Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-02 / 51. szám
4. Kalendárium — Március Kikelet, jössz-e már? Ha március, akkor még az öreg polcokon porosodó, még öregebb kalendáriumok is azt írják: március — tavaszelő, avagy böjtmás hava. Most hagyjuk a böjtöt, inkább inkább a már igencsak várt tavaszelőről, a kívánt tavaszról írjuk le mondandónkat. Az évszakok közül, a hosszabb-rövidebb tél után a legtöbben a tavaszt várják. A téli ködöket, fagyokat, a sokszor utakat elzáró hóviharokat — amelyek nem egyszer igen nehézzé teszik az egyes országrészek lakóinak életét —, szeretnénk már viszafordíthatatlanul a hátunk mögött hagyni. Szeretnénk már, hogy kezdődjön a természet nagy körforgásában a megújulás, az újjászületés. Hogy a földből kibújjak a fűszálak, hogy a csontszáraznak látszó gallyakon megjelenjenek az apró rügyek, hogy tavaszi felhők utazzanak az ég tiszta kékjében, és kertjeink, fáink bokrai közt a játékosan mozgékony, szélsebesen ide-oda cikázó madárkák bekiáltsák a világba a tavaszi idők jöttét. Még nem vagyunk benne a tavaszban, de egyre türelmetlenebbül várjuk belépését életünkbe. Várjuk, hogy ébredjen a föld, várjuk, hogy kitörölje szeméből a téli álmot. Ha kezdetben hunyorogva nézi is a melegítő sugarakat néző Napot, elégedetten állapítja meg, hogy az emberek márciust írnak. Márciust, amikor Gergely megrázhatja még szakállát — de inkább ne tegye —, s majd a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig mindenki örvendhet a friss, zöld pázsitnak, a lombossá váló fáknak, a tavaszi virágcsodáknak. A kertbarátokat is várják a ház mögötti, vagy kint a határban a hétvégi kertek, s a szerszámoskamrák sarkából előkerülnek az ásók, kapák, gereblyék. Erre is gondolunk, ha kikelet felé jár az idő. Várjuk, hogy induláskor a három tavaszi hónap minden szépségével köszönti az embert, a világot. Reméljük, nem sok idő telik bele, mert — ha hiszik, ha nem —, én már egy napos napos délelőtt hallottam, amint egy cinkepár teli torokból kiáltotta: nyitnikék...! nyitnikék...! Csillag László . AZ OLVASÓK FÓRUMA Küldjön egy fotót! Iskola-névadó Az egri 9-es számú iskola a napokban vette fel Tinódi Lantos Sebestyén nevét. A választás már csak azért is stílusos, mert az intézmény ének-zene tagozatos. Az ünnepségről készült képet Bolla Károlyné igazgatónőtől kaptuk. Jelentkezőket várnak Országos akciók a gyermekrehabilitációért A SOFT Alapítvány a Gyermekrehabilitációért a nemzetközi családév alkalmából három országos akciót szervez holland testvéralapítványával, hazai és amerikai támogatóival karöltve... Országos családkonferencia speciális szükségletű gyermekeket nevelő családok és szakemberek számára Debrecenben, 1994. augusztus 28-a és 30-a között, nemzetközi részvétellel. Speciális szükségletű gyermekeket nevelő családok helyzetének országos felmérése, 1994 április-május folyamán. A FAMINFO Szülőkönyvtár sorozat első négy kötetének megjelentetése. Mindhárom program szervesen kapcsolódik az alapítvány főbb célkitűzéseihez, éspedig a speciális szükségletű gyermekek és családjaik helyzetének hatékony segítéséhez. A SOFT Alapítvány kuratóriuma felhívást tesz közzé a sajtó nyilvánosságának segítségével programjaihoz történő csatlakozásra. Várjuk