Népújság, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. december 1., csütörtök3 Gyöngyösön január 21-én A megyei pártértekezletre készülve Beszélgetés Juhász Lajossal, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága titkárával Mint lapunk november 29-i számában beszámoltunk róla, 28-án tartott ülésén a Magyar Szocialista Munkás­párt Heves Megyei Bizottsá­ga állásfoglalást fogadott el a megyei pártértekezlet elő­készítésével, szervezésével kapcsolatosan. Az előkészü­letekről, a pártbizottság dön­téseiről Juhász Lajossal, a megyei pártbizottság titkárá­val beszélgettünk. — Akárhogyan számoljuk a napokat, de január 21-e már meglehetősen közel van. Sok idő tehát nincs a nagy fontosságú eseményre való készülődésre, de annyi igen, hogy szervezett, hatékony munkával eredményes mun­kát végezzen majd a párt­­értekezlet ... — A pártbizottságnak és nekem is ez a véleményem. A tartalmi munka semmi­képpen sem kerülhet háttér­be a viszonylag kevés idő miatt sem. És, hogy ez így is történjen, úgy érzem an­nak minden feltétele bizto­sítva van a megyében. — Konkrétan miben dön­tött említett ülésén a párt­­bizottság? — Elsőként a pártértekez­let időpontjában, majd szín­helyében, és meghatározta a jelölést előkészítő bizottság létszámát is. Ez harmincegy tagú lesz majd. — A pártértekezlet részt­vevőinek kialakításánál mi­lyen főbb szempontokat vet­tek figyelembe? — Mindenekelőtt a demok­ratizmust. Úgy döntöttünk, hogy valamennyi kommunis­ta közösség képviselője le­gyen jelen a pártértekezle­ten, s reméljük minél töb­ben elmondják önmaguk és társaik véleményét mun­kánkról, gondjainkról, és a legfontosabb tennivalókról. — Hogyan történik a kül­döttek delegálása? — Ahogyan már említet­tem, olyan döntést hozott pártbizottságunk, hogy min­den párt-alapszervezet kép­viseltesse magát a pártérte­kezleten. Ez körülbelül hét­­százhatvan küldöttet jelent. Jelen lesznek a megyei pártbizottság, és a megyei pártfegyelmi bizottság je­lenlegi tagjai is. Úgy ter­vezzük továbbá, hogy negy­ven-hatvan lesz azok száma, akik meghívottként, de nem szavazati joggal vesznek részt az eseményen. — A megyei pártértekez­­leten megválasztásra kerü­lő új pártbizottság tagjait miként választják majd? — Valamennyi kétszáz párttagnál több tagot irá­nyító üzemi, községi, hiva­tali, ágazati bizottság — az általuk irányított alapszer­vezetekben megválasztott küldöttek közül — közvetle­nül egy-egy tagot delegál a pártbizottság. — Melyek ezek? — Nem fontossági sorrend­ben a következők: az egercse­ri bánya, az egri Finomszerel­­vénygyár, a Mátravidéki Fémművek, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Mátra—Nyugat-bükki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, a kereskedelmi ágazati, az egri tanárképző főiskola, az egri pedagógus, a bélapát­falvi, a parádi, a pétervásá­­ri, a recski nagyközségi, községi, a gyöngyösi Mikro­elektronikai Vállalat, a Mátraalji Szénbányák Vál­lalat, a Thorez Külfejtéses Bányaüzem, a Mátraalji Szénbányák Gép- és Vegyes Üzeme, a Gagarin Hőerőmű Vállalat, a gyöngyösi peda­gógus, az Apel Qualitás Vál­lalat, a Mátravidéki Cukor­gyárak, a hatvani MÁV, a lőrinci, a kiskörei