Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nemzetközi­­ mércével Napjainkban annyiszor hangoztatjuk, hogy szinte már frázisnak tűnik: ami tegnap még jó volt, az ma már szinte nem ér sem­mit. Pedig hát sajnos pél­dák özönét lehet felhozni arra, hogy az utóbbi évek­ben milyen kellemetlen meglepetések érték hazai termékeinket a világpiacon, s exportáló ipari, mezőgaz­dasági üzemeinknek és ter­mészetesen a külkereske­­delemmmel foglalkozó cégek­nek meg kellett szokniuk, hogy a világpiacon minden­ki számára egységes a mér­ce, csak kiváló minőségű terméket lehet eladni. Hosszú évekig esküdtünk például arra, hogy a ma­gyar téliszaláminak nincs párja a világon, azután ke­serves tapasztalatok árán rájöttünk, hogy bizony e terméket sem kapkodják mindig és mindenütt, sőt átmenetileg csökkent a ke­reslet iránta. S bizony né­ha még a minőségén is kellett javítani. S különö­­­­sen akkor nem kapkodják, ha konkurrensek is megje­lennek, sőt a hasonló jel­legű terméket még olcsób­ban is kínálják. Mérce tehát: a világszín­vonal. Azaz kitűnő minő­ségű áru. De napjainkban kérdés, hogy elég-e csupán ez? S bízvást mondhatjuk, hogy ha a minőségi jelzőt csupán az áru belső tar­talmára vonatkoztatjuk, akkor nemmel kell vála­szolnunk. Mert hiába ki­váló mondjuk a gyulai kol­bász, ha igénytelen köntös­ben kerül a külpiacra, akkor nem nagyon kapkod­nak érte. Úgy szükséges tehát csomagolni, hogy a külseje is nemzetközi szín­vonalú legyen. Mert külön­ben nem eladható, vagy nem kellő áron. A közel­múltban magyar hetek megrendezésére került sor az egyik legfontosabb nyu­gat-európai piacon, az NSZK-ban. Kifogástalan és szemre is mutatós termé­keket mutattak be, illetve árusítottak a kiállító vál­lalatok. S a tetszetős cik­kek közül is — az élelmi­szeripar tekintetében — azok voltak a legkelendőb­bek, amely csomagolására felkerült a „Jó falatok Ma­gyarországról” megkülön­böztető felirat. Ez a vásár­lóban bizalmat keltett, ugyanakkor felhívta a fi­gyelmét is az árucikkre. S jó tapasztalatul szolgált ar­ra vonatkozóan is, hogy sok esetben nem elég ma már csupán terméket rek­lámozni a nemzetközi pia­con, hanem ennél többre is szükség van: bizalmat kel­teni a gyártó cég, de az il­lető ország iránt is. Mint például a kiváló minőségű osztrák termékekre rákerül a stilizált A betű, hasonló­an, mint nálunk a minősé­get jelző háromszög, a ki­váló áruk fórumán meg­méretett és jónak találta­tott gyártmányra. Mindezek a példák is bi­zonyítják, hogy ma egyál­talán nem könnyű az ex­portáló vállalatok helyzete. Nem csupán saját, hanem a népgazdaság érdekeit is érvényre kell jutattniuk a rendkívül kemény feltéte­lek között. S erre csak úgy képesek, ha szinte napról­­napra valami újat produ­kálnak. Kaposi Levente XXXV. évfolyam, 127. szám ARA: 1984. június 1., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A pedagógusok élet- és munkakörülményeiről Helytállni a katedrán és a közéletben Heves megyében több mint ötezer pedagógus dolgozik az oktatásügyben tevékenyke­dőkkel együtt a lakosság 1,5 százalékát alkotják. Szá­muknál is nagyobb társa­dalmi jelentőségük, hiszen ők nevelik a jövő generáció­ját, a községekben pedig a közéletben is meghatározó a szerepük. Az elmúlt évtized­­ben több politikai, állami és társadalmi testület foglalko­zott élet- és munkakörülmé­nyeikkel. A megyei pártbi­zottság széles körű vizsgálat nyomán értékelte az MSZMP KB 1972-es, az állami okta­tásról szóló határozatának megyei végrehajtását. Irányt mutatott a jövőre, egyben határozatában felkérte az