Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 230. szám 1981. október 1., csütörtök óRA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vásár után Érdemes volt kimenni a vásáriba? A vásárfiák változatosak voltak. A mézeskalács szívtől a tárgyalásokat rögzítő jegyzőkönyvig, egy meglátott és megszeretett ruhaköltemény képétől a gyár britéty szerkezet további korszerűsítésére született elhatározásig, egy játékkal töltött derűs délután emlékétől a megkötött üzleti megállapodásokig, és mindezeken is jóval túlterjednek. Sokfélék, amilyen sokféle maga a nemzetközi árubemutató volt. Sokfélék, hiszen az 1981. évi őszi BNV is sokféle szerepre vállalkozott. Egyrészt a lakosságinak adott — méghozzá szórakoztató módon — tájékoztatást fogyasztási cikk -iparunk fejlődéséről, a várható árukínálatról, másrészt a külkereskedelem elé tárta a magyar exportajánlatot, harmadrészt pedig azt is bemutatta, mit ajánlanak nekünk megvételre jelenlegi és jövőbeni külföldi kereskedelmi partnereink. Ebből a sokféleségből hadd emeljem ki szubjektív módon ezt a vásárfiát: az idei BNV a szó klasszikus értelmében — vásár volt. Más szóval: betöltötte kereskedelmi fórum szerepét. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ma már a fogyasztási cikkek olyan bőségét állítják elő a vállalatok, a szövetkezetek, hogy csak nehézségek árán találnak vevőt termékeikre, csupán azt, hogy a vásáron nem egyszerűen jelen lenni, hanem a világgal üzleti kapcsolatokat teremteni igyekeztek. S azt is elmondhatjuk, hogy a magyar ipar sorskérdése lett a minőség javítása. De mit talált a hazai fogyasztó, mit a magyar belkereskedelem? Bár az újságok a vásár minden napján adtak ízelítőt a BNV-n felvonult ipar kínálatából, sorra bemutatták a vásárdíjas és a nagydíjas termékeket, senki — sem üzletkötő, kereskedő, sem újságíró, sem fogyasztó — nem lehetett képes mindazt töviről hegyire végignézni, ami a több tízezer négyzetméteren látható volt. A fogyasztási cikkek idei vására kétségkívül gazdag volt, & minden korábbinál konkrétabb választ adott a fogyasztó örök kérdésére, nevezetesen arra: mikor, hol kapható? A fogyasztónak és a belkereskedelem képviselőjének olykor nemleges válasszal kellett beérnie: egyes vonzó, szép, vagy éppen praktikus termékeket a gyártók egyelőre csak exportra szánnak. Az a vigasz, amely szerint esetleg éppen ez a kivitel teremt lehetőséget egy másik, valamely külföldi kiállító pavilonjában látott termék behozatalához — nem szerény, hanem kielégítő vigasz. Magyarország nemcsak eladó a fővárosában megrendezett vásárokon, hanem vevő is. Az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár nem holmi szemfényvesztő kirakat volt, hanem gazdaságunk mai állapotát tükrözte és a realitásokra épült. (g. zsj Lázár György hazaérkezett Dániából KOPPENHÁGA: A kedden tartott dán—magyar politikai tárgyalások után Lázár György, a kormány elnöke, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Dániában, szerdán az ország építőiparának büszkeségével , a dél-koppenhágai városrésszel ismerkedett. A nemrég még elhanyagolt lapályos vidéken az eltelt mintegy másfél évtized alatt új városnegyed nőtt ki a földből. A házgyári építkezés esztétikumáról Dániában is szenvedélyes viták dúlnak, azt azonban mindenki elismeri, hogy ez a dél-koppenhágai körzet Európa egyik ritka építkezési bravúrja a lakáshiány orvoslására. A rendkívül gyorsan épített, egyébként kényelmes lakóházak a rászorulók ezreit juttatták otthonhoz, s külön nevezetessége a kerületnek, hogy igen nagy gonddal szervezték meg közlekedésének biztonságát. A dél-koppenhágai lakótelepektől a magyar kormányfő az Amalienborg-kastélyba hajtatott. Itt Lázár Györgyöt rövid, szívélyes kihallgatáson fogadta II. Margit királynő. Lázár György tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét az uralkodónőnek és személyén át a dán népnek, amit a királynő jókívánságokkal viszonzott. Lázár Györgyöt a látogatásra elkísérte Anker Jörgensen dán miniszterelnök. A kora délutáni órákban a miniszterelnöknek és kíséretének gépkocsisora a Koppenhága közelében fekvő Hillered városkában állt meg. Az N, Foss Electric AS elektronikai cég, amelyet Lázár György meglátogatott, viszonylag kis szakmunkásgárdával és jól képzett mérnöki