Népújság, 1983. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-29 / 74. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. március 29., kedd Húsvéti hortenziák Az üvegvárosban nincsenek évszakok „... minden fűszál, minden faág, minden levél hamis volt ebben a városban, ahol semmi sem született, nőtt, halt meg zölden. Hamisak a margaréták, azaleák, rhododendronok ... A váza a televízió tetején állt... lassan kihúztam egy rózsaszálat, arcomhoz emeltem, majd visszaejtettem, és a rózsa azt mondta: kraíck és ezernyi hajszálvékony üvegdarabkára hullott. Jeges dér feküdt a padlón, és egy cseppnyi fény.” Bizonyára sokan felismerik Oriana Fallaci „Ha meghal a Nap” című könyvéből idézett sorokat, melyben az olasz riporternő megelevenítően írja le Los Angelesbe érkezését, ahol plasztikból vannak a virágágyak, a sövények, a házak, templomok, iskolák előtt, ahol a szálloda folyosóját gumihúsú alumínium tüskéjű kaktuszok, hamis fikuszok díszítik. A „rossz tréfának” tűnő Los Angeles-i valóság szerencsére még nem terjedt át Európába, s Magyarországot is a virágos városairól híres államok között tartják számon. Még gondolni is rossz arra, hogy mi lenne, ha utcáinkról, tereinkről, parkjainkból eltűnnének a virágok. Mintha megfosztanának bennünket a daltól, nevetéstől... Nálunk egész évben nyílik virág: a tél a gerberáé, orchideáé, a tavasz a nárciszé, jácinté, tulipáné, nyáron virít a legtöbb rózsa, ősszel a krizantém. Az üvegházakban nincsenek évszakhatárok. A virágvásárlást általában alkalomhoz kötjük, külföldön viszont mindennapi szokás, hogy a lakást cserepes dísznövények mellett szálvirágokkal is szépítik. A Sasad Kertészeti Termelőszövetkezet az ország egyik legnagyobb virágtermesztője, központi telepén valóságos üvegváros emelkedik. Alig pár hete szinte teljesen kifosztották a növényházakat, a nőnap felért egy országos virágkarnevállal. Most új „lakók” bontogatják szirmaikat az üvegtetők alatt. Húsvét hírnökei, a habszirmú hortenziák teljes díszükben pompáznak, bodros, nagy fejük rokokó hajkölteményként díszük a zöld levélgallér fölött. Azalea-, begónia-, ciklámenmezők között járunk Zalay Etele kertészmérnökkel, a központi telep vezetőjével, ő a szép látványból elsősorban a hasznot méri le; az évi csaknem 40 millió forint árbevételt, a kétmilliós nyereséget, amihez a 200 ezer cserép fokföldi ibolya, a 420 ezer szál rózsa, 1,2 millió szegfű, 20 ezer orchidea és még sok más növény eladásával jutnak. — Mennyire jövedelmező üzlet a virágkertészet? — Manapság nem a legjobb. Az energiaárak növekedésével drágult a növények előállítása: a fűtési költség 46 százalékát teszi ki az önköltségnek, ami azelőtt csak 8—10 százalék volt. Előnyünk, más termesztőkkel szemben, hogy virágaink kétharmadát ötven üzletünkben értékesítjük, tehát a kereskedelmi haszon tetemes része is a miénk marad — magyarázza a telepvezető. Az ország minden részébe szállítanak virágzó cserepes növényeket, vágott virágokat, szobapáfrányt, pálmákat, borostyánt és még sok más dísznövényt. . Aki csak néhány órát is itt tölt a virágok birodalmában, megismerheti a korszerű termesztési módokat. Virágágy nagyságú, egymáshoz gördíthető asztalokon helyezik el a cserepes növényeket, s ezzel zárt felületet képeznek, vagyis növelik az üvegházak hasznos területét. Nem kellenek utak az ágyások között, mert az asztalok elmozdításával minden oldalról megközelíthetők a virágok. Az öntözés az asztalokba épített csőhálózatról történik. Érdekes technológiával dolgoznak a szegfűházban is, ahol a növény szinte a betonon terem, mindössze 15 centi vastagságú földrétegben gyökeredzik a betonalapon. E módszerrel fertőzésmentessé tehető a talaj, kétévenként a munkagépek eltávolítják, lecserélik a földet. A kertészek dolgát könnyíti az ültetőgép