Heves Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

HÍRLAP, 1993. 6—7., szombat—vasárnap Nyílt hónap Amint azt Molnár Istvánné­­tól, a tiszanánai általános iskola igazgatónőjétől megtudtuk, no­vember hónapban nyílt tanítási napokat tartanak az intézmény­ben. A hónap végéig minden na­pon minden tanítási órára várják az érdeklődő szülőket. A Máltai Szeretetszolgálat segítsége A napokban nagyobb segély­­szállítmányt juttatott el Tiszaná­­nára a Máltai Szeretetszolgálat. A segélyből összesen 84 több­­gyermekes család, valamint nyugdíjas részesült. A szállít­mány elsősorban ruhaneműt, így télikabátokat és lábbeliket tar­talmazott. Átalakul a városgazdálkodási vállalat Napirenden van a hevesi vá­rosgazdálkodási vállalat átszer­vezése. Információink szerint egy Borsod megyei kft. venné át a céget, ám az átvállalás részlete­inek kidolgozása még tart. Az át­állással kapcsolatban több variá­cióval számolnak a szakembe­rek. Segély diákoknak kevesen — alanyi jogon — mintegy három és fél millió fo­rintot utaltak át a város diákjai­nak, beiskolázási támogatás cí­mén. A meghatározott pénzeken kívül lehetőség nyílik pluszpén­zek odaítélésére is, ám erre csak a legrászorultabb fiatalok szá­míthatnak. Ezt az összeget a se­gélykeretből utalják át, mégpe­dig úgy, hogy részletes környe­zettanulmány után bírálják el a kérelem jogosságát. Tető alatt a tűzoltólaktanya Talán már idén költözhetnek... Amint arról már többször hírt adtunk, Hevesen több mint egy éve fogtak hozzá a tűzoltólakta­nya építéséhez, és — felvételün­kön jól látható — a külső munká­latok már nagyrészt rendben vannak. — Már csak a belső rész kiala­kítása van hátra — mondta el kérdésünkre Zagyi Róbert tűzol­tóhadnagy. — Jelenleg parket­táznak, és az ablakokat, ajtókat teszik a helyükre. A munkálato­kat a Delta Kft. végzi, amelynek tudtommal Kecskeméten van a központja. — A legfontosabb kérdés az, hogy mikor költözhetnek a „la­kók”... — Természetesen azt szeret­nénk, hogy minél hamarabb. Ez azonban egyeztetés kérdése, hi­szen az időpont sok mindentől függ. Most folyik például az állo­mány kiképzése, ami még eltart egy darabig. Hiszen a tűzoltók közül tizennyolcan teljesen újak, így őket szinte mindenre meg kell tanítani. — S hányan vannak össze­sen? — Nem tudom, hogy ez ti­­tok-e vagy sem, mindenesetre elég annyi, hogy a hevesi lesz a legkisebb tűzoltólaktanya a me­gyében. A hevesi lesz a legkisebb tűzoltólaktanya a megyében HEVES ÉS KÖRZETE Olvasónk levele Megrendült bizalom Számos levelet és telefont ka­punk a környékről, a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében. Legutóbb egy tiszaná­nai pedagógus kereste fel szer­kesztőségünket azzal a levéllel, amelyben nem csupán pénzügyi kérdéseket feszeget, hanem a dolog erkölcsi vonatkozásairól szól. Mint írja: „Az élet nem iga­zolja erkölcsi tanításaimat, azt, hogy a becsületes, tisztességes, szorgalmas embereké a jövő, hi­szen azok érvényesülnek — és sokszor mentesülnek a felelős­ségre vonás alól —, akik másokat kihasználva, félrevezetve, érde­keiket mindenáron megvalósítva munkálkodnak. Félek, egyszer tanítványaim, akik nyitott szem­mel és értő füllel járnak a világ­ban, szemembe mondják, hogy amit tanítok velük, az hazugság: nem érdemes becsületes, tisztes­séges embernek lenni... Az utób­bi időben a jóban való bizalmam megrendült. Négy évvel ezelőtt reméltem, hogy megváltozott helyzetünkben eljön az az idő, amikor mindenki érdemei szerint fog érvényesülni. Szomorú, hogy erre hiába várunk. Mert továbbra is a gátlástalan emberek érvénye­sülnek...” Levélírónk, aki az említett pénzintézet ügyfelei közé tarto­zott, arról is beszámol, hogy verí­tékkel megkeresett, gyűjtögetett pénzüket fújta el a szél. Ezért be­csapottnak érzi magát, s attól fél, hogy tiszta érzésekkel nem for­dulhat ezután senkihez. Mert nemcsak értékeit, hanem tiszta érzéseit is elvették tőle. Levele végén megkérdezi: „Lesz-e igazságszolgáltatás? A kárt szenvedettek elégtételt kap­nak-e, vagy továbbra is ilyen in­tézményekre, vezetőkre, vállal­kozókra bízzuk az országot, a né­pet? Ha igen, akkor hol az er­kölcs?” Ha újra működne az óvoda, alsó tagozattal az iskola...! Zaránki számvetés Az alig félezer