Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 257 szám ÁRA: 1984. november 1., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Dönteni Az ősz nemcsak a visszapillantások, számvetések, hanem az előretekintések, tervezgetések izgalmasan szép időszaka is. Különösen azoknál a diákoknál, akik maholnap kinőnek az iskolapadokból. Hiszen nem kevesebbről, mint az előbbre lépésről, a felnőtté válás időszakáról van szó. Jó néhány évvel ezelőtt ilyenkor késő ősszel hosszas szülői győzködés, rábeszélés és tanári útmutatás után töltötték ki a nebulók a megfelelő űrlapokat, s magukban ezt gondolták: majd csak lesz valahogy. Sokan azon a véleményen voltak, a pályaválasztás olyan, mint maga az élet — lutri. Manapság is gyerekfejjel az általános iskola 8. osztályában kell dönteni a tanulóiknak jövőjükről. Arról, hogy merre, melyik úton induljanak. Mi tagadás, határozni most sem könnyű, hiszen a gondtalan gyerekévek után maholnap kilépnek az „Életbe”, így a választásuk sorsfordítás is. Nehéz ügy ez... még mindig... hallatszik innen is, onnan is a fontoskodó aggályoskodás. Továbbra is fő a feje a szülőnek, osztályfőnöknek. Sok iskolában nagy nyilvánosság előtt ismertetik a dolgozatokban felmért és a tanulók által megfogalmazott elképzeléseket. Már csak az a „nagy kérdés” van hátra, hogyan egyeztessék a vágyakat és lehetőségeket. Ám minden felülről jövő sugalmazásnál, unszolásnál jobb a személyes tapasztalás. Csak örülni tudunk olyan hasznos kezdeményezéseknek, amilyenek a gyárak, üzemek, intézmények „nyitott kapu”-akciói. Egy-egy ilyen látogatás alkalmával ugyan „élesben” ismerhetik meg a válaszút előtt állók az egyes szakmák, foglalkozások titkait. Beszélgethetnek, szót válthatnak hozzájuk korban közel álló fiatal szakemberekkel is. S ezek a benyomások hasznosabbak minden okoskodó tanácsnál. Ám sajnos sok még a téves beidegződés. Legtöbben azt hiszik, a divatszakmák a legjobb foglalkozások. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a határozni nehezen tudó gyereket meg lehet győzni, de a meggyőzés még nem meggyőződés. S egy életre szerencsétlenné tehetünk valakit azzal, ha olyan pályára „irányítjuk”, ahol csak kényszerűségből dolgozik, ezért később, esetleg idősebb korában kell fiatalkori ballépésén módosítania. Ilyen esetekben aztán kárba vész a társadalom jó szándéka, segítőkészsége is. Sokkal helyénvalóbb, ha nem egy-egy foglalkozásra, hanem hivatásra készülnek. Hivatásra, amely olyan, mint a jó barát, akihez naponta szívesen térünk vissza és segít nekünk átvészelni a kisebbnagyobb buktatókat is. Tudjuk nem könnyű, de meg kell próbálni! Soós Tamás Műszaki-közgazdasági hetek ’84 Középpontban az érdekeltség, a minőség és az export A magyar dohányipar egységes fejlesztését elősegítve az elmúlt évek hagyományai alapján tanácskozásra gyűltek össze szerdán délelőtt az Egri Dohánygyár nagytermében az iparág képviselői. Az ország tizenegy megyéjéből érkeztek a dohánytermelő, a feldolgozó, valamint a cigarettagyártó üzemek vezetői, hogy véleményt cseréljenek a közös feladatokról. Dr. Huszti Ferenc, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Heves megyei Szervezetének titkára köszöntő szavaiban kiemelte, hogy ez a tanácskozás fórumot biztosít az iparág vezetőinek, ahol a fogyasztói igények szem előtt tartása mellett egyeztetik a legfontosabb teendőket, a termelés, a feldolgozás, a gyártás és értékesítés folyamatában. Ezután dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazgatója tartott vitaindító előadást. Rámutatott, hogy 1980. július 1. óta az irányítási rendszer korszerűsítésével önállóvá váltak a dohányipari üzemek. Ez a vállalati önállóság a jövő év január 1-től tovább növekszik. A fő cél azonban a kölcsönös előnyökön alapuló érdekeltség maradt a dohánytermelésben, az alapanyag-feldolgozásban és a cigarettagyártásban egyaránt. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon napjainkban nagy a dohányzási szenvedély, és ennek kielégítése évről évre jelentős feladatot jelent. Aláhúzta, hogy szerte a világon a cigarettagyártásban nagyarányú fejlődés ment végbe az utóbbi időszakban és ennek jelei hazánkban is tapasztalhatók. Ebben központi helyet kap a minőség, melynek javítása során a dohányok értékének fokozására törekednek. Megfelelő műszaki fejlesztés eredményeként csökken az egységnyi cigarettakészítéshez felhasznált nyersanyag mennyisége is. Az igazgató a továbbiakban vázolta a hazai dohánytermelés helyzetét. Kiemelte, hogy a fogyasztói igények biztosítására a gyártmánykorszerűsítés fő célja az ízben, illetve éghetőségben jobb, és árban is megfelelő termékek