Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 54. (53.) szám

NÉPÚJSÁG, 1989. március 3., péntek Milyen egy-egy anyag súlya, tömege? Hogyan mér­hető az idő? Milyen a fény természete? Hogyan világít a lámpa, vagy melyek az anyag parányi részei? Sok­sok érdekes, izgalmas kérdés. Az élettelen világ és tér általános tulajdonságaival függnek össze. Ezek tör­vényszerűségeit pedig a fizika vizsgálja. Története szorosan összefügg az emberiség kultúrtörténetével, a termelési viszonyok fejlődésével. Mai összeállításunk a fizika érdekességei iránt érdeklődőknek nyújt né­hány újdonságot, de minden bizonnyal másoknak is, akik e tudományágba kívánnak betekinteni. Érzéstelenítés — mikroprocesszorral A baseli kanton kórházában mikroprocesszor vezérelte, csak­nem teljesen önműködő érzéste­lenítő rendszert fejlesztettek ki. A­z eddigi berendezések is fejlet­tek, de mechanikai úton működ­tetik őket. Ezekben a rendsze­rekben a biztonság okából a be­tegeket csak friss gázkeverékkel altatják, s ez gazdaságtalan, mert a szervezet a gáznak csak min­tegy a 10 százalékát használja fel. Az új svájci rendszer révén az érzéstelenítést végző orvos pon­tosan szabályozhatja az érzéste­lenítő gázok töménységét, s így a mindenkori betegre szabottan ellenőrizheti az érzéstelenítés mélységét. Mivel a kilélegzett gázokat — kellő tisztítás után — újra felhasználják, a beteg az al­tatógázokat többnyire saját me­leg és nedves levegőjével lélegzi be ismét. Ezzel elkerülhető az, hogy a légutak kihűljenek és ki­száradjanak. Mivel így kevesebb gáz fogy, sok költséget is megta­karítanak. Gramofon lézertűvel Valamennyi hanglemezgyűjtő keserű tapasztalata, hogy féltett kincsei még a leggondosabb használat után is előbb-utóbb pattogni, recsegni kezdenek. A hangtechnikában néhány éve megjelent, s mára már széles kör­ben elterjedt kompaktlemezek (CD-k) és lejátszóik ezt a gondot megoldották, hiszen ott nem a mechanikus érintkezésű tű, ha­nem lézersugár tapogatja le a ba­rázdákat. Márpedig ha nincs ko­pás, a lemez gyakorlatilag akár­hányszor lejátszható, és évtize­dekig is megőrzi minőségét káro­sodás nélkül. A CD-lemezek ba­rázdaszélessége huszonötöd ré­sze a normál nagylemezekének. Amerikai kutatók sokéves pró­bálkozás után eredményesen kí­sérleteztek normál lemezek léze­res lejátszását lehetővé tevő ké­szülékkel. Gyártása valószínűleg csak néhány év múlva fog bein­dulni. TUDOMÁNY ÉS VILÁGA — A HÉT VÉGÉRE AJÁNLJUK Új korszakot nyitott a világról alkotott felfogásunkban — Csillagászati távcsövet szerkesztett — Élete végéig „házi őrizetben” tartották A pisai óriás Viszontagságos életéről Bertold Brecht, illetve Németh László drámát írt, Tintoretto pedig ma­radandó festményen örökítette meg alakját. Galileo Galilei, a pisai óriás nemcsak a tudo­mány, elsősorban a fizika és a csillagászat történetében, ha­nem a világról alkotott felfogá­sunkról is új korszakot nyitott. Talán kevesen tudják, hogy 425 éve született a már említett olaszországi Pisában, amely ma nemcsak ferde tornyáról neveze­tes, hanem kegyelettel őrzik a vá­ros nagy szülöttjének emlékét is. Apja matematikus és kiváló ze­netudós volt. Fia kezdetben or­vosnak készült, tanulmányokat is folytatott a gyógyításról, ám fi­gyelme, érdeklődése hamarosan a fizika és a matematika felé for­dult. Tehetségét bizonyítja, hogy már 25 éves korában a pisai egyetem professzora lett. Fiatal korában kitűnt azokkal a tulaj­donságokkal, amelyek egész éle­te során jellemzői maradtak. Sokkal inkább a megfigyelése­ken alapuló és hozzáférhető bi­zonyítékokat igényelte, mint va­lamely nagy tekintélyű tudós vé­leményét. A fizika rengeteget köszönhet neki. Többek között a tehetetlen­ség elvét, a szabadesés törvényét, a csillagászati távcsövet, a hid­rosztatikai mérleget, az első hő­mérőt, valamint az inga lengési­deje állandóságának felismeré­sét. Leghíresebb volt az a kísérle­te, amelyet a pisai ferde torony tetején végzett. Különböző tö­megű, de azonos méretű testeket ejtett le és megállapította, hogy azok mind egyszerre érkeznek le a földre. 