nagyköz­ség, a Tarnamérai Lenin Tsz, és a káli nagyközség párt­­bizottsága. Szeretném hozzá­tenni, hogy ez a lista még bővülhet, mert ha időközben valamelyik pártszerv létszá­ma meghaladja a kétszázat, akkor onnan is választhat­nak tagot a megyei pártbi­zottságba. A delegált pártbi­zottsági tagok visszahívásá­ról, cseréjéről a delegáló pártszervek döntenek majd. — A körülbelül hetven fő­re tervezett új pártbizottság többi tagja hogyan kerül megválasztásra ? — Őket a jelölőbizottság javaslata alapján a pártér­­tekezlet közvetlenül választ­ja meg. — Megindult már a konk­rét előkészítő munka? — Igen, pártbizottságunk a pártértekezlet előkészíté­sére és lebonyolítása érde­kében három munkabizottsá­got bízott meg. Az egyik a dokumentumok előkészí­tésével, szerkesztésével, és véglegesítésével kapcsolatos feladatokat végzi, a másik szervezési kérdésekkel fog­lalkozik, a harmadik pedig az anyagi, a technikai felté­teleket biztosítja majd. — Mikor lát munkához a harmincegy tagú jelölést előkészítő bizottság, és mi­kor döntenek a pártértekez­let ügyrendjéről? — Programunk szerint a fenti kérdésekben 1988. de­cember 22-i ülésén dönt majd a pártbizottság. — Mikor kezdődnek és meddig tartanak a küldötte­ket választó taggyűlések? Meddig döntenek a pártbi­zottságok a delegálásról? — Rövidesen elkezdődnek, s december 31-ig be is feje­ződnek. Koós József Kevés helyen maradt töretlen kukorica A hirtelen jött télies idő­járás miatt átmenetileg fél­beszakadt a kukorica töré­se, amely azonban már csak kevés helyen ad munkát a gazdaságoknak. A hét eleji felmelegedés nyomán újra indíthatták a kombájnokat a még lábon álló táblákban, és így remény van arra, hogy december első napjai­ban mindenütt befejeződik a betakarítás — erről adott tájékoztatást a MÉM az MTI-nek. Az adatok szerint jelenleg a kukoricának mintegy egy­két százaléka van még kinn a határban. Mintegy 15—20 ezer hektár területen vár még letörésre e fontos ta­karmánynövény, főleg Sza­­bolcs-Szatmár, Szolnok, Győr-Sopron, Borsod-Aba­­új-Zemplén és Pest megyé­ben. A késői érés miatt a beta­karítás az aszályos dunántú­li és délalföldi részek kivé­telével a szokásosnál két héttel később kezdődött. A szokottnál csapadékosabb szeptember nem kedvezett a munkának, és hátrányt je­lentett az is, hogy a kukori­ca nedvességtartalma elég­gé magas volt, emiatt vissza kellett fogni a betakarítás tempóját. Számos gazdaság­ban mesterséges szárításra volt szükség. Az ehhez szükséges berendezésekből nincsen elegendő, minde­nekelőtt éppen azokon a területeken, ahol az érésben mutatkozott késedelem miatt amúgy is későn kezdődött a törés szezonja. A munka ok­tóber derekán felgyorsult és a kezdeti lemaradást sikerült behozni, sőt november ele­jén már némi lépéselőnyben voltak a gazdaságok a tavalyi, vagy akár a tavaly­­előtti betakarítási teljesít­ményhez képest. A kukorica betakarítása a sokéves átlagnak megfelelő időpontban ér véget az idén is. A technikát is Márkát adnak forintért Hogy pontosa­n hány márkát adnak forintért, azt nem volt hajlandó el­árulni Dähnis Richard, az Agromechanikai Kisszö­vetkezet elnöke. Csak sej­telmesen mosolygott, ami­ből nem ok nélkül