Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-05 / 30. szám
A színházért kéri összefogásra a megyei honatyákat Lukács Tamás A helyi érdekek képviseletében összefogásra szólította fel a Heves megyében élő országgyűlési képviselőket dr. Lukács Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt egri országgyűlési képviselője. A politikus kifejtette: az egri Gárdonyi Géza Színház 1998 óta a legkevesebb állami támogatást kapja az összes vidéki teátrum közül. Ezért dr. Nyitrai Zsolttal együtt 20 millió forintos módosító indítványt nyújtott be. - A költségvetési törvényben észleltem, hogy az ország összes színháza közül az egri teátrum kapja a legkevesebb költségvetési támogatást - indokolt dr. Lukács Tamás. - Hiába kerestem, nem találtam rá reális magyarázatot Elkértem a társulat igazgatójától, Csizmadia Tibortól az elmúlt évek gazdasági adatait Kiderült: a kormányzati bázisfinanszírozás mellé az önkormányzatok kezdetben ugyanannyit, ma már egyharmadát teszik hozzá. Az egri színház esetében annak idején rosszul számolták ki a bázisösszeget Úgy gondolom, ezen változtatni kell, ha ebben az évben már nem is, de jövőre mindenképpen. Költségvetési módosítást adtam be, amit egy szavazat hiányában elutasítottak. Úgy gondolom, csatát veszíthetünk, de háborút nem. Ezért minden fórumot megragadok, hogy egyesítsem szűkebb hazánk politikai erőit Ez nem politikai ügy, hanem Eger és Heves megye közös ügye. ■ pcs Csizmadia Tibor színidirektor BEMUTATÓ FEBRUÁR SÍN A STÚDIÓSZÍNPADON PÁRNAEMBER Rendező: Dömötör András e. h. Magyarországi ősbemutató készül párnaember Pszichiátriát, börtönt is felkerestek a szereplők, inspirációt keresve Pszichiátriai intézetet és egy börtönt is felkerestek a Párnaember szereplői, hogy inspirációt gyűjtsenek az előadáshoz. Dömötör András rendező elárulta, hogy nyomozókkal is találkoztak. Pilisy Csenge - A látványtervezővel, Nagy Fruzsinával a Gyorskocsi utcai fogdába is elmentünk. Elég nyomasztó volt látni igazi kihallgatószobát, börtöncellát. Végül kevés „hozott anyag” került bele a térbe, de azok mind fontosak. A díszlet nem akar reális lenni amúgy sem, tulajdonképpen egy fémdobozban fogunk játszani (a szereplők: Kaszás Gergő, Mészáros Máté, Gál Kristóf, Schruff Milán). Magyarországon még nem játszották a 2003-ban Angliában bemutatott darabot. Érdekes módon a hatalmas külföldi siker ellenére egyik hazai színház sem merte még eddig bevállalni. - Igaz, tele van erőszakkal - folytatta -, de ez az erőszak fekete humorral társul. A történetről nem szeretnék beszélni, éppen a váratlansága, a fordulatai miatt ennyire jó. Lesz benne egy író, aki horrortörténeteket gyárt, gyilkosságok, két meglehetősen furcsa rendőrnyomozó, egy értelmi fogyatékos testvér, rémtörténetek, brutális gyilkosságok, fekete humor. A szerző folyamatosan elbizonytalanít, ilyen fordulatos darabot én még nem olvastam. Színtiszta színház. McDonagh inspirációját a televíziós és mozifilmekből szerezte, a legnagyobb hatást David Lynch, Martin Scorsese és Quentin Tarantino filmjei tették rá. Már 16 évesen írt, a maga kedvére. Szerintem az ifjúkori művek a legérdekesebbek, mert nincs bennük olyan szakmai tudás, megfelelni akarás, alkalmazkodás. Egy ilyen alkotás mindig kialakulatlan, hihetetlenül vad és izgalmas. De nemcsak szórakoztató, hanem egy remek színdarab is. Legszívesebben nem határoznám meg a műfaját. Az az izgalmas benne, hogy váltogatja a műfajokat és létrehozza a