételeivel már szembetaláltuk magunkat, hiszen a forrásokat elsősorban magunknak kell föltárni. Szakszervezeti tagságunk érettségét, a szocializmus iránti elkötelezettségét bizonyította, hogy nem kívülállóként bírálta a gazdálkodás hibáit, a szakszervezeti mozgalom gyengeségeit, hanem belülről, a munkáshatalom pozíciójából. A bírálatok szinte mindenütt magukban hordták a megújítás, a megújulás szándékát, a cselekvőkészséget. S a hibák ostorozása mellett az az egyöntetű felismerés volt tapasztalható, hogy többre vagyunk képesek, hogy a hibák nem természeti csapások, hogy amit elértünk, az nem a csúcs, és ha jobban végezzük dolgainkat, akkor a helyzetünk is javul, lehetőségeink is kitágulnak. A kongresszusokon szóba került minden olyan kérdés, amely a gazdaságot, a gazdálkodást, társadalmunk fejlődésének kisebb-nagyobb kérdéseit érintik. Annak a megállapítása, hogy a kongresszusok tanújelét adták: mennyit fejlődött a szakszervezeti mozgalom, milyen jelentőségű volt társadalmunk gazdaságot erősítő, építő munkája, egyértelmű. De éppen ennyire egyértelmű, hogy a tagság türelmetlen a hibákkal és néha a hibázókkal szemben, hogy nem tudja elviselni a határozatlanságot, a gyámoltalanságot, s ezekben a hibákban a demokratizmus lebecsülését, a bürokratizmust, a formalizmust látják. A szakszervezeti tagságnak, a kongresszusoknak nem a politikával, a szakszervezeti jogok mértékével, hanem inkább azok érvényesítésével és végrehajtásával voltak gondjai. A kongresszusok a feltett kérdésekre maguk is igyekeztek választ keresni. Ez nem volt könnyű feladat. Nem volt könnyű gyakorlati módon beépíteni programokba a tagság általános törekvéseit arra, hogy a mainál még élőbb, igényesebb és közvetlenebb legyen a szakszervezeti munka és kapcsolatrendszer, határozottabb a képviseleti és érdekvédelmi munka. Megfogalmazódott, hogy a szakszervezeti munkában való előrelépés — az általában megfogalmazott társadalmi és gazdasági feltételekhez való alkalmazkodáson túl — az alapszervezeti munkán áll vagy bukik, ezen múlik a szakszervezeti mozgalom eredményessége. Gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítésének egyik legfontosabb tényezője a vállalati önállóság, s ezzel együtt a felelősségé, az anyagi érdekeltség növeléséé. Ebből egyértelműen adódik, hogy a szakszervezeti tagság élet- és munkakörülményeit tekintve, az előrelépés, az üzem munkaeredményeiben realizálódhat. Az ezzel összefüggő szakszervezeti feladatok végrehajtása sokoldalú, a szakmai és társadalmi kérdésekben eligazodó, a realitásokat figyelembe vevő mozgalmi irányítást és gazdasági vezetést igényelnek. Az is nyilvánvaló, hogy ez az eddig megszokottnál korszerűbb testületi munkát, döntéseket, a konkrét ügyek konkrét megtárgyalását igénylik. Mindennek feltétele a szakszervezeti élet belső demokratizmusának fejlesztése, a testületek döntési szerepének, felelősségének a növelése. A szakmai kongresszusok egyértelműen megfogalmazták, hogy a rendszeres, szoros kapcsolat a tagsággal, azok képviselőivel — a bizalmiakkal —, a problémákra való azonnali reagálás a feltétele a demokratizmus teljesebb körű érvényesülésének. Ennek érdekében tovább kell építeni az üzemi szakszervezeti demokrácia intézményrendszerét, fejlesztve annak gyakorlatát és kibontakoztatva érvényesülését. A következő időszak feladatait csak a dolgozóknak az irányításba, a vezetésbe való fokozottabb bevonásával és ezen keresztül a tudatos és cselekvő közreműködésével lehet megvalósítani. De ehhez arra is szükség van, hogy felkeltsük a dolgozók ilyen igényeit és, hogy a vállalati vezetés is változtasson, pontosabban: váljék alkalmassá mindezek gyakorlati megvalósítására, a partnerviszonyra. Paja Frigyes Jugoszláviába utazik Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymiminisztere Joszip Vrhovecnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi külügyi titkárának meghívására december 2-án hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába utazik. .