Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

HÍRLAP, 1993. április 1., csütörtök Kereszttíz Hároméves hagyomány Eger­ben, hogy a Hittudományi Főis­kola tanára, Veres András veze­tésével az Egedre indulnak ke­­resztút­járásra a fiatalok. Szom­baton délután fél 1-kor indulnak a Dobó téri templomtól a részt­vevőkkel, és este 6 órára érnek vissza a Fájdalmas-templomhoz. Menet közben megállnak a ti­zennégy stációnál, s útközben egyházi dalokat énekelnek. Környezetszépítés Füzesabonyban Különböző dísz- és sorfákat ültetnek hamarosan Füzesabony köztereire, sétányaira. Mintegy 900 csemete kap majd új helyet a városban, hozzájárulva ezzel ah­hoz, hogy megszépüljön a kör­nyék. A helyi önkormányzat ez­úton is kéri a polgárokat és az idelátogatókat, hogy óvják és ápolják a kiültetett facsemeté­ket. Kedvezményes húsvétek­ Gyöngyösön A Kolping-családdal karölt­ve, kedvezményes húsvéti vásárt rendez szombaton a gyöngyösi Családsegítő Központ. Ezen a napon reggel 8-tól délután 2 órá­ig elsősorban a nagycsaládoso­kat és a nyugdíjasokat várják a Török Ignác szabadidőközpont­ba, ahol tejipari termékeket, füs­tölt húsárut, konzerveket, mar­garinokat, szörpöket, gyümöl­csöket és egyéb cikkeket vehet­nek meg olcsóbban a rászorulók. Megtudtuk, hogy természetesen senkit sem zárnak ki a vásárlás jogából, ám nem titkolt szándé­kuk, hogy a szegényebb réteget segítsék. Fordított világ A Varázs Színpad bemutató­ját láthatják az érdeklődők pén­teken délután 3 órakor az egri Forrás Gyermek-Szabadidőköz­pontban. A társulat a „Fordított világ” című zenés mesejátékot adja elő, a darabot Balogh And­rás rendezte. Hatvaniak kirándulnak A hatvani Életreform Egyesü­let április 3-án reggel 6 órakor túrára indul. Útvonalukon első­ként az aggteleki cseppkőbarlan­got és környékét keresik fel, majd természetjáró kirándulást tesznek a környéken. A csapatot és az érdeklődőket egy külön­­busz viszi el a borsodi település­re, amely a Városi Művelődési Központ elől indul. Megjelent a Ráció A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezetének lapja ez­úttal február-márciusi összevont számként jelentkezik. A kiad­ványban olvashatnak az érdeklő­dők a közalkalmazotti törvény­ről, az érdekegyeztetés lehetsé­ges formáiról, a munkaidő-ked­vezményekről, s megismerhetik néhány párt véleményét az okta­tásról. Hasznos tudnivalókat kö­zöl a lap arról is, hogy májusban mit kell tennünk a közalkalma­zotti tanácsi választásokon. Az „Európai Utas” Egerben Az egri Megyei Művelődési Központ programjaként hétfőn délután 5 órakor az intézmény 203-as számú termében mutat­kozik be az Európai Utas című folyóirat. A találkozón részt vesznek a szerkesztőbizottság tagjai: Cseres Tibor, Módos Pé­ter, Pomogáts Béla és Vujicsics Sztoján. Másnap, ugyancsak az MMK-ban, este 6 órakor a fran­cia társalgási klub várja mind­azokat, akik nyelvtudásukat csi­szolni igyekeznek, s ennek érde­kében a nyelvgyakorlás e módját választják. Programok az Ifjúsági Házban Ma délután a zeneóvodások zárófoglalkozásán érdekes elő­adásra kerül sor az egri Ifjúsági Házban. Kormos Erik citerán mutatja be mindazt, amit e hang­szerből elő lehet csalogatni, sőt egyéb érdekességekkel is kecseg­teti a kicsiket. Ugyancsak az IH- ban holnap délután 4-kor An­­gyalné