Népújság, 1983. június (34. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. június 1., szerda 3. Az 1983. év kedvezőnek ígérkezik Pártbizottsági „mérleg” az egri Finomszerelvénygyárban Az egri Finomszerel­­vénygyár vállalati párt­­bizottsága értékelte a XII. kongresszus óta végzett munkáját. Pintér László, a pártbizottság titkára méltatta a Központi Bi­zottság április 12—13-i ülésének jelentőségét, és a határozat szellemében terjesztette elő a végre­hajtó bizottság jelentését az 1980 januári vállalati pártértekezlet óta megtett útról. A pártbizottság munkájában részt vett Németh László, az egri városi pártbizottság első titkára is. Mind a jelentés, mind a 12 * felszólaló tárgyilagosan felelősséggel értékelte a gyár kommunistáinak, kollektívá­jának tevékenységét, amely­nek eredményeként javult a vállalat gazdálkodási szín­vonala, az itt dolgozó embe­rek életkörülményei, fejlő­dött a párt szervezeti élete, az ideológiai nevelőmunka, növekedett a párt tekintélye, erősödött kapcsolata a tö­megekkel. A három évvel ezelőtt megfogalmazott legfontosabb gazdasági, gazdaságpolitikai feladatok megvalósultak. A bonyolultabb külső és belső feltételek, az egyre romló külső piaci helyzet ellenére is kiegyensúlyozottan fejlődött a Vállalat. És ez nem kis dolog! Termelési és árbevé­teli tervük a középtávú tervben rögzítettnek megfe­lelően alakult. A nem rubel­­elszámolású export árbevé­telük 1980—81-ben évente 15—16 százalékkal növeke­dett, de 1982-ben a tőkés export volumene csökkent. Az 1983-as év ismét kedve­zőnek ígérkezik, a nem ru­belelszámolású exportjukat 20—25 százalékkal tervezik növelni. Jobb a helyzet a rubelelszámolású exportjuk­nál, ez az elmúlt három év alatt több mint kétszeresére nőtt. A szocialista partnerek igénye a gyár korszerű ter­mékei iránt — pneumatika, kompresszor — egyre foko­zódik. A sok és nehéz munka eredményeként a termék­­szerkezet fejlesztésével, a piaci munka javításával, a műszaki fejlesztési és üzem­­szervezési intézkedésekkel érték el, hogy a foglalkoz­tatottak létszámának csök­kenése ellenére is a terme­lékenység évente tíz száza­lékkal nőtt. Az elmúlt évek­ben átlagosan 140 ezer nor­maórát és 14 millió forintot takarítottak meg. Az ered­ményes munka dicsérete és jutalma hogy a gyár az elmúlt évi gazdálkodásával kiérdemelte a kiváló vállalat rangos címet. A kétségtelenül elismerésre méltó eredmények sem tet­ték elégedetté a gyár kom­munistáit. Szinte minden fel­szólaló — a vezérigazgatótól a szerelőig, a művezetőtől az esztergályosig és­ a társadal­mi szervek vezetőiig — azt kereste, kutatta mondandó­jában, hogyan lehetne még jobban, még eredményeseb­ben tökéletesíteni a munkát, az ösztönzési rendszertől a vállalati jövedelmezőségig. Mindemellett sok szó esett az emberekről, a dolgozók életkörülményeinek alaku­lásáról, a közvetlen és köz­vetett anyagi juttatásokról. A bérszínvonal például há­rom év alatt 20,5 százalékkal nőtt, egyre jelentősebb ös­­­szegeket fordítanak a dolgo­zók szociális ellátottságának javítására. Új lakásokhoz juttattak számos dolgozót, bölcsődei, óvodai elhelyezési gondjuk nincs, az üdülési, a kulturális, a sportolási lehe­tőségek szintén sokat fejlőd­tek, az elért eredményeket országosan is „jegyzik”. Többen szóltak a gyárban folyó ideológiai tevékenység­ről, az agitációs és a propa­gandamunkáról, amely segí­tett az országos és a helyi politika megértetésében, moz­gósított a feladatok megol­dásában. Évente négyszázan tanulnak különböző szinten és oktatási formában, a vál­lalati fórumok nyíltak, őszinték, sok információt adnak. Mégis bírálatként hangzott el, hogy a tömeg­politikai munka lehetőségeit nem használják ki eléggé, nem mindenkor reagálnak gyorsan az embereket fog­lalkoztató kérdésekre. Töb­ben bírálták a „fentről” ka­pott­­ információkat is, ame­lyek nem egy esetben — például az áremeléseknél — ellentétesek a korábban nyújtott tájékoztatással. A pártbizottsági ülésen jelentőségének megfelelően szóltak a gyár ifjú kommu­nistáinak, fiataljainak hely­zetéről, a pártépítésről, a párttagság helytállásáról. Egyértelműen megfogalma­zódott : az elmúlt három év­ben tovább növekedett a gyárban is a párt tekintélye, erősödött kapcsolata, szilár­dult eszmei és cselekvési egysége. De egyértelműen szóltak arról is, hogy a jö­vőben még aktívabban, még egységesebben kell minden párttagnak kivenni részét a közös munkából. A Finomszerelvénygyár vállalati pártbizottsági ülése nagy felelősséggel, őszintén és cselekvésre készen fogal­mazta meg a kommunisták, az elkövetkezendő évek fel­adatait. P. J. JAVULÓ MINŐSÉG — NÖVEKVŐ EXPORT. A Pamutfonó­­ipari Vállalatnál évente 19—20 ezer tonna fonalat — a ha­zai felhasználás egyharmadát — és 2500 tonna varrócérnát, kézimunkafonalat állítanak elő. Az elmúlt évek exportfej­lesztő, minős,javító beruházásainak eredményeként a kon­vertibilis exportjuk kétszeresére nőtt. A szintetikus alap­anyagú cérna előállításával az eddigi import kétharmadát kiváltották (MTI fotó — Varga László felv. — KS) Új tag a „zöldborsósok klubjában” Gonddal terhes rajt előtt a Hatvani Konzervgyár Bármely üzem, vállalat életében egy sikeres évzárás mindig kötelez. Egyrészt az eredmény megbecsülésére, okos felhasználására, másfe­lől az újabb, a több teljesít­ményre. így éreznek most a Hatvani Konzervgyár veze­tői, munkásai is, akik az 1983-as szezon küszöbén áll­nak. Hogy mitől függ egy új kampány sikere? Elsődleges feltétel a szükséges nyers­anyag szerződéses biztosí­tása. Nos, a termeltetési fő­osztály Heves, Nógrád, Pest és Szolnok megyék harminc termelőszövetkezetével, négy állami gazdaságával, hét fo­gyasztási szövetkezetével pa­radicsomból nyolcezer, zöld­borsóból 660, zöldpaprikából 180, pritaminból 75, zöld­babból 130, uborkából pedig 310 vagon szállítására kötött szerződést még a múlt esz­tendő végén. Ami külön ér­dekességnek számít: örven­detesen besegítenek a nyers­anyag-ellátásba az áfészek szakcsoportjai! A konzerv­gyár uborkaszükségletének csaknem a felét kisáruter­­melők biztosítják. Hárommillió forint Ismeretes, hogy a gyár fő cikke a paradicsomsűrít­mény. Az idei 1300 vagon készárujukhoz nyolcezer va­­gonnyi nyersanyagra szer­ződtek, és bár van olyan szövetkezet, mint a hevesi Rákóczi, amely egymaga 1200 vagont kíván Hatvanba szállítani, más helyütt to­vább csökkent e növényi kultúra iránti érdeklődés. Jászfényszaru például abba­hagyta a paradicsomtermesz­tést, annak ellenére, hogy a konzervgyár évről évre újabb kedvezménnyel