Heves Megyei Hírlap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

2 OSZTV ’92 Egerben (Folytatás az­ 1. oldalról) Ezután az ipari ágazat tíz szakmacsoportjában hirdettek eredményt, a gépészeti szakma­­csoportban egri siker is született, Grégusz Attila, a GMSZ diákja egyetemi felvételt nyert. A gyen­geáramú szakmacsoportban Se­bestyén János (ugyancsak GMSZ-es) jeles érettségi ered­ményt ért el. A gépgyártók kö­zött Papp Gábor, a Gyöngyösi Vak Bottyán tanulója kapott je­les érettségi minősítést a szaktu­dására. Az intézményeket is ju­talmazták, így a vendéglátó isko­lát is. A postaforgalmi ágazat ered­ményhirdetését is megtartották tegnap a GMSZ-ben. A verseny gyakorlati helyszíne a füzesabo­nyi Remenyik Zsigmond Gim­názium és Postaforgalmi Szak­­középiskola volt. Ebben az ága­zatban megyei siker nem szüle­tett. Tegnap délután az egri Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolában tartottak eredményhirdetést. Három ágazatban, hat tantárgy­ból jeleskedtek a tanulók. Áruis­meretből egriek hozták el a pál­mát. Első helyezett lett Fonó Ju­dit, második helyen végzett Sza­bó Andrea. Mindketten negyedi­kesek, s dr. Tóth Gézáné tanítvá­nyai. Nem tartottak még eredmény­­hirdetést a közgazdasági tár­gyakból. Eger két középiskolájá­ban is versenyeznek e napokban az ország leendő közgazdasági szakemberei máig. Az Egri Köz­­gazdasági Szakközépiskolában gyors- és gépírásból, míg a Neu­mann János Gimnázium és Köz­­gazdasági Szakközépiskola falai között könyvi tésből, statisztiká­ból, közgazdaságtanból, pénz­ügyi ismeretekből és számító­gép-programozásból vizsgáz­nak. A tantárgyanként öt órás zárthelyi dolgozatok értékelése időt vesz igénybe, ezért ezekben a szakmacsoportokban április végére lesz értékelés. J. I. VILÁGTÜKÖR Légikatasztrófa homokviharban — három halottal Arafat túlélte Jasszer Arafat, a PFSZ VB el­nöke épségben van és Líbiában tartózkodik — erősítették meg tegnap a PFSZ által kikiáltott Palesztin Állam kairói nagykö­vetségén. Az első jelentések sze­rint a palesztin vezető csak ki­sebb sérüléseket — zúzódásokat — szenvedett. Arafat ép földetérésének hírét először Ibrahim Szusz, a PFSZ párizsi képviseletének vezetője jelentette be, mint ahogy Párizs­ban közölték először azt is — a­z­ANA líbiai hírügynökség ottani irodája jelentésének alapján —, hogy az Arafatot szállító Anto­nov 24 mintájú gép balesetében három ember viszont életét vesz­tette. A három halálos áldozat a repülőgép személyzetének tagja volt — mondta a Líbiai rádió. Kelet-Jeruzsálemben és a töb­bi megszállt palesztin körzetben örömtüntetések fogadták a beje­lentést, amely szerint Arafat ép­ségben van. A jeruzsálemi rádió korábban a hadsereg egy magas rangú tisztjére hivatkozva bejelentette, hogy Ciszjordániában és a Gáza­­övezetben megerősítették az iz­raeli katonai jelenlétet. A kato­nai forrás kemény fellépést he­lyezett kilátásba, ha Arafat eltű­nése hírének nyomán rendbon­tás történne. A PFSZ-t 1969 óta irányító politikus kedden az algériai légi­­társaság Antonov-26 típusú re­pülőgépével a szudáni főváros­ból a líbiai El-Kufrába tartott, hogy meglátogasson egy palesz­tin kiképzőtábort. Homokvihar miatt a légiirányítás egy másik repülőteret javasolt a gépnek. Néhány perccel később a pilóta azt jelentette rádión, hogy kény­szerleszállást hajtanak végre, majd közép-európai idő szerint kedden este háromnegyed ki­lenckor a gép eltűnt a líbiai légi­irányítás radarjáról és megsza­kadt vele minden összeköttetés. (MTI) Kihallgatták Gorbacsovot Az SZKP gazdálkodási