Jászi É­va dyslexiás gyere­keknek tart tanácsadást. Szom­baton más jelleggű rendezvény­nek ad otthont az intézmény: es­te 7 órakor a „Leukémia” elne­vezésű együttes lép színpadra, s mutatja be műsorát. Megmarad ezer dolgozó munkahelye (Folytatás az 1. oldalról) Egyben feltette a kérdést, hogy ebben a konkrét ügyben milyen piacvédelmi intézkedése­ket hozott a kormány, és milye­neket kíván tenni hasonló esetek elkerülése érdekében. Kifejezés­re juttatta, hogy vajon végiggon­dolta-e a kormányzat az új priva­tizációs stratégia kialakításánál azokat a kérdéseket, amelyek ki­zárják annak lehetőségét, hogy ne ár alatti piacot szerezzenek a konkurens cégeknek. Dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszte­re válaszában eloszlatta a képvi­selő aggodalmait. Tájékoztatást adott arról, hogy a tárca a hűtő­gépgyár tulajdonosaival már megfelelő egyezségre jutott a ma­gyar beszállításról. A döntés nyomán várhatóan az érintett mintegy ezer dolgozónak nem kell féltenie az állását. A minisz­térium tehát cselekedett: a vá­laszt mind a képviselő, mind pe­dig a T. Ház elfogadta. Hatvani óvodabúcsúztató Tucatnyira zsugorodott a gyermekek száma Nemrég utolsó farsangjukat tartották Hatvanban a Dózsa téri óvodások. Az önkormányzat döntése alapján ugyanis felszá­molják az intézményt, mivel alig tucatnyira zsugorodott az ide járó gyermekek száma, s az óvoda működtetése csak súlyos anyagi áldozattal oldható meg. A lelkes szülők — noha e döntés tudatá­ban voltak — mégis emlékezetes­sé varázsolták a búcsút: vetélke­dők, tombolahúzás, zene és tánc zaja verte föl a gyermekotthon épületének csendjét, s jutott né­hány finom falat is a kicsinyek­nek. Az utolsó farsangról egyéb­ként posta érkezett városi szer­kesztőségünkbe, mégpedig Mol­nár Lászlóné óvónő tollából, aki kárhoztatja a képviselő-testüle­tet, a városvezetést, mondván: az önkormányzat az óvodapedagó­giai nézetek érvényesítése helyett csak az ügy anyagi vonzatát vette figyelembe az intézmény meg­szüntetését kimondó határozatá­ban. Nem kívánunk a lelkes óvó­nővel és munkatársaival nézetük felől vitázni. Kétségtelen: nehéz egy ilyen döntést érvényre juttat­ni. Ám ha közelebbről megis­mernék a városgazdálkodást, az önkormányzat pillanatnyi anya­gi helyzetét a gyermekintézmény dolgozói, munkatársai, talán maguk is indokoltnak minősíte­nék a képviselő-testület állás­pontját. A Dózsa téri óv­oda apróságait ugyanis szét lehet úgy osztani a legközelebb eső gyermekintéz­mények között, hogy a kicsinyek nem sínylik meg státusuk válto­zását. De afelől sincs kétségünk, hogy az önkormányzat igyekszik munkalehetőséget biztosítani az óvoda szakmai és technikai dol­gozóinak, amikor a közelmúlt­ban hozott döntésének végrehaj­tására sort kerít. (moldvay) Megint módosítják a piacrendeletet •• Összeülnek a gyöngyösi képviselők Nem áprilisi tréfa, de ma — a hónap első napján — ülést tart Gyöngyös város képviselő-tes­­tülete. Délután 3-kor a piacren­delet újbóli módosítására tesz ja­vaslatot Szilágyi Attila városüze­meltetési igazgató. Szintén ő ter­jeszti elő a temetők rendjéről, s a vízellátásról, csatornázásról szó­ló rendelettervezeteket is. Ezt követően a helyi adók módosítá­sára, a Fő téri építészeti változá­sok, a város sportkoncepciójá­nak ismertetésére