Heves Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

TIZENNÉGYEZER FORINTIG 100 SZÁZALÉK. AZ ÚJ NYUGDÍJAK KISZÁMÍTÁSA/ HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. AUGUSZTUS 2. HÉTFŐ MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 178. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Befejeződött a társadalombiztosítási önkormányzatok közgyűlése Megszavazták tiszteletdíjaikat Késő este az alapszabály elfogadásával ért véget pénteken a társadalombiztosítás nyugdíjbiztosítási önkormányzatának első közgyűlése. Az alapsza­bály feletti vitát az egészségbiztosítási önkormány­zat is megkezdte, ám a testület idő előtt határozat­­képtelenné vált, így ott csak a jövő hét pénteken döntenek e témában. Az alapszabály-tervezet legkritikusabb pontja kétségtelenül a képviselők költségtérítéséről, illet­ve a tisztségviselők javadalmazásáról szóló előter­jesztés volt. Több órás vita alakult ki ugyanis arról: kapjanak-e, és ha igen, milyen mértékű tiszteletdíjat az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai. Az érvek és ellenérvek harcában végül is nagy többségben az az álláspont győzött, amely szerint a választott tiszt­ségviselők az elvégzendő feladatok és a rájuk nehe­zedő felelősség miatt igenis jogosultak a tiszteletdí­­jara, a testület tagjai pedig a költségtérítésre. A ja­vadalmazás mértékét tekintve a közgyűlés a tiszte­letdíjat a köztisztviselői alapbér 4,5-6-szorosának megfelelő összegben határozza meg. A vitában legmarkánsabb ellenvéleményt képvi­selő Forgách Pál a döntést követően lemondott képviselőségéről, míg Ferge Zsuzsa — aki szintén a javadalmazás ellen foglalt állást — a felügyelő bi­zottsági tisztségétől vált meg. Alapítványi táborok Második táborát nyitotta meg vasárnap a Tiszaföldvári Hét Ve­zér, illetve a Hét Törzs Alapít­vány Szolnokon a Pálfy János szakközépiskolában. A tábor­ban 140 határainkon túl élő kö­zépiskolás diák készül fel „A magyar nép története,, című nagyszabású történelmi vetélke­dőre, amelyet 1996, a Honfogla­lás 1100-dik évfordulója tisztele­tére rendeznek. Egy másik táborban csángó gyermekek három hetes speciális szakmai programon vesznek részt: magyar nyelven tanulnak írni-olvasni. Nemzetközi művésztelep Festők és Grafikusok Nemzet­közi művésztelepe nyílt vasárnap Cserszegtomajon. A műhelyt második alkalommal szervezte meg a Zala­ megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Tavaly az al­kotók még csak Rezi és Cser­­szegtomaj vendégei voltak, ám az idén már Söjtör, Rédics, Zala­egerszeg, Vonyarcvashegy és Lendvadedes is otthont ad a ha­zai és a környező országokból ér­kező művészeknek. A több mint 40 részvevőt ed­digi alkotói tevékenysége isme­retében hívták meg a telepre. A külföldieket ösztöndíjjal segíti a Zala megyei Önkormányzat, a Megyei és Ifjúsági Művelődési Központ, a Művészeti és Szabad Művelődési Alapítvány, s több vállalkozó. Az alkotók egy-egy művüket a vendéglátó település­nek, egyet-egyet pedig a Cser­­szegtomaji Művészeti Alapít­ványnak ajándékoznak. A tábor augusztus 15-én zárul. Bennégtek a kocsiban Az Országos Rendőr-Főkapi­tányság ügyeletének vasárnap délelőtti tájékoztatása szerint az előző napon nyolcan vesztették életüket az utakon. A 88 közle­kedési balesetnek a nyolc halálos áldozaton kívül 45 súlyos és 33 könnyebb sérültje volt. Mezőőrs külterületén, a 81-es úton egy német és egy osztrák rendszámú gépkocsi ütközött ös­­­sze. A német rendszámú autó ki­gyulladt, négy utasa bennégett a gépkocsiban. Az osztrák autó vezetője súlyosan megsérült. A csecsemőnek joga, hogy szoptassák HiHHH ■mm JL­mmmmmmmM „Magasztalni kell az anyát, kinek szeretete nem­ ismer határt, és emlőin nevelkedik az egész világ.” Nem is választhattak volna Gor­kijnál szebb idézetet a Heves megyei védőnők, a mától kezdődő megyei rendezvények mottójául. Nemcsak a kismamákat és a papá­kat, de még a nagyszülőket is érdekli: augusztus elseje, az anyatej világnapja. Az egészségügyi világszervezet, a WHO és az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF a kisbabák minél egészségesebb táplá­lása érdekében évek óta egyre több pénzt és energiát fordít a felvi­lágosító munkára. A Magyar Védőnők Egyesü­lete, amely két éve alakult, az idén elhatározta, ezentúl minden esztendőben rendszeresen meg­szervezi és megrendezi a szopta­tási világhetet, „Természete­­sen... anyatejjel” címmel. Külö­nösen fontosnak tartják ezt azért is, mert a különböző tápszereket, bébiételeket, teákat, ivóleveket gyártó cégek — a megcsappant nyugati piac miatt — a közép-eu­­rópai, főleg a volt szocialista or­szágokat „bombázzák” terméke­ikkel, a siker reményében. A ma­gyar védőnők célja: a minden megyére kiterjedő programjaik­kal csökkentsék a tápszerek irán­ti érdeklődést, és erősítsék a szop­tatási kedvet. Az anyatej világnapja alkal­mából a védőnők tapasztalatai­ról kérdeztük Szőkéné Szilágyi Katalin megyei vezető védőnőt. — Századunk második fel­ében világszerte csökkent a szoptatós anyák száma, így volt ez hazánkban is — mondta. — A mélypont nálunk az 1977-es esz­tendőre esett, ami azt jelentette, hogy az anyáknak mindössze 31,2 százaléka táplálta anyatejjel csecsemőjét háromhónapos ko­rig. Különböző tájékoztató elő­adások, védőnői elbeszélgetések révén 1985-ben — a korábbi, tarthatatlan arány — 45-46 szá­zalékra változott. Heves megyé­ben — felméréseink alapján — 1991-92-ben az anyák 41 száza­léka szoptatta gyermekét négy­hónapos koráig. Védőnőink és az orvosok arra ösztönözik a ma­mákat, hogy legalább hat hóna­pos korig kapjon a kicsi anyate­jet. A szoptatás kapcsán kiala­kult testi és lelki kapcsolat jelenti az ideális életkezdést az újszülött számára. (Folytatás a 3. oldalon) Hetente 20 ezer példány Újra megjelent a Gazda Kéthónapi kényszerszünet után újra megjelent a Gazda cí­mű mezőgazdasági hetilap — tá­jékoztatta az MTI-t Pekár István, a lap főszerkesztője. A Magyar Gazda — amelynek ez a lap az utódja — azért szűnt meg, mivel a kiadó nem vállalta az újság havi körülbelül 1 millió forintos ráfizetését. A lap kiadót váltott, új nyomdában is készül, a munkatársai résztulajdonosok lettek, s így a veszteségek 80 szá­zalékát azonnal le tudták farag­ni. Szerződést kötöttek továbbá a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségével arra, hogy a gazdaköri tagok tagdíjuk befizetése ellenében a Gazdát ingyen kapják. A hirdetések ará­nyát szintén növelni kívánják a régi-új orgánumban. A főszer­kesztő elmondta még azt is, hogy továbbra is az önálló gazdálko­dással szimpatizáló mezőgazda­­sági vállalkozókat szeretnék írá­saikkal tájékoztatni és orientálni. A Gazda várhatóan hetente 20 ezer példányban jelenik meg. (MTI) Megkésett elismerés Megszaporodott az utóbbi időben Kárpátalján az emléktábla ava­tás. Most Ungváron került emléktábla annak az épületnek a falára, amelyben csaknem 20 éven át — 1937-től 1955-ben bekövetkezett haláláig — élt és alkotott Erdélyi Béla, a kárpátaljai fetészet kiemel­kedő alakja. Csaknem négy évtizedre megkésett elismerése ez a kiváló festő­művész alkotótevékenységének. Hiszen életében semmilyen erkölcsi elismerésben nem volt része, nem kapott címeket, kitüntetéseket. Kapott viszont szemrehányást, dorgálást, csavargó