Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Figyelem A szervezők idegesen kapták fel a fejüket. Olyas­mi történt az ünnepségen, amire még álmukban sem gondoltak volna. Kétség­kívül, ezt a hibalehetősé­get — hiszen annyiszor ment már olajozottan min­den — kihagyták a számí­tásból. A tisztelt közönség is meglepődött — a meg­szokás váltotta ki a fur­csa érzést —, ám végig fe­gyelmezett maradt. Ezek után elárulhatjuk: nem esett meg egyéb, mint hogy egy jeles ünnepi ese­ményen felcserélődött az ilyenkorra előírt protokol­láris sorrend. Mielőtt még valójában véget ért volna a díszülésnek ez a része, felhangzottak a záróakkor­dok, az Internacionálé hangjai. Olyasmi ez, mint­ha egy válogatott mérkő­zés 30. percében játszanék el a Himnuszokat... Most joggal kérdezhetné bárki: ennyi az egész? En­nél sokkal komolyabb, sú­lyosabb dolgok is előfor­dulnak az életben. S leg­gyakrabban éppen a figyel­metlenség, a nemtörődöm foglalatosság miatt. Példá­kat ezrével említhetünk. Köztudomású, leginkább a közlekedésben veszélyes az elbámészkodás. Sajnos, az esetek túlnyomó részében pont a vétleneket éri se­besülés vagy kár. A kellő összpontosítás hiánya per­sze, önpusztító hatású is lehet. Gondoljunk csak az építőiparból, a villamos­­üzemekből, a bányákból megismert üzemi balesetek egész sorára. A hanyagság számlájára volt írható az is, amikor egyik kórhá­zunkban a császármetszés­sel szülő asszonyban ben­ne felejtették a kötözőgézt. Ez a vétek sajnos, szomo­rúan végződött, az anyuka utóbb belehalt az annak nyomán fellépett fertőzés­be. Egy szó, mint száz, a fe­lesleges és túlzott könnyel­­műsködés, a nem megfele­­lő odafigyelés még tragé­diákba is torkollhat. Szó­vá tett történetünkben per­sze, erről szó sem volt. Leg­feljebb az a nüansznyi hi­ba — nevezetesen, hogy a technikusnak elfelejtettek adni egyet a meghívóból — megkeserítette egy évfor­dulós ünnepség résztvevői­nek szájízét. Sokak több napon át tartott, lelkiisme­retes szervezőmunkája ment így veszendőbe. Mondhatnánk azt is — egyszerű kézlegyintéssel —, ez legyen a legnagyobb ba­junk! Ám, ha az aprósá­goknál nincs meg az el­várható alapos, körültekin­tő figyelmünk, vajon mit remélhetünk a fontosabb feladatok elvégzése köz­ben?! Azt ugyanis napja­inkban különösképpen hangsúlyozni, sem kell, hogy a megújulási, kibon­takozási törekvéseknek mi­nimális alapja kell, hogy legyen odaadó, valóban a jobbat akaró figyelem. Szalay Zoltán XXXVIII. évfolyam, 283. szám ÁRA: 1987. december 1., kedd 1,80 FORINT Eredmények és feladatok tíz év tükrében A Mátra-Bükki Intéző Bizottság legutóbbi ülésén több téma is napirendre került. Lapunk ezúttal a kereskedelmi szakbizott­ság által készített előter­jesztésről ad bővebb tá­jékoztatást, amely üdü­lőkörzetünk idegenforgal­mának legutóbbi tíz évé­ről és a további tenniva­lókról nyújt képet. A ta­pasztalatok számbavételé­re azért is szükség van, mert a kiemelt üdülőterü­letté nyilvánított tájegy­ség értékei a jelenleginél nagyobb lehetőséget rej­tenek magukban. A térség adottságai kö­zött említhető meg a Bükki Nemzeti Park, a Mátra táj­védelmi körzet vonzereje, a téli sportolás egyedülálló lehetőségei, a történelmi borvidék, az építészeti lát­nivalók. A kínálatot bőví­ti még a gyógyüdülés, s a vadászat is. Mivel a turiz­mus egyik alapfeltétele a szálláshelyek mennyisége és színvonala, érdemes ezzel kapcsolatban néhány adatot is megemlíteni. Bár a fo­gadóképesség az elmúlt tíz év alatt mintegy 50 száza­lékos emelkedést mutat, a szállodák száma mindössze öttel nőtt. Megkétszerező­dött viszont az egyéb szál­láshelyek (turistaházak, nya­ralók, kempingek, fogadók) aránya. Hazánkban az el­múlt évben több, mint hat­­millióan vettek igénybe úgy­nevezett kereskedelmi szál­láshelyet, s a vendégek több mint fele külföldi volt. A mátra-bükki területet ugyanebben az időben több, mint félmillió turista ke­reste fel úgy, hogy szállást is igénybe vett. Ez azt je­lenti, hogy 1975 és 1986 kö­zött 12 százalékkal nőtt az idelátogatók száma. Az is megállapítható, hogy a kül­földiek