Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
I AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Premier az utakon Mától új rend szerint közlekedünk az utakon: életbe lépett a módosított KRESZ. Sokan legyintenek, ez megint csak amolyan autós ügy, hiszen a volán mögött, a motorok nyergében ülőknek kell csupán tudni hogyan közlekedjenek. Mi közünk ehhez gyalogosoknak, pedálozóknak...?! Pedig rosszul teszik, ha nem figyelnek oda, hiszen az 1975- ben megalkotott KRESZ módosításának éppen egyik fontos célja, hogy nagyobb biztonságot élvezhessenek a gyalogosok, a kerékpárosok,a segédmotorosok és a mozgássérültek. S ha elvárjuk a járművezetőktől, minden helyzetben ismerjék és alkalmazzák a közlekedési szabályokat, illik tudni valamennyiünknek milyen keretek között számíthatunk mások megértésére, figyelmességére, miként juthatunk el épségben gyalogosan is úticélunkhoz. .. Szinte hallom a felszisszenést arra a mondatra, hogy mától több lesz a tábla, az útburkolati jel... Pedig ezek is jobb eligazodást, többfajta információt jelentenek. Mindezt pedig nem csupán a bosszantásunkra találták ki, hanem nemzetközi ajánlások és hazai bevált kísérletek alapján rendelték el. Ilyen a hosszú vajúdás után Egerben megszületett, s most már jogilag is szabályozott gyalogbelváros jelzésére szolgáló „Lakópihenő övezet” tábla: egyedüli lehetőséget biztosít a gyalogosoknak, hogy az úttesten „tartózkodhassanak”. Pontosan meghatározták azt is, hogy milyen járművek közlekedhetnek ,itt legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Korábban sok helyzet tisztázatlansága adott vitára okot, a mától érvényes KRESZ egyértelműbben, pontosabban határozza meg az egyedüli helyes magatartásokat. Mától taxiban is kötelező a biztonsági öv, tilos az ablakokon menet közben az átlátást akadályozni, a motorkerékpárok nappal is csak tompított fényszóróval haladhatnak... Sok jót várhatunk, mégis a mai premiert megelőzően néhány szakember annak az aggodalmának adott hangot, hogy bár megjelent időben az új KRESZ-könyv, jónéhány ismertetőfüzetet bocsátottak ki, számtalan tájékoztatót szerveztek a várható módosulásokról, a járművezetők sem veszik eléggé komolyan, hogy július 1-től már másként kell közlekedni. Mégis hiszek abban, hogy mindenki számára fontos a testi épsége, az élete, s ezért újból feleleveníti a közlekedési ismereteket, jobban odafigyel az új szabályokra. Hogy sikerülni fog a mai premier, s holnap, holnapután senkit sem ér baleset, ismét jobb lesz a közérzetünk az utakon. Pilisy Elemér TÖBB ÉS JOBB SZÉN VISONTÁN Biztatóak az első félévi eredmények Gyorsjelentés megyénk üzemeiből Véget ért az első félév, lezárult az idei gazdálkodás egy fontos időszaka Heves megyében is. A hivatalos „mérleg” ugyan még csak ezután készül, egészen pontos számadatok nem állnak rendelkezésre, vállalatainknál, szövetkezeteinknél, üzemeinknél azonban így is többé-kevésbé érzik, tudják, hogy mire számíthatnak. Ennek reményében érdeklődtünk néhány helyen az elmúlt hét utolján. S mint kiderült: nem is „kopogtattunk’,’ hiába. A Finomszerelvénygyárban a vállalati alaptevékenység jóval nagyobb árbevételt hozott, mintsem számították, elérte a 640 millió forintot. A 15 milliós többletet a tőkés exportnak a vártnál erőteljesebb megélénkülése okozta. Az értékesítés negyedrésze sikerült a dollár-elszámolású piacokon, szinte páratlan, hogy az egész évi megrendelések sokkal több, mint felét tudták 6 hónap alatt teljesíteni. A „nyugati” partnerek közé új is került: Dánia először kért a cég kompresszoraiból. Az esztendő eddig eltelt részében egyébként tovább bővült a termékskála: újabb pneumatikus elemeket készítettek, s gázrugóval szélesítették a kínálatot. A teljesítmények alakulásában — abban, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest az árbevétel 55, a nyereség 10, az anyaghoz adott érték 17 százalékkal emelkedett!!) —, jelentős része van a vállalatti kísérleti keretszabályozási rendszernek is. A 7,5 százalékos átlagbér-növekedés ugyanis kétségkívül jobb munkára ösztönözte a dolgozókat. A visontai bányászok is túlteljesítették első féléves termelési tervüket: szombaton bejelentették, hogy a Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemében az év elejétől mostanáig 3 millió 560 ezer tonna szenet adtak át a Gagarin Hőerőmű fűtéséhez, vagyis 60 ezer tonnával többet a tervezettnél. Jobb volt a szén minősége is: a tervben szereplő 1500 kalóriával szemben 1567 kalória értékű fűtőanyagot szolgáltattak. A széntermelés fokozását a meddőletakarítás gyorsításával is elősegítették. Az első félévben ugyanis a tervezettnél 1 millió 300 ezer köbméterrel több, összesen 25 millió 400 ezer köbméter földet szállítottak el, amivel már a második félév sikeres teljesítéséhez is hozzájárultak. Az Agria Bútorgyár 120 millió forintos árbevétele az elmúlt évben mérthez hasonló, s szintén a munkásgárdát dicséri. Hiszen az üzem a termelést a tavalyinál kisebb létszámmal végezte, kinek-kinek elment társait is pótolnia kellett. A nehezebb körülmények ellenére új gyártmánnyal, az exclusiv