Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!XXXVIII. évfolyam, 258. szám ÁRA: 1981. november 2., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Látókör Ha nem adnak nekünk olyan programot, amilyeneket mi szeretnénk, akkor majd megcsináljuk magunknak — mondhatja bárki, aki úgy érzi, hogy „kulturális igényei” nincsenek kielégítve. Vannak még ilyen emberek, akik annak ellenére, hogy minden lehetséges fórumot elöntenek a vattacukorzenék, a teleregények és társaik, ezekre fittyet hánynak, s vastag könyveket olvasnak, száz kezet megjárt kazettákat hallgatnak. Az utóbbi időben megyeszékhelyünk közművelődési intézményei sem kényeztették el őket rendezvényekkel, így maradt a „csináld magad”. A főiskolán például már egyre- másra alakulnak azok a csoportok, amelyek magukra vállalták, hogy önmagukon kívül érdeklődő társaiknak is biztosítanak egy kis szellemi pezsgést. Persze, mondhatja bárki, hogy az ilyen törekvés rétegigény. Nevezhetjük annak is, de a legtöbb esetben nem negatív előjellel. Hiszen, ha valahol egy ilyen eseményen a termek megtelnek, s a résztvevők nem távoznak csalódottan, akkor a rendezvény létjogosultsága már igazolt. Ugyanis, ha nem működnek egyenletes színvonalon, önmagukat számolják fel. Előbb-utóbb teret kell nyerni a hasonló kezdeményezéseknek minden területen. Nem omlik össze attól semmi, ha addig tabuként tisztelt témákat is feszegetünk. Ezzel csak nyerhetünk, s legfeljebb szűklátókörűségünket veszítjük el. Ez pedig nem hátrány. Bizonyára az sem okozna földrengést, ha az egykori diákok pedagógusként, mérnökként, szakmunkásként sem vesztenék el korábbi szemléletüket. Az országban szétfutva tovább is adnák azt, s egyre több helyen találkozhatnánk demokratikus szellemű, széles látókörű emberekkel. Ez persze még hosszú és nehéz folyamat. De támogatni kell a szellemi vállalkozásokat is, hogy megvalósuljon az elképzelés. Van már erre is példa, hiszen a Hazafias Népfront felkarolta az öntevékeny köröket, s rendszeres találkozást is biztosít számukra, hogy ki tudják cserélni véleményeiket, tapasztalataikat. Ez azonban még mindig nem nevezhető általánosnak, sokaknak meg kell küzdeniük azért, hogy tevékenységük elfogadott legyen. Pedig az új ötletekkel előállónak azt kellene mondani: próbáld meg! Az otthon barkácsolgatók régen kitalálták ezt a módszert, de eddig vagy ügyesen titkolták vagy nem vettük őket észre. Rájuk kell odafigyelni! Kovács Attila Az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki Kádár Jánost Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának szombat este Moszkvában a Kreml Katalin-termében Andrej Gromiko a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke átadta az Októberi Forradalom Érdemrendet. A magas kitüntetést a Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége a szovjet és a magyar nép közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésében szerzett érdemeiért, a béke és a szocializmus megszilárdításához nyújtott jelentős hozzájárulásáért 75. születésnapja alkalmából adományozta. A kitüntetés átadása alkalmából Andrej Gromiko és Kádár János beszédet mondott. — Kedves Kádár elvtárs! Tisztelt magyar vendégeink! Elvtársak! őszinte megelégedéssel nyújtom át önnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának az Októberi Forradalom Érdemrendet. Ezzel a kitüntetéssel Kádár elvtárs nagy érdemeit méltatjuk, amelyeket a szovjet és a magyar nép közötti testvéri barátság és sokrétű együttműködés erősítésében szerzett, nagy hozzájárulását a békéhez és a szocializmus megszilárdításához. Országunkban az Októberi Forradalom Érdemrend jelképezi a szocializmus értékeinek nemes, múlhatatlan győzelmét minden egyes szovjet ember számára. Külön örömünkre szolgál, hogy ezt a kitüntetést ön ezen érdemrend alapításának 20. évfordulóján kapja meg. Ez az érdemrend a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 1967. október 31- én kelt rendeletével született meg. Az egyik legelső októberi forradalmi érdemrendet Moszkva városának adományozták. Tehát ön, Kádár elvtárs, a magas kitüntetést abban a városban kapja, amelynek zászlaján szintén ez az érdemrend díszeleg. E jelkép erejét sokszorosan növeli az a tény, hogy a mai ünnepség a nagy október 70. évfordulója előestéjén történik. E kitüntetés — amely a nép legnemesebb tettét tükrözi — az igazi szocializmus legodaadóbb, legmeggyőződésesebb harcosait illeti meg, és ilyen harcos ön. Kádár elvtárs. Kádár János nevének már sok év óta súlya és tekintélye van a szocialista közösségben. Ismert e név a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Az ön neve a szocializmus becsületes, öntudatos szolgálatának a példaképe. A marxista,leninista, a hazafi és az internacionalista elvhűsége van