kozmopolitának nevezték, üldözték őt a hatóságok. Hivatalos szakmai fórumokon so­káig még a nevét sem szabad volt kiejteni. Pedig valóban nagy művész volt, maradandó életművet hagyott maga után. Sőt, szerepe volt a kárpátaljai festőiskola megteremtésé­ben. Európai műveltségű, széles látókörű ember volt, s talán éppen ez tette őt nem kívánatos személlyé a hivatalos körök szemében. A más­ság, a felvilágosultság, az újítói szellem volt a „vezérelve”. És a múlt sokáig rányomta bélyegét emlékére. Sokadiknak a sor­ban 38 évvel halála után kapott most emléktáblát, jelent meg dom­borműbe gyúrt arcmása, az immár róla elnevezett utcában álló ház fa­lán. Lakásvilágítási cikkek széle­s választékban! DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel: 36/324-600 VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel: 36/312-636 Több évtizedes szünet után az idén ismét megrendezték azt az országúti kerékpáros körversenyt, amely hat napon át tartott hazánk útjain. A nemzetközi rangra emelkedett Coca-Cola Tour de Hong­­rie elnevezésű erőpróba befejező két napján a mezőny végigkerekezett megyénken is, az ötödik sza­kasz célja Egerben volt. A nagy érdeklődéssel kisért verseny Heves megyei útvonaláról lapunk 7. olda­lán olvashatnak. „, i, , „ .. . (Fotó: Szántó György) Változatos programok Túri Vásár ’93 Fél évszázad után vasárnap is­mét megrendezték a múltban ha­gyományos, történelmi neveze­tességű Túri Vásárt. A Túri Vásár ,93 és Fesztivál elnevezésű programban volt ki­rakodó- és állatvásár, a belváros főterén pedig vállalatok, magán­­kereskedők, kisiparosok, nép­művészek, népi iparművészek, mézeskalácsosok, ötvösök, ko­­rongozó fazekasok, bőrdíszmű­vesek és más szakmabeliek kí­nálták portékáikat. A Móricz Zsigmond könyvtár és a Közös­ségi Ház előtt egész napos gaz­dag folklórprogram szórakoztat­ta a sokaságot. A mezővárosi fesztiválprog­ram részeként rendezték meg az idei év legrangosabb lovas díjug­rató versenyét, illetve íj­ászbemu­tatót, hármasugró gálát és kon­certet tartottak. A túri vásár elő­estéjén rendezték meg a Mező­túrról elszármazottak találkozó­ját. Megkezdte adását a Dráva Rádió A hazai rádiózás történetének különleges eseménye volt vasár­­naap a Dráva Rádió megszólalá­sa. A 91,2 megahites ultrarövid hullámon hallható adást ugyanis horvát területről sugározzák Dél-Magyarországra, de fogható lesz a Vajdaságban és erdély-kö­­zeli területeken is. Balogh Zoltán, a Dráva Rádió főszerkesztője és Jánosi Károly, az Eszéki Baranya Rádió igazga­tója az MTI pécsi munkatársá­nak elmondták, hogy az új rádiót magyar-horvát vegyesvállalat működteti. A műsort pécsi rá­diós­ stáb készíti az eszéki stúdió­ban, azt egy horvát területen álló adóantennáról sugározzák Ma­gyarország, Vajdaság és Erdély irányába. Az alapítók szerint a Dráva Rádió jogilag nem kifogá­solható módon előzte meg a frekvenciamoratórium feloldá­sát. Egy holland hajórádió pél­dáját követve „nemzetközi vi­zekre” eveztek, s a határon túlról kezdték meg műsoraik sugárzá­sát a Baranya Rádiótól — hajnali öt és délután négy óra között — bérelt URH-sávon. A Dráva Rádióban félórán­ként hallhatók friss hírek, több alkalommal horvátul is. Lesz kompenzáció Több termék és szolgáltatás ára emelkedett Az áfa-törvény módosításá­nak hatására vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emel­kedett, miután a jogszabály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot tíz százalékra növelte. A változás a legtöbb élelmiszerféleséget érinti, bár néhány forgalmazó még a régi összegért árusítja a boltokban meglévő készleteit. Immár 