Heves Megyei Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

HÍRLAP, 1991. október 28., hétfő' Antifasiszták és ellenállók tanácskozása A Magyar Antifasiszták és El­lenállók Szövetsége Megyei Szer­vezetének elnöksége október 30- án délelőtt 10 órakor gyűlést tart. Egerben a Kemény Ferenc Sportcsarnok első emeleti ta­nácstermében találkoznak a MEASZ-elnökség tagjai, akik ezúttal az országos ülésen elhatá­rozott feladatokat vitatják meg. Hívogató a hatvani gyermekkönyvtárba Hagyományápoló foglalkozá­sokat tartanak Hatvanban a vá­rosi gyermekkönyvtárban 3-8. osztályos általános iskolások­nak. A kismesterek körébe hívo­gatják az érdeklődő gyerekeket, akik a szövés, fonás, nemezelés, gyöngyfűzés fortélyaival ismer­kedhetnek meg. A foglalkozáso­kat pénteki napokon délután 4 és 6 óra között tartják. Érdeklődni a gyermekkönyvtárban lehet a 38/11-447-es telefonszámon. Szilágyisok Angliában Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium huszonöt angolul tanuló diákja — öt tanár kísére­tében — Nagy-Britanniába uta­zott. Egy héten át a bradfordi Girls' Grammar School vendég­szeretetét élvezik. A magyar kö­zépiskolások részt vesznek a ta­nítási órákon és természetesen nemcsak az oktatással, hanem Anglia egyéb nevezetességeivel is megismerkedhetnek, így Lon­donba is meghívták őket. A két iskola közötti jó kapcsolat ered­ménye ez a meghívás, amelyet az egriek jövő év tavaszán viszo­noznak, amikor angliai gyereket látnak vendégül. Tankönyveket a Felvidékre Nemrégiben alakult meg a Rákóczi Szövetség megyei szer­vezete, s máris egy akcióval kezdték a működésüket. „Tan­könyveket a Felvidékre” címmel a megye általános iskoláit moz­gósítják tankönyvgyűjtésre. Ez­zel a felvidéki magyar iskolák­nak kíván segítséget nyújtani a szervezet. A szövetség felajánlja, hogy a legeredményesebb osz­tálynak, iskolai közösségnek egy ingyenes szlovákiai kirándulást szervez. Bővebb felvilágosítást a 36/11-433-as telefonszámon, Kaknics Lászlóné titkártól lehet kérni. A Hősök kertjét avatják Kálban A nagyközség önkormányza­ta szerdán délután 2 órára várja a község lakóit a hősök kertjének avatására. A káli temetőben ki­alakított sírkert — katonai tiszte­letadással egybekötött — fel­szentelésére meghívták dr. Bal­­sai István igazságügy-minisztert, aki ez alkalomból avató beszédet mond. Ezt megelőzően, délelőtt 10 órától a helyi római katolikus templomban ünnepi istentiszte­letet tartanak az I. és II. világhá­borúban elhunytak emlékére. Vers- és próza­mondó verseny Ebben az esztendőben is meg­hirdették az országos vers- és prózamondó versenyt. Ezúttal Kaposvár nevéhez fűződik a fel­hívás és az országos döntő hely­színe is a somogyi megyeszék­hely lesz. A Csokonai Vitéz Mi­hály Országos Vers- és Próza­mondó Versenyen mindenki részt vehet, aki betöltötte 16. élet­évét. Két lírai vagy prózai mű előadása a követelmény. A je­lentkezéseket november 20-ig kell beküldeni a Megyei Művelő­dési Központ címére: Eger, Kné­zich Károly út 8. f GYERMEKDZSEKI^! VÁSÁR a Jutka divatban! (Pásztor-völgy—Felnémet) 1300—2900 Ft-ig Nyitva: keddtől péntekig 14-18 óráig szombaton 9-15 óráig hétfő szünnap v / Mentőöv a rászorulóknak Mit akar az egri családsegítő szolgálat? Az igazán nagy dolgok mindig egyszerűek, legyen bármilyen nehezen is körülírható a hivata­los megfogalmazásuk. Egerben mind többen — de még mindig kevesen — tudják, hogy létezik egy Szociális Szolgáltató Köz­pont, és annak — egyebek között — egy családsegítő szolgálata. Dr. Kripolszky Máriával, a szolgálat vezetőjének és fiatal munkatársainak a szándéka tisz­ta és világos: sokoldalúan, a leg­kézenfekvőbb