Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-24 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 70. szám ÁRA: 1986. március 24., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megillette a szó... .. .azokat a képviselőket, akiknek a tavaszi ülésszak témáihoz mondanivalójuk volt. S hogy sokuknak szándékában állt véleményt formálni, a választópolgá­rok gondolatait tolmácsol­ni, azt bizonyította a két napig tartó vita. Hogy ezt a szót ritkítva szedet­te a szerkesztő, nem vélet­len, mert mind az illeté­kekről, mind a sajtóról szóló törvényjavaslat, mind pedig az építő- és építő­anyag-ipar helyzetéről, fel­adatairól beterjesztett ex­pozé tartalmas és magvas vitát váltott ki. A soros elnök számos képviselő­­ hozzászólása előtt mondta el a szokásos mondatot: „...illeti a szó!” S ezúttal nemcsak úgy il­lette a honatyát a szólás joga, hogy hónapokig ké­szüljön rá, hanem az ér­velő vita hevében is, ott azonnal reagálva az elhang­zottakra. Igaz, rend­kívüli — szakmai és politikai ér­zékkel, adottsággal. A kö­zelmúltban megújult or­szággyűlés jellemzője­ lett az a munkastílus, amikor például az illetéktörvény kapcsán „nézeteltérés” tör­tént a miniszter és a mó­dosítást javasló képviselő között. Az érvek „csatájá­ban” született meg a T. Ház döntése: 193 szavazat­tal az illetéktörvény ren­delkezései közé iktatta a felszólaló budapesti képvi­selő javaslatait. A megfontolt gondolko­dásra utal az is, hogy egy­­egy javaslat nem talált egyértelmű támogatásra a képviselők körében: példa rá — s erre korábban alig­­alig került sor —, hogy az elnöki pulpituson ülő vi­tavezetőnek szavazatszám­lálókat kellett hívnia a te­rembe. Mert a döntés igaz­ságossága és tisztasága így követelte. A demokratikus szellem szülte „divat” lett az in­terpelláció, ezúttal három is elhangzott. Úgy tűnik, a képviselők egyre gyak­rabban kérik el a minisz­terektől­ — kissé áttétele­sen fogalmazva — a „vá­sárlók könyvét”. A közér­dekű felvetésekre adott válaszokat egy-egy esetben fenntartással fogadták, mint például az importált termékek forgalmazásának árrését illetően. Ebben az esetben nemcsak az inter­pelláló, de a képviselők többsége sem volt elége­dett a kérdésre adott vá­lasszal. Az elnöki utasítás szerint a kereskedelmi bi­zottság ad majd számot a körültekintő vizsgálat eredményeiről a nyári ülés­szakon. Ahogy megyénk képvi­selői is fogalmaztak: „be­gyűrűzött” a mindennapi élet a Parlamentbe. Ám, példás az a törődés, amely jelzi, hogy mind az ország vezetése, mind pedig ma­ga a testület igyekszik megoldani minden gondot, s tervezni a jobb jövőt. A kétnapi munka alapján várható, hogy ez a jobbító, többet nyújtani akaró szándék a képviselők hét­köznapi teendőiben kisu­gárzik majd az ország szí­véből. .. Szilvás István Felkészülés a videó, a számítógép javítására Egy vállalat—sok szolgáltatás Szolgáltatók. Ez a fő tevékenységük az egri központtal működő Elekt­romos Karbantartó Válla­latnál dolgozóknak. Sok­féle munkát végeznek, de elsődlegesen arra törek­szenek, hogy a lakossá­got segítve a már előállí­tott anyagi javak, eszkö­zök hasznosságát meg­őrizzék, illetve helyreállít­sák. A híradástechnikai berendezésektől a háztar­tási kisgépek javításán át a gázszerelésig, a festé­sig, a villanyszerelésig karbantartanak nap mint nap. Nemrég a harmadik esztendőt zárták önállóan. 