Heves Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
HÍRLAP, 1993. február 3, szerda „Elment” a jég Karácsonytól az idén január közepéig vastag jég borította a Tisza-tó felületét. Voltak olyan részek, ahol 27 centiméteresre hízott a jég, így üzembe kellett helyezni a jégmentesítő berendezéseket a kiskörei duzzasztónál. A tél örömeit főleg a horgászok és a korcsolyázók igyekeztek kihasználni a Tiszán. Azóta „elment” a jég, de a hajózás továbbra is szünetel a zsilipnél. Fellépnek az egri szimfonikusok A Nemzeti Filharmónia soron következő koncertjét csütörtökön délben tartják a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Déli 12 órakor lép a pódiumra az Egri Szimfonikus Zenekar, hogy Mozart fiatalkori műveiből szólaltasson meg néhányat. Vezényel: Gémesi Géza. Munkásgyűlés az átalakulásról Részvénytársasággá alakult a volt Szolnoki Mezőgép Vállalat. Ennek körülményeiről, valamint ezzel összefüggésben a hevesi gyáregység privatizációs elképzeléseiről tájékoztatta egy munkásgyűlésen a kollektívát dr. Sziráki András vezérigazgató. Bejelentette, hogy a közeljövőben pályázatot írnak ki, és ez alapján szakmai befektetőt keresnek a hevesi gyáregységre is. Mindezt ebben az évben szeretnék rendezni. A vásárlókat segítik... Február 4-től egész hónapban — minden csütörtökön — bevásárlónapot tartanak a hevesi Góbis Áruházban. Azt tervezik, hogy akkor valamennyi, általuk kínált élelmiszernek és vegyi árunak öt százalékkal csökkentik az árát. Ezzel is igyekeznek segíteni a város és a környék oda járó vásárlóinak, hogy olcsóbban juthassanak bizonyos cikkekhez. Technikai megbeszélést tartanak Mint lapunkban hírül adtuk, a közeljövőben Hevesen tartják a „Ki mit tud?” megyei elődöntőjét a pop, a rock, a jazz, a sanzon, a táncdal és a musical kategóriában. Ennek előkészítéséről, a szükséges technikai feltételekről és a produkciók lebonyolítási módjáról tartanak szakmai megbeszélést az érintett versenyzőkkel. Február 6-án — szombaton — várják az érdeklődőket a helyszínen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Átszervezik a Hevesi Állami Gazdaságot (Folytatás az 1. oldalról) Ez gyakorlatilag a szántóföldi növénytermelésre, az állattenyésztésre és az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló részekre vonatkozik. — A változtatás együtt jár a szervezeti átalakítással. Mit ígér ez távlatokban? — Mindenekelőtt azt, hogy a jövőt csak veszteségek nélkül tervezhetik. Ez pedig nagyon szigorú költséggazdálkodást, hatékonyabb munkát és a teljesítményhez igazított bérezést feltételez, így csökken a létszám is: tavaly októberben — amikor a felszámolás elkezdődött — 227-en dolgoztak itt, azóta már kevesebben. Ebben az évben az új szervezeti átalakításhoz igazítjuk a foglalkoztatottak körét, amely nem lehet több 130-nál. Akiknek felmondunk, azok természetesen végkielégítést kapnak. Kétségtelen, továbbra is nagy a bizonytalanság a mezőgazdaságban, nem tisztázottak az egyes termékek felvásárlási árai, de ebben a helyzetben is dolgozni kell. A tervezett program megvalósításával — így látom — a gazdaság ebben az évben 220-250 milliós árbevétellel számolhat. — A vagyonértékelést követően pályázatot írtak ki azoknak az ingatlanoknak az értékesítésére, amelyek nem feltétlenül szükségesek a munkavégzéshez. Mennyire volt ez eredményes? — Valóban meghirdettük a gazdaság kultúrházát, konyháját, pincéjét és a hevesvezekényi növendéküsző-telepet értékesítésre. Ezt második menetben is folytatjuk. Ezt követi majd azoknak az eszközöknek az eladása, amelyek az átszervezés során feleslegessé válnak. A következő ütemben pedig a működő gazdasági egységek értékesítésére kerül sor. Tehát privatizációról van szó, amikor valaki tulajdonossá válik. A célunk az, hogy a lehető legjobb piaci értékesítést érjük el, ehhez viszont vevőt vagy vevőket kell találnunk, akik továbbműködtetik a vagyont. — Nehezíti a felszámolást, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentős része tönkrement, így nagy a kínálat a piacon. — Kétségtelen, hiszen a kereslet egyelőre nem mozdul sem a külföldi, sem a belföldi befektetők körében. Az is lassítja a folyamatot, hogy a