kerül sor az előzetes tervek szerint. Még az indítványok előtt kér segítséget egy átfogó szociális térkép elké­szítéséhez Tóth Attila, a Család­­segítő Központ vezetője. A to­vábbi témák között olyan témák szerepelnek, mint a sóstói ifjúsá­gi tábor működtetése, a műemlé­ki világnap programja és költ­ségvetése, a rendőri munka tá­mogatása és bizonyos adók mél­tányossági törlése. Mégis Petőfi? A vendég: dr. Kiszely István antropológus Dr. Kiszely István, a nemzet­közi szinten is számon tartott ne­ves antropológus volt az 1989-es barguzini Megamorv-Petőfi ex­pedíció szakmai vezetője. Mind­máig — tények alapján — állítja, hogy kiváló költőnk földi marad­ványait találta meg a Burját Köz­társaságban. Nemrégen jelent meg újabb könyve, amelyben ér­veit sorakoztatja fel. A Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében április 7-én, szerdán délután 4 órakor az Egri Dohánygyár kultúrter­mében vele készít nyilvános ri­portot Pécsi István, lapunk olva­sószerkesztője. A vendég emel­lett beszámol sikerekben gazdag munkásságának egyéb állomá­sairól is. Az egyesületi tagok és az üze­mi dolgozók ingyenes belépőiket mától a program kezdetéig — szombat és vasárnap kivételével —, naponta reggel 6-tól este 6-ig vehetik át a dr. Nagy János utca felőli portán. MEGYEI KÖRKÉP Sikeres koncert Egerben A vidéki zeneoktatás premierje Már évek óta tanítanak az egri zeneiskola tanárai a környező községekben. A kihelyezett munkaközösségek bizonyos szempontból keményebb felté­telek között végzik a munkát, hi­szen egy-egy tanítványra adott esetben csak húsz perc jut heten­te, nem pedig másfél-két óra, mint a megyeszékhelyen. Ennek ellenére az eredmény nem ros­­­szabb, mert a tanítványok szor­galmasak. Ezt bizonyította az a koncert, amelyet a hét elején rendeztek az Egri Helyőrségi Művelődési Otthonban a vidéken zenét tanu­lók fellépésével: mintegy negy­venöt tanítvány mutatta be hang­szeres tudását. A műsort a felső­­tárkányiak kezdték. Ebben a köz­ségben már zeneiskola műkö­dik, de korábban ott is hasonlóak voltak a körülmények, mint a többi tíz településen. (Egyéb­ként igazgatójuktól, Farkas Ist­vántól származik az egri bemu­tatkozás ötlete.) Utánuk követ­keztek a balatoni, bekölcei, bél­­apátfalvai, káli, kompolti, mátra­derecskei, mikófalvi, novaji, recski, szilvásváradi és az Éger­­csehiből érkezett diákok. A hangverseny szakmai és közön­ségsikere után a pedagógusok el­határozták: folytatása lesz ennek a vállalkozásnak. A mátraderecskei fúvósötös tagjai, Papp János növendékei (Fotó:..Gál Gábor) Óvónőkkel a dyslexia ellen A figyelmes szakember szá­mára már az óvodában kiderül, ha baj van a kisgyerek mozgásá­val, beszédével, hallásával, vagy éppen nem úgy „látja” a dolgo­kat, mint a többiek. Ilyenkor — erre a törvény már ’87 óta lehe­tőséget ad — a gyermek marad­hat még egy évig az óvodában. Mi történik, ha azután sem válto­zik a helyzet? Számos lehetőség van Egerben is: a szülők előké­szítőbe, korrekciós osztályba, ki­segítő iskolába írathatják a gyer­meküket, ahol személyre szabot­tan foglalkoznak vele, s így meg­van az esélye arra, hogy — ha las­sabban is — megtanuljon írni-ol­­vasni, tisztában legyen az alapis­meretekkel, s végül beilleszked­jék a társadalomba. Már nem első alkalommal