Heves Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-13 / 268. szám
4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS Világszerte ismerték, nemcsak mint tudóst, hanem mint nagyszerű embert is, a magyar származású Bay Zoltán atomfizikust. Többek között a kiváló író-pedagógus, Németh László barátja, bár 1948-tól az Egyesült Államokban élt, és elismerést szerzett tudományának. Ám mindvégig megmaradt magyarnak. A közelmúltban érkezett a szomorú hír, hogy 92 éves korában elhunyt a Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. egykori kutatólaboratóriumának vezetője, egyetemi tanár, akadémikus, aki elsők között a világon „letapogatta” a Holdat. Nem tart több előadást, nem ír tudományos cikkeket, könyveket. Hiányozni fog, mint nagy elődei, akik szintén vastag betűkkel írták be nevüket a fizika kultúrtörténetébe. HÍRLAP, 1992. november 13., péntek „Budapest ma délután összeköttetésbe került a Holddal...” A métert a fény sebességére alapította Békés megyében született, a Gyulától alig néhány kilométerre fekvő Gyulaváriban 1900. július 24-én, Bay József és Böszörményi Júlia gyermekeként. Kora gyermekkorától élénken érdeklődött minden iránt, ami mozgott, ami élt. Ez a tulajdonság azután mindvégig rányomta helyesét egész életére, pályafutására. Jay Zoltán a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, ahol a kiváló tanárok közül különösen Kubacska András a természet sokszínűségére hívta fel a figyelmét. Kamaszkorában olvasta Charles Darwin: A fajok eredete című korszakos munkáját, amely maradandó élményként az egész élete során elkísérte. Egy további szerencsés dolog volt, hogy sokat foglalkozott az idegen nyelvekkel. A fizikához Eötvös Loránd neve vonzotta. Erre egyik nyilatkozatában úgy emlékezett, hogy „nem voltam szerencsés, mert amikor a pesti egyetemre kerültem, Eötvös már beteg volt, fél évvel később, 1919-ben meg is halt, így én őt már nem hallgathattam, nem ismerhettem meg. Mégis az ő szárnyai alatt nőttem fel, mert ő alapította az Eötvöskollégiumot, amelynek az volt a rendeltetése, hogy kitűnő középiskolai tanárokat neveljen. Egy részük azután egyetemi tanár lett. A debreceni gimnáziumban, ahol érettségiztem, ott is volt két egykori Eötvös-kollégista tanár, Jakucs István és Nyári Béla, akik szinte kihalászták azokat a diákokat, akikről úgy gondolták, hogy lesz valami... ’ Bay Zoltán 1919-1924 között tanult a budapesti tudományegyetemen, majd az Eötvös-kollégiumot a bécsi Collégium Hungaricummal váltotta fe. Ott két évet töltött, és amikor haza kellett volna jönnie, akkor a németek ajánlottak neki ösztöndíjat a berlini Not-Gemeinschaftba, ahol a fizika virágkorát élte. Ott tevékenykedett Max Plank, Albert Einstein, továbbá Schrödinger, Haber és Laue. Akkor tűnt fel egész fiatalon Wigner Jenő, és ott ismerkedett meg a később világhírűvé vált matematikussal, Neumann Jánossal. Hat esztendő múltán — 1930- ban — tért vissza Magyarországra, ahol a szegedi egyetemen elméleti fizikát tanított. Hat évig állt a katedrán, amikor értesítést kapott, hogy Aschner Lipót, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság igazgatója és Pfeiffer Ignác professzor, aki az rt.