Népújság, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nyíltabban Fuiva lények vagyunk mi, emberek. Még azok is, mi is, akik a minden korábbinál jobb társadalmi körülmények között élünk, lelkesedünk, mérgelődünk, bosszankodunk és értetlenkedünk. Mindezt tesszük egy és ugyanazon jelenség miatt. Mer' magunkat készségesen megértjük, de másokat. .. ? Azt már régen kitaláltuk, hogy a mitológia Janus istene kezdő kontár volt hozzánk képest, öt fukar módon csak két arccal ruházta fel a hiedelmeket teremtő emberfia. Hol van ő mai mindennapjaink valóságához? Nekünk, külön-külön, mindannyiunknak, személy szerint hány arcunk van? Milyennek lát bennünket a főnök? Milyennek mutatjuk magunkat előtte? De hogyan mutatkozunk a beosztottaink előtt? Vagy: otthon, a családban, esetleg a szomszéd, a barát, a jó ismerős előtt? De még ezzel sem értünk a sor elejére, mert mások vagyunk a tanácsnál, ha „tisztelettel kérünk”, más az OTP- nél, ha személyi kölcsönt szeretnénk, megint más a kabinossal, a pincérrel. Előszeretettel szokták elrettentő példának felhozni a „mai fiatalok” durva beszédét, nyegle viselkedését. Velük kapcsolatban is mindenkinek ezer példa jut az eszébe. Általában abból a fajtából, amelynek nyomán kiderül, hogy neveletlenek, közönségesek, modortalanok, magukon kívül senkivel sem hajlandók törődni.. Viselkedésük okaként, magyarázatul megemlíthető, hogy ők már sokkal nyíltabbak, mint amilyenek apáik nemzetsége volt. Kevesebb bennük a képmutatás, vékonyabb rajtuk a „külső használatra” felkent máz. De olyanok, amilyenné mi neveltük őket. Nem egy idegen bolygó soha nem látott környezetéből pottyantak közénk. Ide születtek, itt látták meg a napvilágot, a mi napvilágunkat, itt kezdett kinyílni a tudatuk, itt tapasztalták mindazt, aminek nyomán kialakították a maguk viselkedési normáit — a felnőttek utánzása, „majmolása” alapján, ők tulajdonképpen állandóan tükröt tartanak elénk, nézzünk bele, ilyenek vagyunk, ilyennek látnak ők bennünket, ezért formálják ilyenre önmagukat. Durvák, közönségesek, modortalanok és nyeglék vagyunk. Illetve: ilyenek is vagyunk. Mindig attól függően, hogy éppen melyik arcunkat öltjük magunkra a körülmények adta követelményeknek engedelmeskedve. Sokan állítják, hogy egész társadalmunkban bizonyos türelmetlenség tapasztalható az erkölcsi normák betartásáért. Ez teljesen igaz. Erről is nyíltan beszélünk, ha másokról van szó. G. Molnár Ferenc XXXIV. évfolyam, szám ÁRA: 1983. április 1., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Petar Sztambolics elutazott Budapestről Hivatalos, baráti látogatását befejezve csütörtökön, a délutáni órákban elutazott Budapestről Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének elnöke. A szomszédos baráti" szocialista ország államfőjét ünnepélyesen búcsúztatták. A jugoszláv államelnök látogatásának utolsó napján is sor került tárgyalásokra. Kádár János és Petar Sztambolics megbeszélésén kívül a baráti ország elnökének kíséretében érkezett politikusok is véleménycserét folytattak magyar partnereikkel. Puja Frigyes külügyminiszter jugoszláv kollégájával, Lazar Mojszovval megvitatta a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket, valamint a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Hetényi István pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke Nedelko Mandiccsal, a szövetségi végrehajtó tanács tagjával, az együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnökével találkozott. A társelnökök áttekintették a külkereskedelmi forgalom, valamint a kooperációs kapcsolatok helyzetét, s kölcsönösen tájékoztatták egymást a legutóbbi találkozójuk óta végzett munkáról. Petar Sztambolics és kíséretének ünnepélyes búcsúztatására a magyar és jugoszláv zászlókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren került sor, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Puja Frigyes külügyminiszter, a kormány több más tagja, s az állami, társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott volt Simon Pál, Magyarország belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Petar Sztambolicsinak, majd felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Losonczi Pál társaságában elhaladt a katonák sorfala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatásra a téren összegyűlt budapesti dolgozókat, fiatalokat. Ezután a vendégek Losonczi Pál és felesége társaságában gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kíséretében a Keleti pályaudvarra hajtattak. A pályaudvaron Losonczi Pál és felesége baráti búcsút vett Petar Sztambolicstól és feleségétől, s néhány perc múlva az elnöki különvonat kigördült a pályaudvarról. Petar Sztambolics látogatásáról közös közleményt adtak ki. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok végrehajtását, valamint a lakbérrendezés előkészítését szolgáló munkálatok menetéről és a további tennivalókról. A kormány elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését, amelyben számot adott az 1983. évi feladatokra való felkészülésről. Megállapította, hogy az időben és a jó minőségben elvégzett őszi és tavaszi munkák, valamint a rendelkezésre álló anyagiműszaki eszközök — átlagos időjárással számolva — megfelelő induló feltételeket biztosítanak a termelési előirányzatok teljesítéséhez. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését a termelői és a fogyasztói árak ellenőrzésének 1982. évi tapasztalatairól. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság állásfoglalását, amely feladatul tűzi ki, hogy a számítástechnikai központi fejlesztési program végrehajtásának menetében az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell helyezni a számítástechnika alkalmazását, különösen a mikroszámítógépek tömeges elterjedését segítő társadalmi, műszaki és gazdasági feltételek összehangolt fejlesztésére. A TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETEK NYOMÁN Az ügyvédek és a jogtanácsosok munkájáról Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában A jogászi hivatás két fontos területén dolgozók — az ügyvédek és a jogtanácsosok — mindennapi munkájáról volt szó azon a tájékoztatón, amelyet tegnap délelőtt tartottak Budapesten, a Magyar Sajtó Házában. Az állampolgárokat is érintő, s a múlt héten napvilágot látott két törvényerejű rendelet kapcsán László Jenő, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta a sajtó megjelent munkatársait. Előadásában elmondta, hogy a két jogszabály szervesen illeszkedik abba a törvényalkotó folyamatba, amelynek célja az igazságszolgáltatás korszerűsítése. Az ügyvédi munkát végzők jogainak és kötelességeinek pontos meghatározását, az ügyvédi szervezet főbb kérdéseit, illetve e tevékenységnek a megváltozott életviszonyokhoz igazítását negyedszázados tapasztalatok tették indokolttá. Szükségessé vált önállóságuk fokozása, a feltételek további jobbításával munkájuk színvonalának emelése. Annál is inkább, mivel az utóbbi években különösen megnőtt a lakosságnak a jogi tanácsadás és képviseleti igénye. A vállalati önállóság fokozódása, a gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses rendszer mind erőteljesebbé válása folytán megnövekedett a jogtanácsosok szerepe is, így ehhez kell igazítani szervezeti rendszerünket. Munkájuk összehangolását segíti majd a jövőben a megalakuló Országos Jogtanácsosi Bizottság, továbbá megújul a Jogász Szövetségen belüli szakmai érdekképviseleti szervük is. Fontos tudnivaló, hogy ezentúl csak szakvizsgát tett jogászok tölthetik be ezt a munkakört. Alapvető jogaik közé tartozik majd — hangsúlyozta László Jenő — a jogi vonatkozású gazdasági döntések meghozatalában, a szerződések megkötésében és a belső szabályzatok megalkotásában való részvétel. Felhívhatják a figyelmet az esetleges jogszabálysértésekre, s írásba is foglalhatják eltérő véleményüket. Ezt jogszabályi rendelkezések is lehetővé teszik. Új megoldási forma az úgynevezett jogtanácsosi munkaközösség, amely önkéntes társulással jöhet létre az igazságügyi miniszter jóváhagyásával. Fontos szabály, hogy e munkaközösségek tagjai csakis főállásban dolgozhatnak. Nagy segítséget jelentenek majd részben a gazdálkodó szervezetek, részben pedig a magánszemélyek jogi képviseletének ellátásában. Ez utóbbi körbe azok tartoznak, akik gazdasági munkaközösségek, polgári jogi társulások, szövetkezeti szakcsoportok tagjai, illetve kisiparosok vagy kiskereskedők. Ők természetesen a munkaközösségekhez a vállalkozásaikkal összefüggő ügyekben fordulhatnak. Munkatársunk kérdésére az igazságügyi minisztériumi főosztályvezető elmondotta, hogy a törvényerejű rendelet értelmében a jövőben — éppen az állampolgárok érdekében — egy-egy ügy vitelével megbízott ügyvédhelyettest csak az ügyfél beleegyezésével küldhet a tárgyalásokra. Egy másik kérdésre pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy az ügyvédi, illetve a jogtanácsosi munkaközösségi dolgozók