(MTI) Megkezdődött a KGST jogi értekezlete Budapesten hétfőn megkezdődött a KGST jogi értekezletének XIX. ülése. A tanácskozáson részt vesznek a KGST-országok és Jugoszlávia küldöttségei. Egyebek között olyan szabályozás kidolgozásával foglalkoznak, amely rendezi a vállalatok közötti műszakitudományos együttműködés egyes jogi kérdéseit, például azt, hogy mi a teendő abban az esetben, ha valamelyik fél nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Ezzel teljesebbé válik a KGST-integráció jogrendszere. Az ülésen a tagállamok képviselői aláírták azt a megállapodást, amely korszerűsíti a különböző KGST- országokban működő közös vállalatok — mint például az Agromas, az Intermetall — jogállását. A tanácskozást dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a KGST jogi értekezlete magyar tagozatának elnöke nyitotta meg. (MTI) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 2-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Elutazott a holland KP külügyi osztályvezető © Az MSZMP KB meghívására november 25—30. között látogatást tett Magyarországon Jan de Boo, a Holland Kommunista Párt KB tagja, a külügyi osztály vezetője. • A holland párt képviselőjét fogadta Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéggel megbeszélést folytatott Berecz János és Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. Jan de Boo látogatást tett a Hazafias Népfront Országos Tanácsában, a Béketanács titkárságán, valamint Heves megyében. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen a résztvevők tájékoztatták egymást a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom főbb kérdéseiről. Mindkét részről nyomatékosan aláhúzták: a haladó erők küzdelmének jelentőségét a békéért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a leszerelésért, a háborús törekvések megakadályozásáért, s a két párt együttműködését ebben a harcban. Kifejezésre jutott, hogy az internacionalista szolidaritás szellemében fejlődnek az MSZMP és a Holland Kommunista Párt kapcsolatai. Jan de Boo vasárnap elutazott Budapestről. Kommunisten ültetővel Budapesten Kommunista aktíva kezdődött hétfőn a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának oktatási igazgatóságán. Több száz főnyi hallgatóság előtt Ácsér György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást ideológiai, kulturális életünk időszerű kérdéseiről. (MTI) GÉPKOCSIK A HŐTORLASZOK KÖZÖTT, MEGKÖZELÍTHETETLEN TELEPÜLÉSEK - APCGYÖNGYÖS: HÁROM ÓRA - EKÉK A VASÚTI PÁLYÁN IS - VILLANYSZERELŐK PRÓBATÉTELEI - MEGYÉNK ÚTJAI JÁRHATÓK - ORSZÁGOS OPERATÍV BIZOTTSÁG ALAKULT A téli id nagy erőfeszítéseket követel Az elmúlt hét közepétől hirtelen téliesre fordult időjárás, vasárnap már erőteljes havazással és viharokkal feledtette az őszt.. Az ország számos helyén szinte teljesen megbénult a közlekedés. A Dunántúlon különösen kellemetlenné vált a helyzet: Bicske és Biatorbágy között gépkocsik rekedtek az országúton, a Balaton közelében és a Jászságban mentőautót is menteni kellett. Megközelíti letetlenné vált Vas és Zala megye több települése, s a Bakony is. Hétfőn reggel 0 és mínusz 8 fok közötti hőmérsékleti értékeket mértek, Nyugat-, Közepés Észak-Dunántúlon, a Tolnában, az ország északi vidékein, az Alföldön — Bács és Szolnok megyében — 80 és 90 kilométer óránkénti sebességű szél fújt, s magas hótorlaszokat épített az utakon. A közúti igazgatóságok valamennyi erőgépe dolgozott, több területen a honvédség is bekapcsolódott a legsürgősebb munkákba. Heves megyében a 31-es útvonal vált járhatatlanná, Borsodban íredig a 3-as főút, az Emőd és Vatta községek közti szakaszon. A fővárosból kivezető utakon a közlekedés egy nyomsávra szűkült. A Volán budapesti, Engels téri pályaudvaráról számos autóbuszt nem tudtak hétfőn reggel elindítani. A Gyöngyösről kapott tájékoztatás szerint a menetrend szerinti járatok a mátraházi megállóban nem tudtak megfordulni. Petőfibánya, Apc, Selyp térségéből 120— 180 perces késéssel