Népújság, 1983. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
2. NEGYVEN ÉVE: A FORDULAT. 1943. január 31-e negyvenedik évfordulóján, a sztálingrádi csata eldőltére emlékezve közölte e képet az AP amerikai hírügynökség és sok nyugat-európai újság. A képen: német hadifoglyok Sztálingárd falai alól a táborba menetelnek. (Népújság telefotó: AP — MTI — KS) A harmadik forduló Genfben Hétfőn Genfbe érkeztek a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról tavaly júniusban megkezdett szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek. A decemberben befejeződött második fordulót követő szünet után szerdán találkozik ismét első ízben a Viktor Karpov nagykövet vezette szovjet, és az Edward Rowny nagykövet irányításával tárgyaló amerikai küldöttség. A delegátusok megérkezésükkor a repülőtéren rövid nyilatkozatot adtak. Az elsőként Genfbe érkező Edward Rowny amerikai nagykövet , Paul Nitzéhez, az ugyancsak Genfben folyó eurostratégiai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjéhez hasonlóan —, nyilatkozatában mindenekelőtt a nyugat-európai közvélemény megnyugtatására törekedve Washington megegyezési szándékát bizonygatta. A diplomata kijelentette, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták számának csökkentésében, illetve az erről létrehozandó egyezményben látja a genfi tárgyalások alapvető célját. Ugyanakkor említés nélkül hagyta az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának túlnyomó többségét képező egyéb hadászati fegyverfajtákat, amelyek csökkentését, illetve a tárgyalásokba való bevonását a szovjet fél már régebben javasolta. Viktor P. Karpov nagykövet nyilatkozatában Jurij Andropov december 21-i beszédére utalva leszögezte: a Szovjetunió őszinte, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon. A Szovjetunió nem csupán szavakban ad hangot ezen szándékának, hanem a tárgyalásokon olyan javaslatokat is előterjeszt, amelyek — elfogadásuk esetén —, lehetővé tennék az említett fegyverfajták gyors és határozott csökkentését, megakadályoznák azok felhalmozását, és nagymértékben csökkentenék a nukleáris háború veszélyét. Az Egyesült Államok azonban nem segíti elő ezt a törekvést, fokozza a fegyverkezési versenyt, és a legkülönbözőbb módszerekkel megpróbál egyoldalú katonai előnyökre szert tenni. Csakis a mindkét fél számára elfogadható megállapodás szolgálhatja a két nemzet és az egész világ biztonsági érdekeit — mondotta hétfőn, Genfbe érkezésekor Karpov szovjet nagykövet. Demonstratív jelenlét Bush Nyugat-Berlinben Mind az amerikai, mind a nyugatnémet kormány az úgynevezett nulla megoldást tartja a „legjobb, legkívánatosabb” eredménynek az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon, de egyik kormány sem képviseli a „mindent vagy semmit” politikáját — jelentette be Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és George Bush, amerikai alelnök hétfői, bonni megbeszélését követően Diether Stolze,ma nyugatnémet kormány szóvivője. A két álláspont között meglevő bizonyos különbségekre utalt azonban Kohl és Bush közös sajtóértekezlete, amelyen az amerikai alelnök a nulla megoldást „morális pozíciónak” nevezte, míg a nyugatnémet kancellár a közép-hatótávolságú rakéták „gyakorlatban történő, kölcsönös és teljes” eltávolítását sürgette. Bonni megbeszéléseinek befejeztével hétfőn délután Nyugat-Berlinbe érkezett Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A látogatás idejére Nyugat-Berlin valóságos ostromlott várossá változott. A főútvonalakat sok helyen lezárták, az Intercontinental Szállót — ahol az amerikai politikus és kísérete az éjszakát tölti — a rendőrök százai őrzik az esetleges tüntetőkkel szemben. Bush nyugat-berlini jelenléte demonstratív jellegű, mert egyrészt megerősíteni hivatott Washington elkötelezettségét a város „szabadsága” mellett, másrészt igazodik a bonni keresztényliberális kormány kívánságához. Az NSZK kormánya ugyanis szinte kivétel nélkül minden Bonnba látogató külföldi politikust meghív Nyugat-Berlinbe is, ezzel igyekezvén demonstrálni a város és Nyugat-Németország összetartozását. LONDON Konzervatív egyetemisták előtt elmondott cambridgei beszédében Francis Pym brit külügyminiszter kijelentette, az új amerikai Pershing I II. rakéták és cirkáló robotrepülőgépek Nyugat-Európába telepítésének ötéves programja „leállítható, módosítható, sőt vissza is fordítható”, ha (a Szovjetunióval folytatott) genfi tárgyalások ezt indokolttá teszik”. BAGDAD, TEHERÁN Iraki harci gépek harmadik napja folytatták az irakiiráni hadszíntér déli szakaszán összevont iráni csapatok bombázását — jelentette az iraki katonai parancsnokság közleménye. A teheráni