Heves Megyei Népújság - Heves Megyei Hírlap, 1990. április (41. évfolyam, 77. szám - 1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-02 / 77. szám
NÉPÚJSÁG, 1990. április 2., hétfő A Népújság kérdez, a jelöltek válaszolnak II. számú választókerület (Pétervására) 1. Ismeretes, hogy Pétervására és környéke sok szempontból elmaradott: egyebek mellett kevés a munkahely, rosszak az utak, nem épült ki korszerű telefonhálózat, stb. Hogyan segítené elő a városiasodást? 2. Hazánkban több mint 2 millió nyugdíjas él, jelentős részük megalázó körülmények között. Megyénkben különösen magas az arányuk. Mit kellene tenni tisztes megélhetésükért? 3. Ha Önt megválasztják, hivatásos politikus lesz. Nézete szerint milyen személyiségjegyek szükségesek ehhez a szerephez? 4. Kell-e alapvető reform az oktatásban, s ha igen, milyen szempontok alapján? Horváth László Szabad Demokraták Szövetsége Dr. Chikán Zoltán Kereszténydemokrata Néppárt 1. Sajnos, a fejletlen közúti és távközlési hálózat, a sorvadó apró falvak és városok tucatjai is az elmúlt negyven év tragikus „vívmányai” közé tartoznak. A bukott rendszer egyik komoly hibája volt az is, hogy formális, jogi aktusokkal vélt megoldhatónak különféle gazdasági és társadalmi problémákat. Pétervására a városi rang elnyerésével nem szerezte meg azt az infrastruktúrát és gazdaságot, amelyek nélkül elképzelhetetlen egy igazi város. Ez is a múlt öröksége. Én úgy látom, hogy a gazdaság gyökeres átalakítása és a valós önkormányzati rendszer megteremtése Pétervására gondjain is segíteni fog. Az SZDSZ gazdasági elképzeléseiben olyan önkormányzati rendszer él, amely erősíti, érdekeltté teszi a helyi vállalkozásokat. Úgy, hogy a gazdasági teljesítmények túlnyomó többsége helyben marad, gazdagítva a helyi közösségeket. Pétervására és környéke igazán szép magyar táj, földrajzi adottságai lehetővé tennék, hogy idegenforgalmi szolgáltatások, vállalkozások is települjenek ide, amelyek önerejükből is hajlandóak a kérdésben említett problémák megoldásához hozzájárulni. 2. A probléma sajnos nemcsak megyei, hanem országos, ezért elsősorban azt mondom el, hogy az SZDSZ, kormányzati erőként mit kíván tenni ebben a kérdésben. Az alacsony nyugdíjakat jelentős mértékben felemelnénk felszabaduló, idáig pocsékba ment költségvetési forrásokból. A továbbiakban a nyugdíjakat a mindenkori infláció mértékéhez kell igazítani. A politikai és egyéb kiváltságokra kifizetett nyugdíjak kifizetését haladéktalanul megszüntetnénk, ezekkel a pénzeszközökkel is növelve az alacsony nyugdíjak összegét. Nyugdíjasok nemcsak ma vannak, hanem mi vagyunk a holnap nyugdíjasai, és ahogy mi gondoskodunk a mai nyugdíjasokról, úgy fognak gondoskodni mirólunk holnap. A nyugdíj ne egy életmű megcsúfolása, hanem jutalma legyen a polgárnak. A nyugdíjak rendezésén túl az időskorúak ellátásában fontos szerepet kell játszaniuk az új önkormányzatoknak és a volt munkáltatóknak is. 3. A holnap politikusainak hatalmas csődtömeget kell eltakarítaniuk, és ezért hivatásos politikusnak lenni egyszerre jelent majd óriási kihívást és felelősséget egyaránt. Alapvető, hogy egy országgyűlési képviselő megbízható és lelkiismeretes legyen, képes legyen választói érdekeinek következetes képviseletére, és ha kompromisszumokra kényszerül (mert biztosan kényszerül), akkor ezek ne az elvtelen megalkuvást jelentsék. Alázat a választópolgárral szemben, illő tisztelet a politikai ellenfelek iránt. Mindez, amit felsoroltam, meglehet, hogy csak a legnagyobb politikus személyiségekre jellemzőek, de minden felelősen gondolkodó politikusnak ezek mind teljesebb elérésére kell törekednie, főleg akkor, amikor embermilliók alapvető sorskérdéseiről van szó. A dillettánsokból elegünk van. A jövőben csak azok vállaljanak közszereplést, akik bátran ki merik jelenteni, hogy: MI TUDJUK, MERJÜK ÉS TESSZÜK IS. 4. Mivel tanár vagyok, naponta