SZMT-t, hogy tegyen továb­bi javaslatokat. A témát megtárgyalta a Pedagógusok Szakszerveze­te Heves megyei Bizottsága, majd a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és az SZMT elnöksége. Megálla­pították, hogy a pedagógusok 90 százaléka az alsófokú, il­letve gyermekvédelmi, tíz százaléka a középfokú okta­tási intézményekben végzi munkáját és mintegy 70 ezer gyermek oktatásával nevelésével foglalkoznak. Jó néhányuknak azonban nincs képesítésük, ami olyan mu­lasztásokat idézhet elő, me­lyeket később csak nehezen lehet orvosolni. A pálya el­nőiesedett, s ennek negatív hatása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy pilla­natnyilag több mint ötszáz pedagógus helyettesítéséről kell gondoskodni, hiszen a fiatalok közül sokan van­nak gyesen. Azok száma vi­szont elenyésző, akik a nyugdíjkorhatáron túl is dol­goznak, mert ezt a lehető­séget központi korlátozás miatt nem lehetett kihasz­nálni. Az elmúlt év e témá­ban is kedvező változást hozott. Az 1977. évi bérrendezést követően is igyekeztek a fizetéseket a lehetőségekhez mérten növelni, ennek elle­nére az az országos átlagnál most is alacsonyabb. Az új óvodák, iskolák megépítésé­vel, a régiek felújításával javultak ugyan a munkakö­rülmények, ám a tantermek zsúfoltak, mert a fejlesztés nem tudott lépést tartani a tanulólétszám növekedésé­vel. Jobb a tanterem vilá­gítás — melyre a központi támogatáson túl —, megyei forrásból kétmillió forintot fordítottak. Az ötnapos taní­tási hétre való áttérés ked­vező fogadtatásra lelt, bár a tartalmi korszerűsítés sok gond forrása. Sajnos az is­kolák taneszközellátása — az erőfeszítések ellenére is —, a legrosszabb a megyék között. A pályakezdők beilleszke­dését könnyíti a patronálási rendszer, illetve a­ különfé­le kedvezmények, például a letelepedési segély, a fiatal pedagógusok kedvez­ményes kölcsöne, noha az is előfordul, hogy a munkál­tatók elmulasztják figyel­müket felhívni e lehetősé­­­gekre. Legégetőbb gondjuk a lakáskérdés, hiszen össz­létszámuk 15 százaléka nem rendelkezik saját lakással. A szolgálati otthonok állapotá­nak javítására pedig a ta­nácsoknak nincs fedezetük, s a bérleti díjak is maga­sak. Társadalmi közérzetüket tekintve az utolsók között érzik magukat az értelmisé­gi rétegen belül. Ezt nem csak a bérekkel indokolják, ha­nem azzal is, hogy alacsony a pálya presztízse, s ezt ös­­­szefüggésbe hozzák a tanu­lás társadalmi tekintélyének romlásával. A pedagógusok többsége hivatástudattal végzi munkáját, helytáll a katedrán épp úgy, mint a közéletben. Ezért megérdemlik a megbecsü­lést az élet- és munkakörül­ményeik további javítását. Ennek érdekében a jövőben több szervezet együttesen lép majd. Kitüntették a kiváló pedagógusokat Hazánk valamennyi peda­gógusát, az oktatásügy min­den dolgozóját, az irányító szervek vezetőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter a Pesti Vigadó dísztermében csütörtökön a pedagógusnap alkalmából rendezett kitüntetési ünnep­ségen. Az eseményen meg­jelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak első titkára, valamint Voksán József, a Pedagó­gusok Szakszervezete főtit­kára. A pedagógusok munkájá­nak elismerése után a mi­niszter beszélt az oktatás­ügy előtt álló időszerű fel­adatokról, majd a kitünteté­sek átadására került sor. Megyénk pedagógusai kö­zül a Kiváló Pedagógus ki­tüntető címet és jelvényt kapta Szabó Lászlóné, a gyöngyösi 5. számú Általá­nos Iskola tanítója, dr. Orosz Ernőné, az egri Szi­lágyi Erzsébet Gimnázium tanára és Kiss Lajos, a gyöngyösi Berze Nagy Já­nos