Heves Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-21 / 67. szám
HÍRLAP, 1994. március 21., hétfő Szövetkezeti tagértekezletek Az elkövetkezendő napokban tartja szokásos szövetkezeti tagértekezleteit a Heves és Vidéke Áfész, amelynek tíz településen van tagsága. A helyi tájékoztatók sora március 31-ig a hevesi rendezvénnyel zárul. Az igazgatóság tájékoztatójában — egyebek között — a szövetkezet elmúlt évi munkájáról, a taglétszám alakulásáról lesz szó. Beszámolnak továbbá a beruházásokról és a fejlesztésekről, valamint a lakosságot érintő kedvezményes akciókról. Kossuth-műsor Hevesen „Száz éve halt meg Kossuth” címmel emlékműsort mutatnak be az egri Gárdonyi Géza Színház művészei a hevesi gyermekház szervezésében március 23- án este 7 órától. Az előadás főszereplője Sziki Károly. A falugazda Hevesvezekényben A múlt szombaton mutatkozott be a község gazdálkodói előtt Makó Sándor, a város és Hevesvezekény falugazdája. A hétvégi eseményen vázolta feladatát: a két településen élő földművelő és állattenyésztő gazdák segítését, szakmai támogatását. Táncház Szombaton délután 3 órától táncházba várja az érdeklődő fiatalokat a városi művelődési központ Hagyományőrző köre. Ezúttal Rédei László és kisegyüttese zenéjére a csárdásokkal és az ugrósokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők. HEVES ÉS KÖRZETE Mire költenek Tiszanánán? Avagy: költségvetési erőpróba Az önkormányzatok egyik legnagyobb erőpróbája a költségvetés elkészítése. Alaposan meg kell fontolni, jut-e pénz arra, hogy beruházzanak vagy fejlesszenek, amikor a mindennapi működésüket is alig-alig fedezi a költségvetés. Nincs az másként Tiszanánán sem, ahol az idén hitelfelvétellel is számolnak, pedig eddig elkerülték az ilyen megoldást. A háttérről, a község idei gazdálkodásáról kérdeztük Sallós Károlyné polgármester-asszonyt és Oláh Jánosné jegyzőt. — Lényeges az eltérés az elmúlt év és az idei gazdálkodás között, főleg a beruházások és fejlesztések területén — mondja a polgármester. — A település sajátosságából adódóan nincs lehetőség helyi adó kivetésére, miután rideg tény, hogy a 2800 lakosú községben csaknem ezer a nyugdíjas, s jelenleg 200 munkanélkülit tartunk nyilván, így aztán marad a normatív költségvetés, amelyből tavaly a közintézmények folyamatos működtetésén túl jutott beruházásra és fejlesztésre is. Többek között elkészült, és átadtuk a lakosságnak a szabványméretű küzdőtérrel ellátott sportcsarnokot. Az iskolai testnevelésen kívül területi versenyek színhelye is ez, s a testépítő termei is egyre látogatottabbak... Csaknem másfél kilométer portalanított úttal tettük elviselhetőbbé a település közlekedését. A Tiszató közelsége egyrészt hallatlan öröm — sorolja tovább —, ugyanakkor üdülőövezetének fejlesztése komoly feladatot ad az önkormányzatnak. — Még annak idején 400 üdülőtelket adtak el a községhez tartozó partszakaszon... — Az elmúlt évben ötmillióból korszerű csónakkikötőt és minden igényt kielégítő fürdőt létesítettünk, az ott üdülők legnagyobb megelégedésére... A két orvosi rendelőnk — vált témát — a napi munkán túl hat környező település ügyeletét is ellátja éjjelenként és hétvégeken. — Ha már a szociális dolgokról esik szó — veszi át a szót a jegyzőnő —, szeretném elmondani, hogy évente csaknem hétmilliót költünk szociális ellátásra. Ennek felét teszi ki a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az idén ez 10 millióra emelkedik majd. — Más egyéb támogatásra marad-e pénz? — Beosztással bár, de marad — mondja a jegyző. — Vissza nem térítendő támogatásban részesítjük az első lakáshoz jutókat: az 50 ezer forintos egyszeri támogatást évente hatan-nyolcan kapják. Ezzel nem titkolt szándék a lakosság megtartásának növelése, gyógyír a település lélekszámának emelkedésére. Az óvodásoktól a főiskolásig 2-5 ezer forintos egyszeri