követ­keztethettem arra, hogy itt, bizony, tekintélyes summáról van szó. De a titok legyen az övék. Ha titok. Kiderült, hogy odakint, az NSZK-ban már aláírták az előzetes jegyzőkönyvet. A gyöngyösi cég nevében Var­ga János műszaki vezető, és vele volt a Trade—Coop Szövetkezeti Kereskedőház üzletkötője is. Az sem titok, hogy előzőleg tájékozódtak arról, milyen pénzügyi ala­pokkal rendelkezik a német vállalkozó. Kiderült, hogy nála minden rendben. Az üzlet tehát... ! No, nem eszik olyan forrón a levest, mint ahogy megfőzik. Né­hány hét, és a szükséges iratot alá lehet írni. Ez már csak ilyen, magyar módra. Hogy ezt miért nem értik „odaát”...? Miért értenék? Mi sem értjük. Én legalább­is —nem. — Egyelőre elég annyi — jegyezte meg a kisszövetke­zet elnöke —, hogy valami olyan tárgyat készítünk en­nek a nyugati cégnek, amely­ből jelentős mennyiséget kér. A befejező műveleteket ott végzik el, de szó volt ar­ról is, hogy átadja nekünk a teljes technikát. A legkor­szerűbb eszközökről van szó, amiért nem kell márkával fizetnünk, és amely azt is megköveteli, hogy a mi szak­embereink az ismereteiket tovább bővítsék ebben a tárgykörben. Ha hozzáte­szem, hogy az új gyártási mód lehetővé teszi, hogy a belföldi piacra is szállítsunk, esetleg még egyéb piacokra is, akkor érzékelhetővé vá­lik, hogy ez a mostani együtt­működés jelentős távlatokat nyithat előttünk, így adunk mi forintért márkát az ál­lamnak. El ne felejtsem, van itt még más is. Azok a bizo­nyos fékdobok, amelyek ed­dig is nagy mennyiségben készültek itt, Gyöngyösön. Az öntvényeket a Soroksári Vasöntöde Rt. szállítja. In­nen kapták azelőtt is. Aztán jött a váratlan fordulat: úgy volt, hogy a soroksári öntödére lakat kerül. Jelen­tős mennyiségű adósság ter­hét cipelték magukkal. Mit tesz ilyenkor egy kis­szövetkezet? Azt mondja, majd segítek én. Felajánlott egy jelképes összeget ahhoz, hogy ki lehessen húzni a kátyúból az öntödét. Majd több milliót érő váltó kezes­ségét vállalta el. Lett erre ribillió. Egy kisszövetkezet ennyi millióval terhelné meg magát? Ámuldoztak a váltót kézhez vevők. Telefon a bankba. A válasz: már le is bonyolították a pénz át­utalását, mondták a banki­ak. Ha úgy tetszik, a ta­­máskodóknak leesett az ál­luk. — Nekünk is érdekünk, hogy a soroksári öntöde működjék, ezért tettünk meg mindent, hogy segítsünk raj­tuk — magyarázza az elnök. — Az általuk készített önt­vényekre szükségünk volt és szükségünk lesz. Mert itt is exportot tud­nak teljesíteni, ha csak köz­vetve is. Ugyancsak nyuga­ti megrendelésre készítették el a próbaszériát, aránylag rövid idő alatt. Meghívták a megrendelőt, jöjjön el a mátraalji városba, nézze meg, mit kínálnak neki. — Mindent szépen, akku­rátusan előkészítettünk — idézi fel az eseményeket az elnök. — Az ellenőrünk mérni akarta a fékdobot, amikor szelíden annyit mon­dott a nyugati kereskedő, majd ő. Minden mozdulata a szakértelmet árulta el. A végén bólintott: Lehr gut!, azaz: Nagyon jó. Mi pedig csak mosolyogtunk. Persze, hogy jó. Ha mi a kezébe mertük adni... ! Ez az üzlet is csak az alapjaiban van készen. A fejlesztése önmagát kínálja. Ha lehet, be akarnak kap­csolódni nemcsak a személy­autók