Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. február 25., hétfő üzen a szerkesztő „Kismama” jeligére. Gyöngyös: A baleseti járadék nem számít fizetésnek (bérnek), ezért a gyes mellett tovább­ra is megilleti. Ugyancsak megilleti akkor is, ha a gyes helyett a március 1-től igény­be vehető gyermekgondozási díj folyósítását kéri. A ren­delkezés értelmében erre az az anya jogosult, akinek gyermeke ez év március 1-ig még nem töltötte be az egy évet, s aki ehhez fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Mivel a leveléből úgy tűnik, a gyermek ősszel született, még van lehetőség­e kedvezőbb segítséget igény­be venni. A gyermekgondo­zási díjra igényét a területi­leg illetékes társadalom­bizto­sítási szervnél kell bejelen­tenie. Gy. László, Eger: A pontos válaszhoz tud­nunk kellene azt, hogy ja­nuár 1-én már munkavi­szonyban állt-e. Amennyi­ben időszakosan dolgozza le a megengedett munkaidőt (pl. az év első felében, fo­lyamatosan), akkor jogosan vonták le az egy napot, mi­vel január elsején ténylege­sen nem állt munkaviszony­ban. Ez még akkor is igaz, ha egyébként ugyanannál a vállalatnál tölti le a meg­engedett munkaidőt. Jogta­lan volt a levonás akkor, ha az 1240 órát folyamatosan, egész éven át rendszeres fog­lalkoztatásban tölti le. E két dolog ismeretében ön is megállapíthatja, jogos-e rek­lamációja. Amennyiben jo­gosnak véli a leírottak is­meretében, panaszával a munkaügyi döntőbizottság­hoz kell fordulnia. Kereskedő olvasónknak: Igazán sajnáljuk, hogy azok az írások, amelyek a pult másik feléről szólnak, elkerülték a figyelmét. A statisztika, hogy manapság minden harmadik vásárló becsapottnak érezheti magát, sajnos helytálló, de semmi­képp sem jelenti azt, hogy minden kereskedő vagy akár minden harmadik is, rosszul végezné munkáját. Ezt egyet­len cikk sem állítja. Szíve­sen vállalkozunk vitára is önnel, hogy kicseréljük ta­pasztalatainkat, ám ehhez is­merni kellene nevét, címét is. Tulajdonképpen nem is értjük, miért kívánt az is­meretlenség homályában maradni, hiszen levelének egy része valóban helytálló, igaz és ráadásul senkit sem sértene. Így az óvatosság iga­zán felesleges volt. „Leértékelt emberek?” jeligére: Tudomásunk szerint a té­máról már ejtettek szót, s mi magunk sem értjük, hogy ugyanolyan mértékű díj fi­zetése után miért jár kisebb szolgáltatás a nyugdíjasok­nak. Az Állami Biztosító tu­domásunk szerint még nem adott erre igazán megnyug­tató választ, mindenesetre levelét tolmácsoljuk, megis­mételve a kérdést. Kérjük a válaszig türelmét. mimBHMBB ' ¥ , W1.ii mil II W I if v ÆU 1 M —. . s ^9 ip jg| mr ! IS IIP g. ® 11 ®g||S^S _ .-•;', Válaszol az olvasószolgálat A táppénzrendszer módosítása 1985-től A kórházi ápolás idejére a betegek eddig nem teljes táppénzt kaptak. Valós igény volt tehát, hogy a hosszabb ideig keresőképtelenek ma­gasabb mértékű táppénzben részesüljenek, s emellett a pályakezdőknek is további kedvezményt tudjanak biz­tosítani. Ezért 1985-től mó­dosították a táppénzrend­szert, amelyről Kecsó Já­­nosné, a Heves megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság osztályvezető-helyettese tájékoztatta olvasóinkat. Azoknak a betegeknek, akik 1984. december 31. után kerülnek kórházba, az ápo­lás idejére már a teljes táp­pénz jár. Az 1985. január 1-ét megelőző időszakban a kórházi ápolás idejére az egyébként járó táppénz 70 százaléka, ha pedig a táp­pénzes betegnek eltartott hozzátartozója volt, 90 szá­zaléka járt. Január 1-­től a terhességi­gyermekágyi segélynek is a teljes összege jár a kórházi ápolás időtartamára. Kedvezően változott a mértéke azoknál, akik már hosszabb ideje táppénzre kényszerülnek. Ha a kereső­­képtelenségük 1984. decem­ber 31. után kezdődött, a harmincegyedik naptól öt, a kilencvenegyediktől pedig újabb öt százalékkal maga­sabb táppénzt kapnak. Egy példa erre: aki 75 százalé­kos táppénzre jogosult, an­nak a keresőképtelenség 31. napjától a 90.