családok, szülőket tömörítő szervezetek, valamint állami, egyházi intézmények jelentkezését, akik a speciális ellátást igénylő gyermekeket nevelő családok helyzetének felmérésében és az országos családkonferencián részt kívánnak venni, vagy/és a szülőkönyvtár sorozat köteteit el tudják juttatni az érintett szülőkhöz, szakemberekhez. Gyártók és termékforgalmazók érdeklődését, akik a családok számára hasznos eszközöket, ruházati termékeket, fejlesztő játékokat, akadálymentes lakóházterveket, segédeszközök bemutatását vállalják akár a konferencián, akár a kiadányokban. További felvilágosítással szolgál a kuratórium elnöke, dr. Vekerdy Zsuzsa az alábbi címen, illetve az 52/416-354-es telefonszámon, valamint az alapítvány sajtóreferense, Kazinczi Károly az 52/368-295-ös telefonszámon. A cím: Segítsd, Ózd Fogyatékos Társadat SOFT Alapítvány Debrecen, Ibolya u 24., 4027. Az alapítvány kuratóriuma Trükkös hazugságok Kedvelem az MTV rekordidő alatt híressé lett alelnökét. Nagyon tetszik, amiket tesz, és amiket mond. Hogy a szó és a tett még véletlenül se egyezik? Ez az egészben a legélvezetesebb. Apropó, ismerik azt a viccet, amikor Móricka szöget kalapál, és akkor élvez, ha mellé üt, legnagyobb élvezete pedig az, ha a kezére trafál a kalapáccsal? No, hát épp ilyen az alelnök úr. Nem tudom megérteni, miért sajnálják tőle az élvezkedést? Istenem, szerény ember, kevéssel is beéri, ugye? Újabban az a hobbija. Szenvedéllyel űzött kedvtelése támadt, hogy bizonyos Sony videokazetták részletes műszaki leírásait gyűjti. A lelki egyensúlyát szeretné talán helyreállítani, amiért meg kellett vonnia az egyenleget (EGYENLEG) a tv több milliós nézőtáborától. Azt mondta legutóbb ez a jó ember, hogy „Aki hamisságot állít, el fog tűnni a képernyőről”. Én kész listával szolgálhatok a legfőbb hamisokról. Azzal szédítette például a zsolcai illetékességű Kiss Gyula munkaügyi miniszter úr nemrég az ország népét, hogy jelentősen csökkent a munkanélküliség, s ehhez nem kellett különösebb trükkökhöz folyamodni. No, hát mondok én egy nagy trükköt. Difo Kft. Vagyis Diósgyőri Foglalkoztatási Korlátozott felelősségű társaság. Magam is tagja vagyok. De az, hogy a kft. foglalkoztat, nem igaz. Én kohászati anyagellátó vagyok, papíron. Tessék elképzelni, újságíró képzettségei. Jó, mi? Kész röhej! Persze, tanulhatnék új szakmát. A kft. igen jelentős pénzeket áldoz az átképzésekre. Lehetnék akár kazánfűtő, vagy mondjuk számítógépkezelő is. Dehát hatvanévesen legyek kezdő? Kinek kellenék? Legalább 20 év szükséges ahhoz, hogy a szakmát, új szakmát elsajátítson az ember. Nyolcvan éves koromra esetleg sikerülhetne. Élhetek — mondjuk — 90 évet. Akkor maradna még csekély tíz év, hogy hatvan évnyi munkaviszony után pihenhessek. Jó kilátások, ugye? Bezzeg az átkos ánti világban az 55. életév után védetté válhatott az ember. Biztos lehetett benne, hogy nem lökik ki az utcára kenyér és nyugdíj nélkül. Most öt perccel a nyugdíj előtt is kilökik. Nagyon sokan, nagyon-nagyon sokan vagyunk a kft.