Heves Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-05 / 30. szám

A színházért kéri összefogásra a megyei honatyákat Lukács Tamás A helyi érdekek képviseletében összefogásra szólította fel a He­ves megyében élő országgyűlési képviselőket dr. Lukács Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt egri országgyűlési képviselője. A politikus kifejtette: az egri Gár­donyi Géza Színház 1998 óta a legkevesebb állami támogatást kapja az összes vidéki teátrum közül. Ezért dr. Nyitrai Zsolttal együtt 20 millió forintos módosí­tó indítványt nyújtott be. - A költségvetési törvényben észleltem, hogy az ország összes színháza közül az egri teátrum kapja a legkevesebb költségvetési támogatást - indokolt dr. Lukács Tamás. - Hiába kerestem, nem ta­láltam rá reális magyarázatot El­kértem a társulat igazgatójától, Csizmadia Tibortól az elmúlt évek gazdasági adatait Kiderült: a kormányzati bázisfinanszírozás mellé az önkormányzatok kezdet­ben ugyanannyit, ma már egyhar­­madát teszik hozzá. Az egri szín­ház esetében annak idején ros­­­szul számolták ki a bázisösszeget Úgy gondolom, ezen változtatni kell, ha ebben az évben már nem is, de jövőre mindenképpen. Költ­ségvetési módosítást adtam be, amit egy szavazat hiányában el­utasítottak. Úgy gondolom, csatát veszíthetünk, de háborút nem. Ezért minden fórumot megraga­­­­dok, hogy egyesítsem szűkebb ha­zánk politikai erőit Ez nem poli­tikai ügy, hanem Eger és Heves megye közös ügye. ■ pcs Csizmadia Tibor színidirektor BEMUTATÓ FEBRUÁR SÍN A STÚDIÓSZÍNPADON PÁRNAEMBER Rendező: Dömötör András e. h. Magyarországi ősbemutató készül párnaember Pszichiátriát, börtönt is felkerestek a szereplők, inspirációt keresve Pszichiátriai intézetet és egy börtönt is felkerestek a Párnaember szereplői, hogy inspirációt gyűjtse­nek az előadáshoz. Dömö­tör András rendező el­árulta, hogy nyomozókkal is találkoztak. Pilisy Csenge - A látványtervezővel, Nagy Fru­zsinával a Gyorskocsi utcai fog­dába is elmentünk. Elég nyo­masztó volt látni igazi kihallgatószobát, börtöncellát. Végül kevés „hozott anyag” ke­rült bele a térbe, de azok mind fontosak. A díszlet nem akar re­ális lenni amúgy sem, tulajdon­képpen egy fémdobozban fo­gunk játszani (a szereplők: Ka­szás Gergő, Mészáros Máté, Gál Kristóf, Schruff Milán). Magyarországon még nem ját­szották a 2003-ban Angliában bemutatott darabot. Érdekes mó­don a hatalmas külföldi siker el­lenére egyik hazai színház sem merte még eddig bevállalni. - Igaz, tele van erőszakkal - folytatta -, de ez az erőszak feke­te humorral társul. A történetről nem szeretnék beszélni, éppen a váratlansága, a fordulatai miatt ennyire jó. Lesz benne egy író, aki horrortörténeteket gyárt, gyilkosságok, két meglehetősen furcsa rendőrnyomozó, egy értel­mi fogyatékos testvér, rémtörté­netek, brutális gyilkosságok, fe­kete humor. A szerző folyamato­san elbizonytalanít, ilyen fordula­tos darabot én még nem olvastam. Színtiszta színház. McDonagh inspirációját a televíziós és mozi­filmekből szerezte, a legnagyobb hatást David Lynch, Martin Scorsese és Quentin Tarantino filmjei tették rá. Már 16 évesen írt, a maga kedvére. Szerintem az ifjúkori művek a legérdeke­sebbek, mert nincs bennük olyan szakmai tudás, megfelelni akarás, alkalmazkodás. Egy ilyen alkotás mindig kialakulatlan, hi­hetetlenül vad és izgalmas. De nemcsak szórakoztató, hanem egy remek színdarab is. Legszí­vesebben nem határoznám meg a műfaját. Az az izgalmas benne, hogy váltogatja a műfajokat és létrehozza