lakosú Zaránkon a testület munkája megtorpant a polgármester közelmúltban történt elhunytával. Az új vezetőt no­vember 11-én választja majd a falu, várhatóan több jelölt közül. Ez az alkalom adta az apropót, hogy számvetésfélét kérjünk Kovács Györgyné körjegyzőtől az eltelt 3 év munkájáról, és a tervek­ről. — Az 1990-es választást kö­vetően az első nagy erőpróba az újdonsült önkormányzatnak a székhelyközségtől való „békés úton” történő leválása jelentette — tájékoztat a jegyzőnő. — A két testület úgy határozott, hogy a zaránki önkormányzat lemond a közös tanácsi irányítás alatt Tar­­namérán épült óvoda, iskola, egészségügyi ház, tűzoltószertár rá eső tulajdonrészéről kétmillió forintért, amelyet a székhelyköz­ség átvállal magára. Megállapo­dás született abban is, hogy a za­ránki gyerekek meghatározatlan ideig a tamnamérai óvodát, illetve iskolát látogathatják térítésmen­tesen. Az így kapott „jussból”, valamint az évenkénti közel 10 millió forint költségvetésből hasznosan gazdálkodott a tele­pülés önkormányzata az eltelt 3 esztendőben. Ennek ékes bizo­nyítéka, hogy a már korábban megkezdett belterületi úthálózat korszerűsítését befejeztük, és az is, hogy a település minden útja kövezett, s bitumenes borítást kapott. Ezzel párhuzamosan folyt a járdák felújítása, de kicse­réltettük az ódon közvilágítási lámpákat is. Sokat költöttünk a községháza és a művelődési ház felújítására, és a település köz­­biztonságára is, segítettük a kör­zeti rendőrőrs létszámfejleszté­sét. A község önkormányzata 1 millió forinttal támogatta a templom felújítását, hogy ismét eredeti pompájában fogadhassa a híveket. A tervekről szólva a jegyzőnő elmondta: — Zaránk is élni akar a kor­szerű energiahordozóval a Jász­gázprogram keretén belül: jelen­tős összeget tartalékolt a testület erre a célra, a lakossági befizeté­sek aránya is kedvező, hiszen ed­dig több mint a fele igényli a kor­szerű szolgáltatást. Ennek elle­nére várhatóan csak komolyabb hitelfelvétellel tudja megoldani a falu a gázprogramot. Ugyanak­kor korszerűsíteni kell a házior­vosi rendelőt is, ez előrelátható­an félmilliót visz el. De gondol­nunk kell azok segítésére is a jö­vedelempótló támogatással, akik önhibájukon kívül váltak munkanélkülivé. S ami még a nagy álmunk: szeretnénk, ha a községben újra működne az óvo­da és — legalább alsó tagozato­sokkal — az iskola. Ha minden elképzelésünk szerint történik, úgy ebben az intézményben sze­retnénk újra gyermeki életet lát­ni. Cseh Béla Venczel József emlékére Az elmúlt héten Venczel Jó­zsefre, az erdélyi, Csíkszeredai születésű néprajzkutatóra és iro­dalomszervezőre emlékeztek Hevesen. Az országos rendez­vény keretében előadások hang­zottak el a Móricz Zsigmond Művelődési Központban, majd délután felavatták Venczel em­lékművét. A néprajzkutató idén lenne nyolcvanéves. Este hétkor került sor a római katolikus templomban Venczel József Misztériumjáték című művének bemutatójára. A dara­bot az egri Gárdonyi Géza Szín­ház színművészei adták elő, Szi­ki Károly rendezésében. Egy jelenet az előadásból (Fotó: Gál Gábor) Egészségtelen a hevesi levegő? (Folytatás az 1. oldalról) — Ezt országszerte beszélték. S akárhányszor megkérdeztem, hogy most éppen miért füstölnek a szeméttelepen, azt a választ kaptam, hogy égetik a lopott ká­beleket. Hozzá kell tenni, hogy az utóbbi időben ez már nem na­gyon volt jellemző, talán azért is, mert a sofőrök jobban vigyáztak az alkatrészekre. A legnagyobb baj viszont az, hogy a szemétte­lep igen közel, csupán néhány száz méternyire van Hevestől, s ha történetesen déli szél fúj, ak­kor a város északi, északnyugati részét beborítja a füst, vagy ha az nem, akkor a kellemetlen szag. S bizonyos anyagok elégetése olyan mérgező mellékterméke­ket juttat a levegőbe, amelyek a tudomány mai álláspontja sze­rint rákkeltőek is lehetnek. En­nek én nem ismerem mélyen a szakirodalmát, de szakfolyóira­tokban, vagy az Élet és Tudo­mányban feltűnnek az olyan adatok, hogy a dohányosok kö­zött tízszer gyakrabban fordul elő a tüdőrák, így van ez azzal a füsttel is, amit a szeméttelep felől sodor a szél... Vagy gondoljunk arra, hogy régen nagyon sokan gyomorrákot kaptak a nagy mennyiségű füstölt