-nél megszervezte és vezette az első magyar ipari kutatólaboratóriumot, meg kívánja látogatni Szegeden az intézetét. Felajánlották, hogy menjen Újpestre, és vegye át a laboratórium vezetését, miután Pfeiffer Ignác nyugállományba vonul. Sokan megvádolták, hogy a pénzért eladja magát, és feladja a tudományt. Ez nem így volt, miután Bay Zoltán elvállalta a megbízatást, de olyan kikötéssel, hogy a tudományos munka továbbvitelére egy kis csoportot hoznak létre. Tulajdonképpen ebből alakult ki később a Budapesti Műegyetem atomfizikai intézete. Egyébként szívesen részt vett az Izzó munkájában, hiszen abban az időben olyan kiváló szakemberek dolgoztak ott, mint Bródy Imre, Setényi Pál, Winter Ernő és Budincsevics Andor. Az Izzó anyagi segítségével Bay két tanítványával, Papp Györggyel és Simonyi Károllyal megkezdte az atomfizikai tanszéken egy másfél millió voltos atomromboló létesítését. Bay Zoltán és munkatársai különleges kísérleteket folytattak az Izzó laboratóriumában. Az 1930-as évek végén a mikrohullámokkal folytattak megfigyeléseket. 1942-ben már annyira haladtak, hogy a cég egyik épületének tetejéről a dunai uszályokat figyelték, és mikrohullámokkal 18 kilométer távolságig tudták követni őket. Bay Zoltán akkor elhatározta, hogy „megtapogatja” a Holdat. Jelentős kockázattal és szívós munkával olyan alapeljárást dolgoztak ki, amely még ma is alapja a csillagászati radarkísérleteknek. Ez pedig nem más, mint hogy a jeleket ismételték, azután valamilyen módon megőrizték hosszabb időre, miközben összegezték őket. A kísérletek folytatását azonban kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a legtöbb műszerüket a háború alatt — az Egyesült Izzó leszerelése folytán — elvesztették, így azokat újjá kellett építeniük, és végül is ez vezette sikerre a kísérleket, amelyekről a világ is tudomást szerezhetett. Ezekről Budincsevics Andor, Bay Zoltán egykori munkatársa így számolt be: „Az eszközeink nem voltak elégségesek, mert az az energia, amit elő tudtunk állítani a mikrohullámú sávban, nem volt elegendő arra, hogy a Holdra irányított legérzékenyebb vevőkészülékkel is venni lehetett volna. Antennánknak, amelyet az akkori eszközökkel el tudtunk készíteni, nyílásszöge 21 fok volt, nvyii nvt i?1ov»totto mmmwn holdátmérő fért bele abba a nyalábba, amit rásugároztunk a Holdra. A lelkesedés azonban átsegítette a nehézségeken a társaságot, és megszerkesztettük a Hold-radar berendezést, amely technikailag jó volt, és 1946 januárjában már Hold-reflexiókat, azaz visszaverődéseket mértünk. Amikor azonban néhány nap múlva az amerikai rádió bejelentette, hogy ők is Hold-reflexiókat mértek, ez minket is megerősített abban, hogy most már nem érdemes halogatni a dolgot, és mi is bejelentettük 1946. február 6-án...” Bay Zoltán — akit 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választottak — még három évig vezette az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumát. 1948- ban elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokban települt le. A Washington Egyetem kutatóprofesszora lett, majd 1955-től 1972-ig az Amerikai Szabványügyi Hivatal fizikusa volt. Rendkívül aktív tudományos munkát folytatott az atom- és a molekuláris fizika, a gravitáció és a relativitás területén. Bebizonyította a fénysebesség meghatározott értékén alapuló egységes időmérési rendszer helyességét. Az amerikai fizikusok közül John A. White-tal, Warnerral és Natherrel együtt igazolta a vákuumbeli fénysebesség hullámhossztól való