szol­gált a partnergazdaságoknak. Az idei évben is az első osztályú áru kilogrammjának az átvételi árát húsz fillér­rel megemelték, de ennél sokkal többet jelent, hogy az 1982-es esztendő tőkés exportjának limit­ár feletti nyereségéből 40 százalékot visszajuttattak a gazdasá­goknak. Ez pedig megosztva hárommillió forint további jövedelmet jelent! Hogy mégis mi tart vissza egyre több gazdaságot a paradi­csomtermesztéstől? A gyá­riak tapasztalata, észrevé­tele szerint a kevés munka­erő, továbbá az a tény, hogy a termőhelyi adottságok miatt többfelé alacsony az átlagtermés! Már júniusban pénzt hoz Ami az indulást érinti: a leszerződött 660 vagon zöld­borsószemnél kilencven va­gonnal többre szeretett vol­na szerződni­­ a gyár. A si­kertelenség a paradicsomé­hoz hasonló okokra vezet­hető vissza. Olyan korábbi partnerek, mint Zagyva­­szántó, Tóalmás, most vis­­­szaléptek. Örvendetes viszont, hogy Vácszentlászló magában egyharmadát adja a terve­zett zöldborsónak, továbbá ez évben a hatvani Lenin Termelőszövetkezet is belé­pett száz hektárral a „zöld­borsósok klubjába”, mégpe­dig olyan szándékkal, hogy az első nekifutás tapasztala­taitól függően később növeli vetésterületét. A Lenin Tsz termékszerkezetéhez és nagy­ságrendjéhez viszonyítva, in­dokolt is e növény megho­nosítása. A borsó ugyanis már júniusban bevételt je­lent a gazdaságnak, csök­kentve a hitelek meglehető­sen magas, 14 százalékos kamatterhét. De takarmá­nyozási szempontból sem érdektelen zöldborsóval fog­lalkozni olyan szövetkeze­tekben, ahol szarvasmarhát tartanak. A vetőmagbúzának ugyanis kitűnő előveteménye a zöldborsó, aminek szára, szalmája száz hektáron ak­kora tömeget képez takar­mányban, amennyivel két­száz hektárnyi silókukoricát lehet helyettesíteni! Zökkenőmentes nyersanyag átvétele? A napokban nemcsak a szakvezetés, hanem össze­vont párttaggyűlés is foglal­kozott az idei szezonmun­kák beindításának feltételei­vel, külön a gyár műszaki felkészülésével. E tekintet­ben megnyugtató a helyzet, szemben a termeltetés terü­letén mutatkozó gondokkal. Az illetékes főosztályvezető számadása szerint ugyanis a borsóvonal már teljesen kész az indulásra. Itt egyéb­ként nagyobb teljesítményű gépek álltak „csatasorba”, de módosítottak a technoló­gián is. Ez azt jelenti, hogy várhatóan zökkenőmentes lesz a nyersanyagátvétel, il­letve a vonal jól elbírja az időjárás következtében eset­leg lökésszerűen jelentkező áruszállítást. Ami a zöldba­bot illeti, ugyancsak kedve­zőbbek lesznek a műszaki feltételek. Mert amíg a ko­rábbi esztendőkben csak kézzel szedett babot tudtak a gyárban feldolgozni, az idén már a gépi szedésű, ömlesztve érkező nyersanya­got is fogadni képes a vonal. A teljes gépesítés, a konté­nerek kiiktatása egyébként kölcsönös jó! Emberi mun­kaerő megtakarítását jelenti mind a gazdaságokban, mind a feldolgozóiparban. Reményt tipró májusi kánikula Visszakanyarodva a min­dig konzervgyári startot je­lentő zöldborsóhoz, el kell még mondanunk, hogy bár a tavasz sokáig kegyeiben tartotta mezőgazdaságunk egészét, ezen belül a borsót is, az utóbbi határszemlék mindenkit lehangoltak. El­marad a remélt rekordter­més! A növény virágzásának időszakára eső, kéthetes hő­ség, a tűző nap megégette