készítése. A magyar dohánytermelés helyzetében egyre jelentősebb szerepet tölt be a világpiaci értékítélet. Manapság Virginia fajtát exportálunk, viszont a cél az, hogy cigarettát is adjunk el külföldre. Meg is van a remény arra, hogy jelentős exportot bonyolítsanak le ebből is a jövőben, a dollárelszámolású piacokon. Hazánkban az idén 12 ezer hektáron termeltek a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok dohányt. Bár az aszály nehezítette a munkát, mégis megfelelő eredmények születtek. Kiemelte, hogy az Egri Dohánygyár továbbra is segíti a termelést, s ennek érdekében a káli, valamint a pálmonostori termelőszövetkezettel már korábban társulást hozott létre. A következő évek feladatairól szólva dr. Domán László hangsúlyozta,, hogy a dohányzás elleni kampány mellett a kellemes hatású cigaretták gyártása kerül még inkább előtérbe. A felszólalók közül dr. Gilányi József, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat főmérnöke azokat a közös erőfeszítéseket emelte ki, amelyeket az üzemekkel együtt tettek a dohánytermelés fejlesztésére. Rámutatott, hogy az újabb fajták elterjesztésével javult a nyersanyag minősége és a termelés jövedelmezősége is. Lossinszky Andor, a Dunátúli és a Duna—Tisza közi Dohányfermentáló Vállalat termelési igazgatóhelyettese arról iszólt, hogy ebben az évben hétszáz hektáron biztató eredményekkel kipróbálták az új Virginia dohányfajtákat. 1985- ben a vállalat faddi telepén 50 hektáron bolgár gépsorral kezdenek kísérleteket a termelési technológia korszerűsítésére. Dr. Kiss István, a Dohánykutató Intézet üzemvezetője azokról a nemesítési feladatokról beszélt, melyek nyomán új fajtákat állítottak elő. Ezt a munkát a következő években is folytatják. A további eredmények érdekében újabb közös összefogásra hívta fel az iparág vezetőinek figyelmét. Az országos konferencia résztvevői végül megtekintették az Egri Dohánygyárat és megismerkedtek a cigarettagyártás folyamatával. Mentusz Károly ötszáz tonna alumínium a Fémművekben 8 milliós import helyettesítés a szénbányáknál Anyagtakarékosság a munkaversenyben A vállalati kollektívák, szocialista brigádok sorra teljesítik kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-felajánlásukat. Legfőbb cél mindenütt a hatékonyabb termelés, amelyet egyebek között körültekintő és ésszerű takarékossággal érhetnek el. A Tungsram Rt-ben több gyáregység brigádjai fogtak össze és vállalásuknak megfelelően megkezdték a fényforrások gyártásához importált rézszalagok helyettesítését hazai alumínium szalagokkal. Ily módon az idén eddig egyharmadával mérsékelték a sárgaréz-felhasználást, mintegy ezer tonnát megtakarítva az értékes fémből. A Diósgyőri Gépgyárban erre az évre 32 millió forintos anyagmegtakarítást terveztek, s a szocialista brigádok összefogásával a vállalást már az első háromnegyed év alatt túlteljesítették: több mint 40 millió forintnyi alapanyagot takarítottak meg. Jelentős eredményeket értek el a FŰTŐDER bátonyterenyei gyárában is. Az egyik új termékük, a kitűnő termodinamikai tulajdonságú lapradiátor, minőségét eddig rontotta, hogy a készülékek festésének korábbi módszere sem esztétikailag, sem pedig a korrózióvédelem szempontjából nem volt megfelelő. Az üzem ezért elektrosztatikus porszóróberendezést vásárolt, s a nagyüzemi próbák igazolták a számításokat. Míg a hagyományos festés négyzetméterenként 130 forintba kerül, a porszórással ez az összeg 27 forintra csökkent. .Ai Richards Finomposztógyár szocialista brigádjai a fonalgyártás során keletkező hulladékok felhasználására vállalkoztak a munkaversenyben. A Mátravidéki Fémművekben fiatal szakemberek egy csoportja számításokat végzett: hogyan lehetne megtakarítást elérni az alumíniumtubusok és palackok falvastagságának csökkentésével úgy, hogy ez ne menjen a minőség és a használhatóság rovására. A kidolgozott tervek alapján megváltoztatták az anyagnormákat, átállították a gyártósorokat, s az eredmény nem maradt el: ugyanennyi termék gyártásához a korábbi 4 ezer 200 tonna nyersanyag helyett az idén 3 ezer 700 tonna alumíniumot használnak fel. A festéstechnológia felülvizsgálata 10 százalékos anyagmegtakarítással járt, s a korábban importból beszerzett festékek többségét már a Budalakktól vásárolják. Ezekkel az intézkedésekkel csupán a tubusok és palackok készítésében 8—10 millió forint megtakarításával számolnak. A Mátraalji Szénbányáknál az év eddig eltelt részében mintegy 8 millió 300 ezer forint értékben sikerült a tőkés importból származó alkatrészek kiváltása. Az eddigiekkel ellentétben ezeket — amennyire lehetséges — maguk javítják