tar­tottak konzultációt az egri Móra Ferenc Általános Iskolában óvó­­nők számára. Tegnap délelőtt Mondák Attiláné az olvasástaní­­tás analizáló, személyre szabott módszerét mutatta be a gyakor­latban. Az első osztályosok órá­ján az óvónők is láthatták, mi­lyen problémákkal kell szembe­néznie a gyógypedagógusnak a dyslexiás vagy az értelmileg sé­rült gyerekeknél. Mint Hekeli Sándorné, az iskola igazgatónője a bemutatót követő konzultáci­ón elmondta: azért is van nagy szükség az együttműködésre, hogy a gyerekek ne túlkorosan, hanem időben kerüljenek hozzá­juk, s megelőzhetőek legyenek a további konfliktusok. Ebben ko­moly feladat hárul az óvodape­dagógusokra. (ji) A múzeum is „muzeális” állapotú (Folytatás az 1. oldalról) — Magam részéről azt tartom a legsajnálatosabbnak, hogy a város történetének legjobb, iga­zán monografikus feldolgozása mind a mai napig egy 1940-ben megjelent — Szepes Béla által készített — kiadvány. Fölvető­dött, hogy ezt kellene előszóval bevezetett, bővített, átdolgozott formában megjelentetni. Egy múzeum könyvtárából ugyanis nem hiányozhat egy korszerű helytörténeti — saját — kiad­vány. Jelenleg a nyomdai költ­ségvetésen dolgozunk. Ami vi­szont hamarosan megjelenik: egy hatvani képeslap. Ugyan­ilyen már létezik Egerről, ami igazán reprezentálja a várost. Szerencsére itt is gazdag anyagot leltünk ehhez. Négyezer pél­dányban készül, költségét rész­ben a város, részben a megye vál­lalta... S még ebben az évben sze­retnénk megjelentetni a „Sze­melvények Hatvan város törté­netéből” című művet, amely va­lóban hiánypótló. — A múzeum történetében eleddig egyedülálló az a pályá­zat, amit a közelmúltban hirdet­tek meg. — A város harmincezer fo­rinttal támogatta. Nagyon izgal­mas téma Hatvan és környéké­nek régészete, képzőművészete, helytörténete, néprajza. A fel­nőtt mellett az ifjúsági kategóriát azért hirdettük meg, mert igenis a tizenévesekbe bele kell nevelni lakóhelyük szeretetét. Sokszor ilyen pályázatok hatására alakul­nak a gimnáziumokban az ön­képzőkörök, amelyeken keresz­tül szeretnénk például a fiatalok­kal személyes kapcsolatba kerül­ni. — Hogyan sikerül majd rend­szerezni a múzeum hatalmas anyagát? — Ez egy egész esztendő fel­adata lesz, egy teljes, általános revízió. Óriási munka, az igaz, a teljes gyűjteményben rendet te­remteni akkor, amikor tízezres tételekről van szó. Ám ennek kö­szönhetően megszűnik az eddigi esetleges, kusza tárolás. Vala­mennyi gyűjtemény külön helyi­séget kap: rendszerezve lesz a könyvtár, a képzőművészeti, a helytörténeti, a régészeti, a nép­rajzi gyűjtemény. Szakmailag úgy fogalmazhatnám: egy profil­tiszta raktárrendszert alakítunk ki. Enélkül ugyanis nem működ­het rendeltetésszerűen egy mú­zeum. A munkatársak pedig egy-egy gyűjteményért lesznek majd felelősek. Ami pillanatnyi­lag gond: lelkes, hozzáértő kollé­gák dolgoznak itt, csak épp keve­sen vagyunk. Őszintén remélem, hogy ebben az évben ebben is se­gítségünkre lesz a város, s húsz év után végre a hatvani múzeum is fölnőhet a többi intézmény­hez... Mikes Márta 3. Önkormányzati ülés Hevesen Köztisztaság, helyi adók Pongrácz József országgyűlési képviselő tájékoztatójával kez­dődött tegnap délután a hevesi önkormányzat ülése. A honatya többek között arról beszélt: mi­lyen