Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-27 / 122. szám

8. OLDAL Indokolatlan áremelés Minden év májusában és szep­temberében 10-10 napot két má­sik nyugdíjas házaspárral együtt Egerben szoktunk tölteni, hogy a jó egri gyógyvízben a strandon kúráljuk magunkat. Eddig leg­alábbis így volt, a jövőben nem biztos, hogy így lesz. Mi is történt idén május elsején? Azt, hogy a nyugdíjasjegyek ára 40%-kal felment, szó nélkül tudomásul vettük, bízván benne, hogy a szolgáltatás is ennek ará­nyában emelkedett. (Kabint ez év­ben már nem váltottunk, mert az is nagyon felment, jóval nagyobb arányban, mint az infláció!) Most nézzük, mit nyújtott az egri strand a 40%-os áremelésért? Ki­sebb zöldfelületet és kisebb vízfe­lületet, hiszen két medence he­lyén átépítés folyik (nem lett vol­na korrekt az árakat csak akkor emelni, ha már az a két medence is üzemel?). Tűrni kellett az épít­kezés porát, zaját, a munkagépek lármáját (rendesebb helyeken az ilyen kellemetlenségekért áren­gedményt adnak, nem pedig árat emelnek). A „dögönyözőnek” ne­vezett közkedvelt részben csupán két sugár jön elég normálisan, négy csak csörgedezik. Az úszó­mesterek irodája (szobája?) mel­lett a díszburkolat néhány köve felpúposodott és kijár, ezzel igen komoly baleseteket okozhatnak! (Feleségem is elesett, szerencsére komolyabb baja nem lett.) Néha fél, egy óra is eltelik, hogy úszó­mester legyen a mély vizű meden­ce mellett, és rászóljon a vízbe ug­ráló kamaszokra. Úgy tájékoztattak, hogy a lát­ványmedencét átadják pár hét múlva, de a volt csúszdás meden­ce csak őszre lesz kész, így ennek a mindig nagy tömegeket vonzó résznek a közönsége is a strand többi területén lesz kénytelen zsúfolódni, mert egy nagy terület le lesz zárva őszig! Tehát mit tud az egri strand? Árat emelni — szolgáltatást csök­kenteni! Tisztelettel: egy egri gyógyvizet kedvelő budapesti fürdőző Kis János Budapest, Kossuth L u. 16. Személyes felajánlás A zöld természet a városban is ve­lünk lenne, szépítené a környeze­tünket, ha nem lennének gondat­lan, nemtörődöm emberek, akik csupán néhány méterért vadul át­gázolnak a zöld bokron, virágon és gyepen, ugyanis a sávos gyalo­gos-átkelőhely csupán néhány méterrel arrébb van­. Ezek az ön­ző egyének nemcsak a saját életü­ket veszélyeztetik, hanem a gyer­mekekét is, akik nem tudnak olyan gyorsan kitérni a rohanó gépkocsik elől. Javaslom, hogy minden iskola foglalkozzon ezzel a veszéllyel, és más, főként né­met, dán, holland és más példák alapján szervezze meg a diákok városképgondozását. A diákok feláshatnák a nekik jutó utcaré­szek letaposott gyepét, és bevet­hetnék azt. Én személyesen egy 15 ezer forintos összeggel jutal­maznám azt az iskolát, amelynek a diákjai az ápolásra kapott gyep­részeket a legszebben rendbe hoznák és tovább ápolnák. A kül­földi és a belföldi turisták szebb képet kapnának Egerről! Ezt min­den évben megismételhetnék. Poór Károly tanár (rím a szerkőben) Hol a csirkecomb? Tisztességtelenül reklámoz a SMATCH üzlet Eger felsővárosi boltjának kirakatában és a leg­utóbb megjelent reklámújságjá­ban, ahol az első oldalon látható kívánatos csirkecombokat 399 Ft/kg-os áron kínálja. Persze, nem eladásra, hisz erről győztek meg engem és még jó pár becsapottnak érzett vásárlójukat, amikor napjá­ban 3-4 alkalommal sikertelenül kerestük a kínált árut. Érdeklőd­tem, mikor jöjjek, hogy kapjak is. Válaszuk nem volt meggyőző, de miért is kételkedtem benne, kor­holtam magam. Délre ígérték. 12.02-kor már egy újabb válaszuk várt: már régen elfogyott. Gyana­kodni kezdtem, így ment ez a 4. napig, amikor kitartásomnak kö­szönhetően ötödik alkalommal fél-fél óra időközönként próbál­koztam hozzájutni a húshoz. 