saját hangnemét. - Állandóan zavarba ejt, hogy amit nézek, az most komoly vagy vicces, érzelmes vagy melodramatikus. Sokat gondolkodtam azon, hogy kiírjuk-e: horror, thriller, horror-mese, kegyetlen vígjáték. Biztosan van benne horror, mese, krimi, tiszta vígjáték, becketti hagyományokon alapuló abszurd színház, és még annyi minden jó... - zárta gondolatait Dömötör András. A játszók tizenegy órától, az óramutató járása szerint Kaszás Gergő, Schruff Milán, Gál Kristóf és Mészáros Máté Első alkalommal volt Első alkalommal tartott beavató színházi előadást az egri Gárdonyi Géza Színház az elmúlt héten. A társulat Mrozek: Tangó című darabjára várta azokat az érdeklődőket és diákokat, akik kíváncsiak voltak a mű születésének körülményeire, az abszurd műfaj sajátosságaira. Miközben a színészek eljátszották a darab egyes kulcsjeleneteit, a nézőkkel Csizmadia Tibor igazgató-főrendező ismertette meg Mrozek világát, a kort, a rendező, Radoslav Milenkovic koncepcióját, valamint az előadás jelentésrétegeit. A sikeres kezdeményezésen felbuzdulva az évad során több hasonló, különleges színházi élményt ígérő délutánt tervez a teátrum. A társulat ezzel is tágabbra próbálja nyitni kapuit fiatal közönsége előtt. ■ pcs A Gárdonyi Géza Színház februári műsora ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PILISY CSENGE, JÓNÁS PÉTER ÉS EGRES BÉLA A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE ■ Nagyszínpad 6. kedd 19.00 Te rongyos élet Csokonai V. Mihály-bérlet 7. szerda 19.00 Tangó Németh László-bérlet 8. csütörtök 19.00 Tangó Bródy Sándor-bérlet 10.szombat 15.00 Te rongyos élet Egressy Béni-bérlet 13.kedd 15.00 A tél meséje Ady Endre-bérlet 14.szerda 19.00 A tél meséje Radnóti Miklós-bérlet 15.csütörtök 18.00 Te rongyos élet Petőfi Sándor-bérlet 16.péntek 19.00 Tangó Jászai Mari-bérlet 17.szombat 15.00 Tangó Remenyik Zsigmond-bérlet 19.00 Tangó Illyés Gyula-bérlet 20.kedd 19.00 Tanulmány a nőkről Blaha Lujza-bérlet 21.szerda 19.00 Tanulmány a nőkről Katona József-bérlet 23.péntek 19.00 Tangó Pedagógus-bérlet 24.szombat 19.00 Tangó Egri Páholy 27.kedd 19.00 Tangó Eszterházy Károly-bérlet ■ Stúdiószínpad 9. péntek 19.00 A párnaember Bemutató előadás 10.szombat 15.00 Ibusár 13.kedd 19.00 A párnaember 16.péntek 19.00 A párnaember 21.szerda 19.00 A Pityu bácsi fia 27.kedd 19.00 A párnaember 28.szerda 19.00 A Pityu bácsi fia beavató színház EgerbenKőszikla, amire a fejlődés egyháza épül tangó Stomilt és Artúrt, apát és fiát Venczel Valentin és Vajda Milán játssza VENCZEL VALENTIN: - A volt Jugoszláviában, ahol felnőttem, mást jelentett a szocializmus. Egy baloldali kísérletet, ahol az új utak keresése, az individuum mássága társadalmilag elfogadott érték volt. Szinte elvárták tőlünk, hogy mindenki keresse az újat A '68-as fiatalok világviszonylatban is arra törekedtek, hogy a dolgok másképpen történjenek, a polgári társadalommal, egy korai globalizációval helyezkedtek szembe. Hittünk abban, hogy a hatalom másképp is működhet. Nagy csalódás volt, hogy a '68-as vezérek ugyanabba a hatalomba léptek bele idővel, ami ellen lázadtak. De ennek ellenére én a mai napig hiszem, hogy 1968 egy nagy alternatíva volt Hogy lehetséges egy olyan parlamentáris demokrácia, ahol a választott politikusok valóban a választók érdekeit képviselik, nem úgy, mint a mai, a választóitól elidegenedett, csak a saját érdekeit néző politikai est. - Az általad játszott Stomil a darabban a múlt