szembesülök oktatási rendszerünk válságával. Alapvető változtatás szükséges az oktatásban, mert enélkül elképzelhetetlen bármiféle gazdasági felemelkedés. Oktatási rendszerünket közelíteni kell a Nyugat iskolai normáihoz, az iskolának fel kell szabadulnia a pártideológia (ill. pártideológiák) befolyása alól. Meg kell teremteni az iskolaalapítás szabadságát, a tanszabadságot és az iskolaügy nyilvánosságát. Alkotmányosan kell biztosítani az okatási intézmények önállóságát. Ugyanakkor az iskolát nem lehet „piacosítani”, mert akkor sok gyerek csak annyit tanulna, amennyit a szülő akarna, vagy amennyit a szülő fizetni tudna. Az oktatást egységes alapelvek szerint kell finanszírozni, függetlenül attól, hogy állami, felekezeti vagy magániskoláról van szó. Semelyikünk számára nem közömbös, hogy kiknek a kezeibe kerülnek gyerekeink, és hogy amit tanulnak az iskolában, annak milyen hasznát veszik majd az életben. Ma nagyon sok tehetséges ember messzire elkerüli ezt a pályát, mert a tanításból létezni, családot fenntartani nem lehet. Amíg állandóan hiány van pedagógusokból, addig nem lehet válogatni, hogy ki a jó tanár, és ki az, aki nem ide való. A vállalkozások közül az oktatásba történő beruházás a legbiztosabb. Itt nincs veszteség, nincs kockázat, itt minden befektetett fillér sokszorosan megtérül. 1. Pétervására rangja megelőzi a település jellegét. A múlt rövidlátó településfejlesztési politikája elsorvasztotta a fejlődésért harcoló értelmiségi réteget, az iparfejlesztés és magánkezdeményezés elhanyagolásával elvándorlásra vagy ingázásra kényszerítette a kétkezi munkából élőket. Az egézségügyi ellátást minimális szinten tartva a városiasodás valóságos feltételei is hiányoztak. Az igazgatási intézmények, köztük elsősorban a település „méltóságát” emelő bíróság megszüntetésével elveszett minden olyan vonzási tényező, amelyek a környező községek lakói számára a helység vezető szerepét, és ezzel fejlesztési igényét jelentették volna. Mi maradt az ittlakók számára, ami érdemessé tette a „várost” a maradásra és ösztönözte a maradókat a várossá fejlesztés nagy erőfeszítést és makacs kitartást igénylő akarására? — A történelmi múlt, a volt járási székhely emlékeiből táplálkozó lokálpatriotizmus, és egy szerény hiúság:mi péterkeiek, mi palócföldiek szeretjük hegyeinket, lankáinkat, mi város akarunk lenni itt, a Tarna forrásánál, haladni, fejlődni, a környék vonzó központja kívánunk lenni és maradni. Pétervásárának utól kell érnie címerrangját, mert ez nemcsak magának a városnak, de a természetes vonzókörébe eső többi helységnek is érdeke. De hogyan? Szükség van szellemi szintet növelő értelmiségre, s ezért szervezni kell egy általános középiskolát, vissza kell állítani az elsőfokú bíróságot a hozzátartozó intézményekkel, fejleszteni kell az egészésgügyi ellátást szakorvosi rendelők felállításával, és el kell érni egy évtizeden belül — akár magánvállalkozás formájában is — egy, a kerület lélekszámához mért ágyszámú városi kórház létesítését. A távbeszélőhálózat országos fejlesztése keretében be kell kapcsolni a várost a távhívási hálózatba. Gép- és szerelőipari bázist kell kiépíteni, és az ilyen irányú magánkezdeményezést erőteljesen támogatni kell. Ezek a fejlesztések segítséget nyújtanak a kényszerű munkanélküliség terhének csökkentéséhez. 2. A nyugdíjasok életkörülményeinek legalább szintentartása egész társadalmunk égető problémája. Ehhez nem csupán a gazdaság teherbíró képességének növelése, de egész szociális gondoskodási rendszerünk, így elsősorban a társadalombiztosítási rendszer átszervezése szükséges. Addig is az inflációval lépést tartó nyugellátási juttatásokat kell biztosítani számukra, és a közlekedésben már bevezetett módon feltétlen biztosítani kell a 65. évet betöltött nők és a 70. évet elért férfiak teljes ingyenes gyógyszerellátását. 