11.45-kor már hosszú sor várako­zott üres kocsikkal, csirkecombról ábrándozva. Jómagam már nem voltam bizakodó, és az üzletveze­tőhöz fordultam. Volt-e, lesz-e a húsból valami? Válasza még a rek­­lámnál is jobban felbosszantott. Ő nem tehet róla, hogy csak kevés érkezik az áruból, és azt sem tud­ja, mikor. (Mire való a telefon?) Je­leztem felé, hogy tisztességtelen­nek tartom azt reklámozni, amit nem lehet megvásárolni. Közöl­tem vele, a sajtóhoz fordulok, mi­re így válaszolt: azzal nem lesz több csirkecomb! Ez már sok volt, Üzletvezető úr! Figyelmébe sze­retném ajánlani, az embereket nem lehet sokáig palira venni. Et­től nem lesz nagyobb forgalma boltjuknak. Sőt. Bár ez utóbbit nem kívánom. Csupán azt szeret­ném, ha levonná a tanulságot. J. S.-né (rím a szerkőben) Adjuk a munkát, és a pénzt is? Kérem, hozzák nyilvánosságra a Bozsik-programmal kapcsolatos észrevételemet. Tudják Önök is, hogy beindult a program, de azt nem kérték a le­bonyolítást végrehajtó edzőktől, hogy a költségeket előlegezzük meg. Az első tornán még nem is volt olyan sok probléma, hiszen adtuk a számlát és kaptuk a pénzt a rendezési és utazási költségre. Kivétel a beígért labda, kapu stb., amire szükség lenne. Füzesabonyban csak az U-7-es korosztálynak hiányzott a kapu. Még márciusban engedélyt kér­tem az elkészíttetésére, amit meg is kaptam. Az anyagköltség 6130 Ft volt, elkészítését pedig vállalta egy kisiparos, teljesen ingyen. Te­lefonon beszéltem az illetékes MLSZ gazdálkodási osztállyal, amikor azt a választ kaptam, le­gyek türelemmel, ki fogják fizetni. Sajnos, itt Füzesabonyban is na­gyon kevés a három csapatra a ha­vi ellátmány, és bizony sokszor be kell segíteni a saját pénzemből. Azt viszont már nem tudom vál­lalni, hogy a Bozsik-programhoz is én előlegezzem meg az anyagi­akat. Adjuk a munkánkat, de még a pénzünket is adjuk? Biztos vagyok benne, hogy a programmal megbízott vezetők felveszik a pénzüket a munkájuk után, mi meg, kisemberek, vár­junk rá. De ez még csak csepp a pohár­ban, mert a második alközpontok tornájára már pénzt sem kaptunk, mert kitalálták, hogy átutalással kapjuk meg a rendezési és utazá­si költségeket, az pedig nyolc nap is lehet. Erre már képtelen va­gyok, és kíváncsivá tett, ki örül ennek az elképzelésnek? És a har­madik tornára már semmilyen számlára nem volt szükség! Az ok az, hogy sokan nem jól töltötték ki a számlákat. Véleményem az, hogy aki nem jó számlát ad, az vessen magára, és ne kapjon költ­ségtérítést, de az nem helyénvaló, hogy mindenkit sújtanak ezzel az intézkedéssel! El tudom képzelni, hogy az átutalás nem az említett nyolc nap lesz, hanem több, és amikor a pénzintézethez utalt pénz megérkezik, akkor értesíteni kell a gazdaságvezetőt, és csak ezek után juthatunk a pénzünk­höz. Ez minimum 2 hét. Füzesabonyban 51 fiatalt iga­zoltunk le a három programban, az U7, U9 és U1l korosztállyal. D- licences edzők foglalkoznak ko­molyan és figyelmesen a labdarú­gó-palántákkal. Ezek után elvárjuk, hogy ne bonyolítsák meg és ne tegyék a pénzügyi elszámolásokat körül­ményessé, és a nagy ígérgetések után semmissé. A mai napig a 2. és 3. tornára sem az utazási, sem a rendezési költséget nem térítet­ték meg. És akkor még hol vannak a beígért edzői bérek?! Most már ki merem jelenteni, hogy a Bozsik-programot elindító veze­tők szélhámosok társasága. Ez a betyár társaság meggyalázta a ne­vét egy híres labdarúgónak! Perge András FSC Labdarúgó-szakosztály vezetője U7-es gyermekcsapat edzője Kampányemlék: ki Április 16-án Jászberénybe utaz­tam. A