Adonis Lux-szal tudtak jelentkezni a hazai fogyasztók előtt s a korábbi 23 helyett 28 millió forint értékben szállíthattak külföldre. Fele-fele arányban a szocialista és tőkés vevőknek. Ha a piac éppenséggel nem is tágult, a vásárlók köre mindenesetre ismét nagyobbodott valamelyest, mivel Ausztriából új partner kérte a „Palermo” bőv ülőgarnitúrákat. Ami a gazdálkodást illeti: mi tagadás, lehetett volna jobb is. Hiszen lényegében a nyereség sem változott a korábbiakhoz képest, mert az alapanyagárak időközben történt növekedését sajnos nem tudták érvényesíteni az exportnál. A Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat 32 százalékkal növelte árbevételét, s valamelyest a tervezettet is felülmúlva, így összesen 68 millió forintot könyvelhetett el. A — „vidéki” üzemekben is dolgozó — gyöngyösiek munkájának csaknem feléért az országhatárokon túlról fizettek. Cikklisitájukat egyelőre nem tudták változatosabbá tenni, de a következőkben már ők is jelentkeznek új árukkal. Elképzeléseik szerint a második félévben feltétlenül kirukkolnak a tőkés piacon különleges zsugorított anyagból készülő női averállal. A következő hat hónap munkájában a nyugati export lesz a meghatározó, miután az NSZK-ból és az USA-ból vagy akár Svédországból és Dániából is fokozódik a kíváncsiság a vállalat tevékenysége iránt, határozottan szorgalmazzák a pantallók, női szoknyák kivitelét. A Hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet hozzávetőlegesen félszáz millió forintos árbevételéből 15 az export. Az eladások főként a szocialista piacokon nőttek, a tőkés értékesítés ötszörösét is elérték már. Tekintve, hogy az itteniek szinte állandóan készek a változatosabb munkára, úgyszólván mindig kitalálnak valami kelendő „portékát”, népszerűségüket az itthoni kereskedelemben is tovább növelték. Következésképpen félévi feladataikból várhatóan mindent túlteljesítenek. Magyar—szovjet megbeszélések Együttműködés a környezetvédelemben Az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnökének meghívására június 24. és 30. között Heino Oszkárovics Teder, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztere vezetésével szovjet környezetvédelmi delegáció tartózkodott hazánkban. A Szovjetunió hidrometeorológiai és a természeti környezetet ellenőrző állami bizottsága, valamint az OKTH közötti kétoldalú együttműködési megállapodás alapján a felek előzetesen egyeztették, előkészítették a következő ötéves időszakra kialakítandó közös munkaprogramot A környezetvédelmi műszaki-tudományos együttműködés keretében a szovjet és magyar szakemberek közösen dolgoznak többek között a levegőszennyezés és hulladékforrások ellenőrzési módszerein, a természetvédelmi területek gazdasági hasznosításának kérdésein, közösen keresik a védett állatfajok fenntartásának lehetőségeit. A szovjet delegáció itt tartózkodása során tanulmányozta a Környezetvédelmi Intézet munkáját Zala megye környezetvédelmi tevékenységét, a keszthelyi komposztáló működését látogatást tett a Kiskunsági Nemzeti Parkiban, a tihanyi Limnológiai Kutatóintézetben, a Kisbalatonnál, valamint a Pilisi Parkerdő Gazdaságban. A szovjet delegáció szombaton elutazott hazánkból. (MTI) Befejeződött a Duna ’84 gyakorlat Június 22—30. között a Magyar Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg és a Szovjet Hadsereg kijelölt törzsei és csapatai Duna ’84 elnevezéssel közös hadműveleti-harcászati gyakorlatot hajtottak végre hazánk területén. A gyakorlat hozzájárult a parancsnokok és törzsek munkájának, a csapatok együttes tevékenységeinek további tökéletesítéséhez, a testvéri hadseregek közötti fegyverbarátság elmélyítéséhez. A gyakorlat befejezéseként a Dunántúl egyik katonai gyakorlóterén nagygyűlésre került sor, ahol harci-technikai eszközeikkel felsorakoztak a Duna ’84 gyakorlaton részt vett törzsek és csoportok képviselői. Az ünnepségen a közös hadműveleti-harcászati gyakorlat értékelését követően a gyakorlat vezetője és nemzeti helyettesei kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a kiemelkedően helytálló magyar, csehszlovák és szovjet katonáknak. A terv: 50 millió A Jászberényi Aprítógépgyár hatvani gyáregysége az elmúlt évet nem éppen a legkedvezőbben zárta. A tőkés piac hullámzása, két nagyobb gyártmány kiesése miatt nem sikerült teljesítenie az előírt árbevételi tervet a mintegy 80 dolgozót foglalkoztató telepnek. Alkalmazkodniuk kellett a piac igényeihez, s nem riadtak vissza a profilváltástól sem. A hagyományos termékek — vibrátorok törő- és őrlőmalmok — készítését továbbra is folytatják. Az 1984-es éveben jobb munkaszervezéssel a technológiai fegyelem szigorúbb betartásával szeretnék a rájuk rótt 50 milliós árbevételi tervet, s a tőkés exportvállalásokat maradéktalanul teljesíteni. Balogh Gyula, az NSZK Unde-cégnek készülő egyik alkatrészt ellenőrzi Mata Ferenc az anyag sorjázása közben Nők is dolgoznak a nem éppen könnyű vasas szakmák némelyikében. Nagy Istvánné présgépkezelő Takács Zoltán és Nánai Mihály az egyik új termék gyártás-előkészítését beszélik meg (Szabó Sándor képriportja)