Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! XXXVII. évfolyam, 76. szám 1986. április 1., kedd AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Számvetés Fiatalokkal találkozva, lányokkal, fiúkkal beszél­getve, különös jelenségre figyeltem föl mostanában. Ha egyre gyakrabban — érthetően a közelgő kong­resszus kapcsán — arra te­relődik a szó, szűkebb kö­zösségükben hogyan dolgo­zik a KISZ, először zavar­tan elhallgatnak, aztán lassan, tétovázva elkezdik sorolni a hibákat, hiányos­ságokat. Hogy jó, ha éven­te egyszer sikerül össze­rántani a gyűlésre a srá­cokat. Meg hogy egyre ke­vesebb ember lelkesedik, ha valaki fölveti, rendez­hetnének valami jó bulit. És hogy sokan vannak, akik legföljebb tagköny­vük miatt vallhatják, hogy benne vannak a mozga­­­­lomban. Na meg, unalma­sak a vitakörök, egyálta­lán a dolgok igen-igen­­ rosszul állnak. . . . Nézem ilyenkor a tépe­­lődő arcokat és töprengek. Mintha néhányan a nagy országos számvetésre ké­szülődők közül alaposan félreértettek volna vala­­­­mit. Éspedig azt a meg­hirdetett tételt, hogy csak úgy lehet igazán megújí­tani a szövetséget, ha tag­jai nyíltan és őszintén fel­tárják mindazt, ami eddig rossz volt. Nos, attól tartok, az ez ügyben legbuzgóbbak ész­­r­revétlenül át-átcsúsznak a ló másik oldalára. Erősen kétlem ugyanis, hogy az­­ elmúlt időszak egyébből­­ sem állt volna, mint elfu­­s serált törekvések sokasá­gából, rosszul kitalált prog­­­­­amok erőltetett véghezvi­­teléből, megvalósíthatat­lan tervek, célok halmazá­ból. Hisz épp az a tény, ame­lyet mostanában igencsak gyakran emlegetnek ros­­­szallóan, hogy öregszik a KISZ — na épp ez bizo­nyítja, nem teltek el azért az elmúlt esztendők oly­annyira haszontalanul, nyomot sem hagyva. Mert nemigen állíthatja senki, hogy egy 30 éven felüli férfit, mondjuk két­gyermekes családapát, bár­ki is erőszakkal egy ön­­­­kéntes mozgalomban tart­hatna. Nyilván van miért, volt, van miért maradnia. Ha más miatt nem, hát azért, hogy a „régiekkel” jókat nosztalgiázzon azon, amikor a katonákkal vagy katonaként együtt hordták a homokzsákokat a gátra Vagy amikor egy nyáron kétszer is sikerült bevere­kedniük magukat egy épí­tőtáborba. Vagy amikor parkrendezésre, játszótér­gondozásra, fásításra, ki tudja hányféle társadalmi munkára szerveztek em­bereket, hogy a hajnalig tartó diszkókról, bulikról, vetítésekről már ne is be­széljünk. Hogy mindez már nincs? Vagy legalábbis egyre rit­kábban ? Hogy a vállalások legtöbbször a helyi terme­lőmunkához kapcsolódnak? Hát persze, ahogy válto­zik az élet, úgy változnak a KISZ tagjainak igényei, lehetőségei is. Nem vitás, ezekhez igazodóan kell új tartalommal megtölteni a mozgalmi életet. Ez azon­ban csak akkor sikerülhet, ha a beszámolók fölmérik a kétségtelen eredménye­ket is, s amit lehet, át­mentenek az új korszak­ba — tárgyilagosan. Németi Zsuzsa Nemzeti ünnepére készül az ország A felszabadító hősökre emlékező koszorúzásokat, intézményi ünnepségeket, baráti találkozókat rendez­­­­nek a következő napok­­­­ban országszerte nemzeti ünnepünk, április 4-e tisz­teletére. A­­ főváros és vala­mennyi­ település utcáit, te­reit,­zászlódíszbe öltöztettek már, s felkerültek a színes dekorációk a középületek, állami intézmények homlok­zatára is. Budapesten dísz­­kivilágítást kapnak a köz­épületek és a műemlékek. Április 3-án ünnepi kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással felvonják az ál­lami zászlót az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogóját és a mun­kásmozgalom vörös zászla­ját pedig a Gellérthegyen. Az