Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-03 / 283. szám

2 hyuucv­iii« MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Mi történik akkor, ha egy járvány ledönti a lábáról a fél megyét? Szükség­­helyzetben, ha fél lábon is, de mennie kell tovább az életnek. Kovács János, Lovász Anikó Egyelőre az influenzajárvány ele­jén tartunk, a tömeges megbete­gedések eddig főként az iskolá­kat érintette. Ám jó okkal feltéte­lezzük, hogy a HI­N­ még nem adta ki ezzel minden mérgét, to­vábbi jelentős számú megbetege­désre is lehet számítani, dacára a nekilódult oltási kedvnek. Mert mi történik akkor, ha a fontos közszolgáltatásokat fenye­geti a járvány, ha a sütőüzemek állnak le, ha a teherfuvarozás és közúti szállítás bénul le, ha nem járnak a buszok vagy az üzem és nyersanyagok, az alapvető élel­miszerek nem jutnak el a rendel­tetési helyükre? A szakemberek erre, a legrosszabbra is fel van­nak készülve.­­ Nem bénulhat meg a megye, az alapvető ellátást és szolgáltatá­sokat mindenképpen biztosítani kell - mondta Magyar Attila pv. alezredes. A Heves Megyei Ka­r Létezik egy úgynevezett békeidőre szóló veszély­helyzeti terv is­­tasztrófavédelmi Igazgatóság szó­vivője hozzátette: a minősített időszakra vonatkozóan­­, mil­yen a pandémiás körülmény, a világ­­járvány is­­ megfelelő intézkedé­si tervek állnak rendelkezésre, s ebben a rendkívüli állapotban a katasztrófavédelemre, ennek me­gyei és helyi rendszerére fontos szerep hárul. A polgári védelem, a tűzoltóság és a rendőrség a szükséghelyzetre kidolgozott munkaterv alapján látja el felada­tát, de koordinálhatják az alap­vető közellátás fenntartását is. Például, hogy járjon a tömegköz­lekedés, vagy hogy működjenek a pékségek, legyen hozzá elég alapanyag, energia és a kenyér el is jusson a lakossághoz. Működ­jön az egészségügyi és a gyógy­szerellátás, a beteg orvosi és kór­házi kezelést kaphasson. A rendkívüli helyzetek rendkí­vüli megoldásokat igényelnek. Ennek érdekében a megyei és a helyi védelmi bizottságok, s a he­lyi polgári védelem parancsnokai - akik többnyire a települések polgármesterei - azonnali intéz­kedéseket hozhatnak. Ezen szük­séghelyzetek áthidalása érdeké­ben akár magánszemélyek, ma­gáncégek erőforrásait is igénybe lehet venni, nem megfellebez­­hető, a polgári védelem illetékesei által kiadott azonnal végrehajtan­dó hivatalos határozatok vagy akár szóbeli utasítások útján is. Az ennek során keletkezett és biztosítás alapján meg nem térü­lő kárért a katasztrófavédelembe bevont, illetve önkéntesen közre­működőt kártalanítani kell. Mindenütt létezik egy úgyne­vezett békeidőre szóló veszély­helyzeti terv, amely a helyi védel­mi bizottság irányításával, a társ­hatóságokkal, a polgári védelem­mel, a rendőrséggel, a tűzoltóság­gal együtt végezheti el például egy település vagy akár városrész kiürítését. Eger esetében is meg­van az evakuálási terv, az a forga­tókönyv, amelyik előre nem látha­tó veszély - tartálykocsi-baleset, környezetszennyezés, robbanás­­veszély - esetén rendelkezik akár több tízezer ember kiköltözteté­séről, gyors és szervezett mozga­tásáról, ellátásáról, szükségszállá­sokon való elhelyezéséről, illetve a hátrahagyott értékek őrzéséről. Krízisterv járványra, földrengésre forgatókönyvek Az alapvető közszolgáltatásokat vész esetén is működtetni kell Mindenütt van az evakuálási terv, az a forgatókönyv, amelyik előre nem látható veszély esetén rendelkezik akár több tízezer ember kiköltöztetéséről Tűz az erőműben Több olyan tűzesetről is írtunk már, amikor a Mátrai Erőműben csaptak fel a lángok. Bár az üzemi és városi tűzoltó egységek gyorsan megfé­kezték a