formákban akar­ják segíteni a rászoruló családo­kat. Az intézmény egyszerre nyújt szociális és mentálhigiénés szol­gáltatást, fő tevékenysége a meg­előzés. A rendszerváltozás időszaká­nak kísérő jelenségei, a gazdasá­gi, társadalmi és politikai folya­matok — sajnos — közvetlen kö­zelről érintik, sújtják a családok százait, ezreit. A munkanélküli­ség, a szegénység, a hajléktalan­ság, a magányos öregség, a gyer­mekek helyzete, mind-mind a nemzet, a társadalom legkisebb, de még ma is a legmegbízhatóbb közösségeit, a családokat veszé­lyezteti. Lehet-e nemesebb szán­dék és feladat a családok segíté­sénél, védelménél? — Az első évben valamivel többen, mint háromezren, az idén várhatóan négyezernél is többen keresnek fel minket. A se­gítségnyújtásnak konkrét esetei vannak — tájékoztatnak — ilyen a munkahely elveszítése, a jöve­delemnélküliség, a serdülők, el­váltak, özvegyek gondjai... Feladatuknak tekintik a köz­vetlen szociális jellegű feladatok kezelését: segélyezés, étkeztetés, szállásadás, felruházás, munka- és albérletkeresést is egyebek kö­zött. — Mire szolgál a városban az öt családsegítő körzet? — Egy-egy terület a népszám­lálási körzethez igazodik. A csa­ládsegítők felkutatják a hátrá­nyos helyzetű, veszélyeztetett személyeket, illetve családjaikat, és velük együtt, közösen dolgoz­nak ki megoldási módokat. Egerben, a Deák Ferenc u. 19. sz. ház mind több gondokkal küzdő, bajba jutott ember mentsvára lehet. Az egri városszépítők újabb akciója Harangláb a Farkasvölgy utcában Nem érkezett hivatalos meghívó, még csak egy telefont sem kap­tunk, véletlenül szereztünk tudomást az eseményről. Balatoni Tibor népművész — társaival együtt — az egri Farkasvölgy utcában egy nem mindennapi megbízatásnak tett eleget a hét végén. Mint ismert, ő az a fafaragó, aki nemrégiben az egri vár Fülesbástyáján Gárdonyi Géza sírkertjét „készítette el” az eredetihez hasonló formában. Most pedig a Farkasvölgy utcában egykor álló haranglábat faragta meg új­ból. Az öt méter hetven centi magas faállványzatot az eredeti — egy lelkes városvédő által évtizedekig őrzött — harang számára tervezte, és alkotta meg. — Minden bástyának volt egykor saját harangja — mondja a nép­művész —’ tudomásom szerint egy maradt meg eredeti mivoltában, a Ráckapu­ téri. S most ez a második. Igaz, pár méterrel arrébb tettük a régi helyétől, mert ahol volt, ott már különböző építmények vannak. Ám így most ez jól látható a Vörösmarty útról is. — Kinek a kérésére állították fel? — Ezt is a városszépítő egyesület szorgalmazta, s én pedig megtisz­teltetésnek tartottam a feladatot, mert nagy dolog az, ha az ember a lába nyomán kívül is hagy valamit a városban... — Milyen alkalmakkor kondítják majd meg a harangot? — Ha jól tudom, búcsúkor, halálesetkor szólalt meg régen, valószí­nű, hogy így lesz ez most is. ”Az én hangom az Úrnak kiált”— ez a fel­irat olvasható a harangon latinul. S mivel ez így szokás, a haranglábba én is véstem néhány sort. Ezeket az édesanyámtól hallottam, így hangzik: ’’Hívom az élőket, /siratom a holtakat, / megtöröm a villá­mokat.” (j.i.) MEGYEI KÖRKÉP 3 Az esős napok után — hideg napok... Ám, ennek inkább örülnek a történelmi borvidékeken szüre­­telők, mint a kötésig érő sárnak, ami miatt lehetetlen volt megközelíteni a szőlősorokat. A napsütéses hétvégét kihasználva szedték a csemege fürtjeit a gyöngyössolymosi határban lévő háztájikban is. (Fotó: Szántó György) A helyi adókról — Lőrinciben Lőrinciben a legutóbbi képvi­selő-testületi ülésen elvi állás­­foglalás született a helyi adók ki­vetéséről. Ezt követően a lakos­ság két alkalommal közmeghall­gatás keretében