-ig nyolcvan, a kilencvenegyediktől pedig 85 százalékos táppénz jár. Ez a rendelkezés nem vonatko­zik a háztartási alkalmazot­takra, az alkalmi fizikai munkavállalókra, a gazdasá­gi dolgozókra, a kisiparosok­ra, a magánkereskedőkre, az ügyvédekre. A pályakezdő fiatalok táp­pénzjogosultsága is január 1-től változik. Aki 18. élet­évének betöltése előtt lesz keresőképtelen, vagy isko­lai tanulmányainak a befe­jezését követő 180 napon be­lül biztosítottá válik, és az is marad megszakítás nél­kül, 75 százalékos táppénzre jogosult. De akkor is, ha nincs legalább kétévi, meg­szakítás nélküli biztosítása. Korábban a fiatalok táppén­zének mértéke 65 százalék volt. Természetesen hos­­­szabb megbetegedés esetén nekik is tovább nő a táp­pénz összege. Egyszerűsödött a gyakran munkahelyet változtatók táp­pénzalapjának a megállapí­tása is, miszerint csak az utolsó munkáltatónál elért keresetet veszik figyelembe. Más a gyakorlat a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély megállapításánál is. Csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) keresetet lehet figyelembe venni. Egyébként a táppénzt ugyan­úgy kell megállapítani, mint korábban, a terhességi-gyer­mekágyi segély pedig nap­tári napra jár. A keresetek­ből a ténylegesen havonta levont nyugdíjjárulékot az ellátások alapjánál figyelmen kívül kell hagyni. Mindez azokra vonatkozik, akik 1984. december 31. után kezdték meg szülési szabadságukat, váltak keresőképtelenné. A­­ táppénzhez, a terhességi­gyermekágyi segélyhez az ál­talános bérpótlékot — ha­vi 310 forintot, továbbra is folyósítani kell. A folyama­tosan táppénzben, terhességi­gyermekágyi segélyben ré­szesülők — jogosultságuk megszűnéséig — a korábbi rendelkezések szerint kapják az ellátást. * T' 5* '** 1 * gH Apróbb-nagyobb bosszúságok A szolgáltatás minőségéhez tartozik... Ma már egyáltalán nem jelen luxust, hogy a nők a fodrászhoz, kozmetikus­hoz járnak. Ez a termé­szetes, s ez az iparág is egy a szolgáltatók közül. Ám az, hogy milyen mi­nőségben szolgáltat, az már távolról sem egyforma, még egy városon belül sem. Ezt feszegeti levelé­ben tíz pedagógus, akik úgy érezték — és joggal — nemcsak saját kényel­müket szolgálandó tették szóvá az egri Hadnagy ut­cai fodrászszalon helyzetét. A lakótelepiek nagy örö­mére, már tizenéve, hogy felépült a szolgáltatóház, benne a patika, a patyo­lat mellett egy nagyon íz­léses fodrász- és kozmeti­kai szalon is. Gyorsan „odaszoktak” a vendégek az ügyes kezű lányokhoz­­asszonyokhoz. Ám az évek teltek, de a szolgáltatás nem tartott egészen lé­pést e fejlődéssel. Ma már természetes igénye a dol­gozó nőnek, hogy jobb idő­beosztása érdekében elő­re megbeszélje fodrászá­val, kozmetikusával a meg­felelő időpontot. Ez sok helyen lehetséges, ám eb­ben az üzletben nem. Nincs ugyanis telefon. De még ha csak a vendégek ké­nyelméről lenne szó. A le­vél íróinak egyike példá­ul szemtanúja volt, ho­gyan szaladgáltak