kisebb-nagyobb mértékben a zöldborsótáblákat. Ezeken már a mostani esős napok sem segítettek, ilyenformán — a szerződött mennyiség­hez viszonyítva — 70 száza­léknyi termésre számít pil­lanatnyilag a konzervgyár. Csak azokban a táblákban lehet reménykedni, ahol most virágzik a borsó. És bár a palántás zöldségek szintén megsínylették a má­jusi kánikulát, ezeken nagy­mértékben segíthet még a kedvezőbbre fordult időjá­rás. Ilyen szempontból sze­rencséje van viszont a csá­­nyi Búzakalásznak, amely a forróság miatt nem tudta kirakni pritaminpaprikáját, most viszont a legjobb re­ményekkel végezheti a pa­lántázást. Végül is mikorra időzítették Hatvanban az 1983-as rajtot? Jelek, véle­mények szerint június 2. és 5. között indul a zöldborsó, majd követi azt a többi zöldség. És mint az előző esztendőkben, az idén is számít a gyárvezetés a KISZ KB által szervezett ifjúsági táborra, amelynek diákjai mindig nagy segítséget je­lentettek a nyersanyag gyors feldolgozásában. Moldvay Győző JÚNIUS KÖZEPÉN KEZDŐDIK Aratási készülődés Heves megyében Szervezett munkával a biztonságos gabonatárolásért A májusi kánikula szerte az országban, így Heves megyében is meggyorsította az őszi kalászosok érését. A múlt héten lehullott 10—45 milliméter csapadék fel­üdítette a határt, késlelteti az érést és elősegíti, hogy kiteljenek, meghízzanak a kalászokban a szemek, így várhatóan hamarabb, már június közepén Heves me­gyében is megkezdik az őszi árpa aratását, melyet a búza követ majd. Az üzemek, felvásárlók és szolgál­tató vállalatok felkészüléséről Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a Népújság munkatársát: — 1982 őszén állami gaz­daságaink és termelőszövet­kezeteink csaknem 6 száza­lékkal nagyobb területen ve­tettek el kalászos gabonafé­léket, főleg búzát, mint egy évvel korábban. A kedvező időjárás segítette ezt a mun­kát, így 73 ezer hektáron ke­rültek földbe a gabonamag­vak. Mindehhez egy csapa­dékban szegény, enyhe tél párosult, amely nem viselte meg a búzákat, így jelentős fagykárt nem szenvedtek. A korai kitavaszodás pedig ked­vezett gyors fejlődésüknek. Ezzel is magyarázható, hogy az árpa a vártnál gyorsab­ban beérik, és június köze­pén megyénkben is indul­hatnak az arató-cséplő gé­pek. — Hol tart a gépek javí­tása? — Szervezett munkával az üzemek a betakarításhoz szükséges gépeket: kombáj­nokat, bálázókat, szállító jár­műveket kijavították. A na­pokban megkezdődnek az aratást megelőző határszem­lék és gépszemlék. A gaz­daságokban 456 kombájn áll rendelkezésre, melyek közül 23-at ebben az évben vásá­roltak, főleg E—512, és El— 516-os NDK gyártmányú ara­tó-cséplő gépeket. Ezekből egyébként most is kínál né­hányat az egri AGROKER Vállalat. A már korábban kialakult együttműködések eredményeként az idei nyá­ron 65 kombájn és szállító­­jármű érkezik Csehszlovákiá­ból, segítve az üzemeknek a betakarításnál. Ami az­ al­katrészellátást illeti az idén nem rosszabb, mint az el­múlt években, és az AGRO­KER az üzemek igényei alapján igyekszik biztosítani a megrendelt pótalkatrésze­ket. — Mennyire készültek fel a gabonatárolásra? — Miután nagyobb terü­letről a biztató kilátások alapján várhatóan nagyobb termést is takarítanak be az üzemek, így a Heves megyei