a saját hangnemét. - Állandóan zavarba ejt, hogy amit nézek, az most komoly vagy vicces, érzelmes vagy melodra­­matikus. Sokat gondolkodtam azon, hogy kiírjuk-e: horror, thriller, horror-mese, kegyetlen vígjáték. Biztosan van benne hor­ror, mese, krimi, tiszta vígjáték, becketti hagyományokon alapu­ló abszurd színház, és még annyi minden jó... - zárta gondolatait Dömötör András. A játszók tizenegy órától, az óramutató járása szerint Kaszás Gergő, Schruff Milán, Gál Kristóf és Mészáros Máté Első alkalommal volt Első alkalommal tartott beavató színházi előadást az egri Gárdo­nyi Géza Színház az elmúlt hé­ten. A társulat Mrozek: Tangó cí­mű darabjára várta azokat az ér­deklődőket és diákokat, akik kí­váncsiak voltak a mű születésé­nek körülményeire, az abszurd műfaj sajátosságaira. Miközben a színészek elját­szották a darab egyes kulcsjele­neteit, a nézőkkel Csizmadia Ti­bor igazgató-főrendező ismer­tette meg Mrozek világát, a kort, a rendező, Radoslav Milenkovic koncepcióját, valamint az elő­adás jelentésrétegeit. A sikeres kezdeményezésen felbuzdulva az évad során több hasonló, különleges színházi élményt ígérő délutánt tervez a teátrum. A társulat ezzel is tá­­gabbra próbálja nyitni kapuit fiatal közönsége előtt. ■ pcs A Gárdonyi Géza Színház februári műsora ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PILISY CSENGE, JÓNÁS PÉTER ÉS EGRES BÉLA A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE ■ Nagyszínpad 6. kedd 19.00 Te rongyos élet Csokonai V. Mihály-bérlet 7. szerda 19.00 Tangó Németh László-bérlet 8. csütörtök 19.00 Tangó Bródy Sándor-bérlet 10.szombat 15.00 Te rongyos élet Egressy Béni-bérlet 13.kedd 15.00 A tél meséje Ady Endre-bérlet 14.szerda 19.00 A tél meséje Radnóti Miklós-bérlet 15.csütörtök 18.00 Te rongyos élet Petőfi Sándor-bérlet 16.péntek 19.00 Tangó Jászai Mari-bérlet 17.szombat 15.00 Tangó Remenyik Zsigmond-bérlet 19.00 Tangó Illyés Gyula-bérlet 20.kedd 19.00 Tanulmány a nőkről Blaha Lujza-bérlet 21.szerda 19.00 Tanulmány a nőkről Katona József-bérlet 23.péntek 19.00 Tangó Pedagógus-bérlet 24.szombat 19.00 Tangó Egri Páholy 27.kedd 19.00 Tangó Eszterházy Károly-bérlet ■ Stúdiószínpad 9. péntek 19.00 A párnaember Bemutató előadás 10.szombat 15.00 Ibusár 13.kedd 19.00 A párnaember 16.péntek 19.00 A párnaember 21.szerda 19.00 A Pityu bácsi fia 27.kedd 19.00 A párnaember 28.szerda 19.00 A Pityu bácsi fia beavató színház EgerbenKőszikla, amire a fejlődés egyháza épül tangó Stomilt és Artúrt, apát és fiát Venczel Valentin és Vajda Milán játssza VENCZEL VALENTIN: - A volt Jugoszláviában, ahol fel­nőttem, mást jelentett a szocia­lizmus. Egy baloldali kísérletet, ahol az új utak keresése, az indi­viduum mássága társadalmilag elfogadott érték volt. Szinte el­várták tőlünk, hogy mindenki keresse az újat A '68-as fiatalok világviszonylatban is arra töre­kedtek, hogy a dolgok máskép­pen történjenek, a polgári társa­dalommal, egy korai globalizá­cióval helyezkedtek szembe. Hit­tünk abban, hogy a hatalom más­képp is működhet. Nagy csalódás volt, hogy a '68-as vezérek ugyan­abba a hatalomba léptek bele idő­vel, ami ellen lázadtak. De ennek ellenére én a mai napig hiszem, hogy 1968 egy nagy alternatíva volt Hogy lehetséges egy olyan parlamentáris demokrácia, ahol a választott politikusok valóban a választók érdekeit képviselik, nem úgy, mint a mai, a választó­itól elidegenedett, csak a saját ér­dekeit néző politikai est. - Az általad játszott Stomil a da­rabban a múlt bilincsei