Gimnázium tanára. Tarjániné Botka Katinkát, aki a Kiváló Pedagógus címet kapta meg, tanítványai köszöntik (MTI fotó: Földi Imre felvétele — Népújság telefotó — KS) Vásárzárás Kőbányán A tavaszi vásár jó alkal­mat kínált a hazai szövetke­zetek és intézmények szá­mára, és hogy felmérjék és összehasonlítsák fejlettségük szintjét és versenyképessé­güket a külföldi cégekével. A BNV ezúttal is egyfajta erőpróba volt. S a magyar résztvevőknek ha nem is si­került mindenben állni a versenyt, a nemzetközi élvo­nalba tartozó külföldi vál­lalatok gyártmányaival, az mindenképpen örvendetes, hogy több iparágban a ma­gyar termékek figyelmet keltettek, megnőtt irántuk a kereslet. A legnagyobb sikert a BNV-n korunk új és min­denütt fellelhető techniká­ja, az elektronika aratta. Ez az iparág a múlt évi vásár­hoz képest négyszeresére nö­velte kiállítási területét. A legrangosabb külföldi kom­putergyárak mellett ott sora­koztak a magyar számítógé­pes programgyártók. A BNV szervezői sikeres vásárt zárhattak. Hazánkon kívül 27 ország és Nyugat- Berlin 1839 cége állított ki, ami 10 százalékkal több, mint tavaly. Ez annak bizonyíté­ka is, hogy a tavaszi vásár­­ szakmai tekintélye erősödött. Az esti vásárzárás után nyomban megkezdték a BNV „bontását”. Kamionok tucat­jai indultak útnak, hogy a kiállítási tárgyak egy részét a néhány nap múlva kezdő­dő poznani nemzetközi vá­sárra szállítsák. A kőbányai vásárközpontban egy hét múlva szabadidő-kiállítás nyílik. (MTI) Nyárra készül a kereskedelem Jó ellátást ígérnek az üdülőkörzetekben Az élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatok, valamint a termelők már va­lamennyi üdülőkörzetben — a Balatonnál, a Mátra környé­kén, a Duna-kanyarban és a Velencei-tónál — megkötöt­ték a megállapodásokat a kiskereskedelmi vállalatok­kal a nyári ellátás biztosí­tására. Eger és vidéke idegenfor­galmi szempontból az ország egyik legkedveltebb része. Az idén különösen a figye­lem középpontjába kerül, hi­szen augusztus 17—20. között Heves megye, Szilvásvárad és Eger fogadja a VII. fogast­­hajtó-világbajnokság részt­vevőit és a várhatóan népes közönséget. Érthető hát, ha a nyári kereskedelmi ellátásra a szokottnál is jobban ké­szülnek. Mint azt az élelmiszer kis­­ker.­helyi kirendeltségének vezetőjétől, Rajna Ferenctől megtudtuk, az alapvető napi cikkek kínálatában nem lesz gond. A tejiparral kötött megállapodásuk értelmében minden üzletben elegendő tej- és tejtermék kapható majd, sőt a Belvárosi ABC-t kiemelten kezelik. A sütő­ipari vállalat délután is szál­lít friss kenyeret és zsömlét a boltokba. Újdonság, hogy az idén mozgóárust foglal­koztatnak az egri strandon, így mindig lesz hideg tej, kakaó, joghurt, kefir és jég­­krém. A zöldség-gyümölcs-kíná­latot az elmúlt három év­ben is jelentősen javította, hogy a kistermelők, kiskert­­tulajdonosok kereskedői en­gedély nélkül értékesíthetik terményeiket. Ezek az árusok szombat-vasárnap is friss gyümölcsöt kínálnak, sőt az is megéri nekik, hogy távo­labbi vidékekre, a Balaton partjára, vagy éppen a Mát­rába szállítsák áruikat. Biz­tató ez, mivel a megyében mindig akadozott az ellátás, s az illetékesek most is tar­tanak az esős idő következ­ményei­től. Az élelmiszer kisker. fel­készült a fogathaj­tó-világ­­bajnokságra is. Megrendelé­süket elküldték már a DÉL­­KER-hez, ahol azt ígérik, lesz választék külföldi üve­ges és dobozos sörökből. Ezeket a helyszíni pavilonok­ban árusítják majd más, importból származó cikkek kíséretében. A nyári melegben évről évre növekszik a sörfogyasz­tás, de