és pénzügyeit vizsgáló ügyészségi nyomo­zás keretében szerdán délelőtt kihallgatták Mihail Gorbacsovot, az SZKP egykori főtitkárát, az első és utolsó szovjet elnököt. Az orosz főügyészség szóvivője a sajtó érdeklődésére elzárkózott mindenféle részlet közlésétől. Ami bizonyos, hogy a Főügyészség nemrég felkér­te Gorbacsovot: április elején ne hagyja el Moszkvát, mivel a vizsgá­lat keretében kihallgatására sort kell keríteni. A volt szovjet elnök várhatóan szombaton utazik el Japánba. Bosznia-Hercegovinát is Amerikai elismerések Az amerikai kormány ked­den, csaknem 3 hónappal az EK után elismerte Horvátország és Szlovénia, egyidejűleg pedig — összhangban a közösséggel — Bosznia-Hercegovina önállósá­gát. Washington és Brüsszel ugyancsak közösen dönt majd Macedónia — várhatóan közeli — elismeréséről. A Fehér Ház nyilatkozata sze­rint az eredeti belső határokat is­merik el — azaz elutasítják hor­­vát területek szerb megszállását s egyéb, önkényes új határmegvo­násokat. A döntés régen várt, je­lentős fordulat az amerikai poli­tikában, amely még tavaly Jugo­szlávia egységének fenntartását szorgalmazta. Propagáljuk a Proponitot Új szert keres a kukorica, a napraforgó, a burgonya, a szója, a cukorrépa, a borsó védelmére az egy- és kétszikű gyomok el­len? A fűzfő-gyártelepi NITROKÉ­­MIA ajánlja új termékét, a PRO­­PONIT­ 720 EC herbicidet, amely egyformán segíti a mező­­gazdasági nagyüzemeket, a szövetkezeteket és az agrárvál­lalkozókat. Alulmúljuk az inflációt Már csak azért is, mert a NIT­­ROKÉMIA törekvése — minél jobban megfelelni a piacgazda­ság igényeinek. Mit tud a PROPOINT? Először is mindazt, amit a ma forgalomban lévő hasonló ké­szítmények tudnak, sőt, a kétszi­kűek elleni hatása felülmúlja azokat. A NITROKÉMIA szak­emberei azt is tudják, hogy a me­zőgazdaságban egyik fontos szempont a takarékosság. Nos, az új gyomirtó szer ára jelentő­sen alacsonyabb a hasonló ké­szítményeknél, természetesen azonos felhasználási dózis mel­lett. A ráfordítás gazdaságos, a PROPONIT növeli a fajlagos nyereséget, mert a hatástartal­ma hosszú, a teljes vegetáció alatt gyommentességet biztosít. Nem szükséges a bedolgozás, tehát a bedolgozás költsége megtakarítható. Az időjárás nem befolyásolja az új növényvédő szer hatékonyságát. Végül pe­dig a vegetációs időszak végére teljesen lebomlik. Mindezt olvasva, a mezőgaz­dasággal foglalkozó szakembe­rek, vállalkozók azonnal tudják, hogy a PROPONIT a kakaslábfű, a mudarfélék, a fehér libatop, a pokolvar libatop, a vadrepce, a szőrös disznóparéj, a varjúmák, a köles és fenyércirok kérlelhe­tetlen ellensége. S ami lényeges, a NITROKÉ­MIA új gyomirtó szere olyan gyenge méreg, amely a méhekre nem, a halakra pedig csak köze­pesen veszélyes. Az új herbicid messzemenően megfelel a szigorú környezetvé­delmi előírásoknak, miközben megőrzi magas szintű biológiai hatékonyságát. Mindez biztosít­ja az egyes mezőgazdasági kul­túráknál a hektáronkénti önkölt­ség csökkentését. Csökkenő költség Természetesen megtalálha­tók a NITROKÉMIÁ-nál az eddig is jól bevált, kiváló hatású, ugyanakkor olcsó gyomirtó sze­rek is, mint az Acenit, az Aktikon, Aniten, az Aresin, a Dikonirt, a Fenuron és a népszerű Fleksze­­nit család. Mindezeket nagy ki­szerelésben kínálják nagyüze­mek számára. Mégpedig úgy, hogy a NITRO­KÉMIA nem kíván konkurálni a kereskedelemmel, az AGRO­­KER-ekkel, a különböző terme­lési rendszerekkel. Ugyanakkor minden segítséget megad ah­hoz, hogy az általa gyártott gyom­irtó szereket eredményesen és főleg gazdaságosan