kárpótlás nem zárult le, meg rendezetlenek a földügyek. Ennek ellenére az elmúlt év őszén 750 hektáron vetettek őszi búzát a gazdaságban. Bízunk a tavaszi folytatásban, ennek érdekében olyan partnerekkel igyekszünk szerződéseket kötni, akik meghitelezik a munkákhoz szükséges vetőmagvak, műtrágyák, növényvédő szerek árát. A gazdaság mindezekért terményekkel fizet majd a betakarításkor. Mentusz Károly A felszámolás alatt levő gazdaság központja Éremgyűjtőknek, modellezőknek szánják Újból — baráti körök Nemes feladatra vállalkoztak a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ munkatársai. Elhatározták, hogy ismét megszervezik a korábban eredményesen működött éremgyűjtő és a modellező kört. Ennek érdekében az elmúlt hét végén baráti találkozót tartottak azoknak az érdeklődőknek, akik a városban és a környékbeli településeken laknak. Elhatározták, hogy minden vasárnap délelőtt összejönnek, és szakmai foglalkozásokat tartanak a művelődési központban. Ezzel lehetőséget kívánnak nyújtani a gyűjtőknek a szakszerű cserére, illetve a szakirodalomban való jártasság megszerzéséhez. Szeretnék elérni, hogy a hevesi éremgyűjtők az országos körbe is bekapcsolódhassanak. A modellezők klubjába is várják azokat az érdeklődőket, akik szakmai segítséggel autó, hajó és repülő kategóriában akarnak modelleket építeni. Lehetőségeik szerint a jövőben megyei, valamint országos bemutatókat is terveznek. Hét község ha összefog... Gáz • •• •• • • közös erőből Jó hír a térségben lakóknak, hogy az idén e fenti községek ugyancsak nagy lépést tettek az infrastruktúra korszerűsítésének területén, így aztán a jó másfél évig tartó — olykor fáradságos — szervezést követően is fellobban nemsokára a gázláng. Január első napjaiban a Magyar Közlöny hivatalosan is hírül adta, hogy a kormány a hevesi kistérségi gázellátás kivitelezéséhez 365 millió forinttal árul hozzá. Ezen a pénzen a hét település — Kömlő, Arány, Tenk, Erdőtelek, Hevesvezekény, Pély és Tarnaszentmiklós — osztozik majd. Ez a központi állami támogatás teszi lehetővé azt, hogy e falvak között — a már kész tanulmánytervek alapján — megépüljön az úgynevezett nagyközépnyomású gázvezeték, illetve a települések belső gázhálózata. Az elképzelések alapján a kivitelező szeptember 30-i határidővel kívánja befejezni a beruházást. Kömlőn például a polgármesteri hivatal január elejétől kezdte meg azoknak a jelentkezési lapoknak és tájékoztatóknak a kiküldését, amelyek segítségével a lakosság jelezheti, hogy akar-e kapcsolódni ehhez a hálózathoz. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ha többen csatlakoznak a programhoz, akkor ez a nagyobb arányú részvétel egyben a bekötési költségek csökkenését is jelentené. Jó hír az is, hogy az Országos Takarékpénztár hevesi fiókja biztosítja a jelentkezők számára a kedvezményes kölcsöncsomagot, sőt — az ügyfelek kényelme érdekében — az építkezések kezdetekor helyben, tehát az adott községben kötik meg a szerződéseket az igénylőkkel. Kömlő Népe Aktualitás és történelem A napokban megjelent a Kömlő Népe című községpolitikai folyóirat. Az orgánum — amelynek ez az idei első száma — immár negyedik évfolyamába lépett. Az első oldalon az „Átalakulási közgyűlésről jelentjük” címmel — a megszűnt Május 1. Termelőszövetkezetről — tudósítás látott napvilágot, ebből kiderül többek között az is, hogy „Május 1. Szövetkezetre” keresztelték át a gazdasági egységet. A helyiek az idei önkormányzati tervekről szóló beszámolóval is megismerkedhetnek, s azt is megtudhatjuk, hogy a falu vezetése és lakossága a lap hasábjain köszönti Kömlő legidősebb lakóját, Kádár Jánosnét, Tóth Rozália nénit 103. születésnapján. Természetesen az aktuális hírek, események mellett folytatódnak azok a sorozatok, amelyek a település múltját dolgozzák fel. A „Kömlői dokumentumtárban” egy 1942-es meghívóra bukkanhat az érdeklődő, amely egy „lódíjazásra” invitál. A hetedik résszel befejeződik Kovács Miklós háborús naplója. Érdekességnek számít az újság négyoldalas képes melléklete, amely beszámol többek között a kömlői kulturális napokról, valamint Szabó Áron és Szabari Zoltán nemrég megrendezett tárlatáról is. HEVES