értesült az adók­kal kapcsolatos elképzelésekről. A környékbeli gazdálkodó egy­ségek vezetőit és a vállalkozókat külön fórumon tájékoztatták a tervezetről, melynek lényege, hogy elsősorban a nem lakás cél­jára szolgáló, gazdálkodási cé­lokra használt helyiségek után kell majd adózni. Természetesen a vállalatok kommunális adókö­telezettsége is megmarad. Az új adónemek között szerepel to­vábbá az iparűzési adó is. Az adórendeletek — amelye­ket a november végére tervezett testületi ülésen hagynak jóvá — a jövő év január elsejétől lépnek életbe. Felvétel a Viktóriába Az egri Gyermek-Szabadidő­központ Viktória szülj­átszócso­­portja felvételt hirdet. Várják mindazokat a színjátszáshoz kedvet és tehetséget érző általá­nos iskolásokat, akik vállalják a próbákkal járó elfoglaltságot. A Viktória gyermekszínpad tavalyi sikeres bemutatój­a az Itt járt Má­tyás király című előadás volt, melyet az elmúlt hét végén látha­tott még az egri közönség. Most újabb előadásra készül­nek, és várják az utánpótlást. Az érdeklődők személyesen jelent­kezhetnek Egerben a Bartók Bé­la tér 6. szám alatt, vagy telefo­non a 36/12-686-os számon. Nem azon múlik, hogy rázzuk a szoknyát... (Folytatás az 1. oldalról) — S az eredmény? — Elégedettek voltak. A szé­riagyártást Egercsehiben végez­zük. Ott ehhez minden feltétel adott. Még bővíteni is tudjuk a darabszámot, ha ezt igényli a partner. — Nem árt a monotónia a sza­lagnál ülőknek? — Alapos gyakorlat nélkül az ilyen munka nem megy. Tudo­másul kell venni azt is, hogy mi, sajnos, szisztematikusan leszok­tattuk az embereket a munkáról. Tessék kimenni Nyugatra és megnézni, mi ott a követelmény. — De azt is tessék megnézni, mi ott a bér! — Ez is igaz, de a mai helyzet­ben itthon nem nagyon lehet vá­logatni a munkahelyekben. — Mennyire éri meg egy ilyen nyugati bérmunkát elvállalniuk? — Ugye, számot nem kell mondanom? Ha nem érné meg, nem csinálnánk. — Van még éves gazdasági ter­vük? — Természetesen. Ez arra is jó, hogy tudjuk, hol tartunk, mit kell csinálnunk, hogy nyeresége­sen gazdálkodjunk. — Miben segít ehhez a vállala­ti tanács, amely egyben az igaz­gató munkaadója is? — Amennyit tud. A vállalati tanács tagjai azonban nem me­hetnek munka után, nem mű­ködhetnek közre a tárgyaláso­kon az üzletfelekkel... Itt tartottunk a beszélgetés­ben, amikor egy naivnak tetsző kérdés került szóba: miért nem igyekeznek külföldi tőkét bevon­ni a vállalat munkájába? Mire azonnal kiderült, hogy igyekez­nének, de az ilyen társkapcsolat nem lelkesíti a kinti vállalkozó­kat. Jobban járnak, ha bérmun­kát rendelnek. Ők adják az anya­got, a kellékeket, ők szabják ki a szoknyát, itt csak össze kell állí­tani, „készre csinálni.” — Miként ellenőrzik a munka minőségét a megrendelők? — A sorozatgyártás során már csak szúrópróbát tartanak. Ki­vesznek a kollekcióból egy-egy szoknyát, azt tüzetesen átnézik. Kint viszont minden darabot megvizsgálnak. Ha valami kifo­gásolni valót találnak, akkor ne­künk régen rossz... — Tehát, abszolút tökéletes­nek kell lennie minden egyes szoknyának? — Csak olyan lehet — hangzik az egyértelmű válasz. — Ebből viszont az is kiderül, hogy nincs okunk fanyalogni a magyar munkás tevékenysége miatt. Pe­dig még azt sem lehet mondani, hogy azért dolgoznak olyan pon­tosan, mert jól megfizetik őket... Most veszem észre azonban, hogy a címben megfogalmazott kérdésre még nem született vá­lasz. Tehát: hány öltés ér egy dol­lárt? Erre pontos feleletet nem kaptam, csak annyi hangzott el, hogy nyereséggel lehet végezni az ilyen munkát. Igaz, a dollárból egy centet sem látnak a vállalat dolgozói. A valutát az állam teszi zsebre — helyette forintot ad... G. Molnár Ferenc Iriggyé tett a „Rendszer99 Ne vegyék szerénytelenség­nek, de így igaz: irigylem ma­gam, mert jó dolgom van. Mi­előtt bárki hangosan felkacagna, elmondom azt is, hogy miért. Van egy televízióm, mint annyi másnak. Csatlakozik a parabola­vételhez, mint annyi másnak. Eddig tehát semmi különös, ami miatt akár mások is irigyelhetné­nek. De...! Tessék mondani, tud­ják önök a budapesti 2-es csator­na és a TVR műsorát egyszerre fogni? No, ugye! De ez a csoda megismétlődik a budapesti 1-es csatorna esetében is, igaz, ott a második kép valami egyéb kül­földi adóé. Miért nem állítok a hangolón? — kérdezhetik megrökönyödve. Hangolok én, de mennyire han­golok. Az esemény pedig: a kép nem változik semmit. Mindezt némi anyagi ellenszolgáltatás­ként a Hatvanban székelő Rend­szer elnevezésű cégnek köszön­hetem. Hozzá kell tennem, hogy ebben az ügyben először a múlt év decemberében voltam bátor szólni, majd miután semmi nem történt (sőt!), a vétel egyre ros­­­szabb lett, ennek a hónapnak az elején megint bátorkodtam ész­revételemet belerebegni a tele­fonba. Felszólalásomat követő­en, mintegy tíz nap múlva, vala­mi történt. A vétel javult, bár a szivárvány színű csíkozás nem tűnt el a képernyőről. Csak úgy mellesleg megjegyzem, hogy a szomszédaim a gyöngyösi Erő­mű utcában velem együtt „élve­zik” ezt a sajátságos tévézést. Jaj, majdnem elfelejtettem mondani: ezért a szolgáltatásért a Rendszer nevű cég több ezer forintot kért „beugrónak”, azóta pedig havi előfizetési díjat szed. Tessék mondani, erre mondják, hogy „korrekt üzlet”? Már csak egy dologra vagyok kíváncsi: azt várj­a talán tőlem a Rendszer, hogy „rendszeresen” szóvá te­gyem mulasztásaikat? (gmf) — Partizán — a buszon-----­--------------------------------------I—r—----------------1-------------------------->- ------------------------------------------------------------------------------------------r Valamelyik nap az egri 12-es buszon különös dallam (plusz szöv­eg)­­ütötte meg a fülemet.Egy alacsony, húsz év kommunista ifjak indulunk, mert bennünk apáink remé­­nye...” Ott állt a csuklós busz forgójában, éppen a viadukt hogy: ,,Mit... ifjak indulunk,” még ilyenek... A figura nem­ volt részeg, maximum másnapos, az ilyet szem, borostás arc és némi szenzibilitás.­­— Mi van, be vagy­­tok szarva? — kérdezte mosolyogva, m­ár a Széchenyi utca­voltunk hökkenve. Ki ez? Hm. Ki ez, ki ez? Mit akar? Pro­vokátor? Vagy csak szórakozik velünk? Nagyon rossz vicc. Ez egy nagyon-nagyon rossz vicc. A busz közönsége velem együtt behúzott nyakkal nézegetett körbe, hogy mit mond ez itt, az úristenTt neki, miket mond ez? De csak sziszeg­­­tünk, ide-oda cikáztak a szemgolyók, lapítottunk a sunyin. Valahogy így csinálhattak a régi bolsik, mikor röplapokat­ dugdosták az illegalitásban az éjszakai, zötykölődő villa­—m<wikl­l1­ l——4—!———!———————u Mondom, ez a fickó talán még húsz éves sem volt, ami tel­jességgel érthetetlenné tette az esetet. Mégha öregebb lett hogy a hatvanas évek baloldali illúziója, hiszen ő már a het­venes, nyolcvanas években élt, mikor is, tudjuk, nem sok ro­mantikus vonást mutatott a mozgalom. Hát akkor?—j-----U A postánál járva már csak egy valamire gondolhattam, arra, hogy egy nagy filozófus szerint minden szélsőség kiter­­­meli a maga ellentétjét. A következő megállónál, mikor a fiú belekezdett az Amúri partizánok dalába, már tényleg elegem lett az egészből. Leszálltam. — Inkább gyalogolok nenang nit*gund­ gon­Goltami­ m­a^amnoan , süt a nap, es jó a levegői is. _______ } | I | j : [ ' Ilyenkor aztán nem árt egy kis séta. j . r «avas Ándrás.

Next