ellen küzd. - Stomil forradalmisága, a korlátok, konvenciók ledöntése az én sorstörténetem része is. Én nem lázadásnak tekintettem, ha­nem a fiatalságom természetes velejárójának. De magához Mrozekhez is szoros szálak fűz­nek. A jugoszláv színjátszás na­gyon haladó volt: az Újvidéken eltöltött tizenvalahány évben ját­szottam a Mészárszék, a Ház a határon, a Rendőrség című da­rabjaiban, sőt magában a Tangó­ban is, ahol én voltam Artúr, aki­nek most az apját alakítom. - A Tangó tragikomikus, sötét vége a lázadás értelmetlenségét is sugallja... - Igen. De én ezzel személye­sen nem értek egyet. Ötvenöt évesen is mély meggyőződésem, hogy a lázadás az a kőszikla, amire a fejlődés a maga egyházát építi. Lázadás és kétely nélkül nincs előrelépés. Márpedig lépni kell: egyre egyértelműbb, hogy Európában egy egyre szűkebb elit birtokolja a hatalmat egy ki­zsákmányolt tömeggel szemben. Színházi értelemben azt mondja a Tangó, hogy tragédia nem le­hetséges, mert minden bohózat­ba fordul, a lázadás is. De én azt mondom, hogy a bohózat is le­het művészien szép. Másrészt Mrozeket én nagyon erkölcsös szerzőnek tartom. Jelzi, hogy nagy a káosz bennünk és körü­löttünk, elmondja, hogy a ráció által vezérelt eszmék a XX. szá­zadban elárultak bennünket. De a jó szemű, érzékeny lelkű író­zseninek ez a látlelete lehet pozi­tívan inspiráló is: hogy a hason­lóan érzékeny néző, olvasó is egy kicsit nézzen szét maga körül. Hogyan is állunk mi az apánk­kal, a kedvesünkkel, a gyere­künkkel? Jól vannak-e úgy a csa­ládi, társadalmi viszonyaink, kapcsolataink, ahogyan vannak? VAJDA MILÁN: - Furcsa módon én nem lázad­tam fiatalon a családban. Bő pó­rázra engedtek, és nem akadá­lyoztak abban, hogy azt az életet éljem, amit én akarok. Ha péntek este elmentem és csak vasárnap mentem haza, akkor is csak azt kérdezték, hogy jól éreztem-e ma­gam. Művészcsaládban nőttem fel, apám színész volt. Az volt az én lázadásom, hogy sokáig nem akartam színész lenni, csak ké­sőn döntöttem így. Rémülten né­zem a mai tizenéveseket, hogy ők vajon milyen értékek mentén, miért lázadhatnak? Talán ma az lehet az egyik legnagyobb láza­dás, ha az ember elolvas egy könyvet tévénézés helyett. - Nagy horderejű karaktert ját­szol, szinte te vagy minden tör­ténés mozgatórugója. - Nem könnyű, minden körü­löttem forog, kapkodom a fejemet Ráadásul nem vagyok egy min­dent felforgató típus, mint Artúr. Nagyon kell koncentrálnom. A szövegeimet is nehéz mondani, megérteni. Nagyon pontosan, fel­építve kell fogalmaznom, hogy a néző követni tudjon. Pedig a szi­tuáció egyszerű. Artúr szétnéz maga körül, és érzi, hogy nem jól mennek a dolgok a környezeté­ben, és ezen változtatni akar. - Hamleti helyzet. - Sok a párhuzam a két figu­ra, a két darab között. Hamlet is szétnéz, és káoszt lát maga kö­rül, kizökkent időt, és úgy érzi, ő született helyretolni azt. - Ugyanúgy, mint Hamlet, Ar­túr is látszólag belebukik ebbe a kísérletbe. Mrozeknél még­sem lehet eldönteni, hogy tragé­diát látunk vagy bohózatot. - Ezért jó a darab. Ma az em­berek nem szeretnek tragédiát nézni, szórakozni járnak a szín­házba. Mrozek olyan groteszk tükröt állít elénk, ami csak be­mutat egy állapotot, de nem von felelősségre. Ráadásul közben sokat nevettet. Lehet, hogy a né­zők, miután jól szórakoztak, csak napokkal később fognak rá­döbbenni, hogy a történet róluk is szólt . Jónás Péter Stomil - Venczel Valentin Artúr - Vajda Milán AZ OLDAL LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG.

Next