1983. január 1-én alakul­tak a volt Gelka — a Gépipari Elektromos Kar­bantartó Vállalat — me­gyei kirendeltségének át­szervezése után. Az önál­lóság jegyében eltöltött rövid időszak alatt jelen­tős eredményeket értek el. Erről tájékoztatta lapun­kat Dósa Imre igazgató és Macz István termelési vezető. Elmondták, hogy az elmúlt három­­ évben egyenletesen fejlődött a vállalat. 1982- ben az átszervezés előtt 18 millió volt forgalmuk, amelyet 1985-ben 23,5 mil­lióra emeltek. Mindennek alapja az volt, hogy bátran vállalkoztak, és újdonságo­kat vezettek be. Tevékenysé­gi körük a megyeszékhely mellett a volt egri és a volt fü­zesabonyi járás területére terjedt ki. Összességében te­hát hatvan községben végez­nek rendszeresen szerelést, javítást, karbantartást a la­kosságnak. Erre megfelelő címbe­gy­űjtő-hálózatot szerveztek a falvakban, az ottlevő ABC- áruházakban, az iparcikk- és vegyesüzletekben, sőt újab­ban a takarékszövetkezetek­nél is. Ezeknél a helybeli la­kosok rendszeresen bejelent­hetik igényeiket a meghibá­sodott híradástechnikai esz­közök, illetve háztartási gé­pek javítására. A vállalat szerelői az említett hatvan településen hetente kétszer jelennek meg, és a munkák nyolcvan százalékát a hely­színen elvégzik. Nagyobb meghibásodás esetén a ké­szülékeket az egri központ­ba szállítják javításra. Vállalkozói kedvüket jelzi, hogy központi antenna ter­vezetéssel és szereléssel, CB- rádió szereléssel, továbbá stú­dióberendezések tervezésével, összeállításával és hangosítás­sal is foglalkoznak. Munká­jukat dicséri, hogy közre­működtek az Egri Ifjúsági Ház, a Megyei Művelődési Központ, valamint számos általános iskola stúdióinak felszerelésében, ezek üzem­be helyezésében. Szerződés­ben vannak a Heves Me­gyei Állami, valamint a Ta­nácsi Építőipari Vállalattal, az egri lakótelepeket köz­ponti antennatervezésre, il­letve -szerelésre. A megalakulás után kis­vállalatot alapítottak és az volt a céljuk, hogy kevés adminisztrációval gyors munkát végezzenek. Ám a közgazdasági szabályozók változásával ma már ugyan­olyan besorolásban vannak, mint a tőlük sokkal na­gyobb termelőegységek, no­ha létszámuk száz alatt van. Ez a változás arra kényszerítte a kollektívát, hogy bővítsék tevékenységü­ket. Így az Orionnal kötöt­tek szerződést, amelynek alapján kialakították a gyár Heves Megyei Márka Szer­vizét. Ez azt jelenti, hogy az Orion által készített és forgalomba hozott valamen­­­nyi készüléket: rádiókat, szí­nes és fekete-fehér képer­nyős televíziókat, erősítőket, Hi-Fi tornyokat javítanak. Tehát úgynevezett vevőszol­gálati tevékenységet látnak el. A Székesfehérvári Video­ton Gyárral is megállapodá­suk van az összes forgalom­ba levő termékük Heves megyei garanciális javításá­ra. Ugyancsak hasonló szer­ződést kötöttek a Lampart­­tal, valamint a Fegyver- és Gázkészülékek Gyárával. Ezeknek bojlereket, konvek­torokat, gáztűzhelyeket, fa­li melegítőket tartanak kar­ban garanciában, illetve azon túl is. A szükséges pótalkatrészeket a gyártó cé­gek biztosítják, igény sze­rint. Persze, ma is gyakran küzdenek alkatrészhiánnyal, főleg a kiskészülékek, mint a villanyborotvák, a zsebrá­diók vagy a magnetofonok esetében. Évente az átalány­­díjas, valamint a garanciá­lis javításokkal együtt csak­nem 40 ezer készüléket vizs­gálnak át és tesznek ismét működőképessé szerelőik. Vállalkozói kedvüket to­vábbra is fenntartják. Ezt bizonyítja, hogy