Gabonaforga­lmi és Malom­ipari Vállalat is szervezetten készül az átvételre. Az utób­bi napokban meggyorsították a még raktárakban lévő ó­­gabona exportszállítását, il­letve a biztonságos hazai el­látáshoz hozzájárulva a mal­moknak is folyamatosan szál­lítják a búzát. A már ki­ürült tárolókat fertőtlenítik és a mezőgazdasági üzemek­kel együttműködve határoz­zák meg az átvétel menetét. A vállalatoknak egyébként 122 ezer 590 tonna állandó tárolója van. Ez kevésnek bizonyul, ezért további 50— 55 ezer tonna gabonát ide­iglenes, 50 ezer tonnát pe­dig bértárolókban helyeznek el. A felvásárlás gyorsításá­ra a múlt évinél több, ös­­­szesen 110 átvevő vonalat létesítenek, melyekkel lehe­tőség nyílik arra, hogy na­ponta tízezer tonna gabonát juttassanak a magtárakba.­­ Melyek a legfontosabb teendők a veszteségmentes aratás megszervezésére? — Ennek alapja, hogy az üzemekben nagyobb gondot fordítsanak a pontos termés­­becslésekre, miután a továb­bi intézkedéseket ezekhez kell igazítaniuk. Fontos az is, hogy a gazdaságok együtt­működéseiket megfelelő ér­dekeltségi rendszer alapján tovább bővítsék, amely első­sorban a gépek, berendezé­sek átcsoportosítására vonat­kozik. Ugyanakkor ne feled­kezzenek meg az aratásban részt vevő emberek folyama­tos ellátásáról sem. Az AGROKER és a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat Egri Gyára a betakarítás alatt ügyeleti szolgálatot szervez, hogy ezzel is segítse az üze­meknél jelentkező pótalkat­részek gyorsabb beszerzését, összességében az aratáshoz szükséges feltételek biztosí­tottak, és a gazdaságokban levő gépekkel megfelelő idő­járás esetén 16—18 nap alatt a nagyobb területen is el­végezhetik az aratást, illet­ve magtárba tehetik a ga­bonát. Mentusz Károly Börze — porosodó készletekből Kedden megkezdődött az Unió Készletinformációs és Értékesítő Társasá­g kétna­pos készletbörzéje a Haza­fias Népfront Belgrád rak­parti székházában. A társa­ság, amelyet néhány hónap­pal ezelőtt három termelő­eszköz-kereskedelmi vállalat — a Ferroglobus, a Metal­­loglobus és a Vik­ért , va­lamint a System szervező vállalat hozott létre, most első alkalommal rendezte meg meglevő és lehetséges partnerei számára az elfek­vő készletek feltárását és értékesítését szolgáló akció­­ját. Albörze megnyitását meg­előző sajtótájékoztatón el­mondották, hogy az Unió 12 anyagcsoport — egyebek közt acélok, villanymotorok, kábelek, vezetékek, színesfé­mek, műanyag és ipari sze­relvények, csapágyak, hír­adástechnikai cikkek stb. — értékesítésével foglalkozik. Adatait számítógépes rend­szerben tárolja, korszerű szolgáltatásait az iparválla­latoknak, szövetkezeteknek ajánlja. Eddig 32 vállalattal kötöttek éves szerződést és több vállalat adott eseti megbízást elfekvő készletei nyilvántartásba vételére, ezek értékesítésére, összesen mintegy 16 ezer cikket tar­tanak nyilván, s eddig mintegy 50 üzletet bonyolí­tottak le. Több példa is volt már arra, hogy a rendszer tag­vállalatai szükség esetén bizonyos anyagfajtákból ki­segítették egymást, így elke­rülhették az anyaghiány mi­atti termelés-kiesést. Az el­fekvő készletek feltárása jó néhány vállalat számára le­hetőséget ad az import pót­lására. A következő Unió­­­ készletbörze ősszel lesz Miskolcon.

Next