3. Mindezeket csak határozott és következetes munkával, ha kell, áldozatvállalással és harccal lehet elérni. Ezért a ma politikusának szilárd elvi alapokon álló, megfontolt, mérlegelni tudó gondolkodónak, széles látókörű ismeretekkel bíró egyéniségnek kell lennie. Állandó kapcsolatot kell tartania választóival, hogy a helyi közvélemény és igények ismeretében naprakészen tájékozott legyen a törvényhozásban követendő álláspontja kialakításához. Keményen és következetesen kell harcolnia a meggyőződése szerinti célokért, de tudnia kell türelemmel meghallgatni mások érveit, és nyitottnak lenni az észszerű kompromisszumok elfogadására is. 4. E tulajdonságok megszerzéséhez az út az oktató-nevelő rendszer megújításán keresztül vezet. A múlt e téren elkövetett hibái jelentkeznek a bűnözés — különösen az ifjúkori bűntettek — elszaporodásához. Azt gondolom, hogy a gazdasági rendszerváltással párhuzamosan elvégzendő sürgős reformfeladatunk ez. Teendőink e téren a jövőre irányulók legyenek, így elsősorban a tanárképzés reformján át el kell érni, hogy a képesítés nélküli „nevelőket” mielőbb szakképzettekkel tudjuk leváltani. Tűrhetetlen, hogy egyetemeink és főiskoláink a jelentkezők tömegét utasítják el, de a státusok betöltésére nincs diplomás emberünk. Változtatni kell a felsőfokú felvételi rendszeren is. Hivatástudatot és szorgalmat egyetlen vizsga alapján eldönteni nem lehet. A közép- és alsófokú iskolákban a tananyag ésszerű szűrése , a szakanyag csökkentése, az általános műveltséget adó ismeretek bővítése szükséges. Alsófokon csökkenteni kell a terhelést, amit elsősorban azzal érhetünk el, ha a tanterveket és a tankönyveket nem íróasztal mellett ülő „elméleti” szakemberek, hanem gyakorlati munkában is bevált tapasztalt pedagógusok írják. így lesz elérhető, hogy iskoláinkból valóban kiművelt emberfők, és nem szemellenzős szakbarbárok kerüljenek ki. 1. Munkahelyek szempontjából elsősorban a meglévő üzemek kapacitását bővíteném úgy mennyiségi, mint minőségi szempontból. A Finomszerelvénygyár kihelyezett egységének a jelenlegi 180-200 fős létszámát a termelés bővítésével lényegesen növelni lehetne. A mezőgazdasági üzem melléküzemágait, — úgymint faüzem, savanyítóüzem — minőségben magasabb szintre emelném. A faüzemben növelném a fafeldolgozás arányát a félkész elemek irányában. A savanyítóüzemben lényegesen jobb csomagolástechnikával a termékekre export lehetőséget keresnék. Tudjuk, hogy Pétervására a körötte lévő négy településsel lett város. A települések egymás közötti közlekedését megszervezném akár a városi költségvetés terhére is. A Közútfenntartó Vállalatnál elérném, hogy a közutak állagát magasabb szintre emeljék. Nem feltétlenül szocialista színvonalú munkával és minőségben. Reméljük, hogy nemsokára több telefontársaság is működni fog hazánkban, megszűnik a jelenlegi monopolisztikus helyzet a távközlésben és a telefont igénylő a pénzéért magas színvonalú szolgáltatást kap. Végezetül az, hogy valaki városban lakik, bizonyos rangot jelent. Bevonnám a városban lakókat, hogy erejükhöz és tehetségükhöz mérten szellemi, anyagi és fizikai adottságaikkal járuljanak hozzá szűkebb hazájuk szépítéséhez, építéséhez és gyarapításához. 2. Elsősorban a törvényadta lehetőségek keretein belül erkölcsi elégtételt kellene adni a megalázó körülmények között élőknek. Felelősségre kell vonni azokat, akik önön hasznukat nézve, nem tettek az alacsony életszínvonalon tengődők érdekében. Felül kell vizsgálni a politikai indokok alapján adott magas nyugdíjakat. A veszteségesen üzemeltetett gyárak, üzemek, mezőgazdasági szövetkezetek éléről korengedménnyel nyugdíjba ment vezetők magas nyugdíját feltétlenül minimalizálni kell. Vállalkozásbarát adórendszert kell bevezetni. A termelés növelésével nő az elérhető jövedelem. A nagyobb bevételből növelhető az alacsony nyugdíjak összege. 