állami zászlónál 4-én dél­ben zenés őrségváltás lesz a a Parlament előtt. A felszabadulás évfordu­lója alkalmából az Ország­házban átadják a művészet területén elért kimagasló eredményekért a Kiváló és Érdemes Művész címeket,­ valamint az Elnöki Tanács kitüntetéseit eredményes munkásságuk és közéleti te­vékenységük elismeréséül az állami és gazdasági élet kü­lönféle területein dolgozók­nak. Az ünnep előestéjén az Elnöki Tanács fogadást ad a Parlamentben. A meghí­vottak között lesznek a poli­tikai, az állami, a társadal­mi élet képviselői, üzemek, vállalatok, intézmények ki­váló dolgozói.­­ Országszerte koszorúzás­ ünnepségeken tisztelegnek a hazánk szabadságáért vívott harcokban elesett szovjet hősök és más népek elesett katonái emléke előtt. Ápri­­­­lis 3-án az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és mozgal­mak képviselői megkoszo­rúzzák a Szabadság téri szovjet hősök emlékművét és a Magyar Hősök Emlékmű­vét a Hősök terén. Elviszik a kegyelet koszorúit a har­kányi bolgár hősi emlékmű­höz, Beremenden a ju­goszláv katonák temetőjébe, a hajdúböszörményi román katonai sírkertbe, a solymá­ri angol katonai temetőbe és a­­ Budaörsi útra, a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák em­lékművéhez. Az évforduló alkalmából számos intézményt avatnak fel: a fővárosban átadják a­­ Margit Kórház-Rendelőinté­­­­zet új épületét, Várpalotán megnyitják az Országos Ve­gyészeti Múzeumot, Vison­­tán pedig üzembe helyezik a Mátra Gázbetongyárat. Pé­csett országos délszláv szín­játszó találkozóra invitál­ják a művészetkedvelőket. A Heves­ megyei fiatalok az ünnepnapon rendezik meg Kékestetőn a hagyományos felszabadulási emlékprogra­mot, az ország legmagasabb pontján emelkedő emlékmű­nél hálatüzet gyújtanak, s ünnepi műsorral köszöntik április 4-ét. Pénteken Gyön­gyösön egész napos kultu­rális diák-rendezvénysoroza­ton méltatják a sorsfordító történeti évfordulót. (MTI) ÁRA: 1,80 FORINT Hazaérkezett Prágából az MSZMP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Németh Károlynak, az­­ MSZMP főtitkárhelyette­sének vezetésével részt vett Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszu­sán, szombaton hazaérkezett Prágából. A fogadtatásnál jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete- Hazánkba érkezett Bernhard Vogel Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Bern­hard Vogel, a Német Szö­vetségi Köztársaság Rajna- Pfalz tartományának mi­niszterelnöke. A vendéget és kíséretének tagjait a Ferihegyi repülő­téren Melega Tibor külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes fogadta. Jelen volt Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. (MTI) Növekedett a ruházati termékek, a vegyes iparcikkek és az élelmiszerek forgalma Jelentés az év első két hónapjáról A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelenté­se szerint az év első két hó­napjában a lakosság 76,9 milliárd forint értékű árut vásárolt, amely folyó áron számolva 8,6 százalékkal, összehasonlítható áron pe­dig 1,9, százalékkal több, mint a múlt év azonos idő­szakában. Legnagyobb mér­tékben a ruházati termékek, továbbá a vegyes iparcik­kek és az élelmiszerek for­galma növekedett. A szak­emberek ezt azzal magya­rázzák, hogy a ruházati ter­mékek választéka javult a tavalyihoz képest, s a téli vásár forgalma is élénkebb volt. Az alapvető élelmiszerek­kel való februári áruellátást jónak minősíti a jelentés. A gyümölcskonzervek kínála­ta a tavalyihoz képest szá­mottevően bővült, de né­hány termékből, például ol­csóbb húsfélékből, diabeti­kus készítményekből