munkájának díjszabásáról, illetve adózásáról az elkövetkező hónapokban megjelenő végrehatási jogszabály rendelkezik majd. Szalay Zoltán ÁPRILIS 4. ALKALMÁBÓL Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából csütörtökön kitüntetési ünnepségre került sor Egerben, a megyei tanács dísztermében. A megjelenteket Markovics Ferenc tanácselnök köszöntötte, majd méltatta az évforduló jelentőségét. A rövid megemlékezést követően került sor azoknak a kitüntetéseknek az átadására, amelyeket a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve az egyes szaktárcák adományoztak a munkában, a közéletben és a politikai tevékenységben élenjáró dolgozóknak, aktíváknak. Az ünnepségen részt vett Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára is. (A kitüntetettek névsorát lapunk 2. oldalán közöljük.) Dr. Mátyus László, a gyöngyösi Bugát Fai Kórház igazgatófőorvosa átveszi a Munka Érdemrend arany fokozatát Markovics Ferenctől, a megyei tanács elnökétől (Fotó: Kőhidi Imre) Huszonkilenc partnergazdaság Heves megyében Bővülő szolgáltatásokkal — több tonest A szolnoki GITR zárszámadása Egerben A kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági üzemek segítői így ismerik a Heves megyében is működő Szolnoki Gabona és Iparinövények Termelési Rendszerét, melynek 29 partnergazdasága van szűkebb hazánkban. Az elmúlt évben is eredményesen dolgoztak, közreműködtek a termeléstechnológiák tökéletesítésében és a szaktanácsadás javításában. Ezt értékelték és az idei célkitűzéseket határozták meg csütörtökön délelőtt Egerben, a Technika Házában tartott zárszámadáson. Ezen részt vett Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese és dr. Barta Ferenc, a Heves megyei TESZÖV osztályvezetője is. Az igazgató tanács beszámolóját Bozsik Zoltán, a termelési rendszer igazgatója terjesztette elő. Elmondta, hogy 1982-ben tíz megyében 380 ezer hektáron dolgoztak. Az volt a céljuk, hogy ne a partnergazdaságok számát növeljék, hanem a termelési rendszer tevékenységi körét, szolgáltatásait bővítsék. Igyekeztek a gabona, a cukorrépa, a napraforgó és a kukoricatermelés technikáját, technológiáját javítani és ezzel együtt a hozamokat növelni. A szakmai tapasztalatcserét szolgálta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetével közösen rendezett gabonatermelési bemutató, valamint az egri és a gödöllői mezőgazdasági tájkiállításon való részvételük. Az erő- és munkagépekhez szükséges alkatrészellátás javítására szerződést kötöttek a Heves megyei AGROKER Vállalattal . Az idei feladatokról szólva Bozsik Zoltán kifejtette, hogy bevezetik a számítgépre alapozott alkatrésznyilvántartási rendszert. Részt vesznek az intenzív gabonaprogramban, melyhez 17 partnergazdaság csatlakozott, közöttük Heves megyéből az andornaktályai, a tarnaörsi, a tiszanánai, a sarudi és az ecsédi termelőszövetkezet. Energiatakarékos módszert alakítanak ki a növényvédő szerek kipermetezésére. Hosszú távú együttműködési szerződést írtak alá a Rába Vagon- és Gépgyárral, amely az általa gyártott mezőgazdasági gépeket és az ezekhez szükséges pótalkatrészeket biztosítja majd a taggazdaságoknak. Ebben az évben a rendszer iavvitásával folytatják a partnerüzemek a rét- és legelőgadálkodást is. Ezután Juhász Imre, a Heves megyei alközpont vezetője értékelte a múlt évi tapasztalatokat, és felvázolta az idei tennivalókat. Elmondta, hogy 1982-ben 25-ről 29-re nőtt megyénkben a szolnoki rendszer taggazdaságainak száma. Ma már több mint 39 ezer hektáron működnek közre a gabona-, a cukorrépa-, a napraforgó- és a kukoricatermelés irányításában. Egerben alkatrészraktárt nyitottak, amely javította az ellátást. Kifejtette, hogy az idén a megújulás részeként fontos feladatuk a szaktanácsadás bővítése, a sokrétűbb szolgáltatás, valamint a legújabb tudományos eredmények gyakorlati elterjesztése. Az előterjesztéseket követő vitában felszólalt Hecsei Jenő, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője, valamint Koós Viktor, a Heves megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Mindketten elismeréssel szóltak a szolnoki termelési rendszer múlt évi munkájáról, azokról a törekvésekről, melyekkel a mezőgazdasági üzemek érdekeit szolgálták. Felhívták a figyelmet arra, hogy további lehetőségek kínálkoznak az intenzív gabonaprogram megvalósítására, a rét- és legelőgazdákodás javítására és ezen keresztül a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek jövőbeni támogatására. 1