Népújság, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-30 / 305. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. december 30., csütörtök AZERBAJDZSÁN SZSZK Szigetet épít a gyár Azerbajdzsánban, a Szovjetunió egyik legrégibb kőolajtermelő helyén új gyár építését kezdték meg, amely tengeri kőolaj-fúrótornyokat fog gyártani. A Baku mellett épülő üzem a hasonló profilú gyárak között a legnagyobb a világon. Építési költségei meghaladják a 330 millió rubelt. A gyár évente négy, egyenként 20 ezer tonna súlyú acélszigetet fog gyártani. Első lépcsőjét 1983 végén helyezik üzembe. Az építéssel egyidőben 80 hektárnyi vízfelületű tengeri kikötőt, és egy 5 km hosszú, mély összekötőcsatornát is építenek. A Kaszpi-tenger alatti kőolajmezők, amelyek jelenleg évi 1 millió tonna kőolajat és földgázt adnak, különleges helyet foglalnak el a Szovjetunió tengeri szénhidrogéniparában. Itt próbálják ki a kőolaj- és földgázkutatás és -kitermelés legújabb módszereit, a legújabb technikát. A bakui öbölben már az 1920-as években megkezdődött a mesterséges szigeteken és gátakon a fúrás. Azután megjelentek az első acélszigetek. Az 1950-es évek elején új szakasz kezdődött a Kaszpi-medence kiaknázásában, a parttól 100 km-re fekvő Nyeftyanije Kamnyi lelőhelyen felállították az első acélállványokat. Ma már 350 km hosszúságban húzódnak a cölöpökön álló fúrótornyok. A geológusok előrejelzése szerint a Kaszpi-tenger alatt több mint száz lelőhely van, nagy részük igen nagy mélységben. Az állványokon nyugvó fúrótornyok csak 40 méteres mélységig gazdaságosak. Az azerbajdzsán olajmunkások most 60 méter mélységig használható, egységes stabil állomásokon folytatják a kőolaj-kitermelést, és épül egy acélsziget, amely két, 110 méteres, gúla alakú blokkon nyugszik. UKRÁN SZSZK Kísérletek a napenergiával A Krím déli részén, Kaciveli város közelében működik az Ukrán Tudományos Akadémia anyagismereti intézetének heliotechnikai bázisa, ahol a tudósok számos kísérlethez használják fel a napfényt. A helloközpontban máris tucatnyi számítást, hipotézist ellenőriztünk kísérletileg — mondja Vaszilij Dyemnyakov, az intézet heliotechnikai laboratóriumának vezetője. — Adatokat szerzünk például az anyagok kopásátvékonyságáról a különböző hőmérsékleteken. Munkatársaink részt vesznek olyan technológiák kifejlesztésében, mint a diffúziós hegesztés, az üvegek fémmel bevonása, a vákuumos forrasztás, hidrogén előállítása vízgőz felbontásával. Számos, mezőgazdasági célú kísérletet is folytatnak, így például koncentrált napsugár-impulzusokkal kezelik a vetőmagot. A besugárzás eredményeként jelentősen sikerült megnövelni a haszonnövények hozamát, a betegségekkel, faggyal, aszállyal szembeni állóképességet. Vaszilij Remeszlo akadémikus a jeles szovjet fajtanemesítő tudós véleménye szerint a napsugaras szelekcióé a jövő: ez a módszer gazdaságos és eredményes. Ezenkívül a napsugárzás hatása ártalmatlan. A közeljövőben jelentősen kibővítik a fekete-tengeri partvidék kísérleti kutatótelepét. Már 1985 végére ez lesz az ország legnagyobb ilyen jellegű kísérleti bázisa. Az eddigieknél kétszerteháromszorta nagyobb átmérőjű parabolikus koncentráló tükröket állítanak fel. A nap követését, valamennyi folyamat vezérlését elektronika biztosítja. A napenergiát máris felhasználják a Krím különböző területein. Így Limferopol egyik szállodájában olyan hőellátó rendszer működik amely a napenergiát és a tüzelőanyagokat kombináltan hasznosítja. A rendszer évi 25 ezer köbméter gáz megtakarítását teszi lehetővé. Jevpatorijában heldo-berendezést alkalmaznak a szolgáltatóház fűtésére. Ribacsij településen a Gorndj panzió üdülői napsugárral felmelegített vizet használnak. Akuszában helioberendezésekből álló komplexumot építenek családi házak fűtésére és az uszoda vizének melegítésére. Ugyanitt kísérleti központot szerveznek a helio berendezések népgazdasági felhasználásának vizsgálatára. Végül a Krímben az Azovi-tenger partvidékén a Nap energiáját felhasználló, ötezer kilowattos erőművet építenek, amely több települést képes ellátni energiával. Olaj a karavánutak mentén A Mangislak-félsziget tompa ékként hatol be kelet felől a Kaszpi-tengerbe. Az év öt hónapjában plusz 45 Celsius-fokos hőség van, a homok pedig 70 fokra forrósodik fel. Kincset ér itt a víz, hiszen a félszigeten egyetlen apró patak sem található. Ennek ellenére, ahol régen karavánutak vezettek keresztül, most hatalmas területű termelési komplexum van kialakulóban. Ma a Mangislak-félsziget kőolajtelepein csaknem 15 millió tonna olajat és gázkondenzátumot termelnek. A lakosság (248 ezer ember) fele a Kaszpi-tenger partján épült központban, Sevcsenkóban lakik. A sűrűn egymás mellé telepített kutakból a folyékony tüzelőanyag csővezetékeken keresztül a Kaszpitenger északi partján fekvő gurjevi kőolaj-feldolgozó üzembe, valamint Kujbisevbe jut. Novij-Uzeny város, a kőolajtermelés