ÉS KÖRZETE 5. Mesék Tarnamérán... Ne csak olvasd, írd is...! (Tudósítónktól) A Himnusz születésének évfordulóján, vagyis a magyar kultúra napján adtak számot a megye kisiskolásai arról, hogy nemcsak hallgatni, de írni is szeretnek meséket. A Tarnamérai Általános Iskola a több mint 200 éves múltú, nemrégiben helyreállított Almássy-kastély falai között éli mindennapjait. A mostani, megyei szinten kiírt pályázatot egy tavalyi, nagy sikerű helyi kezdeményezés előzte meg. A „Meseírók pályázatát” három korosztályban hirdették meg, s erre a megye 16 általános iskolájából összesen 89 pályamű érkezett. Nehéz dolga volt az öttagú zsűrinek, de végül megszületett a döntés. Az elmúlt héten lezajlott ünnepséget Tarnaméra polgármestere, Bencze László nyitotta meg, köszöntőt pedig Hangácsi Antal, a Pélyi Általános Iskola tanára mondott. Ezt követően — az eredményhirdetéssel egyidejűleg — a legjobb mesék alkotói saját tolmácsolásban adták elő a kis történeteket, amelyek magukkal ragadták a kicsiket és nagyokat. A „kis remekműveket” szakmailag értékelte és a díjakat Román Éva, a megyei pedagógiai intézet munkatársa adta át. Az ünnepélyes eredményhirdetés végén a pályázók nevében Keresztesi Csaba, a tarnamérai iskola tanulója köszönte meg a zsűri munkáját. A közös uzsonnát vidám játék és táncház követte, ekkor a gyöngyösi Vidróczki együttes néhány tagja segített a kicsiknek a lépések elsajátításában. A szervezők szeretnék, ha a jövőben hagyománnyá válna a kis meseírók pályázatának kiírása. Heves megye legügyesebb meseíróinak az alábbiak bizonyultak. A 2. osztályosok közül: I. Erdélyi Mariann(2. Sz. Ált. Iskola Gyöngyös), II. Tóth Nikolett (2. Sz. Ált. Isk. Gyöngyös), III. Kovács Dóra (Maklári Ált. Isk.). A 3-4. oszt. közül: I. Bartus Adrienn (Körzeti Isk. Heves), II. Dósa Ivett (Körzeti Isk. Heves), III. Balogh Andrea (Balassi Bálint Ált. Isk. Eger). Az 5-6. oszt. közül: I. Telek Eszter (Ált. Isk. Sírok), II. Ferencz Zsuzsanna (Bélapátfalva), III. Horváth Judit (Balassi Bálint Ált. Isk. Eger), Gál Katalin Térképek, makettek, műszerek Vízügyi emlékek Kiskörén Kevesen tudják, hogy Kiskörén, a duzzasztómű közelében levő Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökségén különféle történeti anyagokat, tárgyakat őriznek a folyó történetéről. Az irodaépület emeleti tanácskozótermében vitrinekben állították ki ezeket. 1973-tól — a beruházás megnyitásától — látható itt az a gyűjtemény, amelyet a szolnoki Damjanich Múzeum anyagából válogattak. Tiszay József, a szakaszmérnökség vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a vitrinekben régi térképek, makettek és képek találhatók például a kiskörei térség hajdani — szabályozás előtti — múltjáról, főleg a halászatról és a pákászatról. Ezek mellett látni Széchenyi Istvánnak és Vásárhelyi Pálnak a tablóját, illetve néhány írásos emlék a Tisza szabályozásáról, amelyek mellé korabeli műszereket is elhelyeztek. Megtalálhatók a víztározó helyén — az építést megelőzően folytatott — régészeti feltárások anyagai is. A terem sarkában képeken örökítették meg a kiskörei szivattyútelep munkáját, valamint maketten megtalálható a duzzasztómű és az erőmű kicsinyített változata is. Ez a kiállítás az elmúlt két évtizedben elsősorban szakmai célokat szolgált. Mint megtudtuk, elsősorban a különféle tanácskozásokon résztvevőknek mutatták meg, és igény szerint — kísérettel — azoknak a külföldieknek is, akik nyaranta Kiskörén üdültek, az ÉVIZIG moteljében. A tározó partján — az épület közelében — már korábban elhelyeztek négy ismertető táblát, amelyek bemutatják a létesítmény célját, és felvázolják annak történetét az arra látogató érdeklődőknek. Értesülésünk szerint a szakaszmérnökségen azt tervezik, hogy szakmai kísérettel és magyarázattal — várhatóan már az idei nyáron — a nyilvánosságnak is bemutatják az említett, egyelőre még „házi” kiállítást. Azért is teszik ezt, mert a tárlókban felsorakoztatott anyagok szorosan hozzátartoznak a Tisza-tó kulturális értékeihez. A vitrinben vízügyi emlékek sorakoznak (Mentusz Károly felvételei) A kiskörei duzzasztó- és az erőmű makettje is megtalálható íme a létesítmény — a valóságban