hús fogyasz­tásától, míg mára a fridzsider et­től megóvja az embert, hiszen nem kell befüstölni a húst, hogy elálljon... A füst egészségtelen, és nem kizárólagosan ugyan, de előidézhet rákos megbetegedé­seket. S nekem erről az egészről az jutott eszembe, hogy ha né­hány évtizede egy földbirtokos család építtetett Hevesen egy tü­dőkórházat, akkor nekünk is kellene valamit tennünk a mai időkben oly gyakori rák megelő­zésére... S nem csupán a rákról van szó, hanem az idült hörgőhu­rutokról vagy az asztmáról, mert az ezekben a betegségekben szenvedőknek árt a füst, a ko­rom, a por... A közelmúltban megkérdeztem az akkori Köjál helyi munkatársát, hogy mérték­­e már a hevesi levegő szennye­zettségét. Azt mondta, hogy ko­rábban volt egy Köjál-vizsgálat, s azt állapították meg, hogy a 31- es főút mentén a levegő szennye­zettsége legalább olyan mértékű, mint Bélapátfalváé, csak a por összetétele más. S ezek a mikro­­szemcsék fokozzák a tüdő sérü­lékenységét... A fentiek alátá­masztására álljon itt néhány adat. Hevesen a háziorvosi ren­delőkben kiderül: a páciensek 35% légzőszervi megbetege­désekkel for­dul orvoshoz, s ha­sonló panaszokról számol be a bénzen lévők 20-25%-a. Dr. Kovács György, a tbc-gondozó vezetője 186 olyan embert kezel, akik komoly légúti panasszal küzdenek. A városban tíz év alatt 41 beteg halt meg tüdőda­ganatban. Az idült hörgőhurutos és asztmás megbetegedések szá­ma magas, s ez egyre nő. — S milyen megoldást tudna javasolni? — Elsősorban is az emberi észre, a józanságra apellálnék, hiszen saját magunknak kell ten­ni azért, hogy ebbe a levegőbe ne kerüljön ennyi por, füst, egyéb szennyeződés. Ezért célszerű lenne felszámolni a jelenlegi sze­méttelepet, s valahová máshová költöztetni át. Addig is ki kellene oda tenni egy szélzsákot, és csak akkor gyújtani meg a szemetet, amikor a széljárás nem a városra sodorja az égésterméket. S fon­tos lenne az is, hogy a város köze­pén áthaladó 31-es útról a teher­autó- és kamionforgalmat egy másik, városszéli útra tereljük el. Még a tanácsi rendszerben több­ször fölmerült a szeméttelep fel­számolásának gondolata, de mindig oda lyukadt ki, hogy nin­csen rá pénz. De tudok arról, hogy az egyik Mezőgép vállalat ezelőtt tíz évvel ajánlott speciális szemétégetőt 300 ezer forintért, és kisméretű égetőt 150 ezerért. Levélben tájékoztattam erről a környéki tanácselnököket, mivel akkor a Köjálnál dolgoztam, de egyik sem törődött vele... Ha előzetesen már így bemu­tatták nekünk a hevesi szemétte­lepet, hát ellátogattunk oda egyik délután. Éppen égettek. De — mint azt Nagy Sándortól, a telep alkalmazottjától megtud­tuk — csak azért, mert fáznak a munkások, akiknek a kukásau­tója beleragadt a sárba. Megkér­deztük Nagy urat arról, hogy mi­kor égettek itt utoljára „komo­lyan”: — Régen... nagyon régen, va­lamikor a tavaszon. Nem szabad itt meggyújtani semmit, mert megbüntetnek érte. De most fáz­nak. (kácsor) Az uralkodó széljárás szeszélye folytán gyakran a város felét bebo­rítja a szeméttelepről származó égéstermék... I­I. Harangozó gil Imre:­­­­ Az adata szerint n a végül megbete­gedésekbe szenvedő szám (Fotó: Gál Gábor) 5. Emlékmű-szám Megjelent a Hevesi Hírek Megjelent a Hevesi Ön­­kormányzati Hírek című lap legfrissebb száma. Ebben több írás is foglalkozik a na­pokban felavatott hevesi emlékművel, amely a II. vi­lágháború katonai és polgá­ri áldozatainak tiszteleg. A lap beszámol a máso­dik világháború helyi törté­néseiről, s arról, hogy a vá­ros és a hevesi járás milyen háborús veszteségeket szen­vedett a világégés során. Az összeállításban olvasható az áldozatok részletes névsora is, majd az emlékműállítás históriájáról számol be a lap. Ebben szó esik Kő Pál szob­rászművész tervpályázatai­ról, az emlékműbizottság te­vékenységéről, és arról, ho­gyan sikerült összegyűjteni a szükséges pénzeket. Az önkormányzati rovat­ban „A képviselő-testület tárgyalta” címmel a telepü­lés legaktuálisabb híreivel ismerkedhet meg az olvasó, aki a közszolgálati iroda szociálpolitikai munkájába is betekintést kaphat. Ismer­ve a környék gazdasági helyzetét, a munkaerőpiaci hírekre — így a legfrissebb adatokra, statisztikákra — is sokan lehetnek kíváncsi­ak.

Next