Heves Megyei Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-13 / 11. szám

2006. JANUÁR 13., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Újra szárnyal a Főnix feltámadt Előkerült a könyv eredeti kézirata, már be is mutatták Heintz Bernadett GYÖNGYÖS A Gyöngyösi Főnix az 1917-es tűzvész utáni össze­fogás eredményeképp született meg, Székely Jenő kezdemé­nyezésére. A Gyöngyösi Lapok című folyóirat felelős szerkesz­tője azt kérte korának neves közéleti személyiségeitől, hogy írjanak pár sort a gyöngyösiek­nek. A leveleket - más iratok­kal - könyvbe rendezték, a ki­advány bevételét a károsultak javára­,és az újjáépítésre aján­lották fel. E könyv kézirata nemrég került elő. A kötetre egy budapesti antikvárium prospektusában bukkant rá dr. Kevés Tibor ügyvéd, ő hívta fel a városvezetés figyelmét arra, hogy árverésen hozzájuthat­nak a dokumentumokhoz. A „Phönix” decemberben került kalapács alá, majd a város tu­lajdonába.­­ Egy gyűjtőnek talán csupán egy kézirat, ám nekünk, gyön­gyösieknek sokkal több, min­den sora a városhoz és a város­ról szól - vélekedett Báryné dr. Gál Edit, a Mátra Múzeum munkatársa. A kötet száz doku­mentumot, a kor közéleti és egyházi vezetőinek, neves mű­vészeinek a gyöngyösiekhez in­tézett gondolatait, buzdító sora­it fogja egybe. A levelek írói kö­zött van IV. Károly, Zita király­né, József főherceg, s Blaha Lujza, Sándor Erzsi, Jászai Ma­ri vagy Gárdonyi Géza. - Nem tudjuk, honnan került elő, ki adta el az antikváriumnak - említette Báryné dr. Gál Edit. - Mindenekelőtt restauráltat­­ni kell a kötetet. Munkatársaival hozzálátnak a „nyomozáshoz”, így talán sikerül feltárniuk to­vábbi részleteket is a Főnixről.­­ Egy idős hölgy egy 1918-as kiadással a kezében keresett meg, miután értesült a kézirat­ok előkerüléséről - mesélte, re­mélve, hogy több ilyen „kincs” is a birtokukba kerül még. A helyreállított eredeti kéz­iratot a 2007-ben nyíló új állan­dó kiállításon, a tűzvészt bemu­tató egységben teszik közzé. A Főnixben megtalálható Gárdonyi Géza levele is, melyben a gyöngyösieknek üzent Szükség lesz a könyv restaurálására - mondta Báryné dr. Gál Edit, a Mát­ra Múzeum munkatársa fotó: Kiiitz Bernadett Félmilliárd forint széles sávú rendszerekre heves megye Négy megyei pá­lyázat is nyert a széles sávú internet-hálózat kiépítésére ki­írt országos projekten. Godó Lajos országgyűlési képviselőtől megtudtuk: a négy nyertes megyei pályázó félmil­liárd forintot hozott el az orszá­gos keretből. Különösen jól sze­repeltek a dél-hevesi települé­sek, ahol Kisköre, Kömlő, Tiszanána önkormányzatok tár­sulása 154 millió forintot kapott, a Tarnaörs, Erk, Nagyfüged, Tarnazsadány, Visznek és Zaránk települések társulása 171 milliót nyert, a Domoszló, Detk, Halmajugra, Kisnána, Vécs és Ludas önkormányzatait tömörítő társulás 202 millióval kezdheti meg a fejlesztést, míg a Bélapátfalva kistérségi társu­lás 232 milliót tudhat hamaro­san a számláján. A beruházás a megyében több tízezer lakos biztonságosabb hétköznapjait és gyorsabb ügy­intézését szolgálhatja majd. Tartalmas külföldi borok is léteznek A pesti fogyasztóvédők közreműködésével megvizsgálták az im­portborokat, s azok nemhogy megfelelőnek bizonyultak, ha­nem akadtak (például chileiek), melyek beltartalmi értékei az átlagos magyar borokénál, s a megkövetelt magyar szabvány­nál is jobbak voltak. 