erőfeszítések születtek an­nak érdekében, hogy a Berva he­lyi dolgozói ne legyenek munka nélkül, így Csépi Lajos, az ÁVÜ elnöke ígéretet tett: csakis úgy engedik a privatizációt, ha a tech­nológiai sor, a berendezés Heve­sen marad. Ezt követően az egyik képvi­selő felvetette, hallgassák meg napirend előtt dr. Francsics Ottó városi rendőrkapitányt a nemré­giben lezajlott közbiztonsági an­kétról. A polgármester, Hegedűs György azonban — az SZMSZ- re hivatkozva — nem adta meg a szót, mondván: áprilisban a He­ves Megyei Rendőr-főkapitány­ság képviselői számolnak be majd a témáról. A városi kapi­tány erre elhagyta a termet. Az érdemi munka a köztiszta­ság fenntartásáról szóló rende­lettervezet tárgyalásával vette kezdetét. Ezzel kapcsolatban so­kan felvetették a környezet, az il­legális szemétlerakás és a fásítás problémáit. E rendelet elfogadása után a helyi adókról szóló rendeletet módosították, amely azért vált szükségessé, mert a törvény vál­tozásaihoz kellett igazodni az önkormányzatoknak is. Meg­nyugtatásul elmondható, hogy a helyi adó mértéke nem változik, csupán az adóalap kiszámításá­ban és az eljárás részleteiben lesznek újdonságok. A képvise­lő-testület elhatározta azt is, hogy a jövőben szigorúbban el­lenőrzik majd azokat, akik enge­dély nélkül vállalkoznak, mint ahogy a polgármester fogalma­zott: hadjáratot indítanak a kon­tárok ellen. Az ülés további ré­szében tájékoztató hangzott el Heves idegenforgalmi helyzeté­ről. Az önkormányzati ülés lap­zártakor még tartott. A bűnözés visszaszorítására Rendőrőrsöt kap Hort A közelmúltban ülésezett a horti önkormányzat. A testületi tanácskozás egyik legfontosabb napirendje az idei költségvetési rendelet megalkotása volt. En­nek értelmében a községi önkor­mányzat a település gázellátásá­ra 20 millió forintot ütemezett be. Emellett természetesen to­vábbra is biztosítják a lakosság alapellátását szolgáló intézmé­nyek működését és az intézmé­nyi dolgozók bérfejlesztését is. A képviselő-testületi ülésen megtárgyalták a település köz­­­­rendjéről és közbiztonságáról szóló tájékoztatót. A téma elő­terjesztésekor ott volt dr. Lantos Bálint r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, valamint dr. Jusztin Ferenc r. alezredes, Hatvan város rendőr­­kapitánya is, akik előzetesen megállapodtak a képviselő-tes­tülettel abban, hogy a közeljövő­ben ebben a faluban is létrehoz­nak egy rendőrőrsöt. Ennek megalakítása a településen meg­növekedett bűnözés miatt vált fontossá, szükségszerűvé. A hor­dák a megyei önkormányzat tá­mogatásával valósítják majd meg a tervüket. Traumatológia és kézsebészet Tudományos ülés a megyei kórházban Tegnap délután az egri Mark­­hot Ferenc Megyei Kórház tudo­mányos bizottsága és a Medica­­ritas egyesület közösen ülést tar­tott a gyógyintézmény díszter­mében. Ezúttal a traumatológiai osztály és a kézsebészeti részleg orvosai számoltak be munkájuk­ról. A dr. Frey József osztályvezető főorvos elnökletével megtartott eszmecserén több előadás is el­hangzott. Egyebek között szól­tak a szakemberek a csukló- és combnyaktáji törésekről, a gyer­mekkori csonttörések sajátossá­gairól és kezelésük módjairól, valamint a felkarcsonttörések műtéti kezeléséről, és természe­tesen néhány tudományos új­donságról is.

Next