függetlenségét, földi és csillagászati adatok kritikai elemzésével. Tanulmányuk nemcsak azt igazolta, hogy a fényenergia nyugalmi tömegérték szoros felső határa van, hanem egyúttal az Einstein-féle relativitáselmélet érvényességét is bizonyították rövid hullámhosszok esetén. Bay és White javasolták: egy megállapodás szerinti állapot-fénysebességértéket használjanak a hosszúságegység és az idő összekapcsolására. Ennek alapján a Nemzetközi Méterbizottság 1983-ban kimondta: „a méter annak az útnak a hossza, amelyet a fény 1/299792458 másodperc alatt vákuumban tesz meg. ”Ez az alapja az új egyesített tér-idő mértékrendszer bevezetésének. Tudományos irodalmi munkásságát kilencvenkilenc cikk, tanulmány, illetve több szabadalom leírása jellemezte. Bay Zoltánt néhány magas szakmai elismerésben is részesítették, így megkapta a philadelphiai Franklin Intézet Boyde-díját. Ezt pontos frekvencia- és hullámossz-mérésekért és a fénysebességgel kapcsolatos alapvető eredményeiért adományozták neki 1980-ban. Tavaly kitüntették a Szily Kálmán-emlékéremmel, és 1981-től az MTA tiszteletbeli tagja is volt. Munkái közül magyar nyelven 1946-ban jelent meg az Atomfizika című könyve. 1988-ban adták ki Válogatott tanulmányait, 1990-ben pedig visszaemlékezéseit, Az élet erősebb címmel. Nemrég, ez év október 6-án, magas kort megérve — 92 évesen — hunyt el az amerikai Marylandben. Nagyformátumú, óriási tapasztalatokkal rendelkező tudóst veszített el vele a tudomány. Munkásságát a mai Tungsram Rt.-nél emléksarok őrzi. (mentusz) ban a katódsugár-csöves berendezésekkel kísérletezett. Az első tv-kísérlet úgy indult, hogy az egyik szobából a másikba vitték át a képet. Érdekességnek számít — amint azt Bay Zoltán egy 1976-os interjújában nyilatkozta —, hogy eleinte a Miki egér állóképét sugározták, amely később azután mozgott is. Emellett a kor híres tudósainak, így például Maxwellnek a képét mutatták. Ám ezeket a kísérleteket a II. világháború megakasztotta, mert a laboratórium legjobb rádiótechnikusainak — kényszerből — a radarkutatásra kellett átállniuk. A radar időt mér, jelet küld Kardos István: Magyar tudósok címmel 1978-ban kiadott interjúkötetében a Bay Zoltánnal készített beszélgetésben a tudós fizikus a következőket mondta: „A Naprendszer méreteit ma sokkal pontosabban tudjuk, mint a rádiócsillagászat előtt. Miért van ez így ? Mert a fizika elvileg azt tanítja, hogy az időmérés mindig pontosabb, mint a távolságmérés. A radar időt mér, jelet küld, és megméri, hogy mikor érkezik vissza. Tehát az eddigi háromszögelési módszerekkel szemben a radarcsillagászat olyan eredményt hozott, amelynek segítségével ma a Nap-Föld távolságot kilométeres pontossággal ismerjük. Míg azelőtt néhány ezer kilométer sem számított jelentős tévedésnek, a radar az időmérést a fény sebességén keresztül számolja át távolságra. A legutóbbi időkig a fénysebesség értéke sem volt olyan pontossággal ismeretes, mint ahogyan ma radarral mérni tudjuk. Ezért tettem úgy tíz éve azt a javaslatot, hogy mivel a fénysebesség — tehát a rádióhullámok sebessége — is állandó, alapítsuk a hosszúságegységet, a métert a fény sebességére. A méter először egy platina-irídium rúdra bevágott két jel közötti távolság volt, később aztán a fizika áttért a kripton egy narancssárga vonalának a hullámhosszára. A fénysebesség állandóságát a