3 Gázolás ■ EinsGQaai Kovács János m 9*­­P NEM túl hasznos dolog félrevezetni a né­­­pet, még ha a nép köszöni is szépen a kan­tárt, és élvezi a vakargatást. Alig vettünk nagy lélegzetet a gázellátási válság után, mi a következmény: nem lesz (nem, nem, soha) gázáremelés. A jelenlegi miniszterelnök azt mondja, nem lesz, naná, a választásig biztosan nem, utána meg ki tudja, ki emel és mennyit. A kormányfőnek ácsingózó meg azt mondja, ne is legyen gázáremelés. Csakhogy higgyünk-e nekik, jót akarnak­­e nekünk? no, ácsi, uraim! Az addig rendben van, hogy az elmúlt évek­ben a többszörösére emelkedett a földgáz világpiaci ára. Mi pe­dig ezen az áron vagyunk kénytelenek jó ideje venni, mert a másodlagos frissességű Ikarusokat meg a fémes borokat már nem fogadják el cserébe. Tudják, ott, ahonnan a hazai energia­­hordozó többsége jön. A nagy testvérnél, Magyarországon elő­állt az a nonszensz, hogy miközben egy termék, a gáz beszer­zési ára folyamatosan és jelentősen nőtt, mi otthon látszólag alig fizetünk többet érte. S a felelőtlen politikai erők azon ver­sengenek, hogy ez látszólag így is marad. Ám az árat közvetve mégis velünk fizettetik ki. Némi kerülővel. Tehát meghívtak minket egy kávéra, ki-ki alapon. NAGY KÁR, HOGY A HAZAI POLITIKUSI BESZÉDEKNEK oly csekély a fűtőértéke, mert megújuló energiaforrásként bízvást kiválthat­ná a drága energiahordozókat. Ám az elmúlt egy évtizedben jóformán az egész ország gázra állt át, hiszen praktikus, ké­nyelmes. És igen, viszonylag olcsó, no csak ahhoz képest, ami a világpiaci ár. Vagyis nem annyira drága, mivel az adófizetők pénzéből a különféle mérséklő mechanizmusokon át nem kell a teljes árat megfizetni érte. Vagyis ma senki sem a tényleges árat fizeti a gázért. Tehetős ember és egyik napról a másikra élő polgártársunk nagyjából ugyanannyit ad érte. Jól van ez így? Nincsen. Mi lett volna a tisztességes politikusi reakció gázár-ügyben? Az, hogy kiáll Gyurcsány Ferenc és Orbán Vik­tor kart karba öltve, s a derék pár kánonban elmondja: Néz­zék, emberek, mi vagyunk olyan jómódúak, hogy nem szoru­lunk rá az állami, közösségi gázártámogatásra, vagyis semmi szükségünk arra, hogy az adófizetők pénzéből minket is támogassanak. Szerencsére ugyanis ma már Ma­gyarországon is van sok százezer hozzánk hasonló ember, aki­nek a jövedelmi és vagyoni helyzete bízvást megengedi, hogy megfizesse a világpiaci gázárat. A többieket, a legrászorultab­­bakat pedig támogassa az állam. Ne pedig fordítva. Donornak jelentkezett: túl nagy a kockázat (Folytatás az 1. oldalról) A transzplantációs klinika koor­dinációs illetékese lapunknak el­mondta, hogy bár­ tegnap szinte „brigádok” jelentkeztek náluk donornak, ám tisztelettel vissza kell utasítaniuk a nagylelkű fel­ajánlásokat, mivel a kockázat az adományozók számára is túl nagy egy ilyen beavatkozásnál, így már csak agyhalott, nullás vércsoportú, fiatalabb szervdo­norokra számítanak, ahol a teljes érhálózat is átültethető, ami az élő adományozóknál kizárt. Az elmúlt 24 órában