alkalmaz­zák a felhasználók. Ezt a célt szolgálta a közel­múltban az országban négy he­lyen — Mosonmagyaróváron, Versegen, Lajosmizsén és Fü­zesgyarmaton — megrendezett, egy-egy helyen több megyére szóló növényvédelmi szimpózi­um. Több száz mezőgazdasági szakember meggyőződhetett ezeken a széles körű tájékozta­tókon, hogy a NITROKÉMIA ve­zetői és szakembergárdája a nagyüzemek és a kisvállalkozók fejével és „zsebével” gondolko­dik. Ezért olyan újabb szerekkel rukkol elő, amelyek megfelelnek a mai igényeknek. Azok a partnergazdaságok, amelyek már hosszú évek óta kapcsolatban állnak a hetven esztendeje alapított gyárral, és rendszeresen vásárolják termé­keit, a szimpóziumok alkalmával választ kaptak a felhasználás mikéntjére is. Hiszen éppen az a cél, azt kínálja a NITROKÉMIA, hogy sokoldalúan és nagyon pontosan megismerjék termé­keit. Azt vallják a gyárban, az a jó termék, amelyben bízik a fel­használója. Ennek a bizalomnak éppen a szakszerű és nyílt tájé­koztatás az alapja. Széles körű tájékoztatás Éppen ezért a NITROKÉMIA Fűzfő-gyártelepen naponta vár­ja, fogadja és tájékoztatja termé­keinek leendő vásárlóit, felhasz­nálóit. Jelentkezhetnek személyesen és telefonon: 80/52-011/23-98, telefax kereskedelmi igazgató­ság: 80/51 -002. A telex is partne­reink rendelkezésére áll. Keres­kedelmi igazgatóság: 03-25-35 Levélcímünk: NITROKÉMIA Fűzfő-gyártelep 8184 Pf. 45. Tá­jékoztatást kaphatnak a szerek felhasználásáról, árakról, cso­magolásról, szállításról és a fize­tési kedvezményekről is. Min­denről, ami tovább erősíti a part­neri kapcsolatokat a mezőgaz­dasági nagyüzemekkel és az egyre gyarapodó számú kisvál­lalkozókkal. (X) HÍRLAP, 1992. április 9., csütörtök Visszautasította a szociális érzéketlenség vádját Antall József tévényilatkozata A rendszerváltást is jelképező szabad választások második fordulójára 1990. április 8-án került sor. Két évvel a jelenlegi koalíciós kormány hatalomra kerülése alkalmából te­levíziós interjút adott Antall József miniszterelnök. Az MTV-1 keddi, késő esti adásában elhangzottakat most szerkesztett formában adjuk közre. — Magyarország kivételes esélyt kapott a törté­nelemtől, hogy szuverenitását megteremtve elfog­lalhassa helyét ebben a térségben, és megkezdje azokat az átalakulásokat a gazdaság, a társadalom és a politika szférájában, amelyek egy független or­szágban működő szabad piacgazdálkodáshoz szük­ségesek — fogalmazott Antall József miniszterel­nök a vele készített egyórás televíziós interjúban. A beszélgetés elején Antall József elhárította a 60. születésnapja alkalmából kifejezett jókívánsá­gokat, hangsúlyozva, hogy az ilyen kerek évfordu­lós ünnepségek a magyar közvéleményben rossz emlékeket ébresztenek. Ezért — akárcsak az Or­szággyűlés plenáris ülésén — azt kérte, hogy inkább a szabad választások, a mai magyar törvényhozás kétéves születésnapja legyen az ünnepi alkalom a beszélgetésre. A már említett történelmi lehetőség feleleveníté­se kapcsán a miniszterelnök szükségesnek tartotta leszögezni, hogy mint minden kormány, a jelenlegi is bizonyos mértékig kényszerpályán tevékenyke­dik, a gazdasági környezet, a kialakult körülmé­nyek meghatározzák a cselekvés irányát. Az átalakulás folyamatára visszatekintő kérdés­re válaszolva Antall József tagadta, hogy annak ide­jén paktumot kötött volna Pozsgay Imrével. Nagy jelentősége volt viszont annak, hogy — mint fogal­mazott — az egykori MSZMP-politikus vállalta: az MSZMP helyett új párt jön létre, lefegyverzik a munkásőrséget, és a pártok kivonulnak a