mögötte. Olyan államférfié és politikusé, akiben mélyrehatóan tudatosul az osztályharc dialektikája, amelyet egész tevékenységében követ. Az ön tevékenysége, Kádár elvtárs, elválaszthatatlan a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság eszmei egységének és testvéri együttműködésének nagyszerű eredményeitől. Ennek köszönhetően országaink és népeink közelebb kerültek egymáshoz. Kívánok önnek jó egészséget, sok erőt és alkotó energiát. E napon és ebből az alkalomból a legszívélyesebb üdvözletét és gratulációját küldi önnek Mihail Szergejevics Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Újabb sikereket kívánok önnek a szocialista társadalom magyar földön történő építése, országaink szorosabb együttműködése érdekében, a béke és a szocializmus javára kifejtett tevékenységéhez. ★ — Kedves Gromiko elvtárs! Kedves szovjet barátaink! Elvtársak! Mindenekelőtt köszönöm azokat a meleg szavakat, amelyeket ön most hozzám intézett és Gorbacsov elvtárs üdvözletét. Amikor hírét vettem, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 75. születésnapom alkalmából ilyen magas kitüntetésben részesített — én is ember vagyok —, meghatott a figyelmesség. Külön köszönöm azt a magas értékelést, amellyel ennek a kitüntetésnek az adományozását indokolta. Az ember saját cselekedete megítélésében nem illetékes, s ha önök így ítélik meg, az maga kitüntetés számomra. Ami a Szovjetuniót illeti, régen, amikor mint munkás a kapitalizmus viszonyai között öntudatra ébredtem, kezdtem megérteni a Szovjetunió hatalmas, világtörténelmi szerepét. Ez a tiszteletem, becsületes értékelésem azóta szünet nélkül növekedett. Amikor én azt az utat jártam, hogy a magyar munkások és népünk tisztességes szolgálatára törekedtem, az mindig elválaszthatatlan volt számomra a Szovjetunió barátságától. Végtelen megelégedésül szolgált számomra, hogy ma mind a nagy szovjet nép, mind a magyar nép közös úton, a szocializmus útján jár. A szocializmus építésének útja nem könnyű út, nehéz út. De népeink érdekeinek becsületes szolgálata más úton számomra elképzelhetetlen. Most, hogy éppen Moszkvában egy ilyen különleges alkalom adódik számomra, hogy átadták nekem ezt a kitüntetést, meg szeretném mondani, nagyon örülök neki, küldöttségünk többi tagjával együtt, hogy részesei lehetünk ennek a nagy történelmi eseménynek, a szovjet állam fennállása, az októberi forradalom győzelme 70. évfordulójának. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió párt- és állami vezetése, népe jelenlegi irányvonalának végtelenül örülök. Ez az út nehézségekkel jár. De a boldogulás egyedüli reális útja. Törekvéseiket a legmelegebben üdvözöljük, s gondolom nem tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy a magyar nép ugyanezen az úton jár. A valóságot reálisan nézve, a dolgokat néven nevezve, s a valódi feladatokhoz hozzáállva bízunk abban, hogy meg fogjuk oldani az út közben adódó igen nehéz feladatokat is. A magyar—szovjet barátság és együttműködés ebben segít nekünk. Ez az ünnepség, amely itt Moszkvában kezdődik, világra szóló ünnepség. Én azt hiszem, hogy a magyar párt, minden magyar kommunista, a szocializmust építő magyar nép drukkol önöknek a sikerekért. Azt hiszem, hogy az önök jelenlegi irányvonalához, ehhez a kurzushoz a társadalmi haladást, az igazságot, az emberiség békés és biztos jövőjét óhajtó minden embere sikert kíván. Szívemből egészséget, teljes sikert kívánok önöknek, pártjuknak, országuknak. Még egyszer köszönöm. ★ A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának ünnepségsorozata alkalmából Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével Moszkvában tartózkodó magyar párt- és állami küldöttség vasárnap délután koszorút helyezett el Lenin mauzóleumánál. Ezt követően Kádár János, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Rajnai Sándor, Magyarország szovjetunióbeli nagykövete a Kreml falánál, a Sándorkertben megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Délelőtt Németh Károly és Szűrös Mátyás a moszkvai Központi Kiállítóteremben megtekintette az évforduló alkalmából megrendezett, az ország hetvenéves művészeti fejlődését bemutató, „A szovjetek országa” elnevezésű kiállítást. Az Októberi Forradalom Érdemrend kitüntetést nyújtotta át Kádár Jánosnak 75. születésnapja alkalmából A. Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kreml Katalin-termében október 31-én (Népújság-telefotó: MTI — KS) Gáspár Sándor és Hámori Csaba Moszkvába utazott Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghívására szombaton Moszkvába utazott a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának ünnepségeire. Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, a Lenini Korruszomol KB meghívására vasárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából megrendezendő megemlékezéseken. Szociális gondozás Egerben Napjainkban is sok idős ember marad magára, támasz nélkül. A korhatárok egyre inkább kitolódnak, mind gyakrabban fordul elő, hogy az egykor még tisztesnek számító nyugdíj egyszerre csak kevésnek bizonyul a megélhetéshez. A dolgot nehezítik az öregeket is érintő szűkös lakáskörülmények, az ebben a korban gyakori betegségek. Szükség van tehát továbbra is a társadalom gondoskodására. Mi a helyzet megyeszékhelyünkön? A városi tanács egészségügyi osztálya a közelmúltban elemezte átfogóan a szociális gondoskodás helyzetét. Ennek tanulságait nemcsak megfogalmazták, de kijelölték a tennivalókat is a következő esztendőkre. A pénzbeli segélyek az egyik leghatékonyabb, leggyorsabb formái a szociális törődésnek. Nem csupán az időskorúak, de a nagycsaládosok, mozgáskorlátozottak között is sokan vannak a rászorulók. Eredmény, hogy évről évre csökken a rendszeres segélyt kérők száma. Bár még mindig sokan, 137-en vannak ilyenek Egerben. Több viszont azoknak a száma, akik átmenetileg kerültek nehéz helyzetbe. 1987-ben az első félévben mintegy kétszázan kaptak egyszeri pénzbeni juttatást a tanácstól. Az igények persze ennél is nagyobbak. Ezek növekedéséhez hozzájárult az a nemrégiben végzett országos felmérés, amelynek eredményeként az alacsony nyugdíjasok is egyre gyakrabban fordulnak a hivatalhoz. Hogy a kérelem benyújtásának módját ismerjék a lakosok, ennek érdekében beadványmintát és tájékoztatót készítettek az illetékesek, amely az ügyfélszolgálati irodában bármikor hozzáférhető. Kevesen tudják, hogy a többgyermekesek, és sorkatonai szolgálatot teljesítők családjai is kérhetnek jövedelempótló támogatást. A mozgáskorlátozottak számára pedig üzemanyagköltség-hozzájárulást fizetnek. Évente a megyeszékhelyen és környékén négyszázan élnek e lehetőséggel. A hatvanas évek óta jelentősen fejlődött a területi szociális gondozás hálózata. Az idei éviben az egészségügyi miniszter rendeletének szellemében Egerben négy gondozási központokat alakítottak ki. Ennek keretében működnek az idősek klubjai. Az öregek napközi otthonainak ez az új elnevezése, amely tartalmi korszerűsödést is takar. S ugyancsak e rendszer része a szociális étkeztetés és a házigondozó-szolgálat. Ez utóbbiakról el kell mondani, hogy a területi gondoskodási formák igen nagy előnye, hogy az idős emberek életviteléhez alkalmazkodnak, egyéniségüket tiszteletben tartják. Ezek köre is évről évre bővül. A munkát főállású, tiszteletdíjas gondozónők, és igen gyakran társadalmi aktívák (szocialista brigádok) látják el. Biztosítják az idősek személyi tisztaságát, komfortját, s érdekvédelmét is a hivatalos ügyek intézésénél. Igen népszerű a négy idősek klubja, amely a város különböző részein (a Marx Károly utcában, Pozsonyi utcai tömbbelsőben, a Kallómalom utcában, s a Lajosvárosban) nyújt alkalmat a kulturált időtöltésre. Teljes létszámmal, több mint százan töltik napjaikat, kellemes körülmények között. Egerben nyolcvanszemélyes időskorúak szociális otthona is működik a Hajdúhegyen. Az épület rossz állaga, az állandó telt ház, jelentős feszültséget jelent. Magas a lakók életkora, s köztük sok a körültekintő ápolásra szoruló fekvőbeteg. Sürgős intézkedésekre van tehát szükség, hiszen jelenleg is a közel harminc igénylőnek fél évet kell várakoznia, hogy megkaphassa az intézmény által nyújtott ellátást. A szociális ügyintézés hatékony együttműködést követel a tanácstól a hatósági szervekkel és társadalmi szervezetekkel. Bár a korábbinál jobb a helyzet, mégsincs okunk ölbe tett kézzel ülni. Történtek a közelmúltban előremutató kezdeményezések. Így például az egri ügyfélszolgálati irodában, az egészségügyi osztály egy munkatársa mindennap készséggel tájékoztatja a szociális kérelmezőket, írásos és szóbeli tanáccsal segíti a panaszosokat ... Számottevően javult az idősek klubjának belső élete, színes rendezvényekkel, kirándulásokkal, előadásokkal próbálják szebbé tenni a lakók hétköznapjait. A családok kiegyensúlyozottabb életvitele, a konfliktusok könnyebb, megoldása érdekében jövőre úgynevezett családsegítő szolgálat megszervezését tervezik. Ennek előzménye az a kezdeményezés, amit a Csebokszári-lakótelep egyik bölcsődéjében már most elkezdtek. Főként gyesen levő kismamákra számítva, tanácsadó klubfoglalkozásokat tartanak. Nagy szükség van erre, hiszen a testi-lelki egyensúly megőrzése része kormányunk egészségmegőrzési programjának. A hivatásos munkások mellett azonban jó lenne, ha ebbe a mozgalomba önkéntesek, közösségek is bekapcsolódnának . . . Kézimunkázással, beszélgetéssel töltik az időt a Bajcsy-?«!,linszky utcai idősek klubjában ... (Fotó: Tóth Gizella)