Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14 / 12. szám

12. oldal Hétvégi Magazin Kertbarátoknak ajánljuk, készüljünk fel a tavaszi munkákra Még igazán tél sem volt, mégis már a tavaszra gondolunk. Mindenekelőtt vizsgáljuk át a szerszámoskamrát, nézzük meg, nem kell-e kéziszerszáma­inkat megjavítani, rendbe hozni, megélezni, nyelezni stb. A jó szerszámmal rövidebb idő alatt és kevesebb energiával tudjuk munkánkat elvégezni. Amint a talajra rá lehet menni, azaz a talajfagy kien­ged, megszikkad a föld, elkez­dődhet a vetés. A leghidegtűrőbb zöldségfé­léket már akár február végén is elvethetjük. Ide tartozik a sár­garépa, petrezselyem, saláta, hagymafélék, majd a borsó. A vetőmagvak ára is sokat emelkedett az utóbbi időben. Érdemes ezekkel gazdaságo­sabban bánni. Gondoljuk át, milyen és mennyi zöldségfélére van szükségünk, mekkora terü­letet akarunk bevetni, s ehhez hozzávetőlegesen mennyi ve­tőmagra van szükségünk. Mielőtt vásárolni indulnánk, vizsgáljuk meg, milyen magok maradtak meg az előző évről, illetve évekről, és azok hasz­nálhatók-e még. Még a szakszerű, gondos tá­rolás esetén is sokat veszítenek ugyanis a magvak a csíraképes­ségükből. Ha a zacskót már fel­bontották, ez a romlás még gyorsabb. Zöldségfajtánként változik az az idő, ameddig megőrzik csíraképességüket. A legtöbb zöldségfaj 3-5 évig is csíraké­pes. Ilyen a paprika, paradi­csom, káposztafélék, borsó, bab. A pasztinák, a petrezse­lyem viszont gyorsan elveszíti életképességét. Legtovább a kabakosok (uborka, dinnye, tök) őrzik csí­raképességüket, ez 6-8 év is le­het. Sokan azt állítják (amit az újabb kutatások cáfolnak), hogy az idősebb magról kelt dinnye, uborka jobban virágzik és többet terem. A csíraképesség megőrzése nem azt jelenti, hogy vala­mennyi elvetett mag kikel. Csak több-kevesebb százaléka. Hogy ez pontosan mennyi, pró­­bacsíráztatással megállapíthat­juk. A kiszámolt magot (a kön­­­nyebb számítás miatt legjobb, ha 100 szemet) optimális csírá­zási körülmények közé helyez­zük. Ehhez bármilyen tálat, edényt használhatunk, amibe nedves vatta, itatóspapír közé helyezzük a magvakat. Üveg­lappal, újságpapírral takarjuk, 16-20 Celsius-fokon tartjuk. Az életképes mag megduzzad, és előbújik belőle a csíra. Ezek megszámolásaival megállapít­hatjuk a csírázási százalékot. Vetéskor a megfelelő tőszám eléréséhez ezt figyelembe kell venni. Ne dobjuk ki a magot, ha az már nem csíraképes. Felhasz­nálhatjuk apró magvak vetésé­nél magkeverésre, az egyenle­tes vetés érdekében. Keverhet­jük salátához, sárgarépához, petrezselyemhez. A régi és új mag nagysága csaknem azonos legyen. Előfordul, hogy a csírázási százalék egészen jó, de nagyon vontatottan, hosszú ideig törté­nik. Számunkra a robbanás­szerűen, hozzávetőlegesen azonos időben csírázott mag­vak értékesek, csak ebből kap­hatunk egyenletes, azonos mó­don fejlődő és termést érlelő növényt. Ez utóbbi tulajdonság különösen a palántanevelésre vetett mag esetében fontos. V. Pénzes Judit Csak megfelelő csírázási esélyű magtól várható egyenle­tes növényállomány __________MINDENNAPI NYELVÜNK Ötletes és játékos szóhasználatok Közleményünk címét azzal a megjegyzéssel