válto­zatlanul előfordulnak hiá­nyok. Burgonyából, vörös­hagymából, almából válto­zatlanul bőséges a kínálat, s a korábbihoz képest ja­vult a választék zöldség- és főzelékfélékből is. A szabad­piacokon az előző hónapinál 23 százalékkal több primőrt kínáltak, és különösen hó­napos retekből, salátából, uborkából növekedett a fel­hozatal. Sóskából, zöldpapri­kából, paradicsomból viszont csökkent a kínálat a hónap folyamán. A ruházati termékek mennyisége elegendőnek bi­zonyult, összetétele azonban továbbra sem találkozik a kereslettel: több helyütt szín- és mérethiányokat re­gisztráltak a női kosztümök, ruhák, pantallók választéká­ban. A méteráruk közül a pamutszövetek választéka javult. A ruházati kereske­delmi vállalatok időben megkezdték a tavaszi hol­mik árusítását, s a kedve­zőtlen időjárás ellenére már februárban élénk volt a ke­reslet ezek iránt. A vegyes iparcikkek kíná­lata nem változott lényege­sen. Kis mértékben javult a kínálat hazai hűtőszekré­nyekből, villanybojlerekből, fagyasztószekrényekből, var­rógépekből és egyes sport­szerekből. Változatlanul jó a zseb-, táska- és autórádiók, magnetofonok, lemezjátszók, szilárd tüzelésű tűzhelyek és kályhák választéka. Válto­zatlanul hiány van a hazai fekete-fehér és színes tele­víziókból, valamint automa­ta mosógépből. Nem javult a lemezradiátorok, fürdő­szoba-felszerelések válasz­téka, s még mindig hiányoz­nak az üzletekből egyes — főként — kiegészítő — bú­torok. Az előjegyzett tüzelőt a Tüzépek mindenütt leszállí­tották, s az utalványokat be­váltották. A tavalyinál ki­sebb az érdeklődés a Tüzép­­telepeken az építőanyag iránt. Különösen az égetett tégla nem kelendő, de ugyanez elmondható az egyéb falazóanyagokról is. Növekedett viszont a fal­burkoló csempék, padlóbur­koló lapok és a fenyőfűrész­­áruk forgalma. Néhány Tü­­zép-telepen a cementet, az ajtó- és ablakkereteket, a gázszilikát-blokkokat és a betoncserepet februárban en­gedménnyel árusították. Az égetett olcsó cserepet, a kü­lönféle faházakat, a hazai csempét és a gömbfát sok helyütt hiába keresték a vá­sárlók a telepeken­ . (MTI) Katonai eskü Húsvét szombatján ünne­pélyes eseményre, az egy hónapja bevonult fiatal ka­tonák eskütételére került sor az egri Dobó István Laktanyában is. A szülők, hozzátartozók mellett részt vett az eseményen Kalmár Imre, az egri városi pártbi­zottság titkára, Honfi Gá­bor, a városi KISZ-bizott­­ság munkatársa, Bede Sán­­dorné, a Kaev dolgozója, az egység „zászlóanyja’­, va­lamint a társ fegyveres erők és szervek vezetői, képviselői is. A helyőrség parancsnoká­nak, Nagy Géza alezredes­nek érkezését kürtszó jelez­te, aki a Rákóczi-induló hangjai mellett fogadta Ti­bet József hadnagy vezény­lő parancsnok jelentését, majd a Himnusz elhangzá­sa után köszöntötte az ifjú harcosokat. Bunda János őrnagy, politikai helyettes, bevezető szavai után Vár­koly Imre honvéd, újonc­társaival együtt fennhangon letette — szülei jelenlété­ben — a katonai esküt a Szózat zenéjére, aztán Pro­xics Ferenc hallgató kért szót, amelyben ígéretet tett arra, hogy az esküben fog­laltakat, ha kell, életük fel­áldozásával is végrehajtják, a dolgozó nép hatalmát megvédik. Közben az úttö­rők vörös szegfűt tűztek — a béke szimbóluma jegyé­ben — az esküt tett kato­nák fegyvereibe, majd a megható pillanatok után a parancsnok és a KISZ vá­rosi képviselője mondott ünnepi beszédet. A katonai eskü díszme­nettel zárult: „Én ... a dolgozó nép fia ...” Az eskü szövegét Várkoly Imre honvéd olvasta fel A szülők és a hozzátartozók is ott voltak a laktanyában (Fotó: Perl Márton)

Next