támogatásban részesülnek tanév elején az oktatási-nevelési intézmények tanulói. Sok a nagycsaládosok száma is — mondja a szakember —, nem ritka a 6-8 gyermekes sem. Ezek napi gondjain nevelési vagy eseti segéllyel segítünk. Házi betegápolóink 15 rászoruló ellátásáról gondoskodnak, közülük kettőnek térítésmentesen, a többieknek kedvezményes áron biztosítjuk az étkezést. — Milyen idei beruházási lehetőségük lesz? — Az idén a közintézmények folyamatos működtetése mellett két nagyobb beruházásra, illetve fejlesztésre szántuk el magunkat — veszi vissza a szót a polgármester. — A telefonhálózat fejlesztése rövidesen befejeződik: húsvét táján 202 előfizetőhöz kapcsolják be a telefont. Az önerős fejlesztés során a telefonközpont helyiségét az önkormányzat adta a Matávnak. A 400-as kapcsolóberendezést a kivitelező adja, míg a hálózat kiépítését a lakosság befizetéséből fedezik. A lakosság másik jogos igényét elégítjük ki a térségi gázprogramhoz való csatlakozással. A lakossági felmérések biztatóak, a tervek elkészültek, s emberi számítások szerint október végén vezetékes gázzal szeretnénk fűteni. — Mennyibe kerül majd ez a falunak, illetve a lakosságnak? — A beruházáshoz a lakásonkénti 40 ezer forint hozzájárulás kevésnek bizonyul — véli Sallósné. — Ezért hitelt kell majd felvennünk, akkor viszont a következő négy évben nem lesz lehetőség más fejlesztésre, mert a községnek nincs bevételi lehetősége. Viszont a lakosság jogos igénye, hogy legyen gáz és telefon... Pedig mennyi mindenre kellene még—sóhajt fel. — Az előbb említett tiszai strandot 200 méter hosszan Sarud felé, a csónakkikötőt ugyancsak kétszáz méterrel szeretnénk bővíteni, csak éppen Kisköre irányában. De előbb a gáz, aztán az üdülő... — Érezzük a szennyvízhálózat hiányát is — vált témát —, de azt már csak térségi fejlesztéssel, állami támogatással lehet megoldani. Ez azonban csak terv marad a tiszanánaiaknak. - cseh - „Ezeréves Sólyom” az Akác helyén A cél: a kulturált szórakozás Annak idején lapunk is beszámolt róla, hogy volt néhány kisebb csetepaté Hevesen, az Akác étteremben működő diszkóban, illetve az étterem előtti parkolóban. Hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő, a tulajdonosok — Gyarmati János és Varga András — elhatározták: felújítják a koros, több mint húszéves, elhanyagolt állapotú épületet, s a vendégeknek tagsági igazolványt osztanak. Az Ezeréves Sólyom rockklub diszkóbárba — merthogy ez immár az egykori Akác étterem neve — csak ennek a tagságinak a birtokában lehet belépni, s a kártya hátoldalán ott szerepel: „bármilyen rendbontás az igazolvány bevonásával jár”. A több hétig tartó felújítási munkálatok után a napokban már meg is nyitt az Ezeréves Sólyom. Ezentúl péntekenként „üzemel” ott a rockklub, amikor élő zene szórakoztatja a közönséget, a szombat pedig minden héten a diszkó napja. A termeket átfestették, kicsinosították, új lett a diszkóspult, a színpad, újak az asztalok, azonkívül boxokat is kialakítottak. Lehetővé vált az is, hogy hét közben pizzéria, illetve salátabár működjön az épületben, ahol egyébként biliárdasztalokat is elhelyeztek. S emellett persze — a színpad révén — elméletileg bármilyen műsornak helyet adhat az Ezeréves Sólyom, minden korosztály igényeit kielégítve. A cél a biztonság, a kulturált szórakozás: ennek egyik garanciája az említett tagsági igazolvány, a másik pedig az erős rendezőgárda. (rm) Zrínyi Ilona-matematikaverseny Nyolc iskola tanulói Hevesen Kovács György elsős gimnazista szavalata vezette be azt az ünnepséget, amelyre a hevesi Eötvös József Középiskolában került sor. Ezúttal adták át a jutalmakat az országos Zrínyi Ilona-matematikaverseny Heves megyei fordulójában legjobb eredményt elért tanulóknak. Immár negyedik alkalommal rendezték meg ezt az országos vetélkedőt, melyen csaknem ötven tanuló vett