méréstechnika nem fogja túlhaladni, így tehát valami végleges érvényűt csinálunk akkor, amikor a távolság egységét a fénysebességre alapítjuk... ” Ahogy a korabeli sajtó publikálta A magyar holdszonda-kísérletet 1946. február 6-át követően, napokon keresztül első oldalon publikálta a korabeli magyar sajtó. A nagy szenzációt keltett tudományos kísérletről ilyen címmel számolt be az Esti Szabad Szó: „Budapest ma délután összeköttetésbe lépett a Holddal. ” A Világ: „ Bay Zoltán, világhírű magyar fizikus, három műholdas, egész Földet átfogó információs rendszerről nyilatkozik... ” A Kossuth Népe, a Magyar Nemzet, a Népszava és a Szabad Nép hasonló szövegű cikkeket közölt. A Képes Figyelőben karikatúra jelent meg, amelyen egy pesti 6-os villamos száguld a Hold felé. A szöveg pedig ekként hangzott: „ Vigyázz, indul a kocsi!” Eleinte Miki egér állóképét sugározták Az 1940-es években az Izzónak volt egy televíziós laboratóriuma is. Ennek Czuczor Károly volt a vezetője, aki már akkori S % Padlószőnyegvásár a SUTÁR Szőnyegnél! Francia 400-as 3180 Ft helyett 1590 Ft/fm áron, belga 34-500-as 20-30 % árengedménnyel, német 400-as 10 %-kal olcsóbban! Eger, Mekhhey u. 2. (Szarvas tér) tel.: 36/310-280 Gyöngyös, Vasutas u. 1. tel.: 37/11-730 EGERBEN már vasárnap (9- 13-ig) is vásárolhatnak SULÁK szőnyeget!_ . . / Kellemes környezetben kiváló ízekkel, hangulatos zenével várjuk kedves vendégeinket a HOTEL MINARET ÚJ ÉTTERMÉBEN A MECSET PINCÉBEN! Nyitva: naponta 12-22 óráig Asztalfoglalás a 320-020-as, illetve a 320-473-as telefonszámon. Eger,Harangöntő u. 3-5.^ REPROTA Nyomdaipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A KOVO cég magyarországi képviselője DOMINANT, ROMAYOR, ROMINOR, MAXIMA, PYLORYS, INFOTEC típusú nyomda- és másológépek javítása, eladása. Cím: 1134 Budapest, Kassák L. u. 60. Telefon + fax: 140-9330/128 - 06-60/13-862 J j------- HOLGER ÉLELMISZER NAGYKER Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósok, üzemi és diákkonyhák, megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: kristálycukor, rizs, liszt, száraztészták, konzervek, üdítők, stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan! Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 18-326 Nyitva: 8-17-ig, szombat 8-12-ig, vasárnap szünnap. HOLGER ITT NYER! Heves Város Polgármesteri Hivatala bérlet útján hasznosítani kívánja a HEVES, ERZSÉBET TÉR 14. SZ. ALATTI (RÉGI HÚSBOLT) 33 m2 NAGYSÁGÚ ÜZLETHELYISÉGÉT. Az ügyben bővebb felvilágosítást dr. Fülöp Erzsébet jogtanácsos (Heves, Erzsébet tér 3. Telefon: 39/46-266) tud adni. r------------------------------------snférHusqvarnaHÍ SZAKÜZLET Eger, Barkóczy u. 15. Megérkeztek a KF-04 rotációs kapuk. Nyitva: H P 8-17-ig Szó 8-12-ig TEL.: 321-054 ____________I__________ Újra itt a SZOLNOKI CSAPAT! Nov. 16-17-én használtruha-vásárt tartunk az egri Ifjúsági Házban. De hogy a férfiakat is kiszolgáljuk, FÉRFICIPŐKET is árusítunk. I Nyitva: 8-18-ig ! m FISHER Sikerre hangolva VÁLASSZON KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT A FISHER MUSIC CENTEREIBŐL, AUTÓRÁDIÓIBÓL, VIDEOMAFNÓIBÓL ÉS CAMCORDEREIBŐL! Kedvező áron kaphatók a VALVILL-nál: DISZKONT ÁRUHÁZ Eger, Faiskola út HEVES ÁRUHÁZ Heves, hősök tere PÉTERKE ÁRUHÁZ PÉTERVÁSÁRA, KEGLEVICH ÚT 35. SZ. BOLT Füzesabony, Rákóczi út FORGALMAZZA A i/L^min ixim electronic