Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
NÉPÚJSÁG 1981. október 3., szombat Új köntösben megjelenő lapunkban ezután sűrűbben jelentkezhetünk Otthon és család című rovatunkkal is. A gyakoribb — a heti — megjelenés lehetőséget kínál arra, hogy többet foglalkozzunk a családi és iskolai nevelés problémáival, az úttörőmozgalom kérdéseivel, a háztartási munkát segítő módszerekkel, a divattal, s többet a jövő évtől megnövekvő szabadidő programjainak jó szervezésével is. Lehetőséget kívánunk nyújtani olvasóinknak egyes nevelési problémák megvitatásához, jó módszerek közkinccsé tételéhez is. Kérjük és várjuk rovatunkhoz leveleiket, írásaikat. Fűtési idény előtt Ma, amikor takarékosság a célunk az élet minden területén, senkinek sem lehet mindegy, hogy az utcát fűti-e, vagy a lakást. S bár gyakorta elhangzik az intő figyelmeztetés, sokan nem törődnek azzal, jól zárnak-e az ajtók, ablakok, mindenütt rendben vannak-e a lakás nyílászáró szerkezetei. Pedig mennyi bosszúságot okoz, ha a jól befűtött szobából pár óra alatt kiszökik a meleg, s már csak a kályha közelében kellemes a hőmérséklet. Vagy, ha a gondosan becsukott ajtók, ablakok ellenére is állandóan huzatot érzünk, és fázik a lábunk, derekunk. Ha az ablakok, ajtók nincsenek kellőképpen szigetelve, túl sok a beáramló hideg levegő. Ma már megfelelő mennyiségben és minőségben kapható az öntapadó, habszivacsos szigetelőszalag, s néhány tekerccsel megoldhatjuk a problémát. A modern lakásokban sok helyen úgynevezett dupla ablak vagy erkélyajtó van, ami gyakran okoz bosszúságot is a háziaknak. A két rész nem mindig fedi úgy egymást, hogy a por vagy a pára közé ne kerüljön. Tisztítása kívül-belül pedig nem olyan egyszerű, hiszen minden egyes alkalommal szét kell csavarozni, majd utána újra összerakni. Ez sem mindig sikerül tökéletesen, aztán nem csoda, hogy huzatos az ablaknál. A Purfix önragasztó szalaggal magunk is körbeszigetelhetjük a nyílászáró szerkezeteket. Ezeknél az ajtóknál, ablakoknál ily módon szétnyitjuk és előbb alaposan megtisztítjuk. A szétvágott szalagról (a 2 cm széles szalagból körülbelül 5 mm szélességűt nyírjunk le) eltávolítjuk a védő borítót, majd szorosan a csavarlyuk mellett ráragasztjuk az egyik ajtó belső részére, és az elválasztó részre is. Ezután a másik ablakrészt — vagy erkélyajtót — jól hozzányomjuk az elsőhöz, és ellenőrizzük, hogy a ráragasztott szalag nem bújt-e ki valahol. Ha rendben van, csavarral összeerősítjük a két részt. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a külső és belső rész között nagyobb nyílás van, mint 4 mm, akkor a külső rámával szemben a belső rámára is ragasztunk szalagot úgy, hogy azok takarják egymást. Ekkor azonban már legalább 1 cm szélességű szalagot használjunk, szélesebbet ne, mert deformálhatja a kereteket. A hideg beáramlása ellen még úgy is védekezhetünk ott, ahol szélesebb kör van a külső és belső ablakkeret között, hogy hosszú habszivacs párnát vásárolunk, és kellemes színű bútorvászonnal bevonva az ablak közé helyezzük, sokat felfog a beáramló hidegből. Akik valamilyen oknál fogva nem jutnak szigetelőszalaghoz, azoknak javasoljuk, hogy (a már méterben kapható) filcből vágjanak le hosszú, keskeny csíkokat, s azzal szigeteljék körbe az ajtókat, ablakokat. E munkálatok során ellenőrizzük azt is, hol hiányos az ablak, ajtó gittelése, hol van