is, amely óránként mintegy 2000 cserépbe helyezi el a növényt. Évente 15—20 új fajtával gazdagítják a választékot. Jó a kereskedelmi kapcsolatunk az NDK-partnerekkel, szaporítóanyagot is szereznek be tőlük. Például rózsatövet, azaleát; a hajtatás már itt megy végbe. Anyák napjára sok ezer mélytüzű piros rózsa nyílik majd az áttetsző falak között. Az üvegvárosi barangolás nem mindennapi látványa a trópusi erdők egzotikus virága, a flamingó. Dús, nagy levelű, bokrokon terem a szív alakú, élénkpiros virág, egyetlen nagy szirma olyan, mintha kemény, fényes viaszból lenne. Ha nem látnánk, hogy hosszú, karcsú szára a földből nyúlik ki, azt hihetnénk, hogy Fallaci megszólalásig élethű plasztik virágát látjuk. — Egzotikus, titokzatos növény, miért éppen flamingó a neve — kérdem a telepvezetőtől. — Talán a formája, színe, hosszú szára emlékeztette névadóját a kecses földközi-tengeri madárra — válaszolja. — Körülbelül húsz éve hoztuk Magyarországra. Az idén 70 ezer szálat adunk el belőle. Tartóssága miatt szívesen vásárolják, a vázában 3—4 hétig is elél. Hogy mennyire ,így igaz, bizonyítja az a kissé romantikus történet, amit nemrég hallottam. Egy fiatal lányt flamingó virággal köszöntötte népnapján egyik kollégája. Csodálatos szívvirág , sóhajtott rajongva a lány, miközben az asztalán levő vázába tette, s mivel tudta, hogy a férfinak régóta tetszik, azt mondta: — Ez a gyönyörű flamingó legyen barátságunk jelképe... Az egész iroda ámulatára hónapokig nem hervadt el a virág. A férfi titokban háromhetenként kicserélte... (H. A.) A Cymbidium a legismertebb orchidea a hazai virágüzletekben Elegáns, nagy ünnepekhez méltó a hortenzia (Fotók: Hauer Lajos) 5 A FŰSZEREK PÓTOLHATATLANOK, DE... - TUDOMÁNY ÉS MITŐL SZÉP A HÚSLEVES? - A SÁFRÁNY ÉS TÁRSAI A magyar konyha „titkai” A fűszerek pótolhatatlan élettani hatásáról gyakran olvashatunk a különféle táplálkozástudományi munkákban. Megerősítik mindennapi tapasztalataink, miszerint ha kitűnően ízesített ételt vagy italt pillantunk meg, fokozódik az étvágyunk, különösen, ha ismerjük a felhasznált anyagok kellemes hatását. Az ízesítő anyagok, fűszerek, közvetlenül is ingerlik a nyálkahártyában levő idegvégződéseket, és serkentik az emésztőnedvek kiválasztását. Ezzel megkönnyítik az emésztés sokoldalú és bonyolult folyamatát. Fűszernek nevezünk minden olyan növényi részt, amely aromatikus hatású alkatrésze folytán az ételnek kellemes ízt, illatot kölcsönöz. Egyes tájak és népek ízlése más és más a sajátos ízek, ízárnyalatok jellemzik konyhatechnikájukat. A magyar konyhára — sajnos — olyannyira jellemző. túli fűszerezés erősen izgatja az emésztőrendszert, és számos helyen gyulladás kifejlődését segíti elő. Főleg sót, fűszerpaprikát és borsot használunk, olykor mértéktelenül is, s ez az egyéb, finomabb ízű fűszerek, nyersanyagok hatását tompítja, elfedi. A túlzott konyhasófogyasztás — olykor a szükségesnek a tízszeresét is ételeinkre ételeinkbe hintjük — a szervezetet megterheli, az ízérzéket rontja. A paprika kedvelt ősi fűszerünket és ételszínezőnket, a sáfrányt szorította ki, holott az illatos, kesernyés, szép sárga színű fűszer húsleves és más levesek ízesítésére nagyszerűen alkalmas volt. Ma már alig használják. A borsból viszont csípőssége miatt kevesebb is elég lenne. A külföldiek arra is esküsznek, hogy a vöröshagyma zsírban párolva, fűszerpaprikával, tejföllel párosítva a magyar konyha legjellemzőbb ismertetője. Tegyük hozzá: mind a vöröshagyma, mind a fokhagyma izgató hatása kevésbé érvényesül, ha kevés vízben megfőzzük, és az ételek ízesítésére ebből a léből használjuk fel azt, ami feltétlenül szükséges. S ha már a túlzott felhasználásnál tartunk, a fűszerek mellett említsük meg kedvelt ízesítő anyagunkat, a cukrot, amelynek fogyasztása az elmúlt