vonaton a közelemben öt kokárdás férfi ült. Újságot kezdtem olvasni, s közben rápillantottam az egyik kokárdára. Észrevette ezt a velem szemben ülő úr, és azt kérdi tőlem: magának miért nincs kitűz­ve a kokárda? Mert ma nincs már­cius 15-e — válaszoltam. Mire ő: adok magának egyet, kitűzi? Ma nem, így én. Miért, talán szégyelli, hogy magyar? Szó sincs róla - vá­laszoltam —, de ezt nem kokárdá­val kell bizonyítani. Tegyünk egy próbát, na melyikünk vállalja el, hogy elejétől végéig elmondja a Himnuszt és a Szózatot?! Egymás­ra néztek, de vállalkozó nem akadt. Akkor javaslom, hogy a ko­kárdához illően valaki mondja el végig Petőfi Sándor Nemzeti dalát. Az egyik fiú elkezdte, de a „Rabok voltun­k mostanáig...”-nál elakadt, és egyik sem próbált segíteni neki. Akkor én elmondom maguknak! Láthatóan szégyenkezve hallgat­ták. Amikor a Himnusz második versszakának végéhez értem, elég lesz, mondta az egyik. Elhisszük, hogy tudja. Na látják, jegyeztem meg, maguk ezt tíz-tizenöt éve ta­nulták, és máris kiejtették a fejük­ből. Én már több mint hatvan éve az emlékezetemben tartom. Ilyen a hazafi? magyar vagyok én, aki azt is eláru­lom maguknak, hogy az első for­dulóban az MSZP-re szavaztam! Azt gondoltuk - volt a válasz. Ez­zel szemben mint igaz hazafi, aki tudja a Himnuszt, a Szózatot és a Nemzeti dalt is végig, megígérem maguknak, hogy a második fordu­lóban nem fogok az MSZP-re sza­vazni. Felcsillant a szemük, és egy­szerre kérdezték: miért? Mert ná­lunk az MSZP képviselőjelöltje már az első fordulóban győzött! A vonat megérkezett Jászberénybe, és én leszálltam. Kardos Márton Lőrinci Ki mit tud? Ez év április 27-én azért jöttek össze a környékbeli nyugdíja­sok, hogy Lőrinci várossá avatá­sának 10. évfordulóját Ki mit tud? vetélkedővel tegyék ünne­pélyesebbé. A rangos rendezvé­nyen részt vett és végigtapsolta Varga Antal, a város polgármes­tere, a kultúrház vezetői, és Bregyán Péter Jászai-díjas zsűrielnök osztotta ki a helyezet­tek díjait és a résztvevő 14 csapat emléklapjait. Igazán jó hangulat volt ezen az ünnepségen, és sok olyan produkciót láttunk és hal­lottunk, melyből sugárzott a nyugdíjasok fantáziája és tettere­je is az önmegvalósításhoz. A verseny szervezéséről, gördülé­keny menetéről, a szereplési idők betartásáról pedig csak fel­sőfokon lehet nyilatkozni. Pallag Attiláné 3 2002. Május 28., kedd Szivárványharcosok A május 5-i első egri Szivárvány­­harcos-versenyről szeretnék né­hány szóban beszámolni egy sakk­apuka szemszögéből. Legelőször is meglepett az a rengeteg gyerek, akik a versenyen elindultak. Az Ifjú­sági Ház aulája éppen csak elégnek bizonyult a nagyszabású esemény lebonyolításához. A rendezvényre sok helyről érkeztek a gyerekek, a helyieken kívül Gödöllőről, Mezőnyárádról, Miskolcról, Gyön­gyösről, Füzesabonyból, Hevesről, Egerszólátról és Andornaktályáról is. A győztes Somodi Balázs, a Gö­döllői EAC NB I/B-t nyert csapatá­nak a tagja, pályafutását mégis He­ves megyében kívánja folytatni, mert itt szerinte jobban menedzse­lik a fiatal tehetségeket. Szeretnék köszönetet mondani először is a Heves Megyei Hírlap­nak, amelyben rendszeresen olvas­hatjuk a gyermeksakkversenyek eredményeit részletes beszámolók formájában. Erről a versenyről is közöltek már másnap egy fotót, amely jól jelezte az esemény nagy­szabású voltát. Köszönet valamennyi támogató­nak: Agrianet Kft., Ofotért, Odry Cukrászda, Pizza Club, Életminő­ségért Környezetvédelmi Alapít­vány, S & V Bt., Mátra Office Kft., Coca-Cola, Westel, Teleki Sándor vállalkozó, Euronics, Da Vinci fes­tékbolt. A szervezők azt ígérték, hogy a következő versenyre még