rádió viszont arról számolt be, hogy szombaton az iráni légvédelmi erők a hadszíntér déli övezetében két iraki harci repülőgépet semmisítettek meg. A rádió azt is közölte, hogy a közelmúltban életét vesztette az iráni „forradalmi gárda” hat vezető tagja, miközben a déli frontszakaszon tettek szemleutat. MANAGUA, SAN SALVADOR A salvadori hazafiak a kormánycsapatok megerősített erőinek sorozatos támadásai ellenére ellenőrzésük alatt tartják az észak-keleti Morazan és Chalatenango megyék csaknem teljes területét — jelentette a Venceremos rádióadó. A hazafiak rádióadójának közlése szerint meghátrálásra kényszerítették a kormányerők több mint hatezer katonáját. PÁRIZS Mitterrand elnök hétfőn fogadta Simon Pereszt, az Izraeli Munkapárt elnökét. Az izraeli ellenzéki vezető később kijelentette, hogy a több mint egyórás megbeszélés során áttekintették a közelkeleti problémakört, s francia államfő állást foglalt amellett, hogy Jordániát is vonják be, minden előfeltétel nélkül, a térség békéjének helyreállítására irányuló tárgyalásokba. NÉPÚJSÁG, 1983. február 1., kedd —( Külpolitikai kommentárunk )— Üres táskával MÉG MIELŐTT vasárnap elindult volna George Bush alelnök nyugat-európai körútjára, kétféle amerikai álláspont körvonalazódott. Az egyik szerint Bush feladata egyértelműen a hidegháborús elképzelések támogatása, a „szovjet veszély” érzetének ébrentartása, s — ami mindebből következik —, az Egyesült Államok „kemény magatartása” — a nulla változat — rákényszerítése a NATO-partnerekre. A másik felfogás ezzel ellentétes. Abból indul ki, hogy az alelnök küldetése — mint a The Washington Post fogalmaz —, „csaknem képtelen”, hiszen még az NSZK- ban is csupán Kohl kancellár az, aki leginkább kitart a Reagan-féle nullaváltozat mellett, s Rómában, Londonban inkább hajlanak ésszerű kompromisszumra. Mi lehet az igazság? Az, hogy az alelnök alighanem üres táskával indult Nyugat-Európába. Sokak úgy vélik: semmiféle amerikai módosító indítványt nem hozott magával, s csak kevesen hajlanak arra a véleményre, hogy Bush-nak van felhatalmazása esetleges egyéb javaslatok megvitatására. Első állomásán, Bonnban némely források tudni vélik, azt keresi tárgyalópartnereivel, hogy miként lehetne a Reagan elnök által meghirdetett, úgynevezett nullaváltozat helyett Genfben más tervet letenni az asztalra, anélkül, hogy az USA súlyos presztízsveszteséget szenvedjen. SAJNOS, A JELEKBŐL ÍTÉLVE a stratégiai koncepcióban Washington makacsul védelmezi korábbi álláspontját. Nyugat-Európában pedig már hivatalos és nemhivatalos megfogalmazásban mind gyakrabban látnak napvilágot — a Szovjetunió számára elfogadhatatlan nullaváltozattól eltérő — megoldásötletek. A bonni, a párizsi, de a brüsszeli és a római közvélemény rugalmasságot követel az Egyesült Államoktól. Nyilvánvaló, hogy követelésüket Bush alelnöknek minden tárgyaláson megismétlik. S erre aligha válaszolhat azzal, hogy az USA megtette a maga módosító javaslatait. Ugyanis a Szovjetunió, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete ésszerű, az erőegyensúly megőrzésén alapuló javaslatain kívül más indítványról a világnak nincs tudomása. BUSH ALELNÖK ÜRES BŐRÖNDJE körútja végén elnehezülhet. Megtelhet szemrehányásokkal, bár kerülhet bele sok életrevaló javaslat is, jeléül annak, hogy Nyugat-Európában másként ítélik meg a világ dolgait, mint az óceánon túl. Különösen a sorsdöntő kérdésekben húzódhat mély szakadék a két kontinens között. Az alelnök misszióját ezért minősíti csaknem képtelennek a tekintélyes washingtoni újság. Gyapay Dénes Kivándorlás Nigériából Tíz- és tízezer ghanai kénytelen elhagyni e napokban Nigériát, ahol vendégmunkásként dolgozott. Képünkön, a kiutasított ghanaiak, már a nigériai határ után, Benin földjén menetelnek. (Népújság telefotó — AP — MTI —KS) Olaszország, 1982.: 1157 elfogott terrorista Kitüntetések a nyomozóknak Még nagyon hosszú utat kell megtennünk ahhoz, hogy a terrorizmus végleges vereségéről beszélhessünk. — jelentette ki Virginio Rognoni olasz belügyminiszter abból az alkalomból, hogy ünnepélyes keretek között magas amerikai kitüntetéseket nyújtottak át annak a 14 nyomozónak, akik egy évvel ezelőtt közvetlenül részt vettek a terroristák által elrabolt James Lee Dozier amerikai tábornok kiszabadításában. Giovanni Rinaldo Coronas, az olasz rendőrség főparancsnoka az ünnepségen mondott beszédében közölte, hogy Olaszországban 1982-ben 1157 terroristát tartóztattak le. Engedményes cementvásár MINDEN TELEPÜNKÖN, AMÍG A KÉSZLET TART! 25, — Ft/g árengedmény! fip>ooo Kérjük kedves vásárlóinkat, hogy megvásárolt tételeiket 3 napon belül elszállítani szíveskedjenek. 1983. február 1-től