lángokat, az esetek mindig nagy érdeklődést váltanak ki, lévén a vállalat az ország villamosener­giaellátó rendszerének szerves részét képezi. Lőrinciben található egy gázturbinás erőmű, amely ilyen alkalmakkor gyorsan beindítható, s képes pótolni a termeléskiesést. Fehér por a borítékban • Ha megmozdul a föld Brómciános tégely a kórházban, fe­hérporos boríték a pártirodának- Ilyen riadalmat keltő esetekben a katasztrófa- A védelmi igaz­­ol­gatóság Veszélyt helyzeti Felderítő­­ Csoportját riaszt­ n­ják. A szakembe­­­­­rek védőcsoma­golásba helyezik az idegen anyagot. Egy gyorsteszttel már a helyszínen ki lehet zárni, hogy mit - pél­dául anthraxot - nem tartalmaz a küldemény. Az ered­mény függvényében döntenek a karantén elrendeléséről. A megye déli része alatt húzódik a Damó-vonal. A törésvonal miatt Dél-Hevesben és Hatvan környékén az ott lakók időnként érezhetik, hogy megremeg a föld. A rengések nem túl jelentősek, a Richter-skála szerint 2-es vagy annál kisebb erősségűek. Ha ekkor éppen a házban tartózkodunk, akkor azt láthatjuk, hogy megmozdul a csillár vagy összekoccannak a poharak. Ezek a jelenségek csak minimális anyagi kárral járnak. Aj * Büntetőexpedíció a közmunkaprogram konferencia A kutató szerint ma az országban hadjárat folyik a romák ellen A mai közmunkaprogram valójá­ban „kényszermunkaprogram”, „büntetőexpedíció”, ami a romák helyzetére semmilyen megol­dást nem kínál - egyebek mellett erről beszélt szerdán Egerben, a Bartakovics Béla Közösségi Ház­ban Bass László, a Magyar Tudo­mányos Akadémia gyermeksze­génység elleni programját veze­tő kutató, aki az egyik előadója volt a „Diskurzus közös dolga­inkról” elnevezésű konferenciá­nak. A Heves Megyei Önkor­mányzat által szervezett esemé­nyen szó esett a társadalmi esélyegyenlőtlenségről, az isko­lai sikerekről és sikertelenségek­ről, a romák helyzetéről és jövő­képéről, a különböző kísérletek­ről, kezdeményezésekről, s egy­úttal megnyílt Csík János festő­művész kiállítása is. Bass László úgy vélekedett: ma Magyarországon „a romák ellen hadjárat folyik”. A készpénz hiá­nya folyamatos krízishelyzetben tartja a családokat, amelyek 90-95 százalékában mindig is a gyerek volt az első. A Monokon bevezetett szociális kártya csak ezt a készpénzhiányt fokozza, rá­adásul felmerül a kérdés: honnan tudja egy idegen, hogy egy-egy családban mikor mi a fontos? Mint mondotta, a gyermeksze­génység elleni program kereté­ben az ország 33 leghátrányo­sabb helyzetű kistérségében - kö­zöttük a hevesiben - vizsgálód­tak. E térségekben az országos 14 százalék helyett 46 százalékos a szegénységi arány. A romák szü­letéskor várható átlagos élettarta­ma 15 évvel alacsonyabb a nem romákénál, s ez főleg a kisgyer­mekkori táplálkozás hiányossá­gaira, az egészségkárosító munkák végzésére, s a szegény cigányok alacsony színvonalú egészségügyi ellátására vezet­hető vissza. A felmérés szerint a csak segélyből élő családok­nál 119 ezer forint az átlag ha­vi jövedelem, míg ott, ahol leg­alább az egyik szülő dolgozik, 198 ezer, vagyis csak a munkajö­vedelemből lehet megélni, s mi­nél több gyereke van valakinek, annál szegényebb lesz. ■ nagyobb a szegénység Spanyolnátha 1918-19-ben A legsúlyosabb hazai influ­enzajárvány kilenc évtized­del ezelőtt, az első világhá­ború végén, 1918-19-ben sújtott le a világra és az or­szágra spanyolnátha néven. Élelmes emberek igyekeztek a járványból némi hasznot húzni, csodaszerekkel. De­cemberben az iskolák,­mu­latók zárva maradtak, de­ a­­ mozikban, színházakban csak az állóhelyeket szün­tették meg ideiglenesen. Ja­nuárban már az éttermeket is kinyitották, délben azon­ban kötelező