hazai összeszerelésébe, hanem a gyártását is cél­nak megjelölő programba. Az előkészítő tárgyalásokat már megkezdték. Importot helyettesíthetnek a gyártmányaikkal. De még most sem értünk a sor végére. Még mindig van a tarsolyukban valami figyelemre méltó terv. Azt mondják, bútorhoz való sze­relvények gyártását határoz­ták el. Ha minden úgy tör­ténik, ahogy ők szeretnék, akkor ezzel is tőkés impor­tot takarítanának meg a népgazdaságnak. Ha úgy tetszik, nem va­lamiféle jótékonysági kam­pány vezérli a kisszövetke­­zetieket. Biztosak akarnak lenni abban, hogy holnap is lesz munkájuk, holnap is lesz miből megélniük. Az már a sors fintora, hogy a forintért „termelt” márká­ból ők egy pfenninget sem kapnak. Legfeljebb adott esetben hivatkozhatnak ar­ra, hogy importmegtakarítá­sukhoz szükségük lenne né­mi valutára is. Abból, amit ők „hoztak”, talán valamit kaphatnának is ... ? — Mennyi haszna lesz mindebből a kisszövetkezet­nek? — faggatom az elnö­köt. — Hogy jövőre milyen szabályozók lesznek, nem tudhatjuk. De, ha az adót olyan mértékben emelik, ahogyan hírlik, örülünk, ha a dolgozók legalább annyi forinthoz jutnak, mint az idén. Már el sem mondom, ho­gyan kellett az idén a nye­reségből elvenni azokat a forintokat, amelyek kellet­tek a dolgozók munkaked­vének megőrzéséhez. De ez a nyereség végső soron a szövetkezet tagjaié lenne. Ha folyton faragnak belőle, akkor a dolgozók húzzák a rövidebbet, mert annál ke­vesebb jut belőle az ő zse­bükbe. Kitől veszik el a pénzt ? Az idén 125 milliós árbe­vételt terveztek. Jövőre ezt körülbelül 150 millióra lehet felnövelni. Tévedés azonban azt gondolni, hogy ennek arányában emelkedhet az egyes személy jövedelme is. A mostani információk nem erre utalnak. Ha tehát töb­bet termelnek, egyáltalán nem biztos, hogy többet is keresnek. Akkor pedig? .. . Mi is van hát azzal a bizo­nyos visszatartó erővel... ? Sóhajtozhatok én is, a gyöngyösi Agromechanika Kisszövetkezet minden tagja is, ahogyan akarunk. Mire megyünk vele? Pedig nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy eldöntsem, mennyire szolgálnak ezek a gyöngyö­siek népgazdasági érdekeket is. De mennyi jut nekik azokból ? A választ jó volna meg­fontolni. G. Molnár Ferenc Ahol a­z ékdobok készülnek (Fotó: Dózsa Balázs) Hatvan szakmai előadás Együtt - a bűnnel szemben Az elmúlt évi bevált programnak megfelelően — amikor a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat tavaly úgynevezett jogpropaganda hónapot szervezett — az idén a bűnözés kérdésével foglalkozott a szervezet. Leginkább a bűncselekmények elkö­vetésének okait, társadalmi hátterét vetették vizsgálat alá, s tájékoztatóinkban ezek­re, valamint a bűntettek elkövetésének lehetőségeire próbálták felhívni szakemberek a figyelmet. Heves megyében a TIT megyei szervezete, továbbá a Magyar Jogász Szövetség helyi szervezete a városok­ban létrehozott Bűnmegelő­zési Tanácsokkal közösen november 15-től december közepéig bűnmegelőzési hó­napot hirdettek meg. A ren­dezvénysorozattal kapcso­latban dr. Gáspárdy József, a Heves Megyei Bíróság el­nökhelyettese, a TIT Heves Megyei Szervezete jogi osz­tályának elnöke adott la­punknak tájékoztatást