10 százalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellátást; növekszik a telefone­lőfizetés, a helyi és távhívás díja is. A megemelt összegek egy ré­sze már az augusztusi számlá­kon, más részük a szeptemberi, illetve az októberi számlákon je­lentkeznek először. A tömegközlekedés területén emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helykö­zi személyszállítást végző autó­busztársaságok is. Vasúton — teljes árú menetdíjak esetében — az áremelés mértéke átlagosan 3,9 százalék, míg a munkábajá­­rásra szolgáló bérletek ára átla­gosan 5, a tanulók havi bérlete pedig 5,3 százalékkal emelkedik. A menetrendszerinti autóbusz­közlekedés átlagosan 4 százalék­kal drágul. Ezen belül a munká­­bajárásra szolgáló bérletek 4,3 százalékkal, a tanulóbérletek pe­dig 4,2 százalékkal kerülnek majd többe. A helyi közlekedés tarifáit egyébként az önkor­mányzatok határozhatják meg. Az autóbuszközlekedésben au­gusztus 1 -jétől, a vasúton egy hó­nappal később kell a felemelt ös­­­szegeket fizetni. A Budapesti Közlekedési Vállalat a jegyek árát nem emeli, a bérleteket pe­dig szeptembertől árusítja drá­gábban. Mint ismeretes, a kormány ezen a héten döntött az áfa-kul­csok emelésével egyidőben élet­be lépő lakossági kompenzálás módjáról és mértékéről. Az Or­szággyűlés határozatának meg­felelően 1500 forint egyszeri ki­egészítő támogatást kapnak a 10.000 forint havi bruttó munka­bért el nem érő munkavállalók és a 10.000 forintnál alacsonyabb nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők, továbbá a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek, és azok, akik rendszeres pénzbeli ellátást kapnak az önkormány­zattól. A 15.000 forint havi brut­tó munkabért el nem érők és a 10.000 — 11.300 forint közötti nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők 1000 fo­rint egyszeri pótlékra jogosultak. A két gyermeket nevelő csalá­dok 1800, a három vagy több gyermekesek 4000 forint egy­szeri támogatást kapnak. A kabinet a parlamenti hatá­rozatot kiterjesztve bevonta a kompenzálási körbe a szülési szabadságon levőket, a terhessé­gi gyermekágyi segélyt, a gyer­mekgondozási segélyt és a gyer­mekgondozási díjat igénybe ve­vőket, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő, illetve a beteg, fogyatékos gyermeket nevelő egygyermekes, családi pótlékra jogosult családokat. A gyesen lé­vő kismamák egységesen 1500 forintot kapnak, s ugyanennyi jár a tejre és a gyedre jogosultaknak, ha az ellátásuk havi 10.000 fo­rintnál nem nagyobb. Amennyi­ben járandóságuk 10.000 és 11.300 forint között van, akkor egyszeri alkalommal ezer forin­tot kapnak. A pótlólagosan be­­­­vont családoknak nyújtandó tá­mogatást a költségvetés általános tartalékából fedezik. Az egyszeri pótlékot minden jogosult szep­temberben kapja meg. Nyugdíjasok boltja A nyugdíjasok bevásárlási gondjain segít az az elmúlt hét vé­gén átadott bolt Balatonföldvá­­ron, ahol az időskorúak jelentős kedvezményekkel vásárolhatnak élelmiszereket. Az üzletet, a nemrég megalakult nyugdíjas­­klub kezdeményezésére a helyi önkormányzat támogatásával alakították ki, egy már korábban is önkormányzati tulajdonban lévő boltból, s a berendezését is a város pénzéből vásárolták. A Balaton-parti településen élő nyugdíjasok, s az itt nyaraló idő­sek is örömmel fogadták a hírt, s bizonyára a környező települé­sekről is sokan jönnek majd ide, hiszen Siófoktól Fonyódig ez az egyetlen ilyen üzlet. A tervek szerint különféle akciókat is szerveznek, például cukrot, lisz­tet és egyéb alapvető élelmisze­reket jutányos áron kaphatnak a nyugdíjasok. (MTI)

Next