volt a kétórás takarítási szünet. Ettől kezdve állandóan csökkent a járvány hevessége, míg ta­vaszra teljesen megszűnt. A spanyolnátha világszete több mint 20 millió ember­életet követelt, többet, mint az előző négy év világhábo­rús hadászati eseményei. A betegség több helyen egy­szerre tört ki, és az emberi­ség egyötödét megfertőzte, gyógymód pedig nem volt rá. Leginkább fiatal felnőt­tek voltak az áldozatok kö­zött. A nagyvárosokban tel­jesen megbénult az élet. Fal a Balaton és Budapest, s az ország más részei között Dr. Nagy Imre egri szocialista honatya, a Regionális Idegenfor­galmi Bizottság (RIB) elnöke azt kifogásolta a parlamentben, hogy hosszú évtizedek óta jól fel­épített fal húzódik két turiszti­kai régió, a Balaton és Budapest, valamint az ország többi turisz­tikai térsége között, s ezen a pi­acgazdasági viszonyok között sem lehetett áttörni.­ ­ A honatya szerint nem költenek a többi régióra. A képviselő azt kérdezte Jau­­ernik István önkormányzati mi­nisztériumi államtitkártól, hogy a Magyar Turizmus (MT) Zrt. mi­ért hangsúlyozza túl a belföldi marketingben az említett két tér­séget, miért nem költ a többi ré­gióra is. A Balaton és a főváros aránytalan előtérbe helyezése gyakorlatilag konzerválója és előidézője is a kialakult helyzet­nek. Afelől is érdeklődött, hogy mikor lehet pályázni a régiós tu­risztikai deszti­nációs menedzs­mentek (TDM) felállítására. Jauernik válasza szerint a regi­onális TDM-pályázatokat rövide­sen kiírja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Azt mondta, hogy a Budapest és a Balaton adja a ha­zai vendégéjszakák és szállás­díjbevételek túlnyomó részét. ■ Fidelitas: véradáson pontgyűjtés Elkészült az „Új Nemzedék Prog­ram”, a Fidelitas ifjúságpolitikai stratégiájának vitairata - mond­ta szerdai, egri sajtótájékoztató­ján Oroján Sándor, a Fidelitas He­ves megyei elnöke, az országos választmány alelnöke és Lom­­beczki Gábor városi elnök. Szerintük a következő, polgári kormány feladata lesz egyebek mellett ifjúsági házak kialakítása és ifjúsági referensek munkába állítása minden egyes települé­sen. Szeretnék elindítani a „Ne tévézz!” és a „Tiszta buli” nevű akciókat, valamint bevezetni az „Új Nemzedék Kártyát”, amelyre hasznos tevékenységekkel, pél­dául véradással, vagy éppen pa­takmeder-tisztítással gyűjthetné­­nek pontokat az ifjak. ■ Csaknem kétszázmillió a községek fejlesztésére Hatvan térségében több község - a Zagyvaság Közhasznú Vidék­­fejlesztési Egyesület tagjai - tíz­milliós nagyságrendű európai uniós fejlesztési támogatást nyertek helyi feladatokra. A Me­zőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium döntéséről szóló tájékoztatást tegnap vette át Ér­sek Zsolt, a körzet országgyűlé­si képviselője. A honatya közölte: Boldognak 25,8, Csánynak 33,3, Ecsédnek 24, Herédnek 24,9, Hortnak 24,9, Petőfibányának 20,4, Ró­­zsaszentmártonnak pedig 6,7 millió forintot ítéltek meg falu­megújítási, illetve fejlesztési be­ruházásokra. Ez a legtöbb eset­ben a településközpont rendbe tételét jelenti. Az említetteken túl Nagykökényes 24,9 millió fo­rintot kapott a vidéki örökség megőrzésére. Süki Lóránt, a Zagyvaság Vi­dékfejlesztési Egyesület elnöke elmondta: természetesen örül­nek a sikernek, s továbbra is ar­ra biztatják a településeket, a vállalkozásokat és a civil szerve­zeteket, hogy maximálisan hasz­nálják ki a Leader-programban rejlő lehetőségeket. Bízik benne - tette hozzá -, hogy a térség azon községei, amelyek ezúttal nem részesültek támogatásban, vagyis Apc, Kerekharaszt és Zagyvaszántó önkormányzata is részesül majd a sikeres pályázat nyomán odaítélt javakból. ■

Next