Az elmúlt esztendőben az úgynevezett jogpropaga­nda hónap nagy segítséget nyúj­tott az embereknek, elsősor­ban a jogszabályok megis­merésében, a gazdasági vál­tozásokkal kapcsolatos el­igazodásban. Ez alkalommal a bűncselekmények vissza­szorítása érdekében kíván­nak fellépni a szakemberek. Tudni kell, szerencsére Heves megye a bűncselek­mények gyakoriságát illető­en, a kevésbé fertőzött te­rületek közé tartozik, ám tudomásul kell venni, az utóbbi időben bizony nö­vekszik a kártékony esetek száma. Hasonlóan az orszá­gos helyzethez, elsősorban a vagyon elleni bűncselekmé­nyek szaporodtak különösen nagymértékben az utóbbi években. Az is tény, hogy a korábbiaknál több volt a súlyos testi sértés, a garáz­daság, a közlekedés rendjét sértő cselekmény, leginkább az ittas vezetés. Jellemző adat: évente hat-hétszáz jo­gosítványt vonnak be amiatt, mert a gépjármű tulajdono­sa toroköblögetés után ül a volánhoz. Szerencsére sző­kébb hazánkban nem an­­­nyira jellemzőek az erősza­kos bűntettek: mindössze három-négy alkalommal kell eljárni gyilkosok ellen, ugyanakkor a hivatalos sze­mély elleni erőszak elvétve fordul elő az országnak eb­ben a részében. Sajátosság a megyében, hogy — ami az országban különösképpen riasztó — az elkövetők között a fiatalko­rúak csak kisebb arányban képviseltetik magukat, tu­lajdonképpen évente 130— 150 tizennégy és tizennyolc év közöttit ítélnek el a bí­róságok. Az is egy érdekes dolog, hogy — az adatok ta­núsága szerint — a legtöbb szerződéses üzlet éppen He­ves megyében van, ám ez a bűnözésben szinte egyálta­lán nem jelentkezik. A bűnözés okai között ter­mészetesen szerepelnek a szokásosak, emellett azon­ban tény, hogy a rendezet­len családi élet, a rendkí­vül alacsony fokú művelt­ség, az italozás, valamint sajnálatos módon a mai gaz­dasági helyzet, jelentős mér­tékben közrejátszanak ab­ban, hogy egyesek bűncse­lekmények révén próbálják megoldani gondjaikat. An­nak is szerepe van a me­gyei bűnözési helyzetben, hogy a rengeteg túlmunka miatt az embereknek keve­sebb idejük jut gyermekeik nevelésére, a velük való fog­lalkozásra. Nemkülönben igen gyakori oka például a lopásnak, a betörésnek az állampolgárok rendkívüli fe­gyelmezetlensége. Felsorolni nehéz, hány esetben hagy­ják a sértettek lakásukat, gépkocsijukat nyitva, men­­nyire nem törődnek saját javaik védelmével. Az sem mellékes, hogy azok, akik a társadalmi tulajdon kezelé­sével, őrzésével vannak meg­bízva, bizony sokan a leg­kevesebb gondosságot sem tanúsítják. Ugyancsak bő­séges lenne az a lista, amely a bizonylati fegyelem fi­gyelmen kívül hagyóit tar­talmazná. A szakemberek ezalatt az egy hónap alatt összesen hatvan előadást tartanak a megye különböző helyein, hogy tájékoztassák a lakó­kat a bűnözés jelenlegi hely­zetéről, egyúttal elkerülésé­nek lehetőségeiről. Szólnak például a bírák, ügyészek, ügyvédek, a rendőrkapitány­ságok megbízottai a bűncse­lekmények elkövetésének főbb okairól, mindenekelőtt a szülők ezzel kapcsolatos nevelési feladatairól. Az elő­adások elhangzanak az ál­talános és középiskolákban, a kollégiumokban, a műve­lődési házakban, valamint természetesen a munkahe­lyeken. Szalay Zoltán

Next