karával az utóbbi időkben folyamatosan növelte termelését, tekintélyes forgalmat bonyolít le elektronikai mérőműszerek eladásával. Gyártmányválasztékának oroszlánrészét exportálja, s hazánkkal is kapcsolatban áll. A Foss Electric vállalatról közismert, hogy bevételének mintegy egynegyedét kutatásra és fejlesztésre fordítja. A termelési folyamat az 5—8 emberből álló autonóm munkabrigádok rendszerét alkalmazza — csoportokét, amelyek maguk felelnek a gyártmányok minőségéért. Innen Elsinore-ba, — vagy ahogy a világon jobban ismerik: Helsingőrbe látogatott el a magyar vendégek csoportja. A Hamlet királyfit idéző városnév ma 30 000-res, lüktető ipar- és kikötővárost jelent Sjaelland (Zealand)sziget keleti partján, 45 kilométerre Koppenhágától. Shakespeare Hamletjének várát, Kronborgot, amelyet kormányelnökünk most megtekintett, idegenforgalmi központtá fejlesztették az időnként rendezett Hamlet-előadások. De máskor is sokan zarándokolnak ehhez a nyolcszáz esztendős, németalföldi reneszánsz stílusban épült műemlékhez, hogy eltűnődjenek Shakespeare Hamletjének nyugtalanító történetén. Ezzel befejeződött a magyar vendégek látogatása, majd repülőgéppel visszautaztak Budapestre. Gaston Plissonnier látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 27—30-a között hazánkban tartózkodott Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Havas Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott Gaston Plissonnienval. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzetet és eszmecserét folytattak az országainkat és pártjainkat érintő időszerű kérdésekről. A megbeszéléseken jelen volt Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Faggyejev Budapesten Budapestre érkezett Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára. Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnökével folytat tárgyalásokat a bizottság következő ülésének előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Bolgár vendégeink a hevesi járásban Dél-i hevesi látogatáson vettek részt szerdán a megyénkben tartózkodó targovistei népfrontdelegáció tagjai. Vendéglátóik kíséretében a délelőttöt Hevesen töltötték, ahol a nagyközség párt-, tanácsi és népfrontvezetőivel folytattak tapasztalatcserét. Varga István népfront titkár egyebek között elmondotta, az egyik legfőbb feladatuk, hogy a nagyközségben és a vonzáskörzetéhez tartozó tizenhat községben minél több állampolgárt vonjanak be a közéleti tevékenységbe. Ennek egyik formája Hevesen a társadalmi munkaakció, mint a „Két napot a településért”, vagy az „Egy üzem — egy iskola" akció. A helyi üzemek, vállalatok, szövetkezetek és a lakosság az elmúlt öt esztendőben 20 millió forint értékű településfejlesztő munkát végzett. Szép elismerése volt ennek az önkéntes munkának, hogy az elmúlt évben a legjobbnak járó oklevelet kapták meg a helybeliek a megyei verseny értékelése alapján. A Lakóhelyszépítésben is évente jeleskednek: a 2—3. helyet mindig „kiharcolják” maguknak a nagyközségek kategóriájában. A jövőben is a városiasodás útjára lépett település fejlesztéséhez kívánnak jelentős segítséget nyújtani a népfrontosok, ezúttal a csatornamű-társulat megszervezésén munkálkodnak majd. A részletes tájékoztató után keresték fel bolgár vendégeink a helyi Háziipari Szövetkezetet, ahol Báder Miklósné elnök kalauzolta őket végig a megannyi szépséget szövő, varrórészlegeken. Talajt mondanunk sem kell, hogy a világ számtalan országát meghódított termékek iránt a delegáció nőtagja, Nedka Pencseva Peneva érdeklődött leginkább. Olyannyira, hogy még jegyzetelni is az utolsó pillanatban kezdett el. A szövetkezetben tett látogatás után, ismét a beszélgetőasztal mellé ülve mondták: dicséretes az itt dolgozó csaknem 800 nő tehetsége, ügyessége. Báder Miklósnké a baráti beszélgetés során elmondotta még, hogy évente 60 millió forint értékű szőtt, varrott, újabban pedig kékfestő termék kerül ki a szorgos lányok, asszonyok keze alól, s utazik a távoli országok vásárlóihoz. A hevesi központi részlegen kívül még kilenc községben dolgoznak — az esetek zömében hagyományos eszközökkel — a szövetkezet tagjai, akiknek csaknem harminc százaléka fiatal. A szakmát tanulók a népi hagyományok ápolását, a szövés, a hímzés, a varrás tudományát a szocialista brigádtagok patronálásával sajátítják el. A látogatás a bemutatóteremben fejeződött be, itt minden együtt volt, ami csak a most harminc esztendeje alakult szövetkezetben készült. A Bolgár Hazafias Front Targoviste megyei delegációjának programja délután Kiskörén a község vezetőivel folytatott beszélgetéssel, illetve a Tisza II. vízlépcsőnél tett látogatással fejeződött be. Vendégeink ma a gyöngyösi járásban ismerkednek megyénk lakóinak életével, népfrontmozgalmának tevékenységével. A teremben (Fotó: Kőhidi Imre) JUBILEUMRA KÉSZÜLVE Ibbrahám Kálmán előadása Gyöngyösön Várospolitikai tanácskozás: ezen a címen hívott össze értekezletet tegnap délutánra az a jubileumi intéző bizottság, amelynek feladata Gyöngyös várossá nyilvánításának és felszabadulásának évfordulóját előkészíteni. A művelődési központ kamaratermében foglaltak helyet a meghívottak. Az elnökség tagjai között volt Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke. A megjelenteket Tir Dezső, a városi tanács és a jubileumi intéző bizottság elnöke köszöntötte. Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter előadásában a várospolitika általános elveivel, mai gyakorlatával és célkitűzéseivel foglalkozott, illetve ezen belül a mátraalji település jellegzetességeivel. Szólt arról, hogy az urbanizációs mozgás jelentősen megváltozott az utóbbi években. Bár az emberek szívesen veszik igénybe a nagyvárosok nyújtotta előnyöket, egyre többen keresik a lehetőségét annak, hogy a természeti környezetet is felhasználják munkaerejük és életkedvük felfrissítésére, megújítására. Gyöngyös fontos idegenforgalmi központ is. Az ide látogatók szeretnének olyan településsel találkozni, amely a hegyvidéki jelleg sajátos vonásait mutatja. Azt is várják, hogy ez a város más legyen, mint a többi. Ehhez nemcsak a városi építészetnek kell alkalmazkodnia, hanem sokat tehetnek érte az itt lakó állammpolgárok is. Többek között azzal, hogy rendben tartják, szépítik környezetüket. Ehhez a tevékenységhez különösen nagy költségvetési keretre sincs szükség. Ha sikerülne elindítani egy olyan mozgalmat, — mutatott rá a miniszter —, amely a Gyöngyösiek Gyöngyösért jelszót fogadná el, az 1984-ben esedékes jubileumig szép eredmények születhetnének az önkéntes vállalások megvalósítása során. A jubileum így érhetné el végső célját: a múlt örökségét őrizve építené a jelent, és ezzel megalapozni a jövőt — az itt lakókért, az emberért. A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Sereg József, a várostörténeti értékekről, hagyományaink ápolásának módozatairól fejtette ki gondolatait. Kapcsolódott hozzá Széles Jánosnak, a HNF városi bizottsága titkárának előadása a társadalmi munka városfejlesztő tényeivel összefüggésben. Ferenczfalvi Kálmánné a kulturális és sporttevékenységről mondta el gondolatait. A hozzászólások során már elhangzott az első bejelentés: a szocialista brigádok meghatározott mennyiségű társadalmi munkával járulnak hozzá a Gyöngyösiek Gyöngyösért mozgalom kialakításához és elterjesztéséhez. A tanácskozáson megfogalmazott célkitűzés teszi indokolttá, hogy már most nekilássanak a gyöngyösiek a város megalapításának 650., felszabadulásának 40. évfordulója megfelelő, minden fölösleges külsőségtől mentes, tartalmas megünneplésének előkészítéséhez. A mátraalji település jellegzetességéről is beszélt Ábrahám Kálmán 1988-ban Szöul és Calgary rendez olimpiát Baden-Badenban a NOB XI. kongresszusán szerdán délután megválasztották az 1988-as téli és nyári olimpiai játékok színhelyét. A téli játékok rendezésére három város jelentkezett: az olasz Cortina d’Ampezzo, a kanadai Calgary és a svédországi Falun. A szavazás első menetében Cortina d’Ampezzo 18, Falun 25, Calgary pedig 35 voksot kapott. Az olaszországi színhely ezzel kiesett, és a kanadai, valamint a svéd város közötti „küzdelemből” Calgary került ki győztesként 48 szavazattal 31 ellenében. Nemzetközi sportberkekben a nyári játékok színhelyéül a japán Nagoya volt a favorit. A választás meglepetést hozott, Dél-Korea fővárosa, Szöul fogadja hét év múlva a világ legjobb sportolóit. 52:27-es szavazatarány döntött Szöul javára. A szavazás eredményeit Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke jelentette be. (MTI}