az igényekkel a ha­zai termelés nem tud lépést tartani. A kis- és nagykeres­kedelmi vállalatok a hiány­zó mennyiség egy részét ha­tármenti árucseréből szerzik be. A megyében például ti­zenhárom kamionnyi többlet „nedűt" várnak Csehszlová­kiából. Üdítő italból elegendő lesz, bővül a hazai alapanya­gú termékek választéka, a cola-italokból azonban vár­hatóan nem tudják kielégí­teni a keresletet. Az Élelmiszer Vegyiáru és Nagykereskedelmi Vállalat megyei kirendeltségén Ki­rály Gyula, raktárház-igaz­gatótól megtudtuk, hogy a hiányzó burgonyát egyelőre tésztával, rizzsel pótolják. A főzelék-konzervekből is szű­kös a kínálat, folyamatos ellátást, majd csak az új termés feldolgozása után tud­nak biztosítani. Vegyiáruból nem lesz hiány, bár teljes választék nincs. A megye­­székhely és vonzáskörzetén kívül kiemelten kezelik az üdülőterületek: Parád, Pa­­rádsasvár, Noszvaj és Szil­vásvárad ellátását is. A GYÖNYSZÖV Áfész mátrafüredi kölcsönzőbolt­jában kibővítették a cikklis­tát: a tévé, rádió, vasaló mellett kerékpárt, teljes kempingfelszerelést is kölcsö­nözhetnek a nyaralók. A ki­sebb szezoncikkek ugyanitt megvásárolhatók. Mátraházán elkészült a modern, fémvázas áfész-bolt. A bisztróban egytál ételt, hurkát, kolbászt, üdítő italt fogyaszthatnak a vendégek. Kék­estetőn, a szanatórium épületében egy száz négyzet­méter alapterületű büfét és presszót bérelt az áfész, ahol zöldséget, gyümölcsöt, tejter­mékeket is árusítanak. Mát­­raszentistvánban az üdülő­szezonra elkészül az új élel­miszerbolt, amelyet előre­gyártott elemekből építenek, így megoldódik a helybéliek és a nyaralók ellátása. A ZÖLDÉRT-vállalat mátrafü­redi és mátraházi boltjában várhatóan megfelelő lesz a zöldség- és gyümölcsválasz­ték. A GYÖNGYSZÖV Áfész illetékesei szerint az üdülő­szezonban nem lesz gond az élelmiszer-ellátással. A gyöngyösi Április 4. úti ABC- áruházban állandó ügyeletet tartanak, s a raktárból fo­lyamatosan pótolják a hiá­nyokat, szállítanak az üdü­lőkörzet boltjaiba. A konténerprogram kere­tében Mátraházán és Galya­tetőn ajándékbolt nyílt. Az idén Mátrafüreden a Gomba helyén állítanak fel egy új falatozót. Az építményt a gyártó a BNV-n is bemutat­ta. Galyatetőn a régi álla­mi gazdaság falatozója he­lyén is konténerpavilon vár­ja a vásárlókat június végé­től. Az üdülőövezet boltjai egyébként szombat-vasárnap is nyitva tartanak. A rend­szeres szállításokon kívül expressz túrafuvarokat is szerveznek, hogy az erős na­pokon se legyen áruhiány. Határidő előtt befejezték Nagyjavítás a visontai szénmezőn A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében — egy nappal a tervezett ha­táridő előtt — befejezték a széntermelő gépek nagyjaví­tását és csütörtökön reggel ismét teljes ütemben meg­indult a széntermelés. Az ország legnagyobb külfejté­­ses bányájában ezúttal a karbantartás kiterjedt vala­mennyi széntermelő gépre, a szállító­berendezésre, és a törőmű berendezéseire egy­aránt. Kicserélték, illetve kijavították az elhasználó­dott alkatrészeket, egyes szakaszokon újakkal cserél­ték fel a szállítószalagokat, több helyen a hajtóműve­ket és a szalagtartó hevede­reket is újakkal váltották fel. A munkálatok méreteire jellemző, hogy a visontai szénmezőn dolgozó egy-egy gépóriás súlya meghaladja az ezer tonnát, vagyis való­ságos gyárra emlékeztetők a méretek, a kijavításra ke­rült szállítószalagok hossza­­ pedig 17 kilométer. A nagyjavítási munkála­tokban mintegy 1200 dolgozó vett részt. A rend­kívül fontos munkálatok idején Visontán teljesen szü­netel a széntermelés.

Next