futottak be az autóbuszok a városba, Balassagyarmatról pedig meg sem érkezett, amit vártak. Hétfőn délelőtt fél tízig sem állt a helyére Egerben az a járat, amelynek egyébként még vasárnap este 19.15-re kellett volna megjönnie, így a megyeszékhelyről tegnap reggel már el sem indították a Szolnok—Hajdúszoboszló útvonalon közlekedő kocsit. Heves, Fáy, Kasaton a bár végéből hétfő délig mindössze egyetlen autóbuszt fogadhattak Egerben a szokásos négy helyett. A Bükkszentmárton, Balaton felől közlekedők is csak Bélapátfalváig jutottak el. Autóbusz-karambol szerencsére nem volt, s a nehézségek ellenére is a délutáni óráktól már minden járatot indítani tudtak. A MÁV Miskolci Igazgatóságának közlése szerint a borsodi megyeszékhelyre vasárnap este 19 órára várt expressz csak hétfőn reggel öt órára tudta teljesíteni a 180 kilométeres távot. Az erőfeszítések következményeként a Budapest—Miskolc vasútvonalon — jelentős késésekkel ugyan, de — tegnap már minden személyszállító vonat közlekedett. Igaz, egyes szakaszokon csak úgy tudtak haladni a szerelvények, hogy nagy teljesítményű hóekékkel felszerelt Diesel-mozdonyok takarították előttük a pályát. A vasutasok úgy voltak képesek megbirkózni feladataikkal, hogy munkával töltötték szabadnapjaikat is. Váratlan munkát, helyenként igen jelentős erőbedobásokat követelt a vihar okozta károk elhárítása az áramszolgáltatóktól is. Az ÉMÁSZ Egri Üzemigazgatóságának dolgozói közül sokan tegnap hajnal óta talpon voltak, mert egyrészt a megyeszékhely északi városrészében — a volt TÜZÉP-telepen — a vezetékre szakadt hatalmas faág okozott átmeneti zavart az elektromos ellátásban, másrészt pedig két kidőlt villanyoszlopot kellett helyreállítani Hevesaranyos térségében. Ugyanekkor a körzet megyén túli településeiről is segítséget kértek az egriektől. Mezőnagymihályban különösebb nehézségek nélkül sikerült teljesíteni a feladatot, de már Gelej, illetve Borsodivánka leszakadt vezetékeihez csak tsz-járművek kölcsönvételével tudtak kimenni. Hétfő délre azonban ez utóbbi helyeken is sikerült végezni tennivalóikkal. A gyöngyösi üzemigazgatóságra vasárnap és hétfőn nem kevesebb mint csaknem 490 kisfesztíségű szakadást jelentettek a fogyasztók , s kilenc helyen a középfeszültségű hálózathoz is hívták a szerelőket. A legnagyobb gondot a Felső-Mátra okozta: az itteni települések ugyanis vasárnap este tíztől áram nélkül maradtak még a hétfő délutáni órákban is, mert a szakemberek a komisz terepen egyszerűen képtelenek voltak a hibaforrást megtalálni. Kékestetőn hétfő délután a hó vastagsága már elérte a 36 centimétert, a hőmérséklet pedig a mínusz 10 Celsiusfokot. Az obszervatórium egyelőre nem jelzett újabb havazást. Az ÚTINFORM késő délutáni jelentése arról számolt be, hogy a m megye területén levő fő közlekedési utak közül csak a 33-as számú úton Besenyőtelek és Poroszló között van hóakadály. Több alsórendű út nehezen járható. Kisebb hóátfúvásokra, havazásokra lehet számítani. ★ A Minisztertanács a rendkívüli időjárás okozta közlekedési, szállítási és ellátási, feladatok irányítására és összehangolására operatív bizottságot hozott létre a közlekedési és postaügyi miniszter vezetésével. Az operatív bizottság a helyzet normalizálása érdekében utasította a vasúti, közúti és tanácsi szerveket, hogy minden eszközzel nyújtsanak segítséget a közlekedési, szállítási és hírközlési feladatok ellátásához, amelyek most a legsürgősebb tennivalók közé tartoznak. Intézkedések történtek a lakosság ellátása, a munkába járás feltételeinek megteremtése és a folyamatos munkarendben dolgozó üzemek, gyárak termelésének megszervezése érdekében is. A rendkívüli nehézségek elhárításához széles körű társadalmi összefogásra van szükség. A hadsereg alakulatai is részt vesznek az akadályok elhárításában. A belterületi utak közlekedését is megzavarta a váratlan havazás. Képünkön: a Hatvani Városi Tanács V. B. Költségvetési üzemének dolgozói takarítják a havat. (Szabó Sándor felv.)