Egerben és a környező településeken a turistagázpalackok töltését egyre nagyobb számban vég­zik. Ezen túlmenően a kereskedelmi egységekben, az üzletekben elhelyezett hű­tőpultokat is javítanak, hű­tőkamrákat pedig gyártanak is megrendelésre. Kilencfős gázszerelő csoportot hoztak létre, amely épületeken be­lüli szerelésekkel, illetve a készülékek javításával foglal­kozik. Tizenkét tagú építő­brigádjuk pedig lakások, épületek felújítását végzi. A víz- és villanyszereléstől a festésig, illetve a kőműves munkáig. Nemrég újították fel a vasútállomási bejáró­nál levő ABC-áruházat, és ők végezték a pétervásári művelődési ház festését, il­letve központi fűtéses szere­lését. Miután az új híradástech­nikai eszközök, mint a videó, a személyi számítógépek, a digitális technika egyre in­kább tért hódítanak hazánk­ban, így ezek javítására is felkészülnek. Ebben látják a jövőt, amelyhez megfelelő műszerek, szerszámok szük­ségesek. Ehhez pedig a me­gyei tan­tól kértek és vár­nak anyagi segítséget, hiszen a lakossági szolgáltatások körét és jogos igényét kí­vánják bővíteni ezáltal. Szakembereiket rendszeresen tanfolyamokon képezik to­vább az új ismeretek foga­dására. Mentusz Károly A vállalat egri szervizében Kovács Gyula színes televízió javítását végzi A meghibásodott magnók és sztereorádiók ismét működnek Siller László keze nyomán (Fotó: Perl Márton) A­ Németh Károly vezette magyar pártkü­ldöttség megérkezett Csehszlovákiába Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese vezetésével tegnap megérkezett Prágába a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vesz a CSKP ma kezdődő XVII. kongresszusán. A küldöttség tagja Géczi János, az MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és Ko­vács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagy­követe, aki Prágában csatlakozott a delegációhoz. Fogadásukra a prágai főpályaudvaron megjelent Antonin Kapek, a CSKP KB elnökségének tagja, a prágai pártbizott­ság első titkára. Prágában tartózkodik már a CSKP kongresszusára meghí­vott számos testvéri kommunista és munkáspárt küldöttsé­ge. A Németh Károly vezette magyar küldöttség vasárnap dél­után megkoszorúzta Klement Gottwald sírját a prágai Ziz­­kov- hegyen lévő nemzeti emlékműben, és virágot helyezett el a szovjet hősi emlékműnél. Kommunista műszak a Csepel Autó Egri Gyárában Több mint hatszázan vettek részt a hét végén kommunista műszakon a Csepel Autó Egri Gyárában. Elhatározták, hogy a hatórás munkában megkeresett pénzösszeget lakásépítési alapjuk növelésére fordítják. A karbantartók ezúttal is a gépek műszaki állapotának javításán dolgoztak. Képünkön Berecz László, a sorfúrót szereli (Fotó: Laczkó István) Verseny — az életért, a biztonságért Másfél ezer diákot mozgatott meg az MHSZ és a Közlekedés­­biztonsági Tanács Heves megyében, amikorra a megyei dön­tőre sor kerülhetett szombaton, az Egri 6-os Számú Általános Iskolában. A Nemzetközi Iskola­ kupa a közlekedési diákkö­rök és szakkörök tagjait hívja vetélkedőre minden évben — az idén, a finnországi döntőig! Ha a felelőtlen száguldozás helyett mindig így közleked­nének a fiatalok, mennyivel kevesebb gyermekbaleset len­ne! A kerékpárszerelésben Ju­hász Krisztina, az egri 8-as iskola tanulója is jeleskedett. A KBT és az MHSZ jutal­mai: vándorserleg, pénz­juta­­­lom Ügyességi verseny, kerékpárral (Fotó: Kőhidi Imre)

Next