kiszáradva, kitörve, ahol szükséges, pótoljuk, hozzuk rendbe csakúgy, mint a repedt, kitörött üvegeket is. Külföldön szokás belülre az ajtók elé vastag szövetfüggönyt elhelyezni, ami meglepően sokat felfog a beáramló hidegből, huzatból. Különösen bejárati ajtók elé érdemes ilyesmit elhelyezni, mert a rések elzárása gyakran 2—3 fok plusz maradandó meleget eredményezhet És ha már ilyen megelőző karbantartást végzünk, nézzünk körül a lakásban, hiszen az is gyakran előfordul, hogy egy-egy ajtószárny megereszkedik, erősen súrolja a padlót vagy kissé be van dagadva, amiért nem lehet könnyen csukni, nyitni. Gyorssegélyként a vasalás alsó részét, amelyre az ajtótartó felső vas illeszkedik, toldjuk meg megfelelő méretű függönykarikával. VITASSUK MEG Csak a verés segít? Fiatal pedagógusiéit’ nekiszomoodva magyarázta: harmadik napja magammal hordom ezt az üzenőfüzetet. A tulajdonosa, aranyos kislány, de megállíthatatlanul fecseg az órán, zavarja a többieket, ok nélkül felpattan, s hiába intettem már ezerszer szép szóval, nem használ semmit. Végül is elkértem az üzenőfüzetét. Elmondhatatlanul keserves sírásra fakadva tette elém. A magyarázatot a többiek adták hozzá; ha beírást visz haza, kegyetlenül elverik. Most nem tudom, mit tegyek? Sajnálom a gyereket! Nem vagyok barátja a verésnek. Menjek el anyukához, vagy kérjem, hogy jöjjön be? S ha bejön, vajon hallgat-e rám? Elegendő-e egyetlen beszélgetés ahhoz, hogy a náluk már gyakorlattá vált gyerekverést megakadályozzam? De végül is tennem kell valamit, hiszen a többi gyerek igazságérzetét is sértem, ha ennek a kislánynak mindent lehet! Kérdések sora, s nagyon nehéz rá a válasz. Meggyőződésem, s ebben a pedagógusokkal folytatott beszélgetések megerősítettek, a probléma nem csupán néhány kezdőé. Legalább annyira lelkiismereti kérdése ez jó néhány, a katedrán már évtizedet is eltöltő tanárnak, tanítónak is. Különböző iskolákban nemegyszer végeztek már más és más formában felmérést arról, hogyan fegyelmezik otthon a gyermekeket. Már felnőtt egy új szülőnemzedék, de a tapasztalatok épp oly keservesek, mint korábban. Nagyon sok szülő még ma is a fegyelmezés egyetlen eszközének tartja a verést. Noha megváltozott a családokon belüli szerep, korszerűsödött a mindennapi élettel összhangban a családi munkamegosztás, e téren a változás minimális Sőt egy-egy évjáratban a régi átlagnál is rosszabb. Nem lehet eléggé sokszor hangsúlyozni, hogy a modern életben, a modern életre nevelés megkívánja a maga új eszközeit,módszereit. De ezek, mintha késnének. A gyermeknevelés kultúrája — noha némi túlzással élve mázsaszámra jelennek meg szakkönyvek, értekezések —, még jóval hátrább áll a kívántnál. Vajon csakugyan hiányoznának az eredményre vezető új módszerek? Az élet azért ennek ellenkezőjét is bizonyítja. Mert ha nem is ismeretlen pedagóguskörökben a kis tanárnő dilemmája, azért vannak más irányú gyakorlati tapasztalatok is. Hogy milyenek? E módszerek ismertetésére szeretnénk lehetőséget nyújtani olvasóinknak. Pedagógusoknak és „gyakorló szülőknek”. Vitassuk meg, mi a megoldás a cikkben felvetett problémára? S milyen, a verésnél sokkal célravezetőbb módszerek léteznek? Örömmel várjuk vitázó, módszereiket ismertető leveleiket. Keressük meg közösen, milyennek kellene lennie a korszerű gyermeknevelés módszerének. Egy kis torna Szánjunk naponta 10 —15 percet egy kis frissítő, karcsúsító testmozgásra. Az akaraterőn kívül csak egy összesodort kendő szükséges. 