telefon­lehetőség után az ott dol­gozók, amikor az egyik vendég hölgy rosszul lett. Azt mondhatná az em­ber, nagyobb baj ne ér­je az idejárókat, mint a telefon hiánya. Ám nem egészen így igaz. Az ide­járó vendégkör igénye mi­ért lenne elhanyagolhatóbb, mint a többieké? Remél­jük, — írják többek kö­zött levelükben — egyszer a mi kérésünket, reklamá­ciónkat is meghallgatják a Technolux vezetői. Remél­jük mi is. —d. — LEVELEINK KÖZÖTT TALLÓZVA Jó közérzetünkhöz Bárki tanúsíthatja, nem kell sok ahhoz, hogy valaki jó közélettel kezdje a na­pot. Elegendő, ha a busz vezetője jó reggel­ttel üdvöz­li, ha munkahelyén derűs pillantással fogadják. Vagy a boltban figyelmesek vol­tak. De a jó közérzetet biz­tosítja az is, sokszor hosszú távra, ha érzik az emberek, hogy törődnek velük. Hogy ez mennyire igaz, azt leve­lek sokasága bizonyítja, hi­szen nemegyszer találkozunk postabontáskor olyan írá­sokkal, melyekben valami plusz kedvességnek, gon­dosságnak érzett,­ dolgot kö­szönnek meg így volt ez a múlt napokban. Az átlagos­nál is több olyan levél ér­kezett szerkesztőségünkbe, amelyekben a kérés az volt, tolmácsoljuk hálájukat. Az Egervölgye Termelő­szövetkezet 196 nyugdíjasá­nak köszönetét fejezte ki például a nagytályai Parádi Józsefné, aki arról írt, ér­zik, a szövetkezett emléke­zik alapítóira, azokra, akik már ledolgozták a magukét. S nem csak emlékezik, idő­ről időre megköszönik ne­kik azt, amit a kezdet ne­héz éveiben magukra vál­laltak, s be is számolnak arról, hogyan jut évről év­re­­ többre a közös gazdaság. S ez a gondoskodás nagyon sokat jelent az idős embe­reknek. Azt, hogy nem írták le őket egyszer és minden­korra azzal, hogy nyugdíj­ba mentek. Tóth Sándor öreg betűi egy beteg hálás köszönetét tolmácsolják, ő az egri hár­mas bélosztály orvosaira, nővérkéire emlékezik hálá­san, akik nem nézték, hogy szerényebb anyagi körülmé­nyek között él, csak azt, hogy gyógyulásra váró be­teg. Köszönő szavait né­hány szál virág helyett kö­tötte csokorba, a mosolyért, a figyelmességért. Murányi István egri ol­vasónk is a köszönet ily módját találta legcélraveze­tőbbnek. Ő az egri fogásza­ton nemcsak László Judit doktornő gyógyító munkáját, kedvességét érezte elismerés­ire méltónak, hanem ami ritkábban esik meg, az as­­szisztensnő, Margitka figyel­mességét is. A bátorítás, a kedvesség, amelyet „munka­köri kötelességén kívül” adott, az említésire méltó — írtak többek között. S min­t kiderül az embe­rek olykor még a szép ke­nyérért is külön hálásak, mint ahogy Joó Sándor le­veléből derül ki, aki egy község, Szilhalom dolgozói­nak elégedettségéről írt, mi­vel két pék, Kállai István és Heck István jóvoltából íz­letes „házi kenyér” kerül naponta az asztalokra. Egyszóval, mint a levelek­ből kiderül, nem sok kell ahhoz, hogy embertársaink jobban érezzék magukat. Csak néhány szó, egy kis­sé nagyobb figyelem. Min­dennapi életünkben, amikor épp a jó szón­ak olyannyira érezzük hiányát, ajándékot jelent a másik emberrel tö­rődő magatartás. A jó, jóra ösztökél, a kedvesség ked­vességet szül. De jó lenne ezt megjegyezni, — s betar­tani. — d — Községünkben hagyományai vannak a téli sportnak A Népújságban körülbelül másfél hónappal ezelőtt jelent meg egy cikk, hogy a megye területén hol épül jégpálya. Szeretném elmondani, hogy Bélapátfalván ennek a tömegsportnak már régi hagyománya van. Az új bitu­menes teniszpálya, amely az Építők SK támogatása mel­­lett társadalmi összefogással