-ben, akik dolgoznánk, de arra sincs lehetőség, hogy két szalmaszálat keresztbe tegyünk. Valójában munkanélküliek vagyunk, csak nem így neveznek bennünket hivatalosan. Micsoda trükk és hamisság?! De a jelenlegi munkaügyi miniszter szerint ez a hamisság kormánysiker. Más név a hamisságok, trükkös hazudozók, hazugsággyártók listájáról... A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok minisztere mind arról zengedez lelkendező tirádákat, hogy szüntelen növekszik az ipari termelés, nő az export utáni árbevétel, csökken az infláció, jobban élünk, mert emelkedett a takarékbetétek összege, stb, stb. Viszonyítás kérdése az egész. Vagyis nézőponté. A miniszter úr bizonnyal kőkori, rézkori vagy vaskori állapotainkhoz viszonyít. A semmihez. Ahhoz képest pedig igaza van... No, de a viszonyítások dolgaiban is gyakorta elvetik a mértéket homokosaink. Emlékeznek, milyen csinnadratta közepette harangoztak arról, hogy Magyarországot felvették a legfejlettebb ipari országok szervezetébe, az OECD-be? A józanok felkapták a fejüket: ugyan mit keresünk ott? Nem szégyelljük magunkat?! De nem ám, hiszen ha ott vagyunk a legfejlettebbek között, akkor ugye, már mi is fejlett országnak számítunk. Hát, nem történelmi jelentőségű ez a felismerés?! Igaz, papíron és spekulative. Mit is mondott a hajdani híres hadvezér? „Még egy ilyen győzelem, és nem marad több katonánk...” A trükkös hazugságok és hamisságok is csak arra jók, hogy előbb-utóbb belepusztuljunk a nagy lelkesítő semmibe. Méghogy eltűnnek a képernyőről...!? Ha szigorúan ragaszkodnánk az erkölcsi elvekhez, a tisztességhez, nem lenne más műsora a Magyar Televíziónak, csakis Aigner Szilárd időjárásjelentése. Ő legalább elnézést szokott kérni a nézőktől, ha napsütés helyett felhősödést vagy esőt prognosztizál. Ami mégsem egyenértékű — ugye? — a trükkös hazugságokkal és más, lelkendező hamisságokkal. Mindezt ne vegye politizálásnak senki. Én csakis a véleményemet akartam megosztani másokkal. Bizony Isten! Pataky Dezső HÍRLAP, 1994. március 2., szerda Köszönet a hatvani kórháznak... Hosszantartó, súlyos betegségem miatt a hatvani kórház bőrgyógyászati osztályára kerültem. A főorvos, dr. Pásztor Annamária nemcsak jó orvos, de jószívű ember is. Csakúgy, mint az osztály valamennyi dolgozója. Nem csupán a saját gyógyításomról szeretnék írni, mert szemtanúja voltam, amint egy 85 éves, tudatzavarban szenvedő embert a mosdóhoz segített. Más alkalmakkor is láttam, hogy ha kellett, a felmosóját is kézbe vette, sőt, a hálapénzt sem fogadta el a betegektől. Ha valaki idekerül, tapasztalni fogja, hogy mind igaz, amit leírtam. A falusi parasztasszonyok is jól érzik magukat, mert őket is megérti. Hiszen ő is faluról származik, és ezt nem is tagadja meg. Ezeket a sorokat azért írtam, mivel a hatvani kórházról sokan rossz véleménnyel vannak, ám vannak jó emberek, akikben meg lehet bízni. Szűcs Mihály , Lőrinci Eger képviselője volt 1942 télutóján Horthy megelégelte Bárdossy miniszterelnöki működését. Személyes ellentéteik támadtak, s a kormányzó kezdte sejteni, hogy a hadüzenetes külpolitika nem vezet jóra. Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké, aki az eddigi kormányban nem viselt tisztséget. Kállay azonban akkor már nem volt országgyűlési képviselő, s ezt az akkori vezetés köreiben illetlenségnek tekintették (törvénybe nem ütközött). Gondoskodni kellett tehát mandátumról. Kevéssel előtte halt meg Eger képviselője, s a város, feltehetően budapesti „ihletésre”, felajánlotta képviseletét az új miniszterelnöknek. Kállay ellátogatott Egerbe, programbeszédet tartott, s mint egyetlen jelöltet „simán” megválasztották. Utána nem sokat foglalkozott a várossal, akadt fontosabb dolga. A bukás jogilag nem érintette a mandátumát, elvileg továbbra is ő képviselte a várost. 