egyik fő központja mellett gyár épült a kísérő gáz feldolgozására. Minden tonna olajból itt mintegy 30—60 köbméter gázt vonnak ki. A gyárból 150 kilométeren hosszú gázvezeték indul az ország legnagyobb műanyaggyárába, amely Sevcsenkóban épül. Ütésálló polisztirolt gyárt majd a hűtőgépek, légkondicionálók, távbeszélő-készülékek köpenyborításához. Mangislak legnagyobb problémája az édesvíz. A technika csodáihoz hozzászokott mai embert nehéz bámulatba ejteni. S még nehezebb elhinni, hogy az egész félsziget, két és félmillió lakosával, városaival, gyáraival, kőolaj telepeivel sótalanított tengervízzel és Sevcsenkóban 1973-ban üzembe helyezték a világ első gyorsneutronokkal működő ipari atomreaktorát. Energiájának egy része villamos áramot termel, a másik része naponta 120 ezer köbméter tengervizet sótalanít. Ehhez a mennyiséghez még 100 ezer köbméter édesvizet adnak a gázpakurás tengervízlepárló berendezések. A Mangislak-félszigettől keskeny, sekély vizű öböl választja el a Buzacsi-félszigetet, ahol hatalmas olajkészletek találhatók. Az olajban vanádiumot fedeztek fel, amelyet az ötvözött acél gyártásához széleskörűen felhasználnak. Agráripari egyesülések a mezőgazdaság fejlesztéséért A tizenegyedik ötéves tervben Belorusziában kétszeresére kívánják növelni az élelmiszeripar termelését és ennek megfelelően tervezik a mezőgazdaság terméshozamának növelését is. Az élelmiszer-program lehetővé teszi az átmenetet az eddig egymástól elkülönült, önálló termelési folyamatokra bontott rendszertől az integrált típusú termelési rendszerre, amelyben a mezőgazdasági üzemek, a feldolgozóipar, a szállítás, a raktározás egyetlen komplex egységet képez. A közelmúltban hozták létre a gyümölcs- és zöldség-gazdasági minisztériumot, amely nemcsak a zöldség-, gyümölcs-, és burgonyatermesztés elsőszámú felelőse, hanem a termeléstől az áruk értékesítéséig a teljes ágazatot átfogja. A többi köztársasághoz hasonlóan Belorusziában is működnek olyan agrár-ipari egyesülések, amelyek magukban foglalják a mezőgazdasági, a feldolgozó, a kereskedelmi és a szállítási vállalatokat és szervezeteket. Ezek az egyesülések eddigi tevékenységük során egyértelműen bebizonyították magasfokú termelékenységüket. A köztársaságban is működnek már egyesülési alapon szesz-, keményítő- és konzervgyárak. Üzembe helyeztek több mint hatvan komplex tejüzemet, sertés- és szarvasmarha tenyésztő és hizlaló nagyüzemet. Huszonnégyezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas húsgyár épült. A szakosított vállalatok termelik a tojás 93, a baromfihús 35 százalékát. Ezek a vállalatok az egységes agrár-ipari komplexumok láncszemeiként tervszerűen helyezkednek el a köztársaság területén. Az élelmiszer-program megvalósításában komoly szerep jut a háztáji gazdaságoknak. Volt olyan esztendő, amikor ezekből a gazdaságokból került ki a hús, a tej, a tojás, a zöldség, a burgonya és a gyümölcs 20—30 százaléka. Az agráripari komplexumokat kötelezték, hogy adjanak meg minden segítséget ezeknek a gazdaságoknak, lássák el trágyával, növényvédőszerekkel, megfelelő gépekkel és biztosítsák számukra az áru szállításának lehetőségét is. A kiskertek művelőinek, a zöldségtermesztőknek Belorusziában mér gyártanék mind traktorokat, gazdaságos kisgépeket. Az agrár-ipari komplexummal kapcsolatos feladatok köre nem korlátozódik csupán a gazdaság területére. Magában foglalja a falu szociális kérdéseinek megoldását is. Az egyik ilyen fontos probléma: a lakáskérdés. A belorusz faluban ma a családiház-építés áll az első helyen. Olyan otthonokat hoznak létre, amelyek már komfortosak, konyhakerttel, nyári konyhával, gazdasági épületekkel. De tovább fejlesztik a házgyári építkezést is. Márkás borok ötszázféle szőlőből A kiváló minőségű márkás borok mennyiségében Grúzia az első helyen áll a Szovjetunióban. Ezeket a borokat, melyek eddig már 83 arany, 100 ezüst és 12 bronzérmet szereztek a különböző nemzetközi versenyeken és borkóstolókon, nem csupán a Szovjetunióban becsülik, de importálják a szocialista országok, és vásárol belőlük Anglia, Olaszország, Franciaország, az NSZK, Belgium, Hollandia, Finnország, Svédország, Új-Zéland, Kanada, India és Japán is... Az igencsak széles bérválaszték magyarázata abban rejlik, hogy a köztársaságban nagyon sokféle szőlőt termesztenek (a világon ismeretes 4000 szőlőfajtából itt 500 őshonos), és a borászat az egyik vezető mezőgazdasági ágazat. Ennek nyoma Grúzia állami címerében is látható: a búzakalászok szőlővesszőivel fonódnak össze. A fehér, száraz borok közül az egész Szovjetunióban legismertebb a cinandali, a vörös borok közül legtöbben a mukuzanit kedvelik. A kahetyinszkoje (kahétiai) ugyancsak a népszerűségi lista első soraiban foglal helyet, de nem marad el tőle a szolhino sem. S nem lehet kihagyni a felsorolásból a readtelit sem, amelyet könnyű, kellemes zamata miatt a nők is nagyon kedvelnek.