harminc év alatt több mint háromszorosára nőtt. Az édes ízű ételekből, italokból, az édességekből sokkal többet fogyasztunk, mint kellene. Holott biológiailag értéktelen szénhidrát, amely nagyobb mennyiségben fogyasztva hizlaló hatása, mellett számos egészségi ártalmat okoz. A cukornál sokkal értékesebb természetes édesítőszer a méz, amely többek között imnvertcukrot, szerves savakat, B- és C- vitamint is tartalmaz. A XV. század végéig szinte egyedüli édesítője volt a régi magyar ételeknek, a cukor szorította ki. Jó lenne, ha többet fogyasztanánk mézből a cukor helyett. A só, paprika és a bors túlzott használatának visszaszorítása és helyettük a régi magyar fűszerek — például kömény, ánizs, kapor, gyömbér, tárkony és társaik — „reneszánsza” mellett emeltek szót újabban a modern táplálkozástudomány hazai művelői. A meggyökerezett szokásokon azonban nehéz változtatni. A régi fűszerek egy részét elfeledtük, nem is kaphatók. A még meglevőket azonban fokozottabban kellene hasznosítani. Velük ismertet meg Romváry Vilmos munkája: a „Fűszerek könyve”. Hasznos segítség háziasszonyainknak, hiszen a fűszerek ismerete, a minél sokoldalúbb és helyes felhasználásuk nemcsak szokás, hanem olyan tudomány is egyben, aminek egészségünk naponta hasznát látja. (dr. B.) étiumorét elején A hároméves Lola batyuba kötötte a mackóját, a mesekönyvét meg a babáját, és az ajtó felé indult. Ott szembetalálkozott az apjával. — Hová készülsz, kislányom? — Anyuka folyton veszekszik velem — felelte sírdogálva a kislány. — Elhatároztam, hogy visszamegyek a gólyához! ★ A szálloda tulajdonosa mondja a lakónak: — Ebből a szobából pompás kilátás nyílik a hegyekre. Elegendő, ha három frankot bedob az automatába, és az nyomban elhúzza a függönyt —, pontosan öt percre! ★ — Mondd, Toto, miért nem jössz ki hozzánk az udvarra játszani? — Nem mehetek, nagyon szigorú a papám. Amikor a házi feladataimat csinálja, nekem állandóan mellette kell lennem! ★ — Hogyan sikerült az előadás? — Az új színésznő olyan tehetségtelenül játszotta Desdémonát, hogy amikor Otelló megfojtotta, a nézőtér tapsviharban tört ki! ★ George elmegy egy pszichiáterhez. — A feleségem miatt jöttem, doktor úr. Az a rögeszméje, hogy valaki el akarja lopni a ruháit. — Biztos ebben? Feltétlenül. Sőt, fel is fogadott egy férfit, hogy őrizze a ruháit. Tegnap este rábukkantam a szekrényben! ★ — Kislányom — mondja mondja mosolyogva az apa —, az imént járt nálam egy fiatalember, akit jól ismersz, és megkérte a kezedet. Én beleegyeztem. — De hát, papa — mondja sírva a lány —, hogyan hagyhatom itt a mamát? — Semmi vészét is magaddal viheted! Az Egyesült Körzeti Általános Fogyasztás és Értékesítő Szövetkezet SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÁTADJA a következő üzleteit: 7. sz. Élelmiszerbolt, Lőrinci, Árpád út 105. 9. sz. Élelmiszerbolt, Lőrinci, Bem u. 34. 17. sz. Húsbolt, Lőrinci, Árpád út 171. 7. sz. Italbolt, Lőrinci, Árpád u. 105. 8. sz. Élelmiszerbolt, Selyp, Vörösmajor 21. sz. Zöldségbolt, Petőfibánya, piactér 22. sz. Zöldségbolt, Mátravidéki Erőmű 14. sz. Élelmiszerbolt, Apc, Rákóczi u. 48. 16. sz. Húsbolt, Apc, Fő út 15. 26. sz. Zöldségbolt, Apc, Petőfi u. 9. sz. Italbolt, Apc, Fő út 1. 10. sz. Italbolt, Apc, Rákóczi u. 48. 28. sz. Zöldségbolt, Rózsaszentmárton, Apcs u. 13. 29. sz. Zöldségbolt, Rózsaszentmárton, Kilián u. 2. 16. sz. Italbolt, Rózsaszentmárton, Munkásőr u. 10. 5. sz. Presszó, Zagyvaszántó, Szabadság tér 14. 11. sz. Italbolt, Zagyvaszántó, Szabadság tér 14. A pályázatokat 1983. április 15-ig kérjük benyújtani a központba. LŐRINCI, Árpád u. 88. A versenytárgyalást ugyanitt tartjuk, 1983. április 29-én. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a közgazdasági osztály ad. EGYESÜLT KÖRZETI ÁFÉSZ 3021 LŐRINCI, Árpád u. 88.