bilincsei ellen küzd. - Stomil forradalmisága, a korlátok, konvenciók ledöntése az én sorstörténetem része is. Én nem lázadásnak tekintettem, hanem a fiatalságom természetes velejárójának. De magához Mrozekhez is szoros szálak fűznek. A jugoszláv színjátszás nagyon haladó volt: az Újvidéken eltöltött tizenvalahány évben játszottam a Mészárszék, a Ház a határon, a Rendőrség című darabjaiban, sőt magában a Tangóban is, ahol én voltam Artúr, akinek most az apját alakítom. - A Tangó tragikomikus, sötét vége a lázadás értelmetlenségét is sugallja... - Igen. De én ezzel személyesen nem értek egyet. Ötvenöt évesen is mély meggyőződésem, hogy a lázadás az a kőszikla, amire a fejlődés a maga egyházát építi. Lázadás és kétely nélkül nincs előrelépés. Márpedig lépni kell: egyre egyértelműbb, hogy Európában egy egyre szűkebb elit birtokolja a hatalmat egy kizsákmányolt tömeggel szemben. Színházi értelemben azt mondja a Tangó, hogy tragédia nem lehetséges, mert minden bohózatba fordul, a lázadás is. De én azt mondom, hogy a bohózat is lehet művészien szép. Másrészt Mrozeket én nagyon erkölcsös szerzőnek tartom. Jelzi, hogy nagy a káosz bennünk és körülöttünk, elmondja, hogy a ráció által vezérelt eszmék a XX. században elárultak bennünket. De a jó szemű, érzékeny lelkű írózseninek ez a látlelete lehet pozitívan inspiráló is: hogy a hasonlóan érzékeny néző, olvasó is egy kicsit nézzen szét maga körül. Hogyan is állunk mi az apánkkal, a kedvesünkkel, a gyerekünkkel? Jól vannak-e úgy a családi, társadalmi viszonyaink, kapcsolataink, ahogyan vannak? VAJDA MILÁN: - Furcsa módon én nem lázadtam fiatalon a családban. Bő pórázra engedtek, és nem akadályoztak abban, hogy azt az életet éljem, amit én akarok. Ha péntek este elmentem és csak vasárnap mentem haza, akkor is csak azt kérdezték, hogy jól éreztem-e magam. Művészcsaládban nőttem fel, apám színész volt. Az volt az én lázadásom, hogy sokáig nem akartam színész lenni, csak későn döntöttem így. Rémülten nézem a mai tizenéveseket, hogy ők vajon milyen értékek mentén, miért lázadhatnak? Talán ma az lehet az egyik legnagyobb lázadás, ha az ember elolvas egy könyvet tévénézés helyett. - Nagy horderejű karaktert játszol, szinte te vagy minden történés mozgatórugója. - Nem könnyű, minden körülöttem forog, kapkodom a fejemet Ráadásul nem vagyok egy mindent felforgató típus, mint Artúr. Nagyon kell koncentrálnom. A szövegeimet is nehéz mondani, megérteni. Nagyon pontosan, felépítve kell fogalmaznom, hogy a néző követni tudjon. Pedig a szituáció egyszerű. Artúr szétnéz maga körül, és érzi, hogy nem jól mennek a dolgok a környezetében, és ezen változtatni akar. - Hamleti helyzet. - Sok a párhuzam a két figura, a két darab között. Hamlet is szétnéz, és káoszt lát maga körül, kizökkent időt, és úgy érzi, ő született helyretolni azt. - Ugyanúgy, mint Hamlet, Artúr is látszólag belebukik ebbe a kísérletbe. Mrozeknél mégsem lehet eldönteni, hogy tragédiát látunk vagy bohózatot. - Ezért jó a darab. Ma az emberek nem szeretnek tragédiát nézni, szórakozni járnak a színházba. Mrozek olyan groteszk tükröt állít elénk, ami csak bemutat egy állapotot, de nem von felelősségre. Ráadásul közben sokat nevettet. Lehet, hogy a nézők, miután jól szórakoztak, csak napokkal később fognak rádöbbenni, hogy a történet róluk is szólt . Jónás Péter Stomil - Venczel Valentin Artúr - Vajda Milán AZ OLDAL LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG.