Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 51. szám 1986. március 1., szombat ÁRA: 2,20 FORINT Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozója Lázár György Uljanovszkba látogatott A jövőért érzett felelősség, építő szándékú, kritikus hangvétel jellemzi az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pontról (az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szervezeti szabályzatának módosításai nem tartanak külön előadói beszédeket, hanem azok lényegét belefoglalják az SZKP Központi Bizottságának politikai beszámolójába, melyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke volt. A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvédeni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző külföldi szovjetellenes központok és egyéb ellenséges elemek aknamunkájával szemben. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetés címére. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt kölaponti bizottságának hibájából minimálisra zsugorodott a helyi pártszervek szerepe hibákat követtek el a káderpolitikában, megsértették a kollektív vezetés elveit. Az elkövetett hibákból levonták a megfelelő tanulságokat — mondta Abszamat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségességének szentelte felszólalását. Az üzem rekonstrukciójával kapcsolatos huzavonát ugyanúgy bírálattal illette, mint az egyik új típus céljára kidolgozott motort, amely „nem tartozik a legjobbak közé”. Bírálta a kooperációs hibákat, amelyek lassítják az új típusokra való áttérést. Szibériának, ennek a zord éghajlatú, de természeti erőforrásokban hallatlanul gazdag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szergej Manyakin, az omszki területi pártbizottság első titkára. Rámutatott a Szibéria „hasznosítása” és „élettel való megtöltése” közötti különbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, mégpedig nagyon észszerűen és körültekintően megoldani. Szibéria „megfiatalodásával” egyébként sajátos tennivalók is jelentkeznek. Omszk lakosságának átlagéletkora jelenleg 31 év. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen ,a közlekedésügyi miniszter első helyettese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Berzenko elvtárs?” — kérdezte a vitában felszólaló Alekszandr Szuharov, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalékkal több munkát kell elvégezniük a szovjet főváros metróépítőinek a programok egyharmadához még mindig hiányzanak a tervek és a költségvetések. Szovjet Örményország virágzásáról, a köztársaságok közötti együttműködés üdvös hatásáról beszélt felszólalásában Karen Gyemircsjan, az örmény KP Központi Bizottságának első titkára, őt Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára követte a szónoki emelvényen. Rámutatott hogy a szovjet fiatalok méltó módon kiveszik részüket az ország társadalmi és gazdasági fejlesztéséből, a vezető iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javítani kell. Emellett sok a nevelési gond, az ifjúság szabadidejének ésszerű és hasznos eltöltésével kapcsolatos probléma. Az élesen bíráló hangvétel folytatódott a szovjet kulturális miniszter felszólalásában. Pjotr Gyimicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizottságának, kifakadt azok ellen a pénzügyi és tervező szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaságra nehezedő nem jövedelmező terhet láttak a kulturális építő munkában. Magatartásuk következtében az elmúlt öt évben visszaesett a kulturális beruházások üteme. Gyemicsev miniszter elmondta, hogy a Szovjetunióban jelenleg 622 színház működik, ez kevesebb a háború előtti számnál. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy az országban immár meglehetősen sok olyan művészeti alkotás születik, amelyek az új típusú kezdeményező szellemet mutatják be, segítik az előrehaladást fékező tényezők felszámolását. Szemjon Grosszu, a Moldovai KP KB első titkára a köztársaság ötéves tervének teljesítését elemezve szóvá tette, hogy a részleges elmaradás egyes pártszervezetek formális munkastílusára, a döntési bátorság hiányára vezethető vissza, ami különösen az intenzív gazdálkodásra való áttérésben okoz következetlenséget. Egy Üzbegisztáni bentlakásos iskola igazgatónője, Marjam Jakubova szólalt fel ezután. Ez a hatgyermekes idős asszony, aki három és fél évtizede dolgozik a pedagógus pályán, visszatért a politikai beszámolónak arra a részére, amelyben a pártszervezetek szerepének és felelősségének fokozásáról volt szó egy olyan fontos területen, mint a jó erkölcsi-hangulati légkör fenntartása a családban, az iskolában, a munkahelyen. Jakubova asszony bírálta a tankönyvkiadást és az iskolák ellátását. A délelőtti ülés utolsó szovjet felszólalója a volgográdi területi pártbizottság első titkára volt. Vlagyimir Kalasnyikov ipari sikerekről