érdeklődése egyre erőteljesebb tájegységünk iránt, igaz, ebben szerepet játszik az üzleti jellegű len­gyel és csehszlovák turizmus arányának növekedése is. A nyugati vendégek két ki­emelt fogadóbázisa Eger és Miskolc, illetve környékük. A külföldiek fele a szállo­dai szolgáltatásokat részesí­ti előnyben, a vendégéjsza­kák zöme azonban egyéb he­lyekre korlátozódik, örven­detes, hogy az országos szá­mok arról is tanúskodnak, hogy a tartózkodási idő vo­natkozásában is fejlődés mu­tatkozik. A további fejlődés érdekében át kell értékelni a jövőben a turistaházak üzemeltetési módját és az árak alkalmazását is. A vonzerőt meghatározó tényező a szálláson kívül a kereskedelmi és vendéglátó­­ipari egységek felkészültsé­ge. Ezen a­­ téren az ellátást tovább kell javítani, főként a kiskereskedelmi hálózat szélesítésével. A környezet­­védelmet is érintő szennyvíz­­elvezetési gond sajnos elsőd­leges akadályozója a terület fejlődésének. Az idegenfor­galmat ugyanakkor pozití­van érintette az autós, gya­­logos útvonalak kiépítése, az új parkolók, tanösvények lé­tesítése. A közlekedési fel­tételek szabályozása, a hul­ladékok összegyűjtése és el­szállítása azonban továbbra is a megoldatlan problémák közé tartozik. Az idegenforgalom alaku­lásában nagy szerepe van az utazási irodák tevékeny­ségének is. S bár a térség­ben jelenleg több, mint 20 ilyen iroda működik, mun­kájukban sok az átfedés, a párhuzamosság. Ezek a hiá­nyosságok sokszor ellent­mondásos helyzetet teremte­nek. Hiba az is, hogy a köz­pontilag szervezett csopor­tok, szolgáltatások értékesí­téséről a megyehatárokon túl az idegenforgalmi hivatalok üzleti kapcsolatai elenyésző­­ek, Örvendetes viszont az újfajta színes programok szervezése, lebonyolítása (Ag­­ria Napok, Miskolci Nyár, Marlboro-rendezvény). Hiá­ba azonban a jó kínálat, ha nem társul időbeli megfele­lő propagandával. Mivel sze­gényes a reklámozás, így a rendezvényeket nem tudják kellő módon értékesíteni. Mivel idén az év végéig a várható adatokat is fi­gyelembe véve, országosan kiemelkedő látogatottsági számra lehet számítani, az árbevétel is kecsegtetően alakul. Ennek fenntartása érdekében a következő fel­adatokat kell előtérbe he­lyezni : fejleszteni szükséges a minőségi turizmust, bőví­teni kell a fogadóképességet. Indokolt ezek mellett a tu­ristaházak sorsának felül­vizsgálata, s fontos a gaz­dasági szabályozók korszerű alkalmazása. Fejlesztésre vár az infrastruktúra, s a szol­gáltatások színvonala mellett a propagandatevékenység is. Az ehhez szükséges pénz­ügyi alapok megteremtésé­nek útja a közös érdekelt­ség kialakítása, a különféle intézmények, vállalatok, uta­zási irodák között. A vál­tozó igényekhez való ru­galmas alkalmazkodás így tovább növelheti a mátra- bükki tájegység iránti ér­deklődést. Az ország legmagasabb pontján megépült Kékes fogadó jól szolgálja a turizmust Az építészeti látnivalók egész évben vonzzák a látogatókat Egerbe (Fotó: Szántó György) GORBACSOV DECEMBER 7-ÉN DÉLUTÁN ÉRKEZIK WASHINGTONBA A csúcstalálkozó részletes programja A Fehér Ház ismertette az egy hét múlva kezdődő szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó részletes­­ program­ját­. A bejelentés szerint Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan a jövő hét keddjén, helyi idő szerint délután írja alá a közepes hatótávolságú és a hadmű­veleti-harcászati nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést. Gorbacsov már hétfőn, december hetedikén délután megérkezik az amerikai fő­városba. A főtitkárt, feleségét és kíséretét szállí­tó gép az Andrews légitá­maszponton, Washington mellett száll le, itt George Shhultz külügyminiszter üd­vözli majd az elnök és a kormány nevében. Innen a delegáció gépkocsival megy majd a szovjet nagykövetsé­gen levő szálláshelyére. A nagykövetség mindössze né­hány háztömbnyire van a Fehér Háztól. A szovjet vezetőt decem­ber nyolcadikán, kedden, ünnepélyes fogadtatásban részesítik, katonai tisztelet­­adással köszöntik a Fehér Ház előtt. Mind Gorbacsov, mind Reagan rövid beszédet mond, majd