tehetjük telje­sebbé, ha arra is felhívjuk a fi­gyelmet, hogy a napi sajtó ha­sábjain megjelent sajátos nyelvhasználati jelenségről és gyakorlatról kívánjuk megfo­galmazni mondanivalónkat. Hogy minél világosabb le­­­­gyen a felvetett témával kap­­­­csolatos­­ ismeretanyagunk, felelevenítjük a­ m­íágyar nyelv névadásáról szerzett ismerete­inket, és azt a belénk ivódott igyekezetét, hogy szeretünk mindent a nevén nevezni, és arra a kérdésre is választ ke­resni, mire utal a név, mit je­lent a megnevezés. Ahogyan­ teszi ezt Illyés Gyula ebben a versrészleté­ben: „A Sipka-szoros nevében­­ a Sipka nem sapkát jelent, azt jelenti: csipke, (csipkebokor­ral van a hegy borítva), csip­kerózsával hajlata behintve” (Illyés: A Sipka-hágón). Az idézett szövegben leírt nevek között tulajdonnevek és köznevek találhatók. A hely­név, nagybetűvel írva, eredetét tekintve a kisbetűs csipke köz­név származéka. A tulajdon­nevek azonosító szerepükben egyedi megnevezések, jelentés nélküliek. Mint személynevek, földrajzi vagy helynevek, gyakorta jelentéshez jutnak, s köznevenként vállalnak szere­pet. Ennek a folyamatnak a for­dítottja is gyakori szóhaszná­lati jelenség. Tilosban jártak, használati értéke: helytelenül cselekedtek, illetőleg a somo­gyi Őrtilos helységben élnek. Erről a szóhasználati jelenség­ről árulkodik ez a sajtóbeli címadás is. Tilosban Omlós­ban hivatali visszaélés gyanúja merült fel” (Népszava, 1994. nov. 18.). Hasonló szóhasználati je­lenség jutott szerephez ebben a szövegrészletben: „Víg fes­tőművész tárlatát Sólyom Zol­tán nyitja meg, s azt állítja, hogy Víg a nevével ellentétben nem derűs lelkületű alkotó” (Heves M. Hírlap, 1994. dec. 10.).­­ A szóban forgó szóhaszná­lati jelenségnek kettős szerep­­vállalásáról is meggyőződhe­tünk: a kritikai hangvételről és a humoros élcelődésről. Né­hány beszédes példa erre: „ Verebes repült” (Az ETO FC vezetőedzőjének távozásával kapcsolatos játszi élcelődés sértő szándék nélküli megnyi­latkozásként, vezetéknevének köznévi jelentése alapján.) (Új Magyarország, 1994. dec. 2.).­­ „Pitti Zoltán lesz az APEH új elnöke. Eljön majd a nap, hogy a piti ügyből lesz a nagy” (Heves M. Hírlap, 1994. dec. 6.). „Az APEH el­lenőrei palotást járnak" (He­ves M. Hírlap, 1994. nov. 29.). — „Palotás palotaüzlete” (A Palotás-cég adóhatósági visz­­gálatáról”. (Magyar Nemzet, 1994. nov. 29.). „Repüljön a Sasfészekbe! A Sasfészek diszkontban vásá­roljon! (Egriport, 1994. dec. 8.).­­ „Az Európai Uniótól megjött a meghívó Essenbe, hogy ki tud: Essen­be!” (He­ves M. Hírlap, 1994. dec. 6.). Újságjaink sportrovataiban megszaporodtak a jelentésvál­tást érzékeltető szópárok. Csak néhány példát erre is: „Szárnyaltak a Sólymok (a ko­sárlabda Szuper Ligában győ­zelmet arattak) a Sólyom nevű csapat játékosai. (Magyar Nemzet, 1994. dec. 5.). - „Torma nélkül is csípett az Eger” (Az egri röplabdások sikeres szereplésének fősze­replője Torma nevű játékos.) (Kurír, 1991. máj. 5.).­­ „Az egri Lendület női vízilabdázói megseprűzték a Boszorkányo­kat” (a szegedieket). (Heves M. Hírlap, 1994. nov. 1.) A je­lentésváltás alapja a szólás­szeren gyakran emlegetett a szegedi boszorkányok nyelvi forma. - „Madár most nem repül” (Madár Gábort, a ZTE labdarúgóinak népszerű edző­jét nem dobálták a levegőbe.) (Népszava, 1994. dec. 14.) Hogy költőink verses alko­tásaiban is jól érzékelhető pél­dákat olvashatunk a jelentés­­váltások több típusáról, arról ezek a szövegrészletek tanús­kodnak. A legbeszédesebben Székely János Helynevek című költeményeében: „Ivó­ ugyan ki szomjazott,/ és mennyi ideig,/ Hogy poharunkat máig is/ Ivónak nevezik/ égett­­vész-nagy erdőtüzek/Ropog­­tak egykor ott./ Mindenhol látni éktelen/ Komor csutak­jait./ S ki fejti meg a Vallató nevet/ Mit jelenthet, micsoda/ Vad szörnyűségeket. A költői „névtanok” szemé­lyes tájélményekkel, bevérzé­sekkel és a valóságos földrajzi környezet jellemző sajátossá­gaival színezett nyelvi for­mákkal, jelentésváltásokkal látják és láttatják a versbe sze­dett helységeket: „Gyalókára gyalog mentünk/ Vencsellőre elcsellengtünk/ Gyónón gyón­tunk/ Dadon dadogtunk/ Bá­jon bújtunk" (Csukás István: Gilice-síp). Dr. Bakos József 1995. január 14-15., szombat - vasárnap Tűnődések régi és új videofilmekről Egy botrányfilm kapcsán... Mit is lehet olyankor mondani, amikor egy - alapjában véve jó szándékú - mű értékét hát­térbe szorítja a hozzá kapcso­lódó túlfűtött és befolyásolt közhangulat, illetve a félreér­tés? A tények a következők: Ka­­zantzakis regényéből készített filmet Scorsese Krisztus utolsó megkísérlése címen. A történet lényegében a ke­­resztrefeszítésig a Bibliának megfelelően halad, ekkor azonban Krisztus - Kazantza­­kis szerint - életben marad, és egy angyal egyengeti hétköz­napi életét. Megnősül, gyerekei szület­nek, majd halála előtt eljönnek hozzá egykori tanítványai, és elmesélik, mi történik velük... Júdás szavai azonban el­gondolkodtatják, új megvilá­gításba helyezik életének eseményeit. Vissza akar térni tehát a keresztre, hogy meg­maradhasson jelképnek, a val­lás példaképének. Nem tudom, mennyien lát­ták a film ellenzői közül a filmalkotást, ugyanis a mű nem vallásellenes. Ellenkező­leg: nevezhetőbb inkább egy kételyekkel teli, XX. századi ember komoly töprengésének. Félelem nélkül A főhős - Jeff Bridges - fé­lelem nélkül él, miután nem halt meg egy repülőgép-ka­tasztrófában. Teljesen más lesz, és egy újabb sokk hatá­sára válik ismét eredeti önma­gává. Peter Weir megrendítő hatású filmje a téma ellenére is meglepően optimista. Elgondolkodtató, hogy Jeff Bridges a főszereplő, bár ugyanolyan sokoldalú színész, mint Robert de Niro, mégsem vált igazi sztárrá. Ott van ő ugyan az ismertek, sőt az el­ismertek között, de mégsem az első sorban. Pedig mostani alakítása is erőteljes, torokszo­rító. Csak az a pici plusz hi­ányzik a lényéből... Basinger Szökésben A mai amerikai film egyik szexszimbóluma: Kim Basin­ger. Az erotikus kisugárzású színésznő mára egyre több ka­rakterszerepet is kap, vagyis nemcsak megmutatja magát, hanem igazi jellemet is for­mál. Férjével , Alex Baldwin­nal­­ alakítja a Szökésben fő­szerepét. Mai Bonnie és Clyde alakját testesítik meg hatáso­san, izgalmasan és erotikusan. Paródiák sora A vígjátékok sajátos csoport­ját jelenítik meg a paródiák. Az eredeti darabok kigúnyo­lása, morbiditása nagyon nép­szerűvé teszi ezeket az ironi­kus filmeket. A gengszterfil­mek visszája a Johnny De Ve­szélyes. Michael Keaton játs­­­sza a gengszterré vált fiatal­embert, bebizonyítván, hogy a vígjátékban is otthon van. A bárányok hallgatnak is elnyerte „jutalmát”, A bá­ránysültek hallgatnak címmel. A film mindössze 78 perces, tömény időtlensége azonban négy órára is sok, így maradt a sokk a nézőnek... Gene Wilder legjobb formá­ját hozza az Ifjú Frankenste­inben. Ő a híres gróf unokája, aki Amerikában él, de el kell utaznia ősei földjére. Kaland­jainak története a film, amely bár fekete-fehér, így is jó szó­rakozás. Hernádi Ferenc Szökésben - a főszerepben Alec Baldwin és Kim Basinger Két szomszéd éjszakai-hajnali párbeszéde Éjjel kettőkor megszólal a tele­fon Kacsmarek lakásán. - Halló, itt a szomszédja be­szél. Kérem, halkítsa már le a rádióját, mert nem tudok aludni! Másnap hajnalban Kacsma­rek hívja fel a szomszédját... Szavait lásd a vízsz. I. és függ. 25. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Kacsmarek szavainak első része (zárt betűk: S, I. O) 14. Tárgy túloldalra helyezése a magasban 15. Megkönnyeztet, ellágyít 16. Ford. tőszámnév 17. Női név 18. Hosszú — ango­lul 19. A lantán vegyjele 20. Ál­lami bevétel 22. Aroma 23. Ránc 24. Hízelgésül mondott dicséret 25. Benny ... (kiváló komikus volt) 27. Női név 29. Gyalogos katona 30. Hibázta­tott 32. Szerb férfinév 33. Az egyik végtag alsó része 34. Iratkapocs 35. A rénium vegy­jele 37. Balaton melletti telepü­lés lakója 39. ... királya (Lalo) 40. Egy nép irodalmi, nyelvi, kulturális múltjával foglalkozó tudós 42. Bor és kálium 43. A hölgyet partnerétől táncolni hívja 44. Klasszikus kötőszó 45. A szabadságharc hős tábor­noka volt 46. Áruházi alkalma­zott 48. Esőn álló 50. Menekü­­lésszerűen futó 52. Ébredő 53. Becézett női név 55. A csoport elején 56. ... hal (békalárva) 57. Air ... (légiposta) 58. Politikai gazdaságtan, röv. 60. Takar, borít 61. Megbízott, röv. 62. A siker megnyilvánulása 63. Francia eredetű férfinév 65. Svédország és Ausztria gk-jele 66. Inkább fölé! (2 szó) 68. Ér­tékes prémű menyétféle raga­dozó 70. Vonatkozó névmás. FÜGGŐLEGES: 1. Fizetési részlet 2. Felső tago­zatos az iskolában 3. Képző 4. Fohász 5. Délceg termetű 6. Női név 7. Tekint 8. Kettős mássalhangzó 9. Arra a távo­labbi helyre 10. Mázoló 11. Nagyon öreg 12. Nitrogén és hidrogén 13. Pálcikára erősített édesség 18. A mélybe taszító 21. Nehéz fém 23. Vetélkedik valakivel 24. Beszéd közben elkövetett hiba 25. A válasz folytatása (zárt betűk: N, I, R) 26. Azonos római számok 28. Mutatószó 29. Kubai politikus (Roca) 31. Fehérnemű 33. Dél-Amerikában élő aranynyúl 36. A személyét megelőző helyre 38. Szófaj 40. Lábas tar­tozéka 4. Szájon keresztül tör­ténő 42. Gödörbe pottyan 43. Becézett Lajos 45. Helység Győr-Sopron megyében 47. Könnyedén, légiesen megmoz­dul 49. Vés (ford) 51. As­­­szonynévképző 53. Horgászok öröme 54. Termelő ágazattal kapcsolatos 57. Afrikai állam 59. Növény megvastagodott gyökere 62. A hét vezér egyike 63. Vörös - angolul 64. Sci-fi író (Stanislaw) 67. Ezeregyszáz - római számmal 68. Kiejtett mássalhangzó 69. A lantán vegyjele. Báthory Attila

Next