Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! XXXV. évfolyam, 11». szám ARA: 1984. augusztus L, szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gabonánk Húzó ágazat! Nélkülözhetetlen szerepe van a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában és a kiegyensúlyozott hazai ellátásban. így emlegetik a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, amely az utóbbi évtizedben eredményeivel néhány területen felküzdötte magát a nemzetközi élmezőnybe. Ott van például a világviszonylatban is méltán elismerést szerzett gabonatermelésünk. Mindez annak a céltudatos fejlesztőmunkának az eredménye, amelyet az ösztönző agrárpolitika révén az elmúlt években az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek elértek. Erre serkent a VI. ötéves tervidőszakra meghirdetett gabonaprogram megvalósítása is. Ez a téma most az aratás idején még inkább szóbeszéd tárgya, hiszen országosan és megyeszerte közvéleményünk fokozott érdeklődéssel kíséri a földekről érkezett jelentéseket. Vannak korszerű búzafajták, miután az utóbbi öt esztendő eredményei a hazai nemesítő intézetek sikereit hozták. Nem kevésbé dicséretes az élen járó technika elterjesztése is, amelyet elsősorban a Heves megyében is dolgozó bábolnai, nádudvari, bajai, valamint a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere tesznek. Az elmúlt napokban a figyelem Bábolnára irányult, az iparszerű kukoricatermelési rendszer tevékenységére, amely országos búzabetakarítási bemutatót rendezett a Komáromi Mezőgazdasági Kombinátban. Bábolna neve mindig szorosan összefüggött, a magyar mezőgazdaság fejlesztésének kezdeményezőivel. A Hevesben is tevékenykedő termelési rendszerük ezúttal a gabonagazdaságban alkalmazott legújabb technikát vonultatta fel az érdeklődők előtt. Jól szemléltették, hogy mire képesek az energiatakarékos betakarítók, bálázók, folyékony műtrágyaszórók és talajművelő gépek, amelyek egy része már a partnergazdaságokban is megtalálható. Ugyanakkor a résztvevők több olyan korszerű kombájnt is megtekinthettek működés közben, amelyeket külföldi cégek ajánlanak mezőgazdaságunknak, s ezek kipróbálását éppen a bábolnaiak vállalták. Természetesen ott voltak a magyar mezőgépipar újdonságai is, például a Rába Magyar Vagon és Gépgyár által licenc alapján készített eke, amely változtatható szélességű és forgatható, így a dombos vidéken is eredményesen hasznosítják. Ígéretes tehát az új technika, amely minden bizonnyal jól találkozik az üzemekben dolgozók akaratával és szándékával, segítve a gabonaprogram megvalósítását. A korszerűséget, a továbblépés útjának keresését bizonyító erőfeszítéseket igazolta ez a nagyszerű bemutató, kiemelve a gazdaságosságra törekvő szemlélet kiteljesedését. Mentusz Károly Javuló eredmények megyénkben Csökkent a tankötelesek beiskolázása A közoktatás egyik alapvető feladata, hogy a tanköteles kor befejezéséig egyegy korosztály minél nagyobb arányban végezze el eredményesen az általános iskolát. Az utóbbi években a jelentős iskolai és iskolánkívüli erőfeszítések ellenére valamelyest csökkent a tankötelesek beiskolázása. Az elmúlt tanévben több mint 175 ezer gyermek lépett a tanköteles korba, de a beiskolázási arányuk csak 95 százalékos, az egy évvel korábbinál 0,5 százalékkal kevesebb. Az iskolát nem idejében elkezdő gyermekek a társadalom perifériáján élő, illetve a többszörösen hátrányos helyzetű családokból kerülnek ki. Iskoláztatásuk lehetősége nagyban függ attól, hogy e családok gondozását — a munkahelyekkel, a társadalmi szervekkel együttműködve — hogyan sikerül megoldani. A tankötelezettség teljesítése területileg is igen változó. A tárca illetékesei szerint a megyei, illetve a helyi tanácsok