egyébként két potenciális lehetőség is felmerült, de a nemzetközi listával is szá­molnak. A kislány állapota saj­nos túl sok időt már nem hagy a cselekvésre. A donornak jelentkező pétervásárai Kis Lajos lapunk­nak elmondta, tudomásul veszi a szakmai állásfoglalást. A felaján­lásra az indította, hogy neki is van egy kicsit nagyobbacska, 11 éves kislánya, s átérzi a helyzetet. Tu­datában volt a veszélynek is, csa­ládjával utólag közölte az elhatá­rozását, de mellette álltak. Borospalackok: a kevés adat mindig gyanús fogyasztóvédelem Nem szerencsés a palackozót elrejtő kódos megjelenítés (Folytatás az 1. oldalról) Hogy bár a forgalmazó cég neve és címe a címkén szerepelt ugyan, de a bor származásáról csak egy, a palackozót jelölő számkombináció tanúskodott. Kóstolás során Egri Kékfranko­sunk közel sem mutatta a minő­ségi borok jellemzőit. Sőt. Színé­ben és töménységében inkább a rozé és a valódi vörösborok tarto­mánya közé esett, ízbeli jellemzői sem tűntek igazolni az említett minőséget. Nagyon kommersz, gyenge asztali vagy tájbornak le­hetett volna inkább minősíteni. Az egri hegybíró, Tarsoly Jó­zsefet föloldotta a rejtélyt: a H 0050 palackozókód az egri Eger­vin Rt.-t takarja. Hozzátette, hogy az eredetvédett Egri Bika­véren (plusz Egri Bikavér Superior) kívül bárki palackoz­hat - és esetleg járathat le­­ eg­ri termőhely megnevezésű bo­rokat. A minőséginek nevezett boroknál olvashatóan föl kelle­ne tüntetni a palackozót és a bor előállítóját. A hegybíró elmond­ta: az Országos Borminősítő In­tézethez (OBI) vagy a fogyasztó­­védelemhez is lehet fordulni, vagy a borvidék hegyközségi ta­nácsához, de a hegyközség is vé­gez próbavásárlásokat. Tarsoly József maga sem tartja szeren­csésnek a palackozót és előállí­tót a gyanútlan vásárló elől elrej­tő kódos megjelenítést. Érdeklődésünkre az Egervin Borgazdasági Rt.-nél megerő­sítették, hogy valóban az álta­luk palackozott és saját előállí­tású borukról van szó. (A cégek gyakorta borpalackozóként is vállalják mások borainak ki­szerelését.) Minőségügyi szak­emberüktől megtudtuk, hogy az Egri Kékfrankos mintáit el­küldték a borminősítő intézet­nek, amely azt minden szem­pontból - kémiai és analitikai vizsgálatok alapján - megfele­lőnek találta. Minőségi kifogá­sok eddig nem merültek fel a borral kapcsolatban, s ők nem tudják, hogy a kereskedelmi cég meddig és milyen körülmé­nyek között tárolta az árut. A szóban forgó bort december elején palackozták. Megkérdeztük a címke és a tartalom viszonyáról a fogyasz­tóvédőket is. Pintér István, a megyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség igazgatója lapunknak elmondta: nekik nincs hatáskör­ük a borminőség vizsgálatára, erre a bortörvény alapján is csak az OBI jogosult. A fogyasz­tóvédők csak az árfeltüntetést és a forgalmazó nevének kötele­ző kiírását ellenőrizhetik és szankcionálhatják. A többire nézve nincs ilyen kötelezettség, csak ajánlás. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a kevés adat nemhogy nem fogyasztóbarát, de egyenesen gyanús. Legalább­is el kell gondolkodtatnia a tuda­tos vásárlót. Az Egri Bikavér elnevezés feltételei szigorúak (képünk illusztráció) H08(!) IV!) :01()d

Next