vagy javíttatják. Célravezetőnek bizonyult az a megoldás is, hogy egyes darabokat idehaza gyártassanak.A megrendeléseket a vállalatnál szigorúbban bírálták el, mint az előző esztendőkben, így jelentősen leszorították az igényeket. Az anyagtakarékosságban 14 millió 670 ezer forint az első háromnegyedév eredménye. Ezt elsősorban az anyaghányad csökkentésével érték el, azaz minél kisebb anyagigényű munkákat próbáltak elvállalni. A különféle gépek bontásánál az alkatrészeket minősítették, s a használhatókat javítás után újra beépítették. Összesen 1860 tonnát gyűjtöttek össze és adtak le a feketefém-, s 14 és fél tonnát a színesfém-hulladékokból. A cégnél 250 ezer forint jutalmat osztanak majd szét azok között a brigádok és dolgozók között, akik a legmagasabb szintet érték el a takarékossági versenyben. Aczél György előadása a politikai akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást „Művészetpolitikánk időszerű kérdései” címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, kulturális és művészeti életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitációs és Propagandaosztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. Csehszlovák delegáció a megyeszékhelyen Szűkebb pátriánk dolgozóinak életéről, konkrétabban a nők helyzetéről tájékozódott az a csehszolvák delegáció, amely szerdán látogatott megyénkbe. Maria Kabrhelovát, a CSKP Központi Bizottsága titkárságának és a KB-nak tagját, a cseh nőszövetség elnökét, valamint Jarmila Maleckát, a szövetségben helyettesét és Olga Vackovát, a nőszövetség központi bizottságának tagját, a parlament népi kamarája szociális bizottságának elnökét, Duschek Lajosnét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP KB tagja kísérte. Délelőtt Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, s ez alkalommal tájékoztatta őket Heves megye gazdasági és társadalmi fejlődéséről, s szót ejtett arról is, hogyan készülnek kommunistáink a közelgő pártkongresszusra. Részletezte, miként vesznek részt a nők a kisebb-nagyobb közösségek irányításában, s hogyan próbálják megyénkben ma sem mindig könnyű sorsukat javítani. Maria Kabrhelova asszony megköszönte az érdekes tájékoztatást, elismerését fejezte ki az eredményeket hallván, s megállapította, jó és hasznos dolog közös problémáinkat időnként megbeszélni. Beszélt mindarról, ami pillanatnyilag leginkább foglalkoztatja a szomszédos ország lakóit, s arról is, mi mindent tesznek náluk az asszonyok, lányok egyenjogúságának érdekében. A magas rangú vendégek programja a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán folytatódott. Dr. Perge Imre főigazgató-helyettes röviden bemutatta az intézményt, majd élénk eszmecsere alakult ki arról, milyenek a mai fiatalok, milyenek a jövendőbeli pedagógusok, kiknek többsége e megyeszékhelyen éppúgy lány, mint szerte az országban és Csehszlovákiában a tanárképzőkön. A csehszlovák nőszövetség képviselői számos kérdést tettek föl. Ecsetelték gondjaikat, s vitáztak arról is, milyen módon lehetne elmélyíteni az ifjúságban a kötelességtudatot, aktivizálni őket, s elérni azt, hogy természetesnek vegyék: a maga dolgát mindenkinek a lehető legjobban kell végeznie. Délután a Hevesi Háziipari Szövetkezetbe kísérték a látogatókat. Fogadásukon részt vett Juhász Lajos, a városi pártbizottság első titkára is. A vendégek programja megyénkben a Rákóczi TSZ-ben zárult. A küldöttség tagjait Perge Imre főigazgató-helyettes tájékoztatta a tanárképző főiskola életéről (Fotó: Köhidi Imre) Televíziós előselejtező „Kell a jó könyv!” Vetélkedő az Ifjúsági Házban Amint arról lapunkban már hírt adtunk, 1983—85 között rendezi meg a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Könyvtártudományi Központ más intézményekkel együtt a „Kell a jó könyv” országos vetélkedőt. A városi-járási elődöntők, s a megyei döntők már lezajlottak. A területi versenyt, amelyre három Heves megyei csapat is bejutott, Salgótarjánban tartották meg. A vetélkedő országos előselejtezőjét tegnap délután rendezték meg Egerben, az Ifjúsági Házban. Tizenegy csapat mérte össze tudását: a szegediek, a szombathelyiek, a tiszacsegeiek, a budapestiek, a pécsiek, a nagykőrösiek és a pásztóiak mellett az egri VILATI csapata is részt vett a játékban. A tegnapi előselejtező zsűrijében helyet foglalt Bakcsi György irodalomtörténész, Török Zsuzsa, a a Szovjet Irodalom című lap szerkesztője és Vető Kálmán, , az SZMBT munkatársa. Közreműködött Havas Judit előadóművész, a játékot Endrei Judit vezette. A televíziós adásba a Nagykőrösi Konzervgyár csapata és a tiszacsegei könyvbarát kluf tagjai jutottak tovább.