1609-ben Galilei Ve­lencében tudomást szerzett ar­ról, hogy egy holland szemüveg­készítőnek sikerült olyan lencse­­rendszert feltalálnia, amellyel tá­voli tárgyakat „közelebb lehet hozni”. Azonnal megértette az eszköz alapelvét és maga is ké­szített hasonlót. Ezt ma az Ame­rikai Természetrajzi Múzeum­ban őrzik. Távcsövét csillagászati megfi­gyeléseihez használta. Előadása­inak, tudásának híre futótűzként terjedt el Itáliában. Távoli vidé­kekről is felkeresték tanítványai. Legjelentősebb az a fizikai és fi­lozófiai érvelése, amellyel a föld mozgására vonatkozó koperni­kuszi rendszer igazát támogatta. A föld mozgása első pillanatra annyira ellentmond mindennapi tapasztalatainknak, hogy annak idején még a legképzettebb tu­dósok sem voltak hajlandók ilyen „esztelen gondolatokkal” komolyan foglalkozni. Galilei­nek kemény csatára volt szüksé­ge, hogy az új eszmék igazát bi­zonyíthassa. Érvelését számos megfigyeléssel támasztotta alá. Új csillagot fedezett fel, amely a következő évben eltűnt. Ezzel megdöntötte Arisztotelész évez­redek óta vitathatatlan tanítását az égbolt változhatatlanságáról. Felfedezte a Hold felületi egye­netlenségeit, a hegyeket és kráte­reket, a völgyeket, a síkságokat rajta. Ezenkívül a Saturnus gyű­rűjét, a Vénusz fényváltozatait, és kicsiben egy bolygórendszert: a Jupiter holdjait. Hogy tanítása milyen forra­dalmi jelentőségű volt és hogy ezt kortársai is felismerték, leg­jobban a római egyházi reakciója igazolta. Galilei ellen Firenzében 1610-ben a város érseke harcot indított, amely teológiai síkra te­relődött. És végül a rettegett ink­vizíció elé került. Két pere volt: 1616-ban és 1633-ban, amelyek során kínvallatással való fenye­getéssel kikényszerítették belő­le, hogy nyilvánosan esküvel megtagadja a kopernikuszi tano­kat. Mindez minden idők legszé­­gyenteljesebb bírósági eljárása volt. Börtönre ítélték, de másnap a pápa ezt házi őrizetre változtat­ta, melynek színhelyéül egy Ró­ma környéki vidéki házat jelöl­t^klésob^ Megengedték, hogy visszatérjen Firenzébe, ahol test­ben és lélekben meggyötörve még megpróbálta folytatni meg­figyeléseit. 1636-ban azonban teljesen megvakult és megszakí­totta munkáját. 1641 őszén Gali­lei ágynak esett súlyos vesebaj­ban. Ragyogó írásait, köztük a híres Dialógot, illetve a Discorsit a newtoni fizika előtanításának tartják. Ezek minden időkre megőrizték nevét. 1642 január­jában halt meg. A történelem az ő tudományosan megalapozott nézetét igazolta. Galileivel kez­dődött meg a természettudo­mánynak az a korszaka, amely­ben már nem pusztán elméletileg próbálták megközelíteni, milyen lehet a világ. Ellenkezőleg, az el­méletek igazságtartalmát a meg­figyelés, a tapasztalat döntötte el. Mentusz Károly Kaland, szenvedély, erotika Filmbemutatók Egerben Jonathan Kaplan rendezte az „X”program című, színes szink­ronizált amerikai filmet. A törté­net főszereplője egy rendkívül értelmes kis csimpánzkölyök, amelynek neve Virgil. Orvadá­szók ejtik foglyul, s kalandos úton Amerikába kerül, hogy ott az egyik egyetem állatpszicholó­giai fakultásán kísérleti alanyul szolgáljon. Egy