munka­helyekről. Ugyanakkor soha nem került szóba az a téma, hogy az MSZP (vagy akkor még MSZMP) el­nököt, az MDF pedig miniszterelnököt ad Pozsgay Imre, illetve Antall József személyében. Az annak idején létrejött egyezség egyébként semmiképpen nem volt negatív értelemben vett paktum, sokkal inkább a diplomáciában elfogadott megállapodás — derült ki a miniszterelnök szavai­ból. Antall József a kormányozhatóság megteremté­sének fontos lépéseként értékelte az SZDSZ-szel kötött megállapodást, de több más, jogi szabályo­zást is, például a választójogi törvényt, amely bizto­sította, hogy a négy százaléknál kevesebb szavaza­tot kapott pártok ne kerüljenek be a Parlamentbe, s így ne alakulhasson ki a lengyelországihoz hasonló helyzet a törvényhozásban. A miniszterelnök egyébként a beszélgetés későbbi menetében álde­mokratikusnak nevezte a kétharmados parlamenti törvényhozói szabályt, amely megítélése szerint egyike a kormányzást megnehezítő, előre beterve­zett és beépített aknáknak. A köztársasági elnök funkcióját illetően Antall József az alkotmányra hivatkozva hangsúlyozta, hogy e tiszt betöltője pártok felett álló tevékenységet folytat, s ha történetesen a Magyar Demokrata Fó­rum tagja lenne, bizonyosan kínosan ügyelne arra, nehogy olyan látszatot keltsen, mintha az MDF és a koalíció kormányának kedvezne. A helyhatósági választások eredményével kap­csolatban Antall József hangsúlyozta, hogy egyet­len miniszterelnök sem örült volna saját pártja ha­sonló vereségének, azonban a választások nyomán az ellenzék is megismerhette a hatalomban való el­kopás érzését, azt, hogy milyen nehéz cselekedni. A taxisblokád pedig arra világított rá, hogy milyen tö­rékeny Magyarországon a demokrácia, milyen gondok kerülhetnek előtérbe egyik pillanatról a másikra. — De egyidejűleg megmutatta azt is — mondta a miniszterelnök —, hogy a kormánynak hogyan kell cselekednie, miként kell egy válságot kezelnie. A társadalom jelentős csoportjai pedig — köztük sokan olyanok, akik részkérdésekben ro­konszenveztek a tüntetőkkel — láthatták, hogy mit jelent az anarchia, milyen irányban fejlődhetnek a dolgok, amikor maguk a szervezők is tehetetlenné válnak. Azzal a váddal kapcsolatban, hogy ma Magyar­­országon valójában Antall József akarata érvénye­sül, az igazi hatalmi centrumot pedig a Miniszterel­nöki Hivatal és a Belügyminisztérium jelenti. An­tall József úgy vélte: sokan nem tudnak szabadulni attól a szemlélettől, hogy van egy pártközpont, egy agytröszt, amely továbbítja a politikai akaratot, és érvényesíti azt. — Semmiféle ilyen centralizációs törekvés nincs, a miniszterek önállósága teljes mértékben érvénye­sül, sőt kifejezetten azt tartom hibának, hogy nincs kellő koordináció, gyakran éppen ágazati szempon­tok kerülnek túlzottan előtérbe. Antall József hangsúlyozta, hogy amikor szüksé­ges, ő maga is önkritikát gyakorol, tévedés azt hinni, hogy a miniszterelnök „el van ragadtatva” a kor­mány minden lépésétől. A napi tűzoltási feladatok, az új és új helyzethez való alkalmazkodás kényszere néha szétfeszíti az egységes gazdaságpolitikai stra­tégiát, azonban ez nem teszi indokolttá, hogy önkri­tikus deklarációkat tegyen, mert soha nem tartozott olyan politikai párthoz, ahol ez a belső liturgia része volt. Fontosabbnak tartja, hogy a felismert hibákat sikerüljön módosítani, és a kormány az új helyzet­nek megfelelően cselekedjen. A legutóbbi napok gazdasági fejleményeivel kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta: a fő problémát a bevételek visszaesése, főként a vám- és