1944 májusában a bábkormány összehívta a parlamentet, a háznagyok ülésrendet készítettek. Kijelölték Kállay helyét is. Ott volt a neve az újságokban, amelyek a háznagyi intézkedést közölték. Biztos, hogy Kállay nem vett részt az ülésen, a török követségen kért, és kapott menedéket. A nyilas puccs után mégis német kézre került, koncentrációs táborba hurcolták. A Szálasiféle „parlamentben” üresen maradt az egri képviselő helye, mint sok más hely is. A táborok felszabadulása után nem tért haza. Nyugaton halt meg, de emlékiratait itthon is kiadták. Ő volt tehát Eger utolsó képviselője az 1945-tel zárult korszakban. Bán Ervin A Lilla-szerelem krónikája „Csokonai Komáromban, a neves költőnek Fábián Juliannának Bédi Jánosnénak házánál találkozott egy délutáni, jókedvűen csevegő társaságban Vajda Juliannával, egy ottani kereskedő leányával. Az első percben” elvégeztetett” Csokonai szívének sorsa. Szerelmes lett. Szerelmes lett a kedves szép leányba, olyan mélységes és hatalmas szerelemmel, amelyet csak a legnagyobb s a legjobb lelkek tudnak érezni. A szerelem külső története rövid és szomorú. Kilenc hónapig ismerték egymást. Csokonai ez alatt az idő alatt minden követ megmozgatott, hogy állást kerítsen magának, amire házasodhassék. Végre is nem nyugodott, míg büszkén és boldogan nem jöhetett vissza Komáromba, hogy sikerült — a csurgói gimnázium tanára lett — s akkor már Lilla más menyasszonya volt. Csokonai fájdalomhoz szokott és kínban nemesedett szívvel, megrendülve és kétségbeesve mondott le szerelméről, mikor az önként taszította el őt. Milyen volt ennek a szerelemnek a belső története? Kevés adatunk van rá, még a költő dalai sem mondják el teljesen. Csokonai, a Lillához írott dalokat összegyűjtötte, s régebbi futó szerelmeinek írott emlékeiből is válogatván hozzájuk, egy kötetet állított össze belőlük. Szerelmének leviharzása után évekkel tette ezt, amikor nem élő szerelmének, hanem költészete szerelmi nyilvánulásának akart maradandó emléket állítani. Nem Lilláról akart tanúbizonyságot tenni, hanem egy teljes Lilla-regényt állítani össze dalaiból. Ezért régebbi verseit átdolgozta, Lillához írta át, s nem időrend szerint csoportosította, hanem az eseményt fejlesztő belső lélektani rend szerint. De így is hű képét adják, milyen volt Csokonai szerelmének története.”* (Közreadta dr. Ferenczy Miklós Csokonai-díjas orvosíró, azzal a gondolattal, hogy sikerült tisztázni Csokonai és Lilla tragikus szakításának okait 1968- ban, amely meg is jelent könyvalakban „Csokonai Lillája” címmel. A Csokonai Irodalmi Kör 1994. február 16-án koszorút helyezett el a költő múzsájának sírján, Lilla névnapja alkalmából). Almásneszmély — Csokonai-emlékek NŐNAPI KEDVEZMÉNYES CSEREPESVIRÁG-VÁSÁR extra minőségű növényekből OÁZIS VIRÁGSZALONBAN MÁRCIUS 3-4-5-én! Páfrányok ötféle méretben már 150 Ft-tól! Szárazvirág-készítmények nagy választékban Eger, Rózsa K. u. 18/A. ^313-918