fiatal kutatónő tanítgatja a siketnémák jelbeszé­dére. A barátság azonban hama­rosan megszakad, s a kismajmot újabb, szigorúan titkos feladatok várják... A produkciót az egri Vörös Csillag moziban tekinthe­tik meg. Korának jelentős olasz költője D’Annunzio közismert volt szenvedélyességéről. Szerelmi kapcsolataival nemcsak környe­zetét botránkoztatta meg, ugyanis aprólékos leírása szolgáltatta műveinek a tényanyagát. Legna­gyobb szerelmének sztoriját, szí­­­nes, kalandos életét dolgozza fel az erotikával erősen fűszerezett alkotás, amelynek bemutatója pénteken délután 3, valamint va­sárnap délután 3,5 és este 7 órakor lesz a Prizma moziban. Sinkó Ervin: Egy regény regénye Mire az olvasó becsukja a könyvet, mert átrágta magát he­­tedfélszáz oldalon, megmártotta magát abban a történelemben, amelynek örvényeit, elsodró-el­­pusztító kanyarulatait eddig nem ismerhettük, önkéntelenül is számadásra készülünk. Hogyan is eshetett meg ismert eszmék és erkölcsi normák vitathatatlan igazságai mellett és azok ellenére mindaz, amiről ma már újságok, filmek, kötetek százszámra me­sélhetnek? Nemesen egyszerű önátadás­sal, de a jellem, az egyéniség, a hit és a fiatalság óta megőrzött konok ragaszkodással vitte-von­­szolta előre regényét és sorsát a kalandos sorsú és életű közép­európai magyar író, Sinkó Er­vin. Nemcsak magát, nemcsak regényét, nemcsak mellette mindvégig kitartó feleségét, ha­nem elsősorban azt az állapotot is, amelyből a kor, a korszak, a nagyszabású hősöket és áldoza­tokat faragja ki. Az számunkra nyílt és teljes bizonyosság, hogy ezt az embert, mármint Sinkó Ervint végzete­s betűvel kötelez­te el, íróvá akart és tudott lenni, minden katasztrófa, megbántás, üldöztetés, elébe toppanó mos­­datlan cinikusság ellenére is. Ta­lán az írósága miatt tudott mind­végig tiszta is maradni. A peresztrojka és a glasz­­noszty hónapjaiban-éveiben is frissen hat Sinkó Ervin regénye, naplófolyama arról, hogyan küz­dött kézirataiért, a bőröndben hurcolt gondolataiért, beton­agyú bürokratákkal. Miket kel­lett kiállnia itt és ott, ilyen és olyan határon innen és túl. Ro­main Rollandot csak azért emel­jük ki a megragadott személyisé­gek és pillanatok közül, mert ez a svájci magányában élő író ha­sonlít lelkiismeretben talán leg­inkább ehhez a mindig is határon kívül élő „magyarhoz”, Sinkó Ervinhez. Bélyeg­­gyűjtőknek A posta bejelentette, hogy tarifavál­tozás miatt, amint a meglévő készletek fogynak, folyamatosan új értéknyomá­sos levelezőlapokat és borítékokat hoz forgalomba. Valamennyit Svindt József terve alapján a dombóvári Pátria Nyomda készítette. A 3 forintos postai levelezőlap bélyege korabeli postaau­tót, míg a szintén 3 forintos levelezőlapé Magyarország térképét ábrázolja. A postai boríték 5 forint névértékű bélye­gén régi távbeszélő készülék látható. A 17 forintot érő légipostai boríték bélye­ge repülőgépet ábrázol. Február 28-án a posta a keszthelyi Festetics-kastélyt ábrázoló 10 forint né­vértékű bélyegét új változatban rézmet­szet és ofszetnyomás kombinációjával nyomtatva ismét kiadta. Ezt korábban 1987-ben Dudás László grafikusmű­vész terve alapján már megjelentette. A módosított, új változatot Web­er József grafikusművész rajzolta, és a metszés művészi munkáját is ő végezte. A bélye­get, amely a Pénzjegynyomdában ké­szült, a kereslet igénye szerinti mennyi­ségben állítják elő fogazva, míg a foga­­zatlanok példányszáma négyezer. A két bélyeg közötti különbség a látványon kívül tapintható is lesz: az ofszettel ké­szített felület sima, míg a rézmetszetű papírja kidomborodik, illetve bemélyül. 