az adóbevételek csökkenése okozta. Történtek konkrét hibák is, a vám-, az adóbeszedés például nem alkalmazkodott a megnövekedett nehézsé­gekhez. Mindez drasztikus intézkedéseket tett szükségessé. Antall József elkerülhetetlennek nevezte a csőd­törvény bevezetését, mint olyan lépést, amely nélkül lehetetlen lenne a gazdaság stabilizálása. Mint mondta: bízik abban, hogy a kormányzat szervei felkészültek a jogszabály életbe lépésének várható következményeire. Ez azért is lényeges, mert a csődtörvény nemcsak a bíróságokat, a munkaügyi vagy az ipari tárcát érinti, hatását az egész ország pénzügyi rendszerében figyelemmel kell kísérni. A miniszterelnök visszautasította a szociális érzéket­lenség vádját, hangsúlyozva, hogy a kormány egész politikáját áthatja a szociális kérdések kezelése, és nemcsak politikai okokból, hanem az éppen oly sokszor hiányolt gazdaságfilozófiája alapján. Az át­alakulást is éppen azért nem lehetett felgyorsítani, mert a kormány szociálisan érzékeny volt, és nem vállalhatta azokat a módszereket, azt a tempót, amely a szociális kérdések mellőzését jelentette volna. Az MDF-et illetően Antall József úgy ítélte meg: a pártban nincsenek szélsőséges politikát követelők, az MDF, mint középpárt elég szilárd ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsen még a különböző módszereket alkalmazók, eltérő politikai törekvéseket, eszmei áramlatokat képviselők között is. A szélsőségeket nem a Magyar Demokrata Fórumon belül, és nem is a mai kormánykoalíció berkeiben kell keresni — fogalmazott, hozzátéve: szomorú lenne, ha a ma­gyar nép és a magyar társadalom nem ismerné fel azt, hogy aki ma a szociális elégedetlenség hullá­mán akar vitorlázni, az gátlástalan politikát folytat. A Torgyán József által meghirdetett „elégedet­­lenségi napra” még nyilvánvalóbban utalt Antall József, amikor kijelentette: egy átalakuló ország­ban a súlyos szociális gondokat valamirevaló politi­kus nem használja ki a helyzet destabilizálására. A szélsőséges politikai uszítás, a felelőtlen politizálás már csak azért sem kaphat teret, mert ez nem vezet sehova. Külpolitikai kérdésekről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy az elmúlt két évben sikerült helyre­állítani az ország szuverenitását, jelentős eredmé­nyeket elérni a nemzetközi kapcsolatrendszer ki­építésében. Szükségszerűnek nevezte a kelet-euró­pai országok mai problémáit, ám hangsúlyozta, hogy az indokolt türelmetlenség mellett egyes or­szágokban előtérbe kerültek bizonyos nacionalista törekvések, s a széthúzás, a szociális problémák mi­att is felvetődik a kérdés: miként lehetne e régió problémáit egységesen kezelni.­­ A kommunizmus és a Szovjetunió összeomlá­sa sok vonatkozásban Nyugaton is új politikai hely­zetet teremt. Ez rányomja a bélyegét a belpolitikára is, látjuk már a választásokon, hogy bizonyos prob­lémák felvetődhetnek a fejlett ipari országokban is. Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy Ma­gyarország teljes elkötelezettséggel hajtsa végre a gazdasági átalakítást, a privatizációt, a szociális kérdéseket pedig tartsa kezelhető állapotban, hogy politikailag is stabil maradjon az ország. Végzetes lenne, ha a szomszéd államokban dúló belharcok­­hoz hasonlóan Magyarországon is nagyobb szerep­hez jutnának az anarchikus erők. Ilyen helyzetben teljesen mindegy, hogy ez a szélsőjobboldali vagy a szélsőbaloldali radikálisokat jelenti-e, hiszen mindkét irányzat ugyanarra a szociális demagógiá­ra támaszkodik — mondta végezetül a miniszterel­nök. (MTI)

Next