1. Fogjuk meg a kendő két végét a magasra emelt térd alatt. Amilyen távolra csak bírjuk, húzzuk jobbrabalra a kendőt, majd lábcserével ismételjük meg. 2. üljünk le a földre, a kendőt magasba emelt lábunk alatt fogjuk meg. Lassan emeljük fel a lábunkat, vele a kendőt, s dőljünk hátra fekvőhelyzetbe, a lábunk derékszögben legyen. Lassan emelkedjünk alaphelyzetbe. Lábcserével ismétlés. 3. Álljunk terpeszbe, a kendőt hátunk mögött fogva, lassan hajoljunk le, kendő a magasban. 4. Guggoljunk le, a kendőt emeljük magasba, s ezzel együtt hirtelen álljunk fel. 5. Térdeljünk le, a kifeszített kendő egyik sarkával érintsük meg előbb a jobb, majd a bal talpunkat háromszor. 6. Terpeszbe állva, a kifeszitett kendővel végezzünk törzshajlitást háromszor jobbra, majd balra. BK. Szabadidő-nadrág A divatos „utcai”, hol fent, hol lent bő nadrágok helyett most egy igazi otthonra, sporthoz, őszi, téli üdülésben nélkülözhetetlen, mozgásunkat nem akadályozó nadrágmintát mutatunk be. (csb 90 cm). Elkészítéséhez legmegfelelőbb alapanyag a flanell, alkalmi boltokban kapható egyszínű frottír anyag, de két azonos színű, méretű, vékonyabb szövésű törülköző is megfelelő (a szövött csík, minta felület mindkét lábszáron, az alsó szélrészen helyezkedik el.) A rajzot felnagyítjuk, csomagolópapírra átrajzoljuk. Méretazonosítás után két azonos nagyságú, de szemben levő (tükör) oldalszabású munkadarabot készítünk. Az oldalszéleken 2 cm, az alsó szélen 4 cm széles ráhagyást szabunk. A jobb eleje részen a 25X25 cm nagyság zsebfelületet kezdőbetűnkkel, vagy nagy méretű virágmotívummal díszíthetjük. Az oldalszéleken összevarrt, méretünkre igazított nadrág felső szélét 2 cm szélesen visszahajtjuk, gumiházat készítünk. A szabásminta eleje részén--tel jelölt távolságra 1—1 gomblyukat készítünk, ezen keresztül vastag, sodrott zsinórt fűzünk a gumiházba, és az eleje részen csomóra kötjük. PV. Bútor —házilag A fészekrakó fiatal házasoknak, vagy a már lakással rendelkező családoknak egyaránt probléma, hogy az otthon belső terét miként hasznosítsák a lehető legpraktikusabban, a legkevesebb anyagi ráfordítással. Mert a bútorüzleteket járva, bizony igen ritkán találkozhatunk kiegészítőkkel, több célt is szolgáló apróságokkal. Rajzainkon egy igen egyszerű (tanulómunkának, kezdő barkácsolóknak is ajánljuk!) polcot mutatunk be. Több azonos méretű munkadarab összeállításával nemcsak könyvszekrényt, de virágállványt, vendégváró asztalt is összeállíthatunk. Ha otthonunkban meghatározott méretű szabad teret kívánunk bebútorozni, először egyeztessük a méreteket. A bemutatott polc magassága, és mélysége 35 cm, a hosszúság 70 cm, ez néhány cm eltéréssel változtatható, de a középrész alátámasztó betétfája meghatározott méretű. P.V. Hozzávalók: 2 db 2 cm vastag, 70 X35 cm simára csiszolt talap, vagy farostlemez (alsó-, felsőlap) 1 db 2 cm vastag 70X31,2 cm azonos minőségű hátlap, 1 db 33,IX 31,2 cm méretű, azonos minőségű középmerevítő betétlap. 1. VIRÁGÁLLVÁNY: 3 egymáshoz illesztett, csavarokkal rögzített polcrendszerből készült. Az oldal, és felső tetőrészenél elférnek a különböző nagyságú cserepek, vázák, virágcsoportok. Az alsó fénymentes rekeszben tárolni tudjuk az üres cserepeket, és szerszámokat. 