épült, a hideg beköszöntő­vel jégpályává lett „átalakítva”. A jégpálya egy hét kivételével december óta üzemel a község fiatalabb és idősebb lakóinak örömére. Köszönjük az Építők SK elnökének, valamint a veze­tőségnek, hogy ezt a téli sportlehetőséget biztosították. Ferencz Gábor pályagondnok és Kovács Károly társa­dalmi aktivista biztosította a jó minőségű jeget. Sas Emil Bélapátfalva Egészségünk érdekében A Mátraalji Szénbányák szaksz­ervezeti bizottságának nőbizottsága szívügyének tartja az egészség védelmét. Ezt szolgálják a különböző szinten tartott ismeretter­jesztő előadások éppúgy, mint a szűrővizsgálatok szer­vezése. A nőbizottság ven­dégeként gyakran tart elő­adást az itt dolgozó as­­­szonyoknak dr. Örley Judit, akit az asszonyok maguk is a bányászasszonyok orvosa­ként tartanak számon, mert évek óta több alkalommal keresi f­el a bányászvidéke­ket Borsoditól Nógrádiig. Nemcsak előadásokra vállal­kozik, hanem a munkahelye­ket is meglátogatja, s ott a helyszínen ad tanácsot a nőknek. Legutóbb Petőfibá­­nyán került sor előadására: a nőgyógyászati gondokról, a daganatos megbetegedé­sek megelőzéséről beszélt, de foglalkozott az általános iskolások egészségügyi felvi­lágosításával is. az általá­nos iskola mintegy százfő­nyi tanulóserege hallgatta meg tanácsait. Osztafi Andrásaié Petőfibánya Válaszol az illetékes Visszatérítjük a felárat A Népújság 1985. február 13-i számában megjelent, „Patyolat, ó!” című cikkel kapcsolatban közöljük, hogy a gyöngyösi szalonban ex­pressz pipere mosásra vál­lalt fehérneműk határidőben és megfelelő minőségben történő visszaszolgáltatása érdekében intézkedéseket tettem. Vállalkozási szerződésünk értelmében, a sürgősségi fel­árakat — határidő-késedelem esetében — kötelesek va­gyunk visszatéríteni. Sajná­latos módon ez az adott egy­ségnél nem történt meg, ezért felelősségre vontuk a mulasztókat. Az adott ügy kapcsán intézkedtem a jog­talan felár visszafizetésé­re. Szervezési és egyéb in­tézkedéseinkkel biztosítani kívánjuk a cikkben vázolt esetek megelőzését, s ezáltal ügyfeleink megelégedését szolgáltatásainkkal. Bulhardt Mihályné igazgató Nem bérelünk diákszállót A Népújság 1985. február 14-i számában Havas And­rás aláírással megjelent, „Egy turista, mondd, mit te­het?” cím alatti cikk válla­latunkat érintő témával is foglalkozik. A cikk írójának felülete­sen szerzett információja le­het és így a Népújság ol­vasótáborát is félrevezeti, mert a Volán 4-es számú Vállalat nem bérel Mátra­­füreden, a Turista utcában diákszállót és nem is bérelt soha. A cikk úgy tünteti fel, hogy a diákok részére nem „üzlet” a Volánnak a szál­láshelyek bérbe adása, azért nincs helyük a diákoknak. Vállalatunk jelentős erő­feszítéseket tett eddig is sa­ját forrásai terhére a diákok utaztatása érdekében, és nem „Az üzlet az üzlet” szem­szögéből tettük. Sajnos diák­szálló-bérleménnyel nem rendelkezünk. Nagy István osztályvezető, Eger SZATMÁR kárpitvásár a füzesabonyi bútoráruházban február 25-től március 5-ig. A Szatmár Bútorgyár teljes termékválasztéka bemutatásra kerül: Szamos I. garnitúra, Kraszna I. garnitúra, Szabolcs garnitúra, Anita garnitúra, Kraszna II. garnitúra, Szatmár VI. garnitúra, Antónia ülőgarnitúra, szóló rekamiék, heverők. A vásár befejeztével 10 000 Ft feletti Szatmár kárpitozott terméket vásárlók körében 1 db Szatmár VI. garnitúrát sorsolunk ki! Tekintse meg ön is közös kiállításunkat! FÜZESABONY

Next