dolga, hogy a települések iskolázási feltételeit felülvizsgálva gondos mérlegeléssel döntsenek a pénzek elosztásáról, az egyenlőtlenségek mérséklése érdekében. Hangsúlyozták, hogy a gyermekek egy részének fejlesztése, felzárkóztatása elsősorban a korrekciós osztályokban lehet eredményes. A Művelődési Minisztérium azért szorgalmazza ilyen tanulócsoportok szervezését. Kedvezőtlen tény, hogy az iskolaéretlenség miatti felmentés az 1983/84-es tanévben tovább emelkedett: 2,9 százalékról 3,5 százalékra (a cigány származású tanulóknál 15,7 százalékról 16,2 százalékra). Tavaly az iskola rendszeres látogatása alól 6870 tanulót mentettek fel, 742-vel többet, mint az előző évben. A felmentettek 28,6 százaléka betöltötte a 15. életévét. Ezért is kívánatos lenne elérni, hogy a 14. életévüket betöltött tanulók közül a felmentettek a dolgozók általános iskolájában, ifjúsági osztályokban fejezzék be az általános iskolát. Az előbbrelépés érdekében a minisztérium fontos feladatának tekinti a tankötelezettség teljesítését gátló körülmények feltárását, a hátrányos helyzetű gyermekek mind teljesebb körű óvodába járatását, iskola-előkészítését, az időben történő beiskolázást, az iskolaérettségi vizsgálatok szakszerűségének javítását. Elsődleges cél, hogy megteremtsék a differenciált nevelő-oktató munka feltételeit, eszközeit, nagyobb figyelemmel, intézményesen foglalkozzanak a hátrányos helyzetű gyermekek családjaival. Amint Búzás Zoltán, a megyei művelődésügyi osztály főmunkatársa elmondta, Heves megyében a Művelődési Minisztérium illetékesei az elmúlt évben elemezték a tankötelezettségi törvény végrehajtását. Megállapították, hogy a leendő első osztályosok mintegy 98 százaléka, 5640 gyermek vett részt óvodai felkészítésében. A sokirányú intézkedés hatására, a szülői munkaközösségek, az óvodák és a tanácsok segítségével szinte minden gyermeket összeírtak, s a hatéves korúak iskolába való beíratása 96 százalékos volt, amely az országos átlagnál jobb eredmény. Különösen figyelnek a cigánygyermekek beiskolázására, s a különböző intézkedések révén örvendetesen javul az óvodai elhelyezésük. Gondot jelent viszont, hogy az iskolaérettségi vizsgálat után 216 kicsinek későbbre kellett halasztania a tanulást. A megyében nagy figyelmet fordítottak a pedagógiai módszerekre, a korrepetálásokra, a differenciált foglalkozásokra, a hátrányos helyzetű tanulók napközi otthonban való elhelyezésére, amelynek eredménye, hogy egyre többen fejezik be időben az általános iskolát. Tizennégy éves korukra a tanulók 86,6 százaléka végezte el bukás nélkül a nyolcadik osztályt, 16 éves korukra pedig 88,5 százaléka, amely valamelyest az országos átlag alatt van. Az utóbbi években csökkent az általános iskolát esti és levelező tagozaton befejezők száma. Kevés intézmény szervez ilyen oktatást, melyek közül kiemelkedik a Gyöngyösi 1. számú Általános Iskola tantestülete, ahol példásan szervezik a cigány fiatalok beiskolázását is. A korábbi évekhez képest megyénkben lényeges a javulás, s továbbra is fontos társadalompolitikai és közoktatás-politikai feladatuknak tekintik a tanácsok és az iskolák a tankötelezettségi törvény megvalósítását, s tudják, hogy sikereket csak megfelelő számonkéréssel, az értelmes iskolai fegyelem megszilárdításával lehet elérni. Homa János Káldy Zoltán a Lutheránus Világszövetség új elnöke A Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése kedden Budapesten Káldy Zoltánt, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnökét választotta a világszövetség soros elnökévé. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke kedden a Parlamentben fogadást adott a Lutheránus Világszövetség VII. nagygyűlése résztvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelent Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, továbbá az Elnöki Tanács többi tagja. A kongresszus küldöttei és az LVSZ vezető tisztségviselői mellett ott voltak a társegyházak képviselői is. Olcsóbb az „építőtábori gyümölcs” Az építőtáborok félidei mérlege Félidejéhez érkezett az építőtábori idény: július utolsó napjáig több mint harmincezer fiatal töltött emlékezetes heteket mezőgazdasági, építőipari, út-vasútépítési, vendéglátóipari és más jellegű idénymunkával. Az építőtábori mozgalom nemzetközivé válását jelzi, hogy több ezer magyar és külföldi fiatal dolgozik „cseretáborokban”. Kedden például 600 bolgár fiatal utazott haza, befejezve a magyar építőtáborokban végzett munkát, s 400 magyar fiatal tért vissza a bolgár építőtáborokból. Nagyistók László, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkára az MTI munkatársának elmondta: a félidei mérleg adatai szerint az építőtáborok idén a korábbi éveknél is eredményesebbek. Az első két turnusban dolgozó fiatalok napi munkabérének átlaga 117,50 forint volt, szemben az 1982-es 81 és a tavalyi 107 forinttal. Ez a teljesítmények javulását és a jobb munkaszervezést egyaránt jelzi. A fiatalok túlnyomó többsége idén is az építőtáborban tevékenykedik; munkájuk révén jól halad — egyebek között — az Úttörőstadion újjáépítése, a bicskei és a tiszadobi nevelőotthonok felújítása, valamint a szombathelyi KISZ-lakások építése. Táborozók dolgoznak az Ajka környéki vasúti pályán, Makó csatornahálózatának bővítésén, Szentendre szépítésén, csinosításán, s a Békés megyei szanazugi úttörőtábor építésén is. Rendkívül népszerűek az idén először szervezett sátoros környezetvédő táborok: a Balatonnál és a Velenceitónál nagy lelkesedéssel gyűjtik a szemetet, tisztítják a parkokat a diákok, önzetlenül, társadalmi munkában végzett tevékenységükért valamennyi helyi tanácstól elismerő véleményt hallottak a KISZ KB illetékesei. Az idei év érdekes kísérlete a diákok által leszedett gyümölcs önálló értékesítése. Július elejétől a Balaton északi és déli oldalán tíz állandó és öt mozgó árusító helyen vásárolhatnak „építőtábori gyümölcsöt” az üdülők július 15-től a Velencei-tónál, az elmúlt héten pedig a budapesti nagyüzemekben is megjelentek a diákok gyümölcs standjai. Annyi már az igazi gyümölcsszezon beköszönte előtt látszik, hogy a kezdeményezés révén sok helyütt a megszokottnál olcsóbban juthatnak gyümölcshöz a vásárlók. A cseresznye, a meggy és a sárgabarack átlagos ára például az elmúlt napokban 26 —27 forint volt, miközben az üzletekben 36—45 forintért kínálták kilóját. Sok helyen sikerült elérni a kezdetben sem titkolt célt: a környékbeli kiskereskedők kénytelenek voltak csökkenteni borsos áraikat. Ugyancsak jól sikerült az idei év második próbálkozása: sokan keresik fel az építőtáborozó diákok által üzemeltetett pécsi szállodát. Az egyéni diákturistákat fogadó hotel kihasználtsága eddig mintegy 60—70 százalékos, s a kedvező tapasztalatok alapján a KISZ KB illetékesei tervezik, hogy hasonló nyári szálláshelyekből országos hálózatot építenek ki. A szállodát egyébként diákigazolvánnyal lehet igénybe venni — legfeljebb három éjszakára —, s a 35— 40 forintos napi szállásdíj a reggeli költségeit is tartalmazza. (MTI) Nyár a földeken Bár még az aratás a „sláger” a földeken, de a holnapi kenyerünk betakarítása mellett jó ütemben haladnak megyénkben az egyéb mezőgazdasági munkák is. Vége az aratásnak, új, friss barázdát szánt az eke Kápolna határában Jó termést ígér a napraforgó Horton (Fotó: Szabó Sándor) Lisztharmat elleni permetlével szórják be a szőlősorokat a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet területén