számolt be. Közölte, hogy elkezdődött egy új traktortípus, a „Volgar" gyártása, s e gép teljesítménye kétszer akkora, mint elődjéé. Kalasnyikov bíráló hangnemben szólt a területi építőipar szervezési gyengeségeiről. A péntek délelőtti ülésen üdvözölte a kongresszust Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsának elnöke, Gaston Prissonier, a Francia KP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Babrak Karmai az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János megtekinti Moszkvában a Kongresszusi Palota csarnokában rendezett kiállítást (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) ,az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére díszkivilágítást kaptak a moszkvai utcák. A képen: a Kalinyin sugárút fényárban (Népújság-telefotó: — MTI — Balogh P. László felvétele — KS) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2.) bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Miniszzertanács indítványozta, hogy az Országgyűlésűzze az ülésszak napirendjére az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyagipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapjánn módosította a társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi baleset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségre vonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosítálta a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továbbiakban személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megbeszélése Pénteken az Országházban tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénzügyminiszter az illetékekről. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes a sajtóról szóló törvényjavaslat főbb elveit vázolta fel. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter az építő- és építőanyagipar helyzetéről adott tájékoztatást. Napirenden: megyénk ipara Sós Gyula miniszterhelyettes Egerben Vezető munkatársainak élén Sós Gyula ipari miniszterhelyettes találkozott pénteken szűkebb hazánk képviselőivel , közöttük Schmidt Rezsővel, a megyei pártbizottság titkárával, Bágyi Imrével, a megyei tanács elnökhelyettesével és Fábryné Dobai Ilonával, az SZMT titkárával , akikkel aktuális kérdésekről folytatott eszmecserét. A tárca és megyénk vezetői között már hagyományos megbeszélés előtt a látogatók a „házigazdák" társaságában felkeresték a Csepel Autó , illetve a Vilati gyárait, utána pedig az Egri Vasöntödét, ahol a termelőegységek igazgatói, párttitkárai tájékoztatták, kalauzolták üzemnézésen a vendégeket. A megyeházán történt tárgyaláson dr. Kaszás Mária, a tanács osztályvezetője adott ismertetést a terület legutóbbi időszakban elért eredményeiről, majd a VII. ötéves terv célkitűzéseiről. A tanácskozáson megkülönböztetett hangsúllyal került szóba megyénk északi részének, konkrétan Pétervására nagyközségnek az ipari fejlesztése, amelynél megyénk vezetői a jelenleginél lényegesen magasabb jövedelemteremtő termelés megvalósítását szorgalmazták. A környezetvédelmi feladatokat érintve javasolták, hogy a visontai Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójával egyidejűleg feltétlenül kerüljön napirendre a mátrai táj fokozottabb óvása, s nem mondtak le arról, hogy a por- és pernyecsökkentés mellett a kén-dioxid-szennyezés is mérséklődjék, megszűnjék a jövőben. Fontosnak ítélték, hogy a gyöngyösoroszi ércbányászat tervezett szüneteltetésének idején a meglevő kapacitás hasznosítására végzett más tevékenység se veszélyeztesse az egészséget, a vidék természeti értékeit Nem utolsósorban pedig felvetették a Hatvani Cukor - és Konzervgyár környezetkímélőbb energiafelhasználásra való átállításának szükségességét. Az energiaellátás kapcsán egyébként úgy ítélték a megbeszélés résztvevői, hogy a jövőben elsősorban Heves város, továbbá Kál, Hort, Csány és Füzesabony földgázvezetékre való bekapcsolását tartják indokoltnak. Ugyanakkor még számos más kérdésről is szó esett tegnap. Részletesebben is beszéltek az ipari fejlesztésekről s a velük összefüggő gondokról, így például a szövetkezetek nagyfokú anyagi leterheltségéből fakadó problémákról, a bedolgozói hálózat erősítésének, szélesítésének akadályairól, az általánosságban tapasztalható anyag- és alkatrészellátási nehézségekről — közösen keresvén a helyzet javításának lehetőségeit. Az együttműködésre terelvén a szót, megállapították, hogy javuló a kapcsolat a tárca és a megye vezetői között, amit a területi ipari bizottság, illetve a minisztériumban nemrég alakult területi koordinációs önálló osztály a továbbiakban még jobbá tehet. Örvendetes: mindkét részről azon vannak, hogy folyamatosabbá tegyék a közös munkát, rendszeresebbé váljanak az egymással való találkozások. Mi több: már a tegnapi megbeszélésen mindjárt az eredményesebb munkamódszerek kialakításához is hozzáláttak.