5. Programozott vezérléssel • Önellenőrzők, önhitelesítők Intelligens műszerek A félvezetőgyártás és a számí­tástechnika rohamos fejlődése az utóbbi években jelentős változá­sokat hozott a műszer- és mérés­­technikában. Megjelentek az úgynevezett intelligens mérőmű­szerek, amelyek a beépített elektronikának köszönhetően merőben új mérési lehetőségeket biztosítanak. E korszerű konst­rukciók arra szolgálnak, hogy le­hetőleg minél jobban megkön­­­nyítsék a műszer kezelését, és mentesítsék a felhasználót a mé­rési eredményekkel kapcsolatos esetleges számítási műveletek alól. Az intelligens műszerek egyik fő jellemzője a programo­zott vezérlés. Az ilyen felépítés­ben nem feltétlenül az előlapon lévő kezelőszervek működteté­sével történik a jellemzők beállí­tása és az egyes mérési funkciók indítása. A programozott vezér­lésű műszerek­ működését a fel­használó általában billentyűzet segítségével irány­ítja. Az intelli­gens műszerek legtöbbször önel­lenőrzők és önhitelesítők is. Az önellenőrzés azt jelenti, hogy esetleges hiba jelentkezésekor az annak jellegére utaló hibakódok jelennek meg a készülék képer­nyőjén. Ugyancsak ellenőrzi a berendezés a felhasználó által ki­jelölt műveleti utasítások helyes­ségét is. Érvénytelen vagy ellent­mondó utasítások esetén alfanu­merikus „hibaüzenet” segíti a korrekciót. Programbörze Kiállítások, tárlatok Kós Péter, Herczeg István és Sza­kács Imre a Grafipax Egyesület három tagja mutatkozik be képe­ivel az Egervin aulájában. A kiál­lítás gazdái a Megyei Művelődési Központ és a Hevesi Szemle Ga­lériája. * Az MMK fotószakkö­rének kamarabemutatója az in­tézmény második emeleti előte­rében fogadja a látogatókat. Ugyanitt a kisgalériában Juhász Miklós fotóművész felvételéből állítottak össze egy csokorra va­lót. * Gyöngyös történetét dol­gozza fel a honfoglalástól napja­inkig az a kiállítás, amely a Mátra Múzeumban látható. Ugyancsak itt Ember és természet címmel vadászattörténeti és természet­­védelmi bemutató várja az ér­deklődőket. Szórakoztató, ismeretter­jesztő rendezvények A füzesabonyi gimnáziumban ma délután 2 órától tartják az Életmód, kultúra klub követke­ző foglalkozását, amelynek a ti­nikozmetika a témája. Gyerekeknek, fiataloknak ajánljuk „Itt a farsang, áll a bál . . e mottó jegyében rendeznek far­sangi mulatságot a gyöngyösi gyerekek szombaton a Török Ig­nác Úttörőházban. Ugyancsak szombaton a füzesabonyi műve­lődési központban délután 4 órától tinidiszkó várja a táncos lábúakat. Túra A KPVDSZ Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosz­tálya vasárnap nyílt túrát hirdet Martus Ferenc vezetésével. A 22 kilométeres, 650 méter szintkü­lönbségű táv állomásai: Felsőtár­­kány — Toldikul — Bányahegy­erőse — Peskőbarlang — Peskő­­völgy — Petres Napsugár pihenő — Felsőtárkány. Indulás reggel 7.10-kor az egri dr. Nagy János utcai autóbusz-megállóból. Hungária-sorsjegy Nimm (HUNGÁRIA taxi) SZEMÉLY-TEHER KÖZÖS 13111 s 13-9-13 TOMBOLÁJA Név Az Egerben és körzetében tevékenykedő Hungária Fuvarszervező Iroda és lapunk együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében néhány hónapon át tombolajátékra hívja a nyerni akaró utazóközönséget. Lapunkban minden héten pénteken ezen a helyen találják meg olvasóink a tombolajegyet, amit kitöltve, uta­záskor a Hungária-taxiban elhelyezett urnákba lehet bedobni. A gyűjtést tehát az ezzel a felirattal ellátott gépkocsik végzik. A nyilvános sorsolást június első hetében rendezik meg. A szerencsés két nyertes egy-egy ötezer forintos gépkocsinyeremény­­betétkönyvet kap.

Next