részt. Szűkebb hazánk nyolcvannyolc iskolájából a március 4-i versenyen a 9-14 éves korosztály több mint 1500 tanulója mérte össze tudását, csaknem kétszer annyian, mint az elmúlt esztendőben. A szervezés oroszlánrészét az Eötvös József Középiskola — illetve annak tanára, Erdész László — vállalta. Az alföldi városban nyolc iskola tanulói versenyeztek. A szervezők kérésére még további tizenkét megyei iskola vállalkozott az érintett tanulók fogadására: Egerben 4, Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen 2-2, Füzesabonyban és Verpeléten pedig egy-egy intézmény. A versenyen a harmadik-negyedik osztályosok húsz feladatot oldottak meg egy óra alatt. Az ötödikesek és hatodikosok 25-öt — 75 perc alatt —, míg a hetedik-nyolcadik osztályosoknak másfél óra állt rendelkezésre harminc feladat megoldásához. A számítógépes feldolgozás segítségével a nagy létszám ellenére is rövid idő alatt el lehetett végezni a feladatok javítását és az eredmények feldolgozását. A hevesi értékelésre évfolyamonként az első 15 helyezett tanulót és az első helyen végzett csapatot hívtuk meg, valamint a legeredményesebb felkészítő pedagógusok közül tizenhármat. A jutalmakat Kontra Gyula polgármester és dr. Tóth László, az Eötvös József Középiskola igazgatója, Svoóbné Lénárt Ágnes igazgatóhelyettes, valamint Bárdi István, Forgács Klára és Juhász Mezei Mária, az iskola tanárai adták át. Az országos döntőre megyénkből 14 tanulót hívtak meg. Ezt április 5-7. között tartják majd Kecskeméten. * * * Az ünnepség után gratuláltunk az egri Löffler Szabolcsnak, aki a 8. osztályosok versenyében az első helyet szerezte meg. — Már korábban is több kiemelkedő eredményt értem el matematikai versenyeken, így országos vetélkedőn is... Erre a versenyre édesanyám — aki jól ért a matematikához —, valamint tanárom, Gönczy Sándor készített fel, s rájuk számítok az országos verseny előtt is... Egyébként felvettek az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium speciális matematika tagozatára, így az elkövetkező években ott tanulok majd. Vörös Dezső 5. Emlékműavatás Pélyen Akikért a lélekharang szólt Kettős megemlékezést tartottak március ünnepén Pélyen. Ünneplőbe öltözött iskolások, felnőttek és a háborút megjárt idős férfiak gyülekeztek a római katolikus templom körül. Harsonahang vezette be az eseményt: emlékművet avattak a II. világháborúban elesett helyi áldozatok tiszteletére. A négy márványtáblát — amelyre csaknem száz nevet véstek — a 800 éves település legősibb helyén, a templom északi falán helyezték el. A táblákat dísztéglából készült boltív fogja egybe, lábazatára nemzetiszín szalaggal díszített gyertyákat helyeztek. Az emlékezés egy, a háború áldozatairól szóló verssel kezdődött, majd dr. Ócsai András háziorvos, a község szülötte idézte fel az emlékműállítás történetét, a szándéktól a megvalósításig. Emlékeket idéző beszédét meghatottsággal hallgatták az idősek. Az ünnepség szónoka, Pongrácz József, a terület országgyűlési képviselője beszédében kiemelte: a négy évvel ezelőtti szabad választásokkal, egy független, szabad országban nyílt csak lehetőség arra, hogy emlékműveket állítsunk az elesetteknek, a háború áldozatainak. Az avatóbeszéd elhangzása után Kovács József esperes-plébános lépett az emlékműhöz. Az élők keresztény kötelességére emlékeztetett beszédében, majd imát mondott, és megszentelte, megáldotta az emléktáblákat. Elhangzott az áldozatok neve, utána egy-egy szál virág került a talapzatra, megemlékezve a névtelen hősökről és az elhurcolt zsidó mártírokról is. Hosszú percekig szólt értük a lélekharang. A jelenlévők néma felállással és könnyes szemmel emlékeztek. Majd a koszorúzás következett: a polgármesteri hivatal, a lakosság nevében Kalmár Mária polgármesternő és dr. Ócsai András alpolgármester koszorúzott. Őket a hozzátartozók