3. Elsősorban hihetetlenül nagy munkateherbíró-képesség. Megfelelő tapasztalat az élet minden területéről. Ebből kifolyólag a képviselő nem lehet túl fiatal, de a munkabíráshoz kell az is, hogy ne az aggkor határán legyen. Nyitott magánélet, erkölcsös életmód. A gyermekek és a család szeretete. A nők, valamint az időskorúak feltétlen tisztelete. Fogékonyság, helyzetfelismerés az állampolgárok, a választókörzetben élők gondjai, bajai iránt. Folyamatos kapcsolattartás a választókörzetben élő állampolgárokkal. A képviselők megválasztása után felekezeti, politikai-világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül képviselje polgártársai jogos igazát, maximális kitartással. Képletesen szólva foggal-körömmel az utolsó csepp vérig harcolni kell a választópolgárok érdekeiért. 4. Az oktatásban alapvetően meg kell újítani az oktatási módszert. Az állami oktatáspolitika határozza meg a vázat, amely feltétlenül követelményszint egy iskolában , iskolatípusban, de bízza a pedagógiai nevelési módszert a gyermekeket nevelő tanítóra-tanárra. Ha a feltételeknek megfelel, bárki alapíthasson iskolát, legyen az világi vagy egyházi. Az állami költségvetésből minden gyermekre jutó iskolai nevelési térítést a tanulók száma alapján kapják az iskolákat fenntartók. Az alsófokú oktatásban nagyobb szerepet kell kapnia a vallási és hitoktatásnak. Kiemelten kell foglalkozni a hazafiságra neveléssel, és a mi dicső magyar múltunkkal, történelmünkkel. Kelemen József Magyar Demokrata Fórum Kontra Gyula Elnök Úr részére Heves Tisztelt Elnök Úr! Örömmel vettük válaszát — az emlékművitával kapcsolatban — azon túlmenően, hogy e kioktató hangnemre nem szolgáltunk rá, s visszautasítjuk. A tényeknél maradva: kiderült, hogy az emlékmű elkerül a városka főteréről, s az is kiderült, hogy új emlékmű kerül a helyére, továbbá három alkotó művéből lehet választani. Ez örvendetes. Azonban miért nem lehet addig is exhumáltatni az odatemetett halottakat (ha valóban ott vannak), és az emlékművel együtt végső nyughelyre helyezni őket? Mi a cselekedetünkkel nem követtünk el kegyeletsértést, nem gyaláztunk meg katonasírokat, csupán egy szimbólum eltávolítását kértük és kérjük továbbra is. Úgy gondoljuk, hogy a későbbiek során tudunk higgadtan együtt gondolkodni és cselekedni. Városunk lakóinak nyugalma érdekében részünkről az emlékművitát lezártnak tekintjük, s a továbbiakban semmiféle akciót nem tervezünk ellene. Tisztelettel: SZDSZ Hevesi Szervezete Báder Miklós VÁLASZTÁSI FÓRUM Közlemény A független kisgazdák az MDF jelöltjét támogatják Gyöngyösön A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Gyöngyösi Szervezete a következő felhívással fordul választóihoz: a választások második fordulójában a szervezet a Magyar Demokrata Fórum jelöltjének, Pokorny Endrének a támogatását ajánlja. 3. A japán kormány erősíti kapcsolatait hazánkkal A japán kormány üdvözli és korszakos jelentőségűnek tartja a magyarországi szabad választásokat; ezek abban az országban juttatták kifejezésre a nép döntését és akaratát, amely idáig is kezdeményezően lépett fel, és vezető szerepet játszott a keleteurópai országok demokratizálódási és reformmozgalmaiban — nyilatkozta az MTI tokiói tudósítójának kérdésére válaszolva Vatanabe Taizo a külügyminisztérium szóvivője. A japán kormány meg kívánja erősíteni: folytatni fogja a Magyarország irányában már eddig is megnyilvánuló pozitív politikáját — mondta a szóvivő, hangsúlyozva, hogy a távol-keleti ország hivatalos szervei továbbra is rendkívül nagyra értékelik a Magyarországon végbemenő reformokat. Ennek megnyilvánulási formája volt a Kaifu Tosiki miniszterelnök látogatása alkalmával bejelentett széles körű segítség is, mutatott rá a nemzetközi sajtó előtt a szóvivő, azt is egyérteművé téve, hogy a tokiói kormány a jövőben is arra törekszik majd, hogy erősítse kapcsolatait a magyar nép szabad akaratából és választásának eredményeként megalakuló új kormánnyal. (MTI)