megkezdik a tárgyalásokat. Az első meg­beszélés négyszemközt lesz az elnöki irodában, csupán a tolmácsok jelenlétében, majd bevonják a megbeszé­lésekbe legközelebbi mun­katársaikat, tanácsadóikat is. Erre a tanácskozásra ab­ban a teremben kerül majd sor, ahol az amerikai kor­mány szokott ülésezni. Rövid ebédszünet után írják alá a szerződést. Este Reagan elnök és felesége ad díszvacsorát Mihail Gor­bacsov és felesége, Raisza tiszteletére a Fehér Házban. Szerdán, december kilen­cedikén, a szovjet vezető látogatást tesz az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban, ahol találko­­­zik a két ház vezetőivel és tagjaival. Ezt követi majd a második megbeszélés Rea­gan elnökkel, majd a kül­ügyminisztérium épületé­ben Shhultz külügyminiszter látja ebéden vendégül Gor­­bacsovot. Délután folytatód­nak a tanácskozások, este a szovjet nagykövetségen Gorbacsov lesz Reagan házi­gazdája díszvacsorán. Szerdán reggel a szovjet vezető előbb George Bush alelnökkel találkozik mun­kareggelin, majd újabb, zá­ró megbeszélést tart Reagan elnökkel. A két vezető kö­zös ebédje után kerül sor a tárgyalások befejezésére, a záró beszédekre. Mihail Gorbacsov ezt követően még az amerikai üzleti körök vezető képviselőivel találko­zik és elutazása előtt sajtó­konferenciát is tart az ame­rikai fővárosban a jelenlegi tervek szerint, így várható­an csak a késő esti órákban utazik el Washingtonból. A tárgyalásokról — a mű­szaki személyzettel együtt — a világsajtó mintegy 5000—7000 munkatársa tu­dósít majd, részükre a Fe­hér Ház közelében nyitnak sajtóközpontot egy szállodá­ban, illetve az egyik mi­nisztérium épületében. A két küldöttség szóvivői a sajtóközpontban tartanak majd tájékoztatókat. Reagan elnök egyébként vasárnap a késő délutáni órákban visszatért Washing­tonba. Az elnök néhány na­pot kaliforniai birtokán töl­tött. A tervek szerint Rea­gan a héten több beszédet is mond a csúcstalálkozóról és az új szerződésről. Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete Sarlós Istvánnak, az Or­szággyűlés elnökének veze­tésével a téli ülésszak elő­készületeiről tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnö­kei, a megyei képviselőcso­portok vezetői hétfőn az Or­szágházban. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter a jogalkotásról, valamint az 1960. előtt kibocsátott jog­szabályok rendezéséről szóló törvényjavaslatok főbb gon­dolatait ismertette. Medgyes­­sy Péter pénzügyminiszter a Magyar Népköztársaság jö­vő évi költségvetésére vo­natkozó elgondolásokról, va­lamint az állami pénzügyek­ről szóló törvénytervezet mó­dosításairól adott tájékozta­tást. Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke vázolta a várhatóan az ülésszak elé kerülő beszámolójána­k főbb téziseit. Magyar—NDK gazdasági tárgyalásait Grósz Károly fogadta Wolfgang Rauchfusst Hétfőn Budapesten ren­dezték meg a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság 25. ülésszakát. Az ülésszakon értékelték az MSZMP főtitkárának és az NSZEP KB főtitkárának 1985 októberi találkozóján aláírt, a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésének 2000-ig szóló hosszú távú programja vég­rehajtásának helyzetét. Meg­állapították, hogy előrelép­tek a műszaki-tudományos együttműködésben, a gyár­tásszakosítás és a termelési kooperáció területén, a kom­binátok, vállalatok és inté­zetek közötti közvetlen kap­csolatok elmélyítésében. Szükségesnek tartották a ha­gyományos termelési kap­csolatok erősítését, a meglé­vő gyártásszakosítási szer­ződések és kooperációk foly­tatását. A bizottság határo­zatának megfelelően eddig 37 szerződést hoztak létre, illetve hosszabbítottak meg. Számos területen — így például a robottechnikában, az automatizált rugalmas gyártórendszerek kifejlesz­tésében, a biotechnológiá­ban — folytatódik az új együttműködési lehetőségek megvalósítását szolgáló in­tézkedések kimunkálása. Mindkét népgazdaságban je­lentős eredményeket értek el az energia- és anyagfel­használás csökkentésében, új technológiák bevezetésében. (Folytatás a 2. oldalon)

Next