követték, s helyezték el virágaikat az emlékmű talapzatán. Az ünnepség után a polgármesteri hivatal fogadást adott a háborút megjárt és a hadifogságból hazatért idős férfiak részére. Itt Kalmár Mária polgármesternő köszöntötte a csaknem harminc idős embert. Beszédében Radnótit idézte: arról a korról szólt, amelyben az ember úgy elaljasult. A túlélők — mondta — a szenvedések, a borzalmak és a helytállások miatt tiszteletet, megbecsülést érdemelnek. Az élők azzal a hittel és reménnyel emelték egymás egészségére poharaikat, hogy a jövő nemzedékének soha ne kelljen átélni hasonló borzalmakat, egy újabb háborút. A megemlékezést a bajtársak nevében Pádár Lukács köszönte meg. Hangácsi Antal Kovács József esperes-plébános az élők keresztény kötelességére emlékeztetett, majd megáldotta az emléktáblákat (Fehér János felvétele) Környezetvédelmi napra készülnek Erdőtelken Az utóbbi időben több ízben is pályázatot nyert az erdőtelki Mikszáth Kálmán Általános Iskola. Mint Kissend igazgatóhelyettes elmondta, még az elmúlt évben kaptak 25 ezer forintot a környezetvédelmi beadványukra, ebből az összegből egy nagy értékű távcsővel gyarapodott a biológia, illetve a túra szakkör, amely Szálkai István tanár vezetésével tevékenykedik eredményesen. Szintén egy tavalyi pályázat tette lehetővé, hogy hálózsákokat, sátrakat, túrafelszereléseket vásárolhassanak, s kétkét tanuló eljuthasson az andornaktályai „Búbos Banka Kör” táborába, illetve egy egerbaktai programra. Most arról számolhatott be az igazgatóhelyettes, hogy újabb 50 ezer forintos pályázatot nyertek „a sportturisztika, a turisztikai vetélkedők támogatására, valamint a tábori élet hagyományainak őrzésére”. Az összeget úgy szeretnék felhasználni, hogy mind a 365 kisdiák részesüljön belőle: az alsósoknak például elemekből összerakható játszótéri eszközöt vásárolnak, míg a felsősök erőfejlesztő felszereléseket kapnak. Mindezek mellett szorgalmazza a tantestület, hogy rendszeresen túrázzanak a tanulók, ennek jegyében rendezik meg az idén tavasszal is a környezetvédelmi napot, amelyre más iskolák diákjait is várják majd. Volánpörgetők Az autóversenyző hevesi Kalbantner Géza és navigátora, Szécsi Miklós — a géposztályukban elért idei 5. helyezéssel — jogot nyert arra, hogy az idén már az első osztályban próbálkozhassanak. — Hogyan kezdődött? — érdeklődtem tőlük. — Közhelynek tűnik, de tényleg gyermekkori vágy, hogy egyszer a „nagyokkal” együtt pörgethessem a volánt. Aztán 1989- ben egy harmadosztályú versenyen indultam először, a szülőktől kapott 1500-ös Ladával. A kezdeti eredmények biztatóak voltak, élveztem is, csak nem voltak tanácsadók, akik segítettek volna a felkészülésben. Rövid időn belül széthajtottam az autót, közben katona is lettem, s ott másoknak navigáltam, de az nem nekem való dolog volt. Amikor leszereltem, kaptam egy újabb Ladát, a barátommal megbütyköltük, s máris jöhettek a kanyarok... — Köztudott, hogy nem egy olcsó hobbi ez. Kik segítik a költségek fedezésében? — Hál’ Istennek, akadtak támogatóim. Elsősorban a Ramovill segített az indulásban. A gyakorló és a versenyautónkat a Bütyök Garázs készíti fel a versenyekre. Az alkatrészek pótlásában Zsidó Imre kereskedő, az üzemanyag-gondjainkon a LEHO-benzinkút segít, a nélkülözhetetlen kenőolajat a Borsodi Autójavító biztosítja. — Hol tudnak gyakorolni? — Itthon, a hevesi határban rójuk a köröket, gyakoroljuk be a szükséges mozzanatokat, kapcsolási szisztémákat. Máskor egy héttel korábban elutazunk a verseny színhelyére, ott általában lehetőség nyílik arra, hogy kipróbáljuk a rutint és a lóerőt. — Melyik versenyen vesznek részt legközelebb? — Április 22-24. között rendezik a Salgó-rallyt, itt szeretnénk bemutatkozni, s ha minden igaz, még öt versenyen indulunk az idén. Persze, mindez pénz kérdése... Cs. B. Versenyben a hevesi páros...