nagyobb helyen, még több aján­dékkal várják majd a gyerekeket június 1-jén, szombaton a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. Üdvözlettel Király Ferenc sakk-szülő Tinódis bál Kellemes környezetben, vidám hangulatban töltötték az idejü­ket az egri Vallon úti Tinódi Se­bestyén Általános Iskola neve­lői és szülei, akik jótékonysági bált szerveztek az iskola Szi­várvány Alapítványának támo­gatására. A műsorban a derűs percekről iskolánk néptánco­sai, valamint Horváth Ferenc színművész — szülőként is — gondoskodtak. A hajnalig tartó tánchoz a talpalávalót Majoros Róbert szolgáltatta. Ezúton is köszönjük a résztvevőknek, s minden támogatónak, hogy adományaikkal segítették az is­kola alapítványát, amelyet a te­hetséges gyerekek támogatásá­ra használunk fel. Idén is megrendezzük isko­lánkban az idegen nyelvi tábort angol és német nyelvből, mely­re szeretettel várunk minden 2-8. osztályos, nyelvet szerető gyermeket. Bővebb felvilágosí­tás kérhető az 537-182-es tele­fonszámon Zakar Henrietta ta­nárnőnél. ■ Köszönet Köszönetemet szeretném kife­jezni az újságon keresztül is dr. Panka László adjunktus úr­nak, dr. Magyar István főorvos úrnak, Juhászné Krdákler Éva asszisztensnek és a műtősse­gédeknek lelkiismeretes, oda­adó munkájukért, akik lelkileg is támogattak 2002. április 16- án a műtétem könnyebb elvi­selésében. Jó erőt, egészséget kívánok nekik a további mun­kájukhoz. Lanther Lászlóné Eger (cím a szerk.-ben) Elismerés A HESI Kft.-nél bensőséges vál­lalati ünnepség keretében régi kollégák, barátok, munkatár­sak részvételével köszöntötték a 85 éves Polgáry Józsefet, aki 1951-1991 között állt a sütőipar szolgálatában. Szakmáját sze­rető, kitűnő, lelkiismeretes szakemberként tartották szá­mon, aki még nyugdíjasko­rában is a megye különböző sütőüzemeiben vezetőket he­lyettesített és adta tovább a ha­gyományos kovászos, adalék­anyag nélküli kenyér készítésé­nek titkát. Mindig hajnalban kezdett, és olyan termék nem hagyhatta el az üzem területét, amelyet ő előzőleg jónak nem minősített volna. Lelkes sportemberként sokat tett Eger város birkózó­sportjáért, később pedig az asztaliteniszezők között tűnt ki sportszeretetével, mindig sportszerű hozzáállásával. A cég vezetése nevében Nagy Lajos ügyvezető igazgató kö­szönte meg a 40 éves szakmai munkát, és példaként állította a jövő péknemzedéke elé. ■ Néhány észrevétel a biztonsági őrökről szóló cikkhez A Heves Megyei Hírlapban 2002. április 29- én megjelent „Képzetlen biztonsági őrök” című cikkükkel kapcsolatban engedjen meg néhány pontosítást a Személy-, Va­gyonvédelmi & Magánnyomozói Szakmai Kamara Heves Megyei Szervezete nevében. A cikk szerzője egy „szakértő” nyilatko­­zatából ollózott össze gondolatokat, me­lyek külön-külön pontatlanok, együttesen pedig rontják a képet a személy- és vagyon­védelemmel foglalkozó cégekről és a biz­tonsági őrökről. Mielőtt a nem megalapo­zott állításait pontosítanám (a, b, c pon­tok), engedje meg, hogy ehhez kapcsoló­dóan néhány tényt közöljek. 1. A személy- és vagyonvédelemben dol­gozók képzésével közvetve vagy közvetle­nül 1955 decemberétől egy törvény, egy kormányrendelet és két BM rendelet foglal­kozik. (A legutolsó 2001 novemberében je­lent meg.) 2. Kamaránk Országos Oktatási Bizott­sága ebben a hónapban terjeszti az orszá­gos elnökség elé a személy- és vagyonőrök kötelező továbbképzésével foglalkozó ja­vaslatát. 3. Személy- és vagyonvédelemmel csak az a 18. életévét betöltött állampolgár fog­lalkozhat, aki büntetlen előéletű, erkölcsi bizonyítvánnyal tudta igazolni ezt, 1998 májusától pedig „feddhetetlen” előélettel kell rendelkeznie, amely „szigorúbb”, mint a büntetlen előélet. 4. 1995. december 1-jétől pályaalkal­massági orvosi vizsgálaton is részt kell ven­ni annak, aki ilyen jellegű tanfolyamot sze­retne elvégezni. a.) Már a cikk címe is negatív előítélettel születhetett meg, hiszen „biztonsági őr” csak 300, illetve 2001 novemberétől 320 órás tanfolyam elvégzése után lehet valaki, miután állami vizsgabizottság előtt eredmé­nyes vizsgát tesz. (Gondolom, a Belügymi­nisztérium által kijelölt elnökök - döntő többségük jogi doktor vagy 25-30 éves szakmai tapasztattal rendelkező szakember - és bizottsági tagok munkáját, értékítéletét látatlanban nem vonja kétségbe!). Szeret­ném megjegyezni: „nyolc általánossal” tan­folyami képzés keretében bárki szerezhet pincér, ács, szakács stb. szakmákat is, az ő munkájukat mégsem divat később kritizál­ni. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy 2006. január 1-től ez a tanfolyam minimum 10 osztály elvégzéséhez kötött. A tanfolyam elvégzésének ideje - három vagy hat hó­nap - az intenzitásától függ elsősorban, nem pedig a tartalmától. A tanfolyamok te­matikáját a belügyminiszter által elfogadott szakértők hagyják jóvá, ahol a tantárgyakon túlmenően még az elmélet és gyakorlat ará­nya is központilag meghatározott. b.) Tényleges tévedés az, hogy kevés a szakképzett személy- és vagyonőr, és ezért kell képzetlen munkaerőket alkalmazni. Je­lenleg Magyarországon kb. 130.000 fő ren­delkezik ilyen jellegű vizsgával, akik közül kb. 97.200 fő regisztrált kamarai tagunk van (aktív, nem aktív együttesen), akik legálisan dolgozhatnak. A tanfolyamokon folyamato­san végeznek személy- és vagyonőrök, így az utánpótlás folyamatosan biztosított. c.) A személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó cégek számára sértő Privacsek úr azon állítása is, hogy „a legtöbb társaság­nál a biztonsági őrök feketén dolgoznak”. Valóban vannak olyan cégek, ahol ez előfor­dul, és ezek működése valóban hátrányo­san érinti a legálisan munkát végzőket. Ez a helyzet — feketemunka — sajnos a magyar gazdaságban máshol is fellelhető jelenség. Ezek ellen a Belügyminisztérium és kama­ránk az elmúlt időszakokban több eredmé­nyes intézkedést tett - igény esetén ezeket felsoroljuk —, aminek következtében a helyzet lassan normalizálódni látszik. A biztonsági őrök képzettsége Sümön Ti­bor tragikus halála miatt került ismét napi­rendre. De mi is ezzel kapcsolatban jelen­leg a helyzet? A legfrissebb adatok szerint két rendőr és egy, a pesti éjszakai életben „ismert férfi” került a rendőrség látóköré­be. Ezek az emberek nem személy- és va­gyonőrök! A „szakmára” nézve sértő, hogy ezeket az embereket és a biztonsági őr munkakörben alkalmazott kidobó embere­ket együtt említsük a személy- és vagyon­őrökkel. A szórakozóhelyek személy- és vagyon­védelmével kapcsolatban engedjen meg egy rövid megjegyzést: tisztán adminisztra­tív eszközökkel lehet rendezni ezt a hely­zetet. A szórakozóhely felügyeleti szervé­nek - amennyiben a szükséges jogi lehető­ségekkel rendelkezik - elő kell írni a rende­zők, biztonsági személyzet létszámát. Ezek az emberek ekkor már csak szakkép­zett személy- és vagyonőrök lehetnek, így a cégeket és a biztonsági embereket is lehet ellenőrizni. Tisztelt Főszerkesztő úr! Privacsek úr cikke sajnos tele van pontatlan állításokkal, elferdített tényekkel. Kérem Önt, hogy szakmánk megítélése érdekében adjon helyt pontosításunknak. A jövőben szeret­ném felajánlani magam és kollégáim szak­értelmét, tanácsait abban az esetben, ha személy- és vagyonvédelemmel kapcsola­tos cikket szeretnének megjeleníteni. Ács Ferenc, elnök

Next