Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 27. szám 1986. február 1., szombat AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÁRA: 2,2» FORINT A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alap­jai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörül­ményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi hely­zete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen ja­vult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi je­lentős passzívummal szemben 1985-ben mind ru­bel-, mind nem rubel elszámolásokban aktívum­mal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékony­ságának némi javulása, valamint a nemzeti jöve­delem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a bel­ső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési üte­met tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előre láthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései ered­ményeképpen, 1982-től a külgazdasági kapcsolatok min­den évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kivi­teli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmo­zás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 száza­lékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökke­nése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalék­kal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljöve­delem emelkedése az egyéb munkajövedelmek, és különö­sen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás nö­vekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a lét­számcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalék­kal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munka­­időalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahét­re való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a ki­egészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóesz­köz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban, mint­egy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növe­kedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a kön­­­nyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyag­felhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energia­felhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985- ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb, nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai terme­lés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent. 1985- ben, a rendkívül hideg tél miatt, ismét nagyobb import vált szükségessé. A termelés importigényessége mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szerkezetében és a gaz­dálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdeké­ben. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisválla­latok és egyéb kisebb termelőszervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növe­kedett­ a magán kisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gaz­dálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek nö­vekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt, folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelem növekmény négyötöde az árszínvonal emelkedé­séből származott. A külkereskedelmi cserearányok rom­lása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedel­mek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jöve­delemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985- ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya vala­melyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mint­egy 95 százaléka dolgozott. A gazdasági fejlődés főbb mutatói A termelés és ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 száza­lékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően, az ipari termé­kek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubelviszonylatba 38 százalékkal, nem rubel elszámolások­ba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivi­tel gyors növekedése mellett, a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte érté­kesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek men­­­nyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a ter­melőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalék­kal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb fel­tételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg, 1984—85-ös tél folyamán akadályoz­ták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differen­ciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mér­tékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csök­kent. A központi fejlesztési programok által felölelt te­rületek többségénél a termelés fejlődési üteme meghalad­ta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően, a ter­mékmegújítás lassú volt. Az iparban foglakoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés a korábbi, évi 2—3 százalékról 0,5— 0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásá­ban szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—1985. években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jel­lemezte, és lényegében a munkatermelékenység növelte­ (Folytatás a 2. oldalon) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület ,a Mi­nisztertanács előterjesztése alapján módosította a jog­­tanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. sz­ámú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövő­ben — az ügyvédi és a sza­badalmi ügyvivői munka­­közösségek me­lett — jog­­tanácsosi munka­közössé­gek is végezhetnek gazda­sági vagy műszaki kutatás­sal, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsola­tos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács­­ megtár­gyalta az 1985-ben elinté­zett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapí­totta, hogy az ügyekben­­ hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi, és külképviseleti szervek a törvényes rendel­kezéseknek és az állam­pol­­gárisá­ggal összefüggő nem­zetközi szerződések előírá­sainak megfelelően készítet­ték elő. A megalapozott előterjesztéseik elősegítet­ték, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyé­­ni, a köz- és az állami ér­dekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett ke­­gyelmi ügyek tapasztalata­it. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek kö­rültekintően végezték. Ér­vényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által ki­szabott büntetést végre kell hajtani. Így csak különös méltánylást érdemlő, hu­mánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Előtérben a minőségi követelmények Havasi Ferenc Gyöngyösön, az egyetemisták, főiskolások táborában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára pén­teken aktuális gazdaság­politikai kérdésekről tar­tott tájékoztatót a KISZ KB egyetemi, főiskolai ta­nácsa által szervezett egyetemisták, főiskolá­sok országos táborában, amelynek a gyöngyösi fő­iskola ad otthont. Az ese­ményen részt vett Barta Alajos, a Heves Megyei Pártbizottság első titkára is. A felsőoktatási intézmé­nyek kétszáznegyven KISZ- vezetőségi tagját, valamint a vendégeket Nagy Imre, a KISZ KB titkára köszöntöt­te, majd Havasi Ferenc elő­adására került sor. A Központi Bizottság tit­kára elmondta, hogy a gaz­dasági kérdések mindig a politikai érdeklődés közép­pontjában állnak. Napjaink­ban a gazdasági élet terén kimerültek az extenzív fej­lődés lehetőségei. További munkaerő nem áll rendel­kezésre, nincs művelésbe be­fogható új földterület és az ásványkinccsel is megfontol­tan kell gazdálkodni. Az in­tenzív fejlődés lehetőségeit kell feltárni. Megoldást je­lentene részben, hogy a munkaerő egy hányadát az ipadból az infrastruktúra, a szolgáltatások felé kellene irányítani. Fontos az is, hogy a meglévő nyersanyagot job­ban hasznosítsák, a munka­erővel pedig minél értelme­sebben gazdálkodjanak. Cél: a lehető legmagasabb szin­ten kell feldolgozni az üze­mekben a termékeket. Utalt arra, hogy a gazda­sági építőmunka jobb meg­szervezésével kell a szocia­lista országokat, így a szo­cializmus eszméjét vonzób­bá tenni. Napirenden szere­pelnek a társadalmi meg­újulások és hogy a fejlődő világ országai melyik ren­det választják, az attól is függ, hogy annak gazda­sága mit képes nyújtani. A miénk igazságosabb társada­lom, mint a kapitalista, de például műszaki vonalon még, nem tudott arra a szintre felzárkózni, amelyen a fejlett tőkés államok áll­nak. Bizonyára felmerül a kérdés: mi lehet az oka, hogy az igazságtalan társa­dalmi viszonyok között élők műszaki területen többet produkáltak? Mint hangsú­lyozta: a hibát valószínűleg önmagunkban kell keresni, s arra törekedni, hogy üze­meinkben, gyárainkban, ter­melékenyebben, hatéko­nyabban dolgozzanak. Je­lenleg elemzik azokat a for­rásokat, amelyek elősegítik (Folytatás a 3. oldalon) Havasi Ferenc előadását tartja (Fotó: Szántó György) Magyar pártküldöttség utazott a kubai párt kongresszusára A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével pénteken ma­­gyar küldöttség utazott Kubáiba. A delegáció — amelynek tagja Barts Osz­­kárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István, nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez — részt vesz a Kubai Kommunista Párt III kongresszusán. A küldött­­ség búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megje­lent Euclides Vázquez Can­dela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete.

Next