2. KÖNYVSZEKRÉNY: A db egymáshoz illesztett polcból, a középrész függőleges polcainak egymáshoz rögzítésével, majd a hátoldal teljes felületét beborító e mm-es farostlemez egymáshoz csavarozásával készül. Az így összeállított bútordarab mindkét oldalán hasznosítható, a lakószoba belső megosztására, térelválasztónak is alkalmas. 13. Roládok Májas rolád ■ Hozzávalók: (4 személynek) IS —14 db aszalt szilva, 2—3 fej hagyma, 1 nagy alma, 2 evőkanál olaj, 10 dkg szalonna, 4 szelet sertésmáj (60 dkg), só, bors, fokhagymapor, kakukkfű, 2 evőkanál olaj, 2 evőkanál tejföl, 2—3 evőkanál bor. A szilvát kimagozzuk, a hagymát megtisztítjuk és felkarikázzuk. Majd az almát meghámozzuk és feldaraboljuk. Olajat forrósítunk egy serpenyőben, a hagymát, a szilvát és az almát ebben megpároljuk. Félretesszük. A szalonnát felszeleteljük és hirtelen átsütjük. A májat megfűszerezzük és rátesszük a szalonnadarabokat. A párolt almát, szilvát és hagymadarabokat a májra, illetve a szalonnadarabokra tesszük, és a májat felgöngyöljük. Egy-egy fogpiszkálóval összefogjuk. A májgöngyölegeket forró olajban szép barnára sütjük. Hozzáöntjük a vizet, és 15 percig pároljuk. Végül tejfellel és borral felöntjük. Burgonyapürét adunk hozzá körítésnek. Halrolád Hozzávalók: (4 személynek) 4 szelet tőkehal (20 dkg), fél citrom leve, 2 db zöldpaprika, 2 db banán, 1,5 dkg vaj vagy margarin, l evőkanál tejszín, 1 kávéskanál curry por, fél kávéskanál só, 1 dkg vaj, vagy margarin, öntethez: 2,5 dl víz, l.S dl tejszín, 1 kávéskanál curry por, 1 összenyomott banán, 1 evőkanál citromlé, só. A halfilét megtisztítjuk. A paprikát kimagozzuk, megmossuk és apró darabokra vágjuk. A banánt meghámozzuk és felkarikázzuk. A zsiradékot felforrósítjuk, és a parikát és a banánszeleteket megpároljuk (kb. 5 percig). Tejszínt, curry-port és sót adunk hozzá, és a halszeletekre tesszük. A halszeleteket felgöngyöljük és fogpiszkálóval összefogjuk. Előmelegített sütőben kivajazott edényben lefedve kb. 40 percig sütjük. A halat a tepsiből kivesszük, és beletesszük az öntethez valókat. Fűszerezzük, és a halra öntjük. Salátát tálalunk mellé körítésnek. Vagdalt rolód Hozzávalók: (4 személynek) 2S dkg friss gomba, citromlé, hagymás só, bors, 2 dkg vaj vagy margarin, 1/4 kg darált marhahús, 1/4 kg darált sertéshús, 1 beáztatott és kinyomott zsimle, 1 db tojás, Ifi kávéskanál pirospaprika, 1 kávéskanál mustár, só, bors, kevés liszt, 1 vágott hagyma, 2 kávéskanál ketchup, paradicsompaprika (20 dkg), 1 vékony szelet szalonna, 1 evőkanál olaj, 2,5 dl víz, 3 evőkanál tejföl, 2 kávéskanál ételízesítő, 1 db marhahúsleves-kocka. A gombát megtisztítjuk, megmossuk és felszeleteljük. Citromlével, hagymás sóval és borssal fűszerezzük, és kb. 10 percig zsiradékban pároljuk. Félretesszük. Majd a húsokat, zsömlét, tojást és a fűszereket összekeverjük. Négy részre elosztjuk, és lapos kerekre formázzuk. Rátesszük a gombát és a paradicsompaprikát, és összetekerjük rolád formájúra. Az öntethez kevés gombát és paradicsompaprikát félreteszünk. Minden egyes roládot 2 szelet szalonnával összetűzzük. Forró olajban 15 percig sütjük, mindkét oldalán, hogy szép barna legyen. Félretesszük és meleg helyen tároljuk. Vízből, kevés lisztből, tejfölből és húskockából a maradék gomba